A felülvizsgálatnak a létesítéskori állapotnak kell megfelelnie. Mondhatsz amit akarsz akkor még nem volt kötelező, de mint általában te is abba a hibába esel hogy a mostani szabványt akarod rányomni egy régi kivitelezésre. A biztonság egyébként tényleg fontos, de megnézném miként vállalsz be egy 100 éves lakás fi relével való szerelését.
Nehéz ügy ez, ha valaki nem szakmabeli! Ebben az MSZ2364-410 ben nem találom, hogy mikor kötelező az áram-védőkapcsoló. Az összes 2364 szabványt mégse bogarászhatom végig. Pedig ez volt érvényben a társasház elkészültekor. Az alapító okirat 2007.decemberi, de gondolom a 2007.11-i szabványok már nem játszottak szerepet. Sőt máshol azt olvasom, h 2009.07 hóval váltotta le az új a régit. Elfogadom, hogy 2007 december előtt nem volt kötelező a fi relé használata úgy általában. Az érdekes, hogy látok olyan 2006-ban épült társasházat, ahol sehol nincs, a vizes blokk áramkörében se!
A fi relé , egy jó kiegészítő védelem már ha rendesen megszerelték a hálózatot, felteszed bekötöd bekapcsolod és mivel ezek a kecók nem tegnap épültek így elég jó esély van arra , hogy cseszik megállni a nyavalyás , lehet kezdeni átnézni az egész épületet, király. De a viccet félretéve , ha beépíted ki fogja ellenőrizni? Havonta szerelői ellenőrzéssel , évente műszeres felülvizsgálattal? Az MSZ 2364 pedig csak a vizesblokkokra és szabadtérben 25 A alatti dugaszoló aljzatokra írta kötelezően elő.
A szabvány ma is így írja ha jól emlékszem: a kiépítendő megoldás nem kell a szabványnak megfelelnie, de azzal legalább egyenértékű megoldásúnak kell lennie.
Egyébként én is felteszem, nem rossz találmány, de ez csak kiegészítő védelem épp úgy mint az EPH , ha a védővezetős védelmet nem megfelelően építették ki akkor az effajta védelem akár még megtévesztő is lehet. Gondolj bele nem jó a védővezető, a tulaj nem csináltatja meg , minek van ÁVK-ja , ja csak közben a nyavalyás meg tönkre ment , és jön a baleset. Azért ezt is számba kéne venni mikor valamit kötelező szerűen előírnak.
Először is EPH nyilatkozatot érintésvédelmi szaki adhat ki. Magyarán olyan villanyszerelő akinek erről vizsgája van. Ha van vizsgád akkor meg kéne tudni , hogyan szabványos egy ilyen rendszer. Villanyóra, PEN vezető , ebből kialakítva külön EPH kapocs , gerincvezeték, EPH csomópont, szabványos bilincsek(nem hílti szalag , nem vizes csőbilincs) , szabványos kötés. Gázóra áthidalva.
Ez a dugaszolóaljzatba dugható háromezer forintos FI relé, ez kiváló ötlet! Ha jól rögzíthető. Én egyébként fi relé párti vagyok, de ne felejtsük, ezek egy társasház közös helyiségei. El kell dönteni, hogy jogszabály által előirtan kötelező valamit megcsinálni, vagy csak célszerű. Mert aszerint kell közgyűlés elé vinni a kérdést.
Azért van egy-két átmeneti megoldás - igazából teljes értékű, ha megoldod rendesen, de sose felejtsük el, hogy, akárhogy forgatjuk is, a FI relé a legnagyobb biztonságot adja. És az, hogy sok lakásnál ez sok pénz, az, már ne is haragudj meg, engem ugyan nem hat meg, mert sok lakás, sok áramütött halál lehetősége...
1. megoldás: Tehát, mivel a szabvány úgy szól, hogy "
"Kivételt lehet tenni:
szakképzett vagy kioktatott személyek felügyelete alatt használt csatlakozóaljzatok esetében..."
így ezt kell megoldani. A helyiségeket legalább formállisan le kell zárni (legyen zár és mindenkinek kulcsa), és a használók mindegyikével alá kell iratni a nyilatkozatot, miszerint a helyiséget zárva tartja, a villamosság általános veszélyforrásaira kioktatást nyert, valamint a dugaszolóaljzatból használni kívánt készüléket (dugót, vezetéket, kapcsolóját is) használat előtt szemrevételezi, nem törött, akárhogy sérült a háza, burkolata, és ha igen, akkor nem használja.
2. megoldás: dugaszolóaljzatba dugható háromezer forintos FI relék alkalmazása, melyeket vagy látszólag, vagy valóságosan is elmozdíthatatlanul odarögzítenek. aAzért egy rögzítést akár a lakók is meg tudnak oldani, ha nincs pénz iparosra.
Vagy a kettőt kombinálva a felhasználó arra is kioktatást nyer, hogy csak a FI relén keresztül használ készüléket.
Köszönöm a válaszokat! Jelenleg kismegszakító ’védi’ a dugaljzatokat. Gondolom az épitéskori szabványnak ez megfelelt, mégiscsak egy 270 lakásos társasház, nem kaláka építkezés. És most cseréljük le 52 helyen fi relére, mikor annyi másra is kell költeni? Ráadásul kaptam egy ajánlatot 45,000 ft /db fi relére anyag+munkadij. És ez nem vicc! Itt mérgeltem be magam, hogy a társasházat mindenki fejős tehénnek nézi, még esetleg az érintésvédelmi szakvélemény készítője is.
Attól eltekintve, hogy a felülvizsgáló szolgáltató nem kötelezhet, csak a tényeket leírhatja (ami azért igencsak kötelezhet bárkit, aki olvasni tud!!!) és javaslatokat tehet, azért azzal legyél tisztában, hogy az előd szabvány, ami viszont 1999-es évszámú, majdnem ugyanúgy fogalmazott. És, ha meghal valaki, és jogászkodásra kerül a sor, akkor meg ügyésztől, ügyvédtől, bírótól függ a kimenetel.
Konkrétan a mostani szabvány előírja a 30 mA max kioldóáramos FI relét, mint kiegészítő védelmet dugaszolóaljzatoknál.
Az előd szabvány meg azt mondja, a felsorolt védelmek közül kell választani, és ezek között megjegyzi, hogy a 30 milliampernél kisebb kioldóáramú FI relé kiegészítő védelem. Akkor? :)
Aztán a legfontosabb, amit valaki már megjegyzett, hogy nem egy nagy beruházás, és a lehető legértelmesebb beruházások egyike (!) a FI relé.
Bocsánat, nem, külön van a szabványban oktatási intézmény, és az átlag tanteremben a munkavégző felületen a Lacivill által említett 300 luxnak kell lennie.
Az is tény, hogy eléggé ellentmondásos ez a 300 lux a könyvtári olvasóasztalra és egyéb helyekre vonatkozó 500 luxhoz képest.
"Mérd már le egy valós tekercs induktivitását és közelítsd-távolítsd a vasmag leválasztott részét. Aztán utána folyatassuk :) "
Amíg
- sem az elektromos jellemzőkben
- sem a tekercs mágneses terében
nincs változás,
addig nincs értelme induktivitásról beszélni, a tekercs tekinthető egyszerű ohmos ellenállásnak.
A mágneses térben AMIKOR ÉPPEN a változás történik, addig lehet szó induktív jelenségekről is, de csakis addig, amíg tart a változás.
Talán úgy lehetne elképzelni a dolgot legjobban, hogy van az asztalon egy tekercsünk, amit egyen- vagy váltakozó feszültséggel táplálunk és van mellette egy vasdarab. Amíg a vas nem mozog, addig a tekercsük árama nem változik. Amikor éppen mozgatjuk a vasat, akkor ingadozni fog az áram, de csak akkor, amikor épen mozog a vas, mihelyt megállítjuk, abban a pillanatban az áram visszaáll az eredeti szintre. Még érdekesebb, ha a vasat lecseréljük egy jó erős mágnesre, ebben az esetben mozgatás közben akár még negatív áramirányt is előidézhetünk a tekercsben (egy-egy pillanatra). De mihelyt megszűnik a változás a tekercs mágneses terében, attól a pillanattól kezdve a tekercsünk ismét egyszerű ohmos fogyasztóként viselkedik.
Kicserélték a cirkót a belvárosban, minden régi, fix roppantott cső, szar konnektorba van bedugva az egész, a kazán alatt-mellett 10 centire.
Nyilván odavitt EPH gerincnek nyoma nincs. A gázórát maga a gázművek lemeózta ÉS nem volt rajta EPH összekötés...
Mire adjak EPH nyilatkozatot? Én összekötöttem a kazán alatt mindenkit, de most saját költségen még csomópontokat alakítsak ki? Húzzak ki 6-os drótot a biztitábláig, vagy 15 métert, és ha ott se találok földet????
Hogy szoktátok? Először adok ilyesmit, és annyira el akartam kerülni, merthogy csak újat akartam ahol minden tuti... Ilyen szart.... És mit lehet írni egy jegyzőkönyvbe???
"így már eleve ugrik a felnőtt magasság mint mérési magasság"
Munkaassztalon végzett tevékenység esetén a megvilágítottságot tudtommal akkor is közvetlenül az asztal felületén kell mérni, ha az a felnőtt kosárlabda válogatott helyiségeiben is van és az asztallapok csak harminc centire vannak a földtől.
Tehát aki munkaasztal mérése közben padlótól számított centikről beszél, az szerintem kapásból parasztvakít.
"A valós viszont az , hogy a létesítéskori szabványnak kell megfelelnie a villamos hálózatnak."
Az iskolák túlnyomó része régebbi szabványok szerint készült, persze ezeknél is kötelező volt/lenne a korszerűsítés a legújabb előírásoknak megfelelőre, de ez sokhelyütt vagy még nem történt meg,
vagy csak papíron történt meg, mert a valóságban vagy az elektromos kivitelező csalta el a pénz nagy részét és a valóságban alig javított valamit a világításon, vagy pedig a megrendelővel (iskola vezetőivel?) megosztoztak a nyereségen.
