Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
a 12-es falúnál napi 1x10-15 kg-nál 35-65 fok közt mozog 24 óra alatt, 20-as falúnál 45-55 között. Én sem értem hogy mindenki miért nem tömegkályhával fűt. :-) Sokkal gazdaságosabb igénytelenebb komfortosabb, és mégcsak nem is drágább.
Még annyit e remek holmihoz, hogy tényleg olyan mint egy nagyon jó minőségű hő aksi. Nagyon rövid idejű a feltöltése és nagyon hosszú a müködése. Az is remek benne, hogy ha már egyszer feltöltődött, akkor az "utántöltése" nem okoz gondot.
Igen. Bár én sosem mértem, de alacsonyabb, mint a cserépkályháé. Mivel vastagabb a külső fala (is), ezért nem tud úgy átforrósodni (sok helyen meg tudom tapintani). Én ha begyújtok kb. 1ó, míg leég a fa (felülről). Akkor még ugyanolyan langyos a fala, mint begyújtás előtt!!! Eltelik kb 1ó, és már érezhető! majd még egy óra (a begyújtástól számított 3ó), mire átmelegszik. Viszont az érem másik oldala, hogy alacsonyabb hőm.-el, de tartósan hosszabb ideig, és egyenletesen sugározz. Az idén januárban a nagy hidegekben sem kellett kétszer begyújtani, elég volt az 1*-i.
Van ennek a kályhának (tk) valami olyan komfortja, megkockáztatom bája, amit más tüzelő berendezés nem tud. Be teszi az ember azt a tüzelő mennyiséget amit arra a napra gondol és begyújt. Nincs több gond az elkövetkező 1,1/2- 2 órára. Min-
den valószínűség szerint ekkorra a parázs már fekete. El lehet zárni és el lehet felejteni 24 órára. Gondolom én, ha majd hidegebb lesz akkor 12 óránkként kellesz begyújtani. Az sem nagy vész. A mostani időjárásnál én 2,5-3 kg.hasábfát + gyújtóst használok. Lehet, ha hidegebb lesz akkor fel fog menni 6-7 kg.-ra is. A kályhám legmelegebb felülete, ilyen tüzelési móddal nem haladja meg a 40-45 C. fokot. Amit fűt az 3mx8,4mx2,7m es helység. Az egész melegséget sugároz a szó valóságos és átvitt értelmében is. Kellemes, megnyugtató és finom meleg.
Igen, át kell rakni 30-40 évente:-))) Gyakorlatilag a tömegkályhás 'ingyen rak' kályhát, a cserépkályha ezalatt az idő alatt min. 2-3 szor 'átrakódik'. Ennek a 3szori átrakásnak a munkadíja, amit megspórol a tömegkályhát építtető=> a kályha építési díját fedezi. Én nem is tudom miért nem tömegkályhát építtet mindenki:-(((
Sziasztok Kályhások! A tömegkályhát is át kell rakni időnként, mint a cserépkályhát? Ha igen milyen idő közönként? 10 évente, mint a cserépkályhát? Milyen meleg a tömegkályha külső felülete? Köszönöm a válaszokat! sanyooo
Nem. A kályha nem egy ház, hanem egy szoba fűtésére való. De a probléma nem az vele,hogy kicsi a fűtő teljesítménye, hanem szerintem kicsik az átégők, vagyis kicsi a huzast a kályhán belűl, akármilyen kéményre köti rá. Ezt már megírtam privát neki.
Gondolatébresztőnek: annak a kályhának a tűztere 1*1 tégla alapterületű és egy nagyobb ajtóval is csak kb 5-6 tégla magasságig tudsz bele pakolni. Egy komplett házhoz elég karcsúnak tűnik, mert nagyon kevés fát tudsz belepakolni egyszerre. Érdemes a tűzteret akkorára építeni, hogy a méterfa negyede (30cm) kényelmesen beférjen.
Igen. Konkrétan: a földszintre kéne betenni a kályhát. Ha van emelet, akkor annak a födémére építeni egy 'tűztér nélküli kályhát'. Ebbe kéne vezetni a földszintről a füstgázt, és ebből kilépve a kéménybe! Ez elég konkrét nem? :-)))
Van egy régebbi öntöttvas kályhám. Az adatlapján 7Kw-os teljesítményt ír. Régebben /kb. 18 éve/ szénnel is tüzeltem benne, és nagyon jól üzemelt. Előbányásztam, és kiderült, hogy még mindig kifogástalan az állapota., a füstcsöve 120-as. Szerintetek, lehet egy olyan megoldást alkalmazni, melyben a füstcsövet nem közvetlenül a kéménybe, hanem füstjáratokba vezetem? A kéményem 25x25 cm, és kb. 8 méter magas.
Lenne egy kérdésem ha valaki ismeri rá a választ megkérném,hogy segitsen. Egy Kuznetsov féle kályhát tevezek épiteni egészen pontosan az OIK 2 tipust, meg lehet nézni a www.stove.ru oldalon hogy, hogy néz ki. Egy nyolc méteres 160 as átmérőjű leier tipusu kémény szerintetek megbirja-e. A válasz sűrgős lenne, mert két kisgyerekkel most sikerűlt bekőltőzni a most épólt házunkba és nincsen semmijen fűttés a lakásba.
Az igen jól visszamentél hozzászólásban:-)) Ez egy átlagos dán tömegkályhaméret, azt a helyiséget hidegben is kifűti, ne aggódj! A többivel kapcsolatban pedig: talán megérjük úgy 20 év múlva, hogy lesz egy könyv is a tömegkályhákról. (bár itt nincs annyi érdeklődő, amekkora példányszámban megérné kiadni valószínű; ha pedig kopp álltalános felhasználóknak szóló lenne, mint a többi ilyen kályhás-kandallós német könyv, azzal a méretezésben, stb nem igazán van kisegítve aki építeni akar).
A méretekkel (méretezéssel) én egy kicsit úgy jártam, hogy a hozzáértés egy kicsit sem gátolt. Úgy érzésből építettem egy 3mx8.4m.-es alapterületű, 2,7m belmagasságú szobába egy 75cmx120cmx207cm es szerkezetet. A szárító fütésével bibelődöm. A melege nagyon jól jön e cudar időben. Ha lett volna valami kézi könyv, egy kisokos, az tán megerősített, vagy elbizonytalanított volna.
Hoppá! Egyszerre válaszoltunk egy pár nap után:-)))) Szóval hiába tűztér egy harang, nem tud annyi pluszt, mintha szekunder levegő bevezetéssel lenne! Ekkor ugyanis a ki nem égett füstgázok oxigénnel keveredve a tűztérben kiégnének (létrehozva a tökéletes égést????? Mérés??). Plusz égési lev. bevezetés nélkül kizár, hogy olyan áramlás alakulna ki, ami biztosítaná ezt: A füstgázok felfelé a járat felé távoznak, és nem a nehezebb ellenállású két oldali kamra felé! Másrészt, ha van szek. lev. bevezetés, akkor a LÉNYEG A MÉRETEZÉSen van. Vagyis a hideg szek. lev. bevezető nyíláson+a másodlagos égő kamra+tűztér átégő+a tűztér másodlagos égő kamra visszaégő keresztmetszeten!!! Mindezeket egy normális kályha esetében méretezni kell; hisz egy búbos kemence esetén is adott az alapterület, ahhoz viszonyított búb magasság, illetve az első kémény felé való szemöldök átégő magasság/szélesség. Pontosan a gravitációs elven (a fizikát nem lehet hülyére venni) működő égés, (körbe jár a láng) miatt. A sok másodlagos levegő végighűti a kályhát, a kevés o2 pedig tökéletlen, keveredést, égést, gazdaságtalan működést eredményez.
Vártam egy kicsit de nem szól hozzá senki! :-(( Erről a kályháról a véleményem: -a kiinduló kályhán látható (rajzon látható) talán jó is lehet ?? (miért ne lenne olyan jó mint egy cserépkályha?) -Ellenben: A kályha 'lelke' a tűztér, nem tartalmaz szekunder levegő bevezetést! Az link első rajzán a két oldali kamrában, nincs szek. lev. bevezetés (én elől, oldalt, és alúl biztosan nem látom; talán hátúl????); ennélfogva tökéletes, vagy utánégés nincs!! Ez így ebben a formában ez egy hagyományos cserépkályha; csak nehéz kivitelben; vízszintes járattal. Ha a tűztérben keletkező füstgázok a két oldalsó kamrában tudnának keveredni szekunder levegővel, akkor lehetne kisérletet, mérést, elméletet (???) bemutatni, ennek a kályhának javára, a tömegkályha ellenében(??). A tűztérnél ráadásul nem keskeny, legalább 3,5 tégla=>90 cm; azaz semmivel nem keskenyebb az átlag dán kályhánál! Szerintem, tehát: -ha nincs(?) szekunder levegő bevezetés, akkor normális cserépkályhával azonos hatásfokú (esetleg a nagy tömeg miatt dúrván sok tüzelő elégetése után több ideig tartja a hőt, mint egy cser.kályha, de azonos mennyiségű tüzelő mellett), -ha lenne szek. lev. bevezetés, akkor (jó lenne méréseket látni a hatásfokról) legfeljebb az ellenáramú T.k.-val azonos; mivel járatos kályha! A sok felesleges égési levegő... ami a tűztérbe behalad; végighalad az ellenáramú/kontraflow és ezen a kályhán. Míg a harang rendszerű tömegkályhákban rétegződik a füstgáz; vagyis a hidegebb nem hűti végig a kályhát, hanem a harang 'alján' távozik!!! Különösen igaz az ún. biotűztérrel rendelkező kályhákra. Tehát, ha valaki rendelkezik a könyvvel, vagy "videóval?"; akkor szívesen vennénk! Addig azonban számomra ez egy ún: 'nehéz kivitelű' járatos cserépkályha, tégla külsővel! Ha valamit nem jól láttam szívesen venném az észrevételt; ugyanis még a jó pap is holtig tanúl!!!
Hogy ez a kialakítás mennyire jó tüzeléstechnikai szempontból azt nem próbáltam. Véleményem szerint ahol csak keskeny szerkezet építhető ott lehet létjogosultsága.
A videónak nagyon örültem, köszönöm. Mindjárt egy kérdés: Te tudod, hogy hol lehet beszerezni ezt a könyvet amit a készítő bibliaként forgat?
"Nem szentírás az utánégető kamra vagy a contraflow járat sem, sőt a csempeburkolat sem szentségtörés." Az utánégető kamra az Plussz. Szentnek nem szent :-)) miért lenne, csak úgy simán jó; és simán jobb a kályha a tökéletesebb égés miatt. A contraflow/ellenáramú járat sem szentírás, persze, de vannak harang rendszerű bell system tömegkályhák! A járatos/ellenáramú belső felépítésnél, ha az éghető gáz nem kap elég o2-t, ha lehűl a tűztér a tökéletlen égés, keveredés miatt, vagy sok a levegő bevitel: mindezek 'végighaladnak' a járatos (cserép), vagy ellenáramú (tömeg) kályhákon.=> mintegy 'végighűtve' azt. A harang (bell tipe) épülő tömegkályhák tűzterére olyan 'füstgáz hasznosító' felépítmény épűl, amiben a füstgázok rétegződni tudnak. Vagyis a forróbb gázok a harang felső részébe, míg a hidegebbek az alsóbb részébe szállnak (és nem a huzat öblíti végig a kályhát vele). Ennélfogva ezek a hidegebb gázok nem hűtik végig a kályhát; hanem a harang alsó részében haladnak át, bennthagyva a forróbb gázokat. Végeredményben elmondható, hogy a harang rendszer PLUSSZ a járatos, ellenáramú rendszerekhez képest! És végül a csempeburkolat: Az valóban nem szentségtörés, de nagyon drága egyfelől, másrészt ha a magot/külső falat kályhacsempével szeretnénk burkolni: valaki mutasson már képet, vagy magyarázza el, hogyan is kell bélelni, drótozni... A sorrend pont fordított szokott lenni, előbb készül el a mag, aztán a külső héj. A kettős héj pedig nem kötelező úgy tudom,; viszont kötelező a kettős héj esetén a dilatáció!
