Legalább Daniken-től kezdve, tehát vagy 50 éve lerágott csont, ezerszer és ezerszer meg lett vitatva, a tudomány cáfolt minden hitech-et, semmi bizonyíték nincs hitech-re... lehetséges volt több ezer éve ezeket megoldani a rendelkezésre álló technikával (mégha nagyon ügyesen is), ez a hivatalos tudományos álláspont... Amíg nincs valami átütő és vitathatatlan bizonyíték addig, ezeket a gumicsontokat teljesen felesleges újra rágni...
Amikor az ókori egyiptomi történelem, a fiatal király Tutanhamon valószínűleg az egyik legtitokzatosabb fáraók. Pletykák környező élete, halála és öröksége továbbra is forgassa.
Most, kutatók kinyit még egy választ egy rejtélyes kérdés. Vannak-e rejtett kamra a Tutanhamon sírjában?
Alapos vizsgálata Tutanhamon sírja
Sok vita után, a csapat Polytechnic University of Turin végzi el a vizsgálatot a fejlett technológia által az év végéig. A fárasztó feladat esetleg napokig vagy akár hetekig, és valószínűleg különböző radarok, hogy a pontosság érdekében. A vizsgálat csupán egy része egy hosszú távú projekt, amelynek célja, hogy teljesen feltérképezni a régi temetkezési helyén az egyiptomi fáraók, a Valley of the Kings.
Segítségével földi behatoló radarok és eszközöket, amelyek szkennelés akár mélyén 32 láb, a kutatók remélik, hogy információt találni arról, hogy vannak valóban titkos kamrák Tutanhamon sírjának. Ami most a kutatók tervezi, hogy nem egy előzetes felmérés a sír az a hónap végén. Ez a harmadik vizsgálat kell végezni a sír az elmúlt két évben.
A rejtély mögött a vita
Vizsgálat a több mint 3000 éves temetkezési hely következett, miután egy brit egyiptológus hangot hitét 2015 hogy vannak rejtett kamra belül Tutanhamon sírjának amely házat kincsek, vagy akár a megfoghatatlan sír királynő Nefertiti. Ez az állítás vezetett vizsgálatok vezettek ellentmondó eredményeket, és még egy fűtött vita a második éves Tutanhamon Grand Egyptian Museum konferencián Kairóban.
A nyomozás kezdeti szakaszában a csapat által vezetett Hirokatsu Watanabe japán radar specialista beolvasott a sír, és kijött megdöbbentő eredményeket. Az vizsgál érzékelt fém és szerves tárgyakat a falak mögött, esetleg egy rejtett kamra.
Nem sokkal azután, Mamdouh Eldamaty, a miniszter régiségek idején, fejtette bizonyosság egy rejtett kamra mögött az északi fal. Azonban a második szkennelési által vezetett mérnök Eric Berkenpas National Geographic jött össze ellentmondó eredményeket - nincs jele egy titkos kamrát.
A harmadik és talán utolsó vizsgálat kell tenni ebben az évben végre választ számos kérdésre körüli fiatal uralkodó sírját.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy mivel a korai halála évesen 19, ő is sietve temették egy sírba, hogy nem is volt eredetileg az ő, hanem az ő mostohaanyja Nefertiti elhunyt 10 évvel ezelőtt tette. Hogy ez igaz, akkor tudhatja az év végéig. "
"When it comes to ancient Egyptian history, the young King Tutankhamun is likely to be one of the most mysterious pharaohs. Rumors surrounding his life, death, and legacy continue to swirl.
Now, researchers may unlock yet another answer to one mysterious question. Are there hidden chambers in King Tut's tomb?
Thorough Investigation Of King Tut's Tomb
After much debate, a team from Polytechnic University of Turin will conduct the investigation using advanced technology by the end of the year. The tedious task will possibly last for days or even weeks, and will likely use different radars to ensure accuracy. The investigation is merely a part of a long-term project that aims to completely map the ancient burial site of Egypt's pharaohs, the Valley of The Kings.
By using ground penetrating radars and instruments that could scan up to depths of 32 feet, researchers are hoping to find information on whether or not there are indeed secret chambers in King Tut's tomb. As for now, researchers plan to do a preliminary survey of the tomb by the end of the month. This is the third investigation to be conducted on the tomb in the last two years.
The Mystery Behind The Debate
Investigation on the over 3,000 year old burial site ensued after a British Egyptologist voiced his belief in 2015 that there are hidden chambers within King Tut's tomb that could house treasures or even the elusive tomb of Queen Nefertiti. This claim led to investigations that led to contradicting results and even a heated debate at the Second Annual Tutankhamun Grand Egyptian Museum Conference in Cairo.
In the initial investigation, a team led by Hirokatsu Watanabe, a Japanese radar specialist, scanned the tomb and came out with staggering results. Their scans sensed metallic and organic objects behind the walls, possibly from a hidden chamber.
Soon after, Mamdouh Eldamaty, the minister of antiquities at the time, stated his certainty about a hidden chamber behind the north wall. However, a second scan led by engineer Eric Berkenpas of National Geographic came up with contradicting results — no sign of a secret chamber.
The third and possibly last scan to be made this year could finally answer many questions surrounding the young ruler's tomb.
Some experts believe that, due to his untimely death at the age of 19, his remains were hurriedly buried in a tomb that wasn't even originally his but for his stepmother Nefertiti, who died 10 years before he did. Whether this is true, we could possibly know by the end of the year."
A Klubrádió újévi adásában Para-Kovács Imre vendége Pálfi Zoltán volt. Az ókori piramisokhoz kötödő mítoszokról beszélgettek, majd a boszniai piramisok is szóba kerültek, a műsor vége felé pedig az "ősi" székely rovásírás volt terítéken.
a veled való beszélgetés nem várt eredményt hozott, de ezt dobta a gép.
"A Vénuszon pár percekig, órákig működő szondákra hivatkozva, ott fixnek gondolja a mai következtetéseket."
ez itt egy súlyos csúsztatás: én egyszer sem hivatkoztam a Venyera, vagy a Pioneer Venus szondák leszálló, vagy a légkörbe merülő, ezért csak rövid ideig működő egységeire, ezt következetesen te tetted.
a radaros méréseket más szondák végezték, mégpedig nem a felszínről, hanem a bolygó körüli pályáról: Venyera 15-16, Pioneer Venus Orbiter, Magellan. ezen mérések eredményei fixek, véglegesek és megmásíthatatlanok.
a radaros vizsgálatok eredményei alapján pedig a vénuszi elméleted becsapódásos, illetve bármely tetszőleges verziója teljes bizonyossággal kizárható.
az, hogy te a vénuszi elméleted kritikájára nem tudtál/nem akartál érdemi érvet felhozni a leszálló egységek abszurd emlegetésén kívül, az gyakorlatilag felér egy beismeréssel: a vénuszi elméleted teljes képtelenség, szembemegy a tényekkel.
ez mindenki számára nyilvánvaló, aki olvasta és megértette ezt a diskurzust, még a legfanatikusabb híveid számára is.
innentől kezdve ott fog motoszkálni bennük a kétség: ha egy ilyen nyilvánvaló logikai hibához ragaszkodsz, akkor mennyire szilárd alapokon állnak az elméleteid...?
persze tudom, a kognitív disszonancia csodákra képes :-(
"közben indexes okvetetlenkedőből két nap alatt igazi trollá vált"
halkan szeretném csak megjegyezni, hogy a trollkodás klasszikus elemeit (terelés, offolás, személyeskedés, csúsztatás, érvelés helyett az opponens elemzése) nem én vonultattam fel kettőnk közül. hanem te.
az összeset.
folyamatosan, attól a pillanattól kezdve, amikor kritizálni "mertem" az elméletedet.
"Úgyhogy én a magam részéről ma éjféltől letiltottam a mi kis trollunkat"
ezzel nem javítasz a helyzeteden, sőt, rontasz rajta. a hozzászólás elején említett "eredmény" nem kevesebb, mint az, hogy:
- a vénuszi elméleted mindenki számára egyértelműen ment a kukába, illetve fanatikusok esetében a mesék birodalmába
- a szakmai renomédon csorba esett
- elég csúnya képet festettél arról, hogy ki rejtőzik a függöny mögött.
"Plusz pont, hogy nem írtad a végére: "újabb rejtély kipipálva"."
nem kellett odaírni. mi köze a diorittálaknak az eredeti felvetéshez? semmi.
egyértelmű, hogy ez az általad hajánál fogva előrángatott szál egy kétségbeesett kísérlet a részedről, hogy érdemi érvelés helyett eltereld a figyelmet a vénuszi elméleted nyilvánvaló hiányosságairól, illetve hogy bebizonyítsd a(z amúgy egyertelmű) fölényedet az egyiptológia területén.
"Nem tudom minek írod a végére ilyen dacosan: "szóval nem nagyon értem, hogy mit szeretnél tudni, Petrie szerintem elég jól megválaszolta ezeket a kérdéseket."
nem is tudhatod, hiszen nem dacosan írtam, hanem értetlenül, mivel félreérthetően/hibásan fogalmaztál: Petrie valóban elég jól megválaszolta ezeket a kérdéseket, hiszen az állításoddal szemben volt ötlete a mikéntről, nem mindegyik megmunkáláshoz kellett eszterga, és a szerszám éle sem kérdéses.
ezzel együtt valóban nyitott még a kérdés az egzakt részleteket illetően, de ezek nem is fognak kiderülni mindaddig, amíg (ahogy te is írod) valamilyen tárgyi lelet nem kerül elő (az aymarák kőmegmunkálási "rejtélye" is így oldódott meg).
"ennyi erővel lehetnél merészebb is, mondjuk a lézer használata már bizonyított, bár a bizonyíték jóval későbbi korból származik"
merészséggel nem vádolhatsz, hiszen egyértelműen jeleztem a hozzászólásomban, hogy a bizonyíték egy későbbi korból származik. ezzel együtt a megmunkálás módjából már Petrie szerint is kikövetkeztethető volt egy a kvarcnál keményebb ásvány használata, ezek ("The material of these cutting points is yet undetermined ; but only five substances are possible: beryl, topaz, chrysoberyl, corundum or sapphire, and diamond. ") közül pedig a korund maradt az egyetlen reális jelölt.
az idézett bizonyíték nem csak azt jelenti, hogy egy későbbi korban valóban végeztek korunddal történő megmunkálást, hanem azt is, hogy a korund elérhető volt Egyiptom területén, lásd:
<In Egypt, the only known corundum deposit of this type is located in the southern part of the Eastern Desert, at Hafafit.[9]>
a kutatások nem állnak itt meg, ezeket a vizsgálatokat más leleteken is el lehet végezni, akár egy diorittöredéken is:
<This scientific investigation continues. In order to verify the consistency of these first findings, new samples from other worked objects will need to be found and analyzed. Additionally, samples from corundum-bearing deposits, including both the well-known historical emery deposits and the lesser-known Egyptian source of Hafafit, should be analyzed for comparison.>
majd beteszem az erről szóló cikket, amikor publikálják.
addig is érjük be egy régebbivel, amelyik ehhez az állításodhoz kapcsolódik:
"Én a fúrást nem hoztam elő, de Gízában is találtak olyan rézhengereket, ahol a vágóél alá drágakőreszeléket szórtak, de ezek csupán mészkőtömbök fúrására voltak alkalmasak (London, Petrie Múzeum)."
ez az információd nem helytálló/hiányos.
Gorelick és Gwinnett egy IV dinasztiából származó gránitleleten végeztek el vizsgálatokat, amelyek a fúrás módszereként a hengeres rézfúró-korund-olaj kombinációját valószínűsítik.
"Nem kerestem logikai hibát az eszmefuttatásodban."
az előzőben kerestél, mikor a mérési adatok véglegességéről-téves voltáról írtál, de ez az érved semmis, mivel a radarral végzett feltérképezés eredménye nem fog változni; ez pedig önmagában is elég ahhoz, hogy megcáfolja Schenouda vénuszi elméletét.
ezt a hibát Schenouda is elköveti, amikor arról ír, hogy a vénuszi szondák nem működtek elég hosszú ideig a felszínen: a radaros felmérést ugyanis nem a felszínre leszállva végezték.
"Szóval veled megosztotta valaki, hogy miért akarja ezt megmérni?"
nem velem osztotta meg valaki, hanem mindenkivel, köztük veled is.
az index is cikk is tételesen leírja, de pl. itt is olvashatod:
<Another planet where the electric wind may play an important role is Mars. NASA's MAVEN mission is currently orbiting Mars to determine what caused the Red Planet to lose much of its atmosphere and water.
Understanding the role played by planet’s electric winds will help astronomers improve estimates of the size and location of habitable zones around other stars.>
itt egyébként az a csúsztatásod is tisztázásra kerül, mely szerint fogalmuk sincs a miértről:
<We don't really know why it is so much stronger at Venus than Earth," said Collinson, "but, we think it might have something to do with Venus being closer to the sun, and the ultraviolet sunlight being twice as bright.>
Lehet már tényleg jobb ráhagyni a mi szegény fórumlakónkra, lázálmos ememre ezeket. Kamu, tudománytalan hazugság az egész, amit itt összehord. Lassan átmegy jósba. Kinyilatkoztat itt kezdeti kutatásokat a tudomány végső szavának, ilyet tudósok sem állítanak (még írja is, micsoda nagy szavak: "a jelenlegi tudásunk szerint a Vénusz felszíne 500 millió éves"). Valahogy nem érti meg, hogy a Vénusz kutatása még gyerekcipőben jár. Amikor sok esetben a földi kráterek esetén, hegyek kialakulása esetén, Antarktisz eljegesedése esetén, vagy akár az oklói természetes atomreaktor esetén a geológusok százmillió évekkel ide-oda toszingálják az időhatárokat, pedig ezek szabadon vizsgálhatók. A Vénuszon pár percekig, órákig működő szondákra hivatkozva, ott fixnek gondolja a mai következtetéseket. Nyilván azért csinálja, mert észrevette, hogy itt beszélgetünk erről, s csak beleakar rondítani a maga beteges módján. Ez a roppant gerinces jelleméből fakadhat, amire adtam példát: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=142246715&t=9000303
Saját magát igyekszik beállítani szegény, egyszerű hozzászólónak, aki csak "logikusan" kérdez (közben indexes okvetetlenkedőből két nap alatt igazi trollá vált). De ez a tudománytalan hozzáállása, már beteges. Nyilván idegesíti, frusztrálja, hogy sose volt egy saját koncepciója, érvelése (Göbekli tepe, ugyan már, még mit nem akar a szarka!). Lehet fantaszta vagyok, mikor azt mondtam egyszer itt Lapajov barátom kérdésére, hogy szerintem kabirok rég kihaltak. Ezek szerint ez nem igaz, mert van egy túlélő, itt él még a fórumon, innen szív energiát.
Esetleg lehet kérni, hogy az egyik szondával lője ki magát a Vénuszra és hozzon anyagmintát a krátereiből, mert addig kamu az egész, amit itt magyaráz. Valószínűleg az a megoldás, amit qOoOp ajánl, hogy nem válaszolunk neki. Ennek a "vitának" amúgy semmi értelme, nem is kivánok többször reagálni rá. Sőt, ki lehet kapcsolni, ahogy írta qOoOp: "Javaslom a jobboldali letiltó gomb használatát", így nem is lehet látni a hsz-eit. Így legalább nem előttünk golyózik be teljesen, szánalmas vergődését, ámokfutását sem látjuk, hogy harmincadszorra felhozza ugyanazt, sorba számonkéri valakin. Úgyhogy én a magam részéről ma éjféltől letiltottam a mi kis trollunkat, az utolsó rejtőzködő kabirt (így legalább nem látom, mit ír). Ha élve visszajönne a Vénusz valamelyik kráteréből (bár lehet jobb lenne ott neki, idővel megszokná) csak akkor jelezzetek, és visszakapcsolom. Addig meg kuka a kis okosságai, linkjei, ecetera...
Hát még jó, hogy nem Petrie egész fejezetét hoztad ide! Olyan vagy mint az eminens kisgyerek, aki felmondja a bemagolt leckét a tanárnak, most meg várja a piros pontot. Plusz pont, hogy nem írtad a végére: "újabb rejtély kipipálva".
Nem tudom minek írod a végére ilyen dacosan: "szóval nem nagyon értem, hogy mit szeretnél tudni, Petrie szerintem elég jól megválaszolta ezeket a kérdéseket.
annyi új információt tudok hozzátenni, hogy a korund használata már bizonyított, bár a bizonyíték jóval későbbi korból származik, mint az említett diorittálak" (ennyi erővel lehetnél merészebb is, mondjuk a lézer használata már bizonyított, bár a bizonyíték jóval későbbi korból származik).
Ismerem mit írt Petrie. Mindig is érdekeltek az ilyen technológiai kérdések. Ez is az, de én sem tudom a választ, ezért is kérdeztem annó. Ahogy érdekelt pld. milyen gépezet nyomait fedezte fel, Ragette a baalbeki monolitokon: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=91060649&t=9000303
Amikor azt írtam, hogy Petrie nyitva hagyta a kérdést, azt éppen arra értettem, amit ide idéztél. Majd írod: "az kétségtelen, hogy ilyen eszközt nem találtak, de nem nehéz elképzelni egy korundhegyű, rézszárú, a felső részén kiszélesedő pontozót/gravírozót. Petrie kielégítő és logikus elképzelést vázol fel a 134. részben, mely szerint egy ilyen értékes szerszám minden alkotórésze kidobás helyett újrafelhasználásra kerülhetett."
Hát, sokat azért nem molyoltál rajta. Petrie kiváló egyiptológus volt, de mérnöknek is az volt. Erőssége éppen a mérések. Ezek ma is pontosak. Utána éppen elmesélte, hogyan lehetne ezeket véghezvinni, de nyilván figyelembe vette korának eszközeit (a könyvet amiből idézel 1883-ban adták ki). Most ilyen linkeket erről én is tudtam volna hozni, hisz található elég sok.
Lényeg, hogy ezek technikai megoldása azóta sincs megoldva. Petrie rézszárú vésője egy puha valami, nem gondolod, hogy előbb süllyedne a réz szárába a vágókő, mint a dioritba vésne egyenletesen (s nem karcolgatva)? A diorit vasnál is keményebb, 8,4-es keménységű kőzet. Az Óbirodalom idején az egyiptológusok szerint csak rezet kovácsolták az egyiptomiak, ez volt a legkeményebb fémük. Nem is találtak ilyen szerszámokat azóta sem. Petrie szerint is nehézkes ez a megoldás, mert gyémántjuk sem volt akkoriban az egyiptomiaknak, viszont rengeteg ilyen tál volt (több ezret találtak). Modern edzett acél szár és véső vagy valami nagyon kemény szár és gyémánt vagy korundfej megtenné, de ismertek ilyet az egyiptomiak 4500 évvel ezelőtt?
Azt a könyvet Petrie 1883-ban adta ki, amiből idézel. Sok minden azóta sem derült ki a témában. Másrészt, hogy gondolod, hogy rézszár kibírta volna azt a nyomatékot, amit ki kellett volna fejteni a dioritba vágásakor? (valahogy Petrie erről is megfeledkezett). Egyáltalán, hogy fogták be ezt a szerszámot?
Jó magyarázatnak tartod Petriét, rögtön el is fogadod, hogy azért nem találtak ilyen eszközt, mert újrahasznosították (ez érdekes, mert egyesek szerint az óegyiptomiak használtak vitorlázórepülőgépeket, ott rendszerint ezek maradványait kérik számon a "fantasztákon", itt meg elfogadod ugyanezt Petrie-től... hát ha azokat is újra hasznosították?). Egyébként egyiptomi bányáknál vagy félbehagyott sírokból számos ókori réz és bronzvéső került elő, de ezek egyike sem volt alkalmas ilyen mérvű munkára (ezeket épp nem hasznosították ezeket újjá). Én a fúrást nem hoztam elő, de Gízában is találtak olyan rézhengereket, ahol a vágóél alá drágakőreszeléket szórtak, de ezek csupán mészkőtömbök fúrására voltak alkalmasak (London, Petrie Múzeum).
Petrie tudta persze, hogy nem kielégítő a magyarázata. Egy későbbi könyvében (1909) visszatért a témára, s arról elmélkedett, "réz kalapálással olyan keménnyé edzhető, mint a folytacél". Műszaki szakembereket ez ügyben a régészek nem szeretnek megkérdezni mert azt várnák, hogy elmésen magyarázzák meg ezeket a dioritba vájt, nagyon pontos bevágásokat az általuk talált primitív eszközökkel. Azok persze nevetnek ezen. Így aztán vezető régészek a legsületlenebb találgatásokba mentek bele az évek alatt (erről is lehet olvasni a neten). Például Jacques de Morgan vezető francia egyiptológus úgy oldotta meg ezt a különös problémát, hogy megpróbálta azt hinni, hogy az egyiptomiak „ismerhettek olyan eljárásokat, melyek a rezet és ötvözeteit megkeményítik, annyira, hogy azok elérték a legjobb acéljaink jellemzőit”. Mivel ezek az eljárások nem érintették a fém kémiai összetevőit, csak molekuláris állapotát. Ez a nagy keménységű állapot viszonylag rövid ideig tartott, ezért a manapság kiásott eszközök „újra a természetes fém jellemzőivel rendelkeznek” (1926).
Az egyiptológusok természetesen továbbra is kénytelenek ragaszkodni a „hihetetlen keménységű rézszerszámokhoz”, ugyanis más lehetősük nincs. A vas és acél használatát teljesen elvetik abban a korban. Lauer talán a legnagyobb francia egyiptológus állítólagos „szakemberekre” hivatkozik, akik szerint az egyiptomiak olyan speciális keményítő eljárás birtokában voltak, „amelyet ma már nem ismerünk” (1974).
Georges Goyon francia egyiptológus, kinek a nagy piramisról írt munkáját elég régen, de olvastam. Ebben nagy súlyt helyez a korabeli kő megmunkálásra. Bemutat számos technikát, pld. hogyan fűrészeltek követ, vagy fúrtak lyukat a kőbe az egyiptomiak. Ennek a témának egyik szakértőjének számít. Régi képekről veszi, hogyan súlyzóztak le a fúrószárat, hogy meglegyen a nyomaték ereje (ezekről biztos találsz képeket is valamelyik linken). Majd rátér ezekre a gépi pontossággal, egymás mellett párhuzamosan haladó bevésésekre. Közel száz évvel ír Petrie után, és képzeld, mit sem tud arról, hogy szerinted "Petrie kielégítő és logikus elképzelést vázolt fel", mert Goyon szerint volt „valamilyen eszközük, egyfajta fém vagy titkos eljárás” ami lehetővé tette, hogy így megmunkálják a gránitot, dioritot és amfibolitot (1977). Edwards angol egyiptológus is kénytelen volt ragaszkodni a többiek téziséhez, hogy az egyiptomiak ismertek egy olyan eljárást, ami a rezet „rendkívül megkeményítette, bár ez nem nyert bizonyítást” (mint megjegyzi azért).
Az esztergapadot tényleg egy jó lehetőségnek tartom, épp azért említettem. De az a kép, amit találtak róla az i.e. 3. századi, azaz ptolemaiosz-kori. Bár hihetetlenül primitívnek néz ki, ne gondoljon senki a mai esztergákra, de még így is sok szakértő inkább tudja be ezt az alexandriai görög technikusok egyik újításának, mint az egyiptomiaknak. Ráadásul több mint 2000 évvel későbbi. A másik viszont itt is a befogott vágószerszám kérdése, vagyis visszakanyarodtunk az elejére, és persze, hogy adták rá a nyomatékot, a befogott edényre. Mert bár a diorit irtó kemény, olyan óriási nyomaték mellett, ami simán, egyenletesen belevés, éppen el is törhet. (Goyon egyébként kivétel, mert felteszi, hogy egyszerűen az egyiptomiaknak már abban az időben is ismerniük kellett a vasat.)
Viszont azt is gondolom, hogy ennek a megmunkálásnak is meg van a technikai magyarázata, talán egyszerűbb mint gondolnánk. Volt, hogy egy kőkori töréstechnika évtizedekig fejtörést adott a kutatóknak, mikor rengeteg szív alakú követ találtak, amihez láthatólag egy ütéssel jutott az ősember. Van akik szerint valami növényi nedvvel vagy keverékkel puhították meg a diorit felszínét, bár ebben nem nagyon hiszek, de simán elképzelhető, hogy előkerül a megoldás egy ásatásnál. Esetleg ezekkel a bemérésekkel, megtalálják a Nagy Piramis alapkőletételét. Ezt a szokást az egyiptomiak már gyakorolták a szent építményeknél, az egyik piramisnál meg is találták. Rendszerint az építmény makettjeit, tervrajzait, ékszereket, edényeket, s néha szerszámokat helyeztek a kialakított üregbe.
"Nem kívánok állást foglalni a vénuszi kataklizmáról"
tehát te sem vagy csillagász, sem egyiptológus.
a kráterekkel kapcsolatos eszmefuttatásomhoz egyébként egyik képzettség sem szükséges.
logikai hibát találsz benne?
"Tehát van egy megoldatlan kérdés, amivel nem foglalkozunk, helyette inkább mással..."
ez egy kicsit konteósan hangzik. nem azért akarják megmérni a Mars elektromos mezejét, hogy mással foglalkozzanak, hanem azért, hogy az így kapott adatokat beillesszék a bolygóképződésről, az atmoszféra kialakulásáról szóló ismereteinkbe, amelyek segítségével finomíthatjuk az exobolygók, illetve az ezeken lehetséges élet utáni kutatást.
Nem kívánok állást foglalni a vénuszi kataklizmáról, mert nyilván nem az én tisztem ezt megvédeni. De már az eredeti cikkben is vannak érdekességek, pl ez: "“We don’t really know why Venus’ field is so much stronger" Elismerik, hogy fogalmuk sincs a miértről, majd arról ír, hogy a Marsot kutatják. Tehát van egy megoldatlan kérdés, amivel nem foglalkozunk, helyette inkább mással...
"A mérések eredményei lehetnek hibásak is akár, tehát semmi sem végleges."
nyilván igazad van, de egyrészt pont a fejlettebb műszerezettségű Venus Express mérései nyomán kaptunk választ arra, hogy hogyan és miért tűnt el a víz a bolygóról, lásd:
másrészt a vénuszi elméletet kizáró tudásunk a bolygó geológiájáról, kráterezettségéről nem fog változni, hiszen már teljesen feltérképeztük a bolygót, ezen egy jövőbeli, fejlettebb szonda sem fog változtatni.
a jelenlegi tudásunk szerint a Vénusz felszíne 500 millió éves.
lássuk, mit állít ehhez képest Schenouda:
<valamilyen oknál fogva a Vénusz elpusztult, felszíne pokollá vált, s ez nem sok millió éve történt.>
ezt 2 verzióban tudom elképzelni (bár nem vagyok csillagász, de még csak régész, horribile dictu egyiptológus sem)
1. a felszín úgy vált pokollá, hogy a maga a felszín nem formálódott újjá, tehát jelenleg is az eredeti formációjában látjuk azt. ekkor viszont (mivel Schenouda szerint csak kb. 4 000 én telt el az állítólagos kataklizma óta) elégséges idejű erózió híján egyrészt
1.a. egyértelműen láthatóak lennének az eredeti tengerpartok vonalai (ahogy például az általad említett misszióknak köszönhetően a Marson is azonosíthatóak a folyamok, tavak, pedig ott jóval hosszabb időről beszélünk).
1.b. a kataklizma előtti időkben az akkor még létező víztömeg csillapíthatta volna a becsapódások erejét, tehát a jelenleg is látható kráterezettség önmagában is kirajzolná (nagyjából) a valaha létezett óceánok helyzetét.
megtennéd, hogy mondjuk ez alapján berajzolod a Schenouda szerint 4 000 éve még létező óceánokat? természetesen nem a mai is érzékelhető mélyföld-felföld felosztásra gondolok. ilyen rövid idő alatt, ha nem volt újraformálódás, az óceánok helyzete pontosan kivehető lenne.
2. a felszín úgy vált pokollá, hogy a felszín újraformálódott.
ez viszont azt jelentené, hogy a jelenleg látható kráterezettség 4 000 év alatt alakult ki.
nézd meg mondjuk ezt, és utána nyilatkozz arról, hogy szerinted ez lehetséges-e (nem, nem az).
QED, a vénuszi elmélet mehet a kukába.
mesének (szódával) ettől még elmehet, már akinek van gusztusa az ilyenre.
"ahhoz képest, hogy egyáltalán nem érdekel a véleményem, most meglepően sokat foglalkozol vele, illetve még meglepőbb módon a fórumos tevékenységem analizálásával (lásd sértődött óvodás frusztrált pótcselekvés).
szerintem az ebbe fektetett idő/energia töredékével kideríthetted volna, hogy a Vénusz geológiája/kráterezettsége nem egyeztethető össze a koncepciód becsapódásos verziójával."
Most kaptál egy tüskét, s benned van azóta is? Amúgy mikor világosodtál meg, már itt az indexen? Vagy mikor jött elő "a józan paraszti eszed", amire újabban hivatkozol?
<Régebben kérdeztem már valahol itt, Petrie a mérnök-egyiptológus megvizsgálta a Gízában talált diorittálak metszeteit: a tálakban látható jeleket nem karcolták vagy köszörülték, hanem belevésték a dioritba, durva körvonalú vonalakkal. Mivel a vonalak csak 1/150 hüvelyk (0,17 mm) szélesek! Petrienek sem volt ötlete, hogy ezt, hogyan csinálták. Erre tudsz valami magyarázatot?
Van hogy két vonal fut egymás mellett, mintegy 0,85 mm-re egymástól. A szerszám éle nem lehetett vastagabb 0,13 mm-nél. A barázdák mélysége egyenletes, 0, 25 mm. Használniuk kellett valamiféle esztergapadot hozzá és még mindig kérdéses a szerszám éle. Egyébként találtak egy kezdetleges esztergapad képét i.e. 300 körülről éppen Egyiptomból (ezek a tálak vagy két évezreddel régebbiek). Bővebben Petrie könyvében olvashatsz erről, de ő maga is nyitva hagyta a kérdést.>
ez akkora butaság és informálatlanság lenne a részedről, hiszen hozzám képest nagyságrendekkel többet tudsz az egyiptológiáról, hogy szerintem inkább szándékos provokációról van szó, de legyen:
Petrie a The Pyramids and Temples of Gizeh című könyvének 19. fejezetében (Mechanical methods of the Pyramid builders, 173-177 oldal) ír az általad említettekről, de rögtön megoldást is ad a kérdésre:
"That the Egyptians were acquainted with a cutting jewel far harder than quartz, and that they used this jewel as a sharp-pointed graver, is put beyond doubt by the diorite bowls with inscriptions of the fourth dynasty, of which I found fragments at Gizeh. These hieroglyphs are incised, with a very free-cutting point; they are not scraped nor ground out, but are ploughed through the diorite, with rough edges to the line. As the lines are only 1/150 inch wide (the figures being about .2 long), it is evident that the cutting point must have been p 174 much harder than quartz; and tough enough not to splinter when so fine an edge was being employed, probably only 1/200 inch wide. Parallel lines are graved only 1/30 inch apart from centre to centre. We therefore need have no hesitation in allowing that the graving out of lines in hard stones by jewel points, was a well-known art."
Petrie arra is (helyes) választ ad, hogy milyen ásványt használhattak:
"The character of the work would certainly seem to point to diamond as being the cutting jewel; and only the considerations of its rarity in general, and its absence from Egypt, interfere with this conclusion, and render the tough uncrystallized corundum the more likely material."
az kétségtelen, hogy ilyen eszközt nem találtak, de nem nehéz elképzelni egy korundhegyű, rézszárú, a felső részén kiszélesedő pontozót/gravírozót. Petrie kielégítő és logikus elképzelést vázol fel a 134. részben, mely szerint egy ilyen értékes szerszám minden alkotórésze kidobás helyett újrafelhasználásra kerülhetett.
a továbbiakban viszont mintha tényleg összezavarodtál volna. Petrie egyértelműen leírja, hogy egyes leletek megmunkálási nyomai olyan rézfűrészre utalnak, melynek élébe korundszemeket illeszt(h)ettek, és ezek végezték a vágást a homok helyett (tehát nem a rézfűrész éle volt az általad megadott méretű, és ezekhez a vágásokhoz nem kellett eszterga):
"And when we find on the surfaces of the saw-cuts in diorite, grooves as deep as 1/100 inch, it appears far more likely that such were produced by fixed jewel points in the saw, than by any fortuitous rubbing about of a loose powder. And when, further, it is seen that these deep grooves are almost always regular and uniform in depth, and equidistant, their production by the successive cuts of the jewel-teeth of a saw appears to be beyond question."
bizonyos esetekben valóban felmerül az eszterga használata , és ahogy nagyon helyesen meg is jegyezted, erre bizonyíték is van egy későbbi korból származó képi ábrázolás formájában.
Petrie számára egyértelmű volt, hogy ezt az eszközt ismerték és használták az egyiptomiak, akár korundhegyű rézszerszámokkal kombinálva:
"On the granite core, broken from a drill-hole (No.7), other features appear, which also can only be explained by the use of fixed jewel points.
(...)
Thus, even if specimens with similarly deep grooves could be produced by a loose powder, the special features of this core would still show that fixed cutting points were the means here employed."
"The principle of rotating the tool was, for smaller objects, abandoned in favour of rotating the work; and the lathe appears to have been as familiar an instrument in the fourth dynasty, as it is in modern workshops."
szóval nem nagyon értem, hogy mit szeretnél tudni, Petrie szerintem elég jól megválaszolta ezeket a kérdéseket.
annyi új információt tudok hozzátenni, hogy a korund használata már bizonyított, bár a bizonyíték jóval későbbi korból származik, mint az említett diorittálak:
"The presence of abundant corundum particles conveys high abrasive efficiency to this material, and strongly suggests that this mixture was deliberately used in the drilling process of the hard limestone fragment. Remains at the bottom of the drill hole thus consist of a mixture of the abrasive, the powdered limestone, and corroded fragments of the bronze drilling tool. All together, these findings suggest the use of a bronze tubular drill[6] in conjunction with a corundum-rich abrasive mixture."
mielőtt felvetnéd, hogy pont erre a kérdésedre miként tudtam időt szakítani, és a többi felvetésed megválaszolására miért nem (bár te már eldöntötted, hogy nyilván lenne időm minderre, hiszen szerinted itt élek két felszíni élelemszerző portya között), jelezném, hogy ezek az információk már régóta a birtokomban vannak egy másik topikban tett hozzászólásom kapcsán, lásd:
