Nem feltétlenül korszerű a kérdésem, de szerinted egy faodúba telepedett méhrajnak van "gyárilag" felső szellőzése, vagy elvannak azzal, ami alul található? Teleltetéssel kapcsolatban is mintha azt írta volna Vicze Ernő, hogy azért jobb az alsó kijáró, mert a méhek jobban szeretik a kicsit magasabb szén-dioxid szintet (lehet, hogy rosszul rémlik), tehát olyankor a felső szellőzés inkább káros, persze ez sem azonos azzal, hogy bedunsztoljuk őket ősztől tavaszig.
Mondjuk az igaz, hogy idény alatt, mézeltetési szempontból jobb, ha a meleg levegő felfelé tud távozni, és nem lefelé kell kihajtaniuk a kaptárból, de ha innen nézem, akkor egy felhajtott sarok nem sokat jelent, annál talán több kellene (és valószínűleg egy tetőn nyitott szellőző sem árthat).
A menekülőtér tudtommal csak vándorláskor szükséges, amint a neve is mutatja, "speciális" időszakokban használandó, amikor nincsenek nyugalomban a mozgatással járó stressz miatt, és kell nekik a plusz hely, ahová a léputcákból el tudnak húzódni.
Szia. Köszi a segítséget, értem. Tehát ha van most 2 fiókon a család amin anyarács van, fölötte van 1 fiók méztér + menekülőtér rostaszövettel a tetején és erre jön a tető, akkor a méztér fölé a keretek tetejére rakjak egy hőtükörfóliát telibe? De akkor a menekülőtérbe sem tudnak felmenni, az nem baj?
Szia ! Anno 10.-esek voltak. Oda kellett a 4. fiók is. Kis tornyok voltak. Attól féltem,hogy feldőlnek. Akkor még a magas keretes technológiával kezeltem őket.Gondot okoztak a szállításkor is.
Jó,de akkor sok féle fajta kaptáram volt. Vagyis minél keskenyebb egy kaptár annál magasabbnak kell ahhoz ennie,hogy egy termelő család beleférjen.
Az első éves 12 keretes tapasztalatom is ez volt. Egy korai raj,szépen megtöltötte a 2 fiókot. Napraforgóra.Már akkor tudtam,ide kell a 3. fiók.A következő év be is bizonyította.
A fészek elmézesedése ,nem függ a keretek fészekben lévő számától.Ahol sok a méz a fészekben ott az anya gyenge rossz.Selejtezésre szorul.
Írtam már,ha egy anya a bővítésnek beadott kereteket a következő vizsgálatig nem petézi tele,akkor az nálam csere. Nem különböző kitalációk után kell a fészket méz mentesíteni,hanem jó anyával. Ilyen egyszerű. Tudni kell melyik jó,és melyik nem.
Örösi.- nél eltudod olvasni. Azt írja,egy jó anya a tavaszi induló népet akácig 3-3.5 szőrösére kell,hogy felnövelje. Azt is leírja ,mekkora egy termelő család betelelve.
Ekkor semmi segítség nem kell,hogy termelők legyenek,és a korlátozást a fészekben az anya saját maga megoldja.Természetesen rakodóban.
Azt nem próbáltad még régebben, hogy a 3x9-es Hunor hogyan működik? Valaki írta egy fórumon, hogy szerinte ez a legjobb, mármint ha csak ennyi keret van egy fiókban, azzal lényegében meg is van oldva a korlátozás is, meg mézet sem tartanak a fészekben. Erről mi a véleményed?
Szia! Nem az hogy működhetne, de működik is.Viszont minél kisebb az akáchordás előtti fészek annál jobban össze esik a család. A következő méh legelőket kihasználni kell a nem lerongyolódott család. Egyébként a felkészülés a főhordásra című fejezetben ezekről sokat tudsz olvasni.
Írtam már végül is akác előtt két héttel talán 3 keret az amit a fészekbe tudok rakni mint üres ebből 1 lépalap . A Gyakorlatban ezt a pár kertet egy termelő 1 nap és kiépíti,meg hordja.
Szóval az anya ott bolyong ,keresve az üres sejteket.Elég jó korlátozás ez neki.Akác végére meg van 10 keret fiasom.Ekkor mehet az anya ismét két fiókra. Kellően berendezve.
Átlagban ezt az újra rendezést szépen meg is hálálja.A következő héten olyan 4-5 frissen petézett keretet produkál.Többet nem tud,mert a 2 szélső full mézes,aztán a virágporosak jönnek,na meg a maradék nyílt. Ami 2-4 szokott lenni. Magyarul ,mire a következő nagyobb hordásom várható addigra ismét bika családok vannak.
Azért jó a fiókos korlátozás.A felesnél kicsit ez is könnyebb. Hisz ott csak kap a fészek egy fiókot,és a következő héten tele van petézve.
Remélem érthetően írtam le amit Örösi .-től tanultam. Vagyis nálam nincs agyonkorlátozás,különben a következő hordáskor nem lesz elég nép.
"A fiasítás korlátozásával a méhész segítheti családjait azzal, hogy korosztályai megfelelő arányúak legyenek a főhordás idején és utána is. A módszer kockázatos, és visszafelé is elsülhet. A kockázatot növeli, ha a korlátozás hosszú, vagy nagy mértékű. Csak tapasztalt méhésznek való, aki úgy ismeri a méhlegelőt, mint a tenyerét. Helyesen alkalmazva a méztermelés nagy mértékű növekedését eredményezheti, különösen teljes korlátozás esetén."
/.../
"Ha a méhész enyhe korlátozást akar, akkor az anyát anyaráccsal 3-6 keretre zárja. Ha erős korlátozást kíván, akkor vagy kalitkázza, vagy ki is veszi a családból. Ekkor vagy tartalékolja kis családban, vagy megöli, és vagy új anyát ad, vagy nevelteti az új anyát. A korlátozásra a főhordás előtt két héttel kell sort keríteni."
(a wikipédia forrása pedig: Örösi Pál Zoltán: Méhek között)
Ezek alapján gondoltam én elméleti síkon arra, hogy nálad, a Hunorokban is működhet(ne), ha nem 12 vagy pláne 24 keretre hagyod az anyákat, hanem 3-6 NB-keretnyi helyre, ami átszámolva legföljebb 8 Hunor. Értem, hogy neked így egyszerűbb, nem is akarlak győzködni, csak gondoltam, leírom, miből indultam ki.
Szia! Az anya rácsot ,a legritkább esetben takarjuk részlegesen.Szóval nem kell takarni. A kereteket sem kell takarni a bakhátas rendszerű kaptáraknál, hozzá teszem anno én raktam alájuk fóliát is. A Könnyebb kezelhetőség végett.A bakhátast úgy kellett felszakítani ,mert a propolisszal meg ragasztották. Mivel neked modern kaptárad van takarj fekete fóliával most. Ajánlom ,még a hőtükrös fóliát is.Most a nagy melegekben a hőtükrös része kifelé néz. Ősszel,és tavasszal befelé.Magyarul nálam fólia +hőtükör a nyári takarás. Pontosítva repcétől a fiasítás meg szűnéséig.
A felső szellőzőket, csak hosszabb vándorlásokon,és nagy melegben nyitjuk. Nem beszéltünk róla,de a méhes szél ,és nap árnyékban jó fel állítani. A szél árnyék azt jelenti,hogy az uralkodó szél irány a kaptárak hátulját érjék,de még valamivel ezt is tompítani kell. A szél fogó kb 2-3 m.-re legyen a kaptáraktól .Jó a természetes sövény,vagy valami hasonló. Olyan ami tartós,a időjárásnak ellen ill,a nagy viharokban sem zörög.
A mézkamra fölé mindig kell takaró fóliát rakni? Nyáron is, télen is? Azt hallottam még hogy az anyarács 3/4-ed részét is le szokták takarni. Igaz ez? Ha letakarok mindent akkor nincs szellőzés, hiába van fenn szellőző.
A medencés hasonlatodra nekem az jutott eszembe, hogy "de apu, azt mondtad, mindenki belepisál a medencébe! Igen fiam, de ők nem a trambulinról teszik." :)
A rengeteg virágporos keretet elméletileg a melegépítményes elrendezés megoldja, de legalábbis csökkenti a mennyiségét. Legalábbis én így tapasztaltam eddig, próbaként átállítottam ilyenre néhány kaptárat, és jellemzően az első (legföljebb még a második fele) kereten koncentrálódik a virágpor, hátrébb nemigen van (mivel a fiasításhoz kell, az pedig melegépítményen sokkal nyilvánvalóbban van közel a kijáróhoz). Egyébként meg pont azért gondolkodom Péntek rendszerén, amiket írtál.
Ember legyen a talpán aki egy szépen, fehéren hízott 4 kilós NB keretet nem csap ki mert van benne egy tenyérnyi fedett fias!
10-ből mondjuk 10-en megteszik, megtennék.
De bár miden méhész ennyire figyelne erre és állna minél közelebb az ideálishoz!
De ez részletekbe menő szőrözés, viszont akkor essünk neki!
Ideális állapot:
-kevés fedett fias, semmi nyitott, és egy sem nyílik fel pergetés közben. Másik véglet: nyitott/fedett fias, vegyes korú álcák, az a fajta jóóóó pempős.
A kettő között ezernyi árnyalat van de más az elmélet és más a gyakorlat. Vajon a laikus segédmunka a pergető mellett mennyire vigyáz? Ugye...
Elég pár púpos here fiast sérteni.
És innentől arról beszélünk hányan és mennyit pisáltak a medencébe! (egy csepp vagy egy liter...)
Érted az analógiát! ;)
Mondom! Elmélet!
Pempő sem kerülhet a mézbe de ami még rosszabb a zúzódott álcák leve, nedvei. Nem ragozom... Lényeg a lényeg, törekedni kell az ideális állapot elérésére, kaptártípustól függetlenül. HA ez a méhésznél szempont, én bizony nem ítélném el fiaspergetés miatt. De egy beszélgetés ritkán jut ide.
-Kapja a magáét a FB-on az aki olyan képet linkel be ahol fias van a keretben pergetés közben...! Alig győz védekezni az alany...
Nincs ebben semmi rossz, ilyenek az emberek.
***
Nekem 2 gondom van/volt mindig a fekvővel:
-Fias / méz elkülöníthetetlensége (A rakodónál a mézkamra pergetése sokkal kisebb stressz egy családnak, mert nincs ott fias! Mióta rakodózok, alig kapok szúrást...)
-Rengeteg virágporos keret pergetése. Az meg nem tesz jót az akácnak, mert mindenbe beleköt a vevő.
Péntek rendszere talán egy hajszál vékony, járható út a kettő között.
Amit írtam, hogy mifelé gondolkodom, az lényegében a Péntek-kaptár, kicsit módosítva. Az ahhoz írt szöktetési elv alapján mézelvétel előtti este lezárjuk a hátsó mézkamra átjáróját, és nyitunk egy kijárót a méheknek, akik másnapra ugyanúgy elhagyják a mézteret, mint a rakodókban. Ha az ember eleve bekészít annyi üres keretet, mint amennyit elvesz, akkor csak megcseréli a teliket az üresekkel, aztán felnyitja a lezárót. Ez az utóbbi, a csere az, ami nem szerepel az eredeti leírásban, és ezt szeretném kipróbálni, mert ha ez is működik, akkor máris nincs igazi előnye a szememben a rakodóknak.
Egyébként én is rakodózással kezdtem, és ha olvastad a Stenczli-méhészetről szóló cikket (azt hiszem, "Méhesről méhesre" rovat), akkor megértheted, hogy én is pont azért akartam az Egységes fészek + félkeretes méztér összeállítású rendszerre állni, mert megtetszett, amit ott írtak arról, hogy mivel a méztéri keretek soha nem kerülnek a fészekbe, ezért a méz sokkal tisztább, mint a másfajta kaptárakból elvehető méz. Igen, a Hunornál is.Ahol a fészek lépjei keverednek a méztéri keretekkel, urambocsá' az egyikből lesz a másik, ott a "tiszta méz" elméletileg illúzió (a cikk szerint).
Viszont egyre kevésbé szeretnék rakodózni. Nem érzem testhezállónak. Lehet, hogy idejétmúlt, de valamiért mégis itt kötnek ki a nyugis és/vagy öreg emberek. Vicze Ernőn kívül nem tudok olyan "nagy öregről", aki öregkorára is pakolni akart volna ;)
A fias pergetésêről esetleg annyit, hogy amit Cirkusz írt, az nekem értelmezhetetlen. Legalábbis nem tudom elképzelni, hogy önmagában attól, mert egy amúgy 80-90 %-ban mézes keretben még van egy pár négyzetcentiméteres fedett fias, amit pergetés előtt értelemszerűen NEM karcolok fel, akkor mitől lenne a mézben "kukac", vagy akár atkaürülék, satöbbi. Amit én írtam, az a fészek áthelyezés, amikor a fedett fiaskereteket az ember időben átrakja anyarács mögé, esetleg anyát korlátoz, de ilyen esetben is előfordulhat, hogy néhány méh még nem kelt ki. Számomra a "fias pergetése" nem a nyílt fias kicentrifugázását jelenti, hanem az olyan keretek elvételét, ami majdnem teljes, viszont otthagyni meg nincs értelme. Húsz dekás keretet minek pergetni, ez tiszta sor, de 2.5 kilósat már megfontolandó.
Azt is értem, hogy mi a másik indok, de az nem világos, hogy ha például kipergetsz 20 keretet, amiből kettő esetleg a fentiek szerint "fiaskeret", és rögtön a pergetőből kivéve már szűröd, akkor mikor lenne ideje "bomlani", illetve arányaiban mit befolyásol az a két perces érintkezés a több kilóhoz mérten? A propolisz, a viaszdarabok, a báb ing, virágpor, esetleg a vegyszeres kezelésből visszamaradt szer érintkezhet a mézzel, ezek kiszűrhetők, de a fias nem? Nincs ez túlmisztifikálva? Ne gondold, hogy én így járok el, csak a dolog elméleti része érdekel.
Nem mellesleg, a fogyasztó nem segédmunkás, hanem vevő, mit keresne pergetéskor bárhol az én portámon?
Attól függetlenül is, hogy személy szerint pont a fekvő irányában gondolkodom, keskenyebb-magasabb lépekkel, melegépítményen. Abban aztán tényleg az anyáé a főszerep, és úgy bővülhet a család (keretenként), ahogy igényli.
-Hobbira bármilyen kaptár jó!
De már egy tucat család kipergetése is érezhetően gyorsabb, termelékenyebb és méh(ész)kímélőbb rakodóban mint bármilyen fekvőben. Vég nélkül lehetne sorolni, hogy miért de lényeget előttem leírták.
Mintha nem lehetne a pergetett mézet szűrni... Ezt a két dolgot szerintem gondold át
Sajnos csinálják is sokan, Cirkusz leírta miért tilos. Tiszta sor. De ha ezen túl is lépnénk, lépjünk csak 3 lépést hátra:
-Gondolj bele, mit szólna egy teljesen laikus vevő/fogyasztó ha meglátna akár csak 5-10 "kukacot" a pergető alatt a szűrőben (egy egész napos pergetés alatt!!
Lehet akár patika tisztaságú minden más, egy ilyen "látvány" az emberek nagy részénél kiverné a biztosítékot...
Szia! Az a baj,hogy megint elméleti síkon gondolkodol . Sose próbáltad amit most mondasz. Kezdőként anno én is tologattam,meg húzogattam az anyarácsokat a kis kaptárakban.
Nem egy leány álom.Kivenni nagyon nehéz.berakni meg a sok kaparástól felzúdulnak a méhek,kaptam annyi szúrást,hogy öröm volt nézni.Egy szezonban csak.Utána a anya rácsmozgások meg szűntek.A rács mozgatása nélkül is lehet jól méhészkedni.
A 8 keret fiassal az a baj,hogy túl kevés pótolni a ledarálódott méheket.Még a 12 keretnél is látom a népesség csökkenést. Pedig én csak egy akácos vagyok.A Másik dolog,amikor korlátozunk az anya mellé kerülnek a frissen fedettek,és a nyílt fiasos kertek.Különben a a tisztító pergetést nem tudjuk rendesen elvégezni. Amennyiben nem kell ki a fias akác nyílásig. Előfordul nálam is.Ezek a keretek meg vannak jelölve,és csak vegyesen vannak. amikor szaporítok a raj ezekből a keretekből is készül.Ne gondolj sok keretre alig alig.
Az álcákat a mézből le szűrik.De akkor ők már bomlásnak indultak. a méz miatt nem érezhető a szag,de már bomlanak. Akkor a sejtben lévő piszok az álca utáni piszkokkal,atka ürülékkel stb mind belekerül. Ez nálam,és a rakodósoknál nincs.
Egyébként a fekvő felett tényleg eljárt az idő,sőt mondok én neked valamit egy másik szakmámban használt mondásom jut az eszembe.Akkor is rossz volt amikor kitalálták.
Egyébként nagyon szeretem őket öreg nyugis embereknek való. Sok idő,sok munkás kell egy nagyobb állomány méz elvételére.
Csak egy példa a fekvős koromban amikor pergettünk,az a helyszínen volt.6 ember egész napi munkája volt kipergetni. Amihez sátor, hordók keret hordók kellettek.Két-három füstölő folyamatosan ment a méhek távol tartása miatt.A pergető helyet elő kellett készíteni. Ez mind mind idő ,és plusz munka.
Ma ugyan ezt, 3 ember 50 perc alatt elvégzi.Mármint a méz elvételt.Már a futóm vannak összekötve. A méh család alig vesz észre a méz elvételét A fekvőben rázod,sepred aztán a népet vissza kell rázni a kaptárba.Ez mind mind sok idő,és fáradság. Olyan 50 családnál estére alig érzed a kezed. Jó viszont a rakodó fiók súlyát egyszerre kell megemelni.
A pergetést otthon az előkészített,méhmentes helyen kényelmesen el lehet végezni.
Remélem érted a különbséget.Minél kevesebbet idő jusson egy kaptár kezelésére ,ez a cél. Akkor lehet jól, gazdaságosan méhészkedni,ha ez az idő a minimálisra szorítjuk.
Tételezzük fel, hogy tavasszal, akác előttig két 12-es fiókon él a család, a fiókokban van lehetőség erre a 8-as lezárásra is (egy nút az egész, amibe beleillik az anyarács, ez nem bonyolult). A két fiók között vízszintesen van egy anyarács, ahogy te is írod, "egy fiókra korlátozás elegendő". Ha a leírás szerinti akác előtti két hétben egy mozdulattal beletolod a függőleges rácsot (mondjuk mindkét fiókon), aztán pár nappal később megnézed, melyik részben van friss fiasítás, máris tudod mindenféle keresés nélkül, hogy melyik részben van az anya. Ha a 8-as részben, nyertél. Ha a 4-es részben, akkor a 4 keretet keresés nélkül átrakod a 8-as részbe (az ottani keretekből a fedett, kelés előtti fiasításos lépekkel megcseréled a 4-es részt). A 8-as részbe történő rekesztésnek pont az az értelme, hogy az anya kénytelen legyen azon a részen kiterjeszteni a fiasítását, ahová zártad. Ha akácig ezt a 8 keretet befiasítja, akácvirágzás után lesz 8 keretnyi fiasod, egy helyen. Ezzel mi a probléma? A "zárkán" kívüli, fedett, és kikelő sejtek helyére az akác kezdetére jórészt méz fog kerülni, vagy ha nem, akkor sem kerül a helyére fiasítás. Azaz, a tisztító pergetés során könnyebb a dolgod, mert nem kell anyát keresni. Ezen mi a bonyolult?
Sokszor írod, hogy "nincs jobb vagy rosszabb kaptár, csak más", de mégis mintha fantomokat gyártanál magadnak, és azok ellen küzdenél. Volt néhány elejtett megjegyzésed, amelyekből tartalmilag valami olyasmit olvastam ki, hogy szerinted a fekvőkaptár fölött eljárt az idő (ezt valahol a "nem lovaskocsival vándorolunk" környezetében értettem így), mert nem lehet korlátlanul bővíteni, szemben a rakodóval (ezek szerint egy 18-as NB-ben szerinted minden keret egyszerre lesz fedve, nem pedig szakaszosan, és ezeket nem lehet korábban elvenni?), illetve hogy aki például fiast perget, az bizonyára szakbarbár, és a annyira fogalmatlan, hogy csak a mézbe pergetett álcákkal együtt képes eladni a mézét. Mintha nem lehetne a pergetett mézet szűrni... Ezt a két dolgot szerintem gondold át. Ha a fekvő "csak más", akkor ne szóld le, vagy ne mondd azt, hogy a Hunor a csúcs. Biztosan értesz a Hunorokhoz, én meg nem, de ez a kettős mérce engem zavar.
Attól függetlenül is, hogy személy szerint pont a fekvő irányában gondolkodom, keskenyebb-magasabb lépekkel, melegépítményen. Abban aztán tényleg az anyáé a főszerep, és úgy bővülhet a család (keretenként), ahogy igényli.
Szia !Azért látom igyekszel ha lehet, túl bonyolítani mindent,azért mert valaki le írt egy anya agyon szűkítési módozatot.Most ne egy fiókra gondolj hanem esetleg több százra.
Tudod ,ha annyira jó volna amit most védsz,akkor a vásárok tele volnának,az ilyen,és hasonló kaptárakkal.
Egy termelő méhészetbe épp elég a fiókos anya korlátozás.Ettől kisebb agyon legyengíti a családot. Főleg egy olyan legelőn mint a vad dohány,a hárs stb. Így is akác után tuningolni kell őket,hogy napraforgóra elégerősek legyenek. Egy átlag napraforgón a családok 1/3 oda vész.Van amikor több is.Tudom,mert napraforgóra a 3 fiókot meg kell hogy töltsék,különben nem tudják jól kihasználni.Épp a nép vesztés végett.A végére ez a 3 fiókos nép elfér 2 fiókban kényelmesen.Így méhészkedve ,elhiszem,hogy az a 10 keret egységes bőven elég. Próbálj váltani technológiát,amibe az anyáé a főszerep olyat,amiben a korlátozás minimális,és rövid ideig tart.
Amikor nálam az anya,a fészekmagja középen van, akkor csak legfelül van rács,az alsó fiókban hasonlóan mint tavaszon bővül a család. Na azért nem teljesen maguktól,mert az túl soká tartana.Kis segítséggel.Már egyszer ezt leírtam neked,hogyan is csinálom.
Szia ! Nem fognak felmenni,most még,mert kevesen vannak.Csak számodra nagy család.ahogy írtam is.Egy üres fiókot vegyél el .Két dologért nem építenek.Mert kevés az építő korosztály,
vagy nincs semmi hordás.Lehet mind a kettő.Minden esetre a rács legyen felettük.
Ha minden fióknak egyformának kell lennie, nem hinném, hogy gondot okozna, ha mindegyikbe mar az ember egy anyarács vastagságnyi, fél centi mély függőleges nútot a 8. keret után, ahová be lehet ereszteni az anyarácsot, ráma nélkül akár. "Ha akar. Ha nem akar, akkor akarjon!" (idézet Gálvölgyitől :) )
Ha három fiók van fent, és középen van a fészek, akkor alul-felül is van rács, vagy ilyenkor 24 keretre engeded az anyát?
Most jöttem a méhektől. Be is jelentettem őket. Sajnos az anyát nem találtam meg, de fiasítás van bőven. Kitördeltem pár anyabölcsőt de nem volt benne semmi. A Hunor keretek aljára abszolút nem húztak semmit. Teljesen sima volt még csak lép kezdeményezés sem volt. Mikor kivettem a kereteket fürtökben csüngtek az alján, de nem volt semmi építmény. Simán átrakhattam volna őket egy Hunor kaptárba. Alig láttam a méhektől a lépet. Próbáltam lerázni őket, de csak az aljáról estek le a "fürtök". Ilyenkor le kell söpörni őket? A méztérbe sem csináltak semmit a műlépekkel. Mikor levettem a fiókokat még méhek sem voltak fenn. Kaptam 10db 1/2 NB keretet kiépített lépekkel. Ezekből 8-at letakarítgattam és "átmostam" cukros vízzel. Ezeket felváltva műléppel beraktam a méztérbe és visszatettem az anyarács fölé. Így most már fel fognak menni és mézet hordani a felső két fiókba is?
Az már bonyolítja a helyzetet. érted.Nincs szabad otthoni fiók rendezés.A futóra,csak a megfelelő számú fiók kerül jól berendezve.Aztán abból az lesz ami kell,kint a méhesben. Lehet őket sorba vinni a családokhoz,nem kell külön válogatni a fiók típus szerint. Nálam a fészek nem mindig alul van. lent ,középen ,és legfelül,néha alul felül.Ehhez a fiókok egyformasága kell.
A Logika ahogy már írtam nagyon fontos a méhészetben. Örülök is ,hogy sokat agyalsz a dolgokon.Így kell.A tapasztalat kell még mellé. Nem csak saját méhészetben,hanem járni az országot,ahova lehet bekéredzkedni. meg nézni,mit mikor hogy csinál.Azt amit én csinálok pl nem csak a szakkönyvekből vettem.segítettek a mentorok,a környező méhészek,a méh egészségügyi felelős,az épp kezdők is. Na nem úgy,hogy meg mondták,hogyan tegyem,hanem elmondták ők,hogyan mikor mit tesznek.Ezekből raktam össze a mostani technológiámat.
A mai napig ahol egy méhest látok,és ott van a tulaj meg állok,és párszót váltunk. Szívélyesek általában. Muszáj,így mert,ha csak a szakirodalom,és a saját méhészetemet látnám,akkor lehet,hogy betokosodnék. Mindenki mod pár jó,és új dolgot.
Már írtam talán tavaly,hogy,ha erre jársz,szívesen meg mutatom a méhest.Lásd a családok munkáját a A Hunorban.
Nem is kérdés mert hobbiból űzöm a szakmát, oda pedig a létező legrosszabb típus!
a tüzeteseken kívül,egy termelő családot fiókkal bővítünk,szűkítünk"
-A fiókoz kezelés egy ideális állapot ami naqyon ritka. Kevesen merik ezt önmaguknak bevallani de ettől ez még tény.
Az összes többi esetben szívás (=emelgetés)...
ehhez család kel,nem családocska.
-A jó családnak viszont nincs szüksége fokozatos bővítésre, hanem mehet fel a 12 Hunorra a 12 keretes méztér!
Egy nagy(obb) állománynál iszonyat időrabló a 20 fél keretes fészekre rátenni először még 10-et majd egy hét múlva újabb 10-et...
Ha elkésik vele a tulaj, indul a rajzás ami egy ilyen tavaszon mint a kostani el is vitte az előnyét a 1/2 NB-nek. Átnézni azt rengeteg keretet, EÜ vizsgálatról nem beszélve...
Épp azért nem kell szűkíteni télre,mert teljesen elfoglalnak legalább 20 keretet,sűrűn.
-Egyetértek, ezért (is) jó a Hunor mert ott egy jó család szépen kitölti a helyet, arányaiban jóval kevesebb "holt" térrel, szűkítés nélkül is!
A 20 keret 2 feles fiókon tartalmaz 2.5 cm-nyi "deszkát" + 1 centi légrést a fészek közepén teljes hosszon amit a méhek csak fűtenek, fűtenek, zugolnak, kerülgetnek...
Szia ! Akkor te valamit rosszul tettél. a tüzeteseken kívül,egy termelő családot fiókkal bővítünk,szűkítünk.Ehhez család kel,nem családocska. Épp azért nem kell szűkíteni télre,mert teljesen elfoglalnak legalább 20 keretet,sűrűn. ehhez kellenek a jó anyák. Egyik rendszer sem gyenge családokra van kitalálva,de a feles csak erős,termelőkkel lehet jól gyorsan dolgozni.
Miért kellene túlbonyolítani a függőleges anyarács elhelyezését? Méretre van vágva, esetleg kap egy kicsi, vékony rámát, ennyi. A plusz kijáró sem egy nagy történet, ha a fekvő kaptárban elfér, akkor egy három fiókos rendszerben ki lehet nevezni egy fiókot "megosztó" fióknak, amit érte használsz.
Nincs szomszédom. A "szerintem" meg azért kerül a mondatba, mert ezzel fejezem ki, hogy én így tapasztaltam, vagy így olvastam a nálam okosabbak által írt könyvekben. Emiatt viszont még nem kell leszólni a logikát, ha egyébként van a leírásban.
A fészekből valóban nem illik pergetni, de a rakodó technológia pont arra van kitalálva, hogy elválaszd a mézteret a fészektől, ha ez megoldható csak egy vízszintes ráccsal , annál jobb, de ha kettő kell, akkor legyen kettő, mi van abban, a Bertalan-módszer például a 1/2NB-s rendszerre így van kitalálva, és nem csak "szerintem", hanem konkrétan leírva.
Szevasztok!Én kb 10 éve használom a félkeretes rakodókat,mellette 3 éve elkezdtem a nem egyenlő lépes rakodókkal is foglalkozni,és a 10 keretes hunor+félkeretes mézterek mellett döntöttem,és nem bántam meg!Sokan nem szeretik a nem egyenlő lépes méhészkedést,én azok közé tartozom,akik nagyon megkedvelték!Ezekkel is nagyon szépen lehet termelni,akár mézet,akár szaporítást szeretne a méhész.Legyen jó évünk!
Itt van amit ígértem.A szerintem nagyhoz.,és eléghez.Ja és az anyáimat magam nevelem,szelektálom van most pár amit vérfrissítésnek vettem,de ők sem lógnak ki a sorból.
