Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Köszönöm! Az az igazság, hogy nem értek hozzá, nem is akartam érteni hozzá, ezért bíztam meg egy szakembert, fizettem ki érte nem kevés pénzt.... De sajnos így jártam.
De akkor ezek szerint többen is megerősítik azt a kételyem, hogy rossz/kicsi/rossz helyen van a vízterem, és ez okozza a gondot. Egyedül a kályhásom nem ért velem egyet, mert a második vízteret is sikerült rosszul elkészítenie. Próbálok keresni egy szakembert, aki tud egy megfelelő (akár a hivatkozott képhez hasonló) vízteret készíteni, és beépíteni.
Mérőszám alatt a levegő hőleadó képességét értem. Vagyis a kályhában, kazánban lévő felület hőfelvevő képessége a lényeg. Ha kicsi ez a felület, vagy kátrányos , akkor nem jó a hőátadás, a keletkező forró levegő nem tud kellőképpen lehűlni a kályhában, ezért a kéménybe nagyon meleg levegő távozik. Nálad ez a helyzet. Csempekályha nem fűtésre való. Vagyis lehet vele fűteni csak kell beletenni rendes hőcserélőt ami képes elvezetni a keletkező hőenergia nagy részét.
sajnos addig, hogy nem jó valami eljutottam.... szerinted hogyan tudnék előre lépni? Ez a "mérőszám", amit említesz, azt hogy tudom számolni? Köszönöm!
Sokan küzdenek ezzel a problémával amivel te is. Alapvetően ez a fűtőeszköz amivel fűtesz , nem fűtésre való. Alap gond ez. Van egy mérőszáma a kályháknak. Hogyan tudja átadni a keletkező hőenergiát a fűtendő térnek. Mérőszáma is van. Ha ez kicsi, akkor megfeszülsz sem tudsz hatékonyan fűteni. Nálad ez a probléma. Nem tudja a kályhád átadni a hőenergiát a környezetének. Beszédes érték lenne egy füstgáz hőmérséklet-mérés. Rendes kályhánál a füstgáz kondenzálódik!!!
A radiátoraim 2 sorosak, Dunaferr radiátorok. Ki lett számolva mekkora kell, 15% ráhagyással. Úgy számoltuk, hogy a kályha által kifűtendő teljesítmény igény kb 9 kW, a radiátoroké 11kW. Ez egy parasztház, vastag, vert fallal, új fa nyilaszárókkal. Padlófűtés megfelelően szigetelve alulról.
De igazából mikor jött a kályhás, akkor már minden adott volt, "megvoltak " szobák, helyiségek, el lett mondva a padlófűtés. Ezeket fűtésszerelő számolta, de azóta én is kiszámoltam, és azok stimmelnek. Tehát erre kellett a kályha. És nem egy meglévő kályhára kötöttünk rá aztán plusszba bármit is.... Tehát ha radiátorom forró lenne, de szobában nem lenne meleg, az nem kályha hibája lenne, de miután csak langyosak, így hiába is várnám a meleget. Vagy nagyon kell raknom kályhát.
Hát 15-30 percenként teszek rá 4-6 fát, 7-15 centi átmérőből (legalább 2 éve száradt fa), vastagabb hasogatva is. Nyitva kell hagyjam hamuzó ajtót, úgy égjen, mert akkor tudom fűteni eléggé a vizet. Kályha olyan forró, nem lehet hozzáérni....
Vannak azért hiányzó adatok. Pl a radiátorok hány sorosak? Van-e kazánvédő szelep beépítve? A vízhőmérséklettől eltekintve a radiátorokon leadott teljesítmény mire elég, egyáltalán hol van ez mérve? A kályha mekkora, milyen hosszú a füstjárata?A padlófűtés milyen teljesítményre van méretezve? A lakásnak mekkora a hőigénye?
Ez a víztér az 0,5 nm körüli felületével szerintem kb 5 kW-ot képes elvonni a tűztérből, amikor emberesen ég a tűz. Ehhez képest a beépített radiátorok teljesítményadatainak összege, mondjuk 70 fokos víz esetére valószínűleg lényegesen nagyobb. Ezért lehet az, hogy normál körülmények között a radiátorok töredék teljesítményen üzemelnek.
Persze ez a töredék teljesítmény is elég lehet, ha csak temperálásra kell, vagy ha alacsony a hőigény.
Gondolom az is probléma, hogy ezt a teljesítmény is csak az aktív tüzelés alatt tudja hozni a rendszer. Ezt csak pufferrel lehet orvosolni, de annak a felfűtésére megint kevés lesz a rendszer.
Kissé gyakori a 15 percenkénti megrakás. Hány kiló fát jelent egy ilyen?
A veszteségek megbecsülésére nem ártana füsthőmérsékletet mérni a kéménynél.
Egy öreg parasztházat újítottam fel, eléggé teljes körűen. Ez egy nagyjából 90m2 belterű+ 6 m2 zárt terasz alapterületű ház.
Nem méretpontos alaprajzom:
Az alapelképzelés az volt, hogy viszonylag központi téren levő cserépkályha kifűti a kis szobát, nappalit, konyhát (itt azért van egy radiátor), a beépített víztér pedig a nagy szobát, fürdőt (itt van padlófűtés is), illetve temperáltat a teraszon is. Nővéreméknél is így van, 6 éve minden a legnagyobb rendben, tökéletesen működik.
A bordó jelölések a radiátorok, mellette a méretűk. A csövek a betonban mennek, műanyag csövek, rendesen szigetelve. Egy WILO keringető szivattyú van beépítve, csőtermosztáttal, ami majdnem beér a víztérbe.
Erre az elképzelésre kerestem cserépkályhást, kaptam is rá ajánlatot, tervet. Tetszett, megcsináltattam, kifizettem....
Mikor befűtöttem a házba, akkor azzal a tapasztalattal lettem gazdagabb, hogy a vizem nem tudom 45 foknál jobban felmelegíteni, úgy, hogy úgy rakom a kályhát, mintha egy kazán lenne. Nagy huzattal, nagy lánggal kellett égjen ehhez is a tűz. A vízterem két kb 13 cm átmérőjű 50 cm hosszú párhuzamos cső volt, 4 kisebb csővel összekötve. Kb 12-15 liter beltartalommal. Azonban a tűzterem aljától mintegy 60 cm magasságban volt, úgy, hogy a füstnyílás alatta volt már 10 cm-rel. Másik oldalon, pedig nincs is füst áramlás.
Bármi ötletet kipróbáltam, amit kaptam a kályhástól, egyéb szakembertől (beszabályzás, így kell tüzelni, úgy kell tüzelni, stb..), semmi nem használt. Mindenki azt mondta rossz a vízterem. Végül a kályhásom kicserélte, de nem látta be, hogy az volt a baj. Most ezt építette be:
Ez is 15 literes kb. A kályhába a következőképpen:
Sajnos nem tudom miért ferdén teszi be képeket, nem tudom elforgatni.
De a tűztér aljától kb 25 cm-rel kezdődik, és beépítve a falba. Így a teteje megint kb 60 cm-re van a tűztér aljától.
Most egy leheletnyivel jobb a helyzet, ha az előzőeknek megfelelően fűtök, akkor már legalább elérem a 60 fokos vizet...
Viszont nem hiszem, hogy ez sokáig így üzemeltethető, nem beszélve arról, hogy úgy vélem hogy rengeteg energiát engedek ki a kéményen....Ha 15 percenként nem rakom meg a tüzet, már esik is vissza a vízhőmérsékletem rohamosan.
Megfelelő lehet ez a víztér? Nem kellene közelebb legyen a tűzhöz, hogy az hatékonyabban tudja melegíteni? Ha a főzőlapra ráteszek egy lábost vízzel, azt is közvetlenül a "tűzre helyezem", nem fölé 20 cm-rel....
Vagy teljesen más lehet a problémám, és ezzel minden rendben?
Ha még is a víztér a rossz, az elhelyezkedése, akkor mit tanácsolnátok rá?
Arra gondolok, hogy sok hőszigetelés mellett a ház energia igénye annyira alacsony lehet, hogy a drága és macerás központi fűtés kiépítés/üzemeltetés értelmét veszíti. Elég lehet az elektromos fűtőháló/fűtőfilm. Ezt meg lehet támogatni napelemekkel, amik nyáron beraktároznak az elektromos hálózatba, télen meg elfűtjük a pluszt. Ad/vesz óra, egyenleg alapú évi elszámolás.
Ha valaki mégis központi fűtésre vágyna (pl. mert kevesebbet szigetelt), akkor lehet hőszivattyúval is előállítani az energiát automatán és időnként kedvtelésből, áramszünet vagy nagy hideg okán begyújtani az inverz égésű kályhába.:D A hőszivattyú megoldaná a nyári hűtést is.
Az az érzésem, hogy a központi fűtéses, fa alapú rendszerek a rosszul szigetelt épületeknél maradnak csak meg.
A tisztán működő, épített fakályha viszont még egy passzív házba is befér. Én legalábbis nem mondanék le róla.:D
Jó estét kivánok! Olyan kérdésem lenne, hogy meg lehet-e azt oldani, a cserépkályha tetejére csőből spirált hajtani, és egy kisebb méretű radiátort rákötni, keringetővel. a kályha teteje kb 70 C fokos.?
Ha fogok még főfűtésnek fás erőművet építeni, ilyen lesz. Épített, inverz, kondenzációs. Egyelőre el vagyok bizonytalanodva, mert bár szeretek fával fűteni, de a napelemes fűtés kényelme egyre jobban bevonz.:D Tartaléknak és a hangulat miatt biztosan lesz valami, amibe be tudok gyújtani, de nem feltétlen lesz olyan komoly projekt.
"Kondenzációs extra hőcserélő. Erről elmélkedtünk már párszor és van, aki gyártja. Érdekes, hogy bevállalja a csőben víz és körülötte áramlik a füst építést, ami tisztítási szempontból nem a legszerencsésebb (tapasztalat). Azt írja öntisztuló. Hogyan? Lemossa a kondenzált víz? Gázhoz, olajhoz ajánlja. Fagáz is jó?:DDD Az inverz égésű, parázságyon áthúzott fagáz égető szuper hatékony fűtőalkalmatosság esetén működhet, nem?"
Hát igen, jól látod, meséltem már én is erröl, régebben... :-)
Más gyártok is beálnak a "sorban". Biztos látnak jövöt ebben a kondenzációs "hokuszpokban".
Kondenzációs extra hőcserélő. Erről elmélkedtünk már párszor és van, aki gyártja. Érdekes, hogy bevállalja a csőben víz és körülötte áramlik a füst építést, ami tisztítási szempontból nem a legszerencsésebb (tapasztalat). Azt írja öntisztuló. Hogyan? Lemossa a kondenzált víz? Gázhoz, olajhoz ajánlja. Fagáz is jó?:DDD Az inverz égésű, parázságyon áthúzott fagáz égető szuper hatékony fűtőalkalmatosság esetén működhet, nem?
0. Jó kövér szigetelés. Amit írtál, megfelelőnek tűnik. A kivitelezés minőségén sok múlik. Pl. hőhidak kezelése, nyílászárók beépítése!
1. Levegős hőszivattyú+felületfűtés (padló+mennyezet) lenn és fenn is. Téli átlagra méretezve. Nem -15-re! Valamit benéztél. Nem létezik, hogy a HSZ 6-8M. Inkább 1M. Óvatosan, de hűteni is lehet vele. Nyilván nyáron csak a mennyezeti felületet használva, télen mindkettőt.
2. Lenn egy kandallókályha, ami inkább legyen épített, tisztán égő és nagy tömegű, hogy az igazán hideg napokon / áramszünet / hőszivattyú hiba esetén be lehessen röffenteni. Nem feltétlen kell tömegkályha, elég csak annyi, hogy pár száz kg tégla kerüljön bele a füst útjába. A kulcs: épített kályha, de nem Ytongból!
A hőleadó felületek kiépítését és a napelemezést nem számolva kb. 1,5M a kétféle fűtési mód.
Opc1. Esetleg lehet benne egy nagy víztartály is, így a melegvíz készítés áram nélkül is megoldható (átfolyós csőkígyó). Nekem is ilyen kályhám van, szakaszos fűtésnél jól kijön a hőtárolás előnye. Mármint a tégla/beton hőtárolása. Nekem 70l víz van benne, az nem túl sok. Gyakorlatilag hideg az összes fala, ha ég benne a tűz és meleg/langyos, amikor nem. Napi 1-2x begyújtással a konyha-nappali-dolgozó mindig kellemes 20-23 fokos. A többi helység hőfoka már benapozás és begyújtás függvénye.:D
Opc2. Ha nagyon extrázni akarnám, akkor a víztartályba tennék még egy hőcserélő kígyót, amiről meghajtható a felületfűtés is. Nem biztos, hogy ennek van értelme, mert a napelemmel megtermelt olcsó (ingyen) és kényelmes energiát nem fogja a fatüzelés űberelni, de legalább a lehetőség adott, hogy a kályhával is ki lehessen fűteni a ház minden részét. A felületfűtés már ott van, kell egy keverő és egy keringető pluszban.
Megj. a fűtőfilm+több napelem is járható út, de... ha a jövőben valami törpénik és mégsem lesz annyira ingyenes az az energia betárolás, akkor nagy a kockázat a magas alap fogyasztás miatt. A hőszivattyúnak nagyobb a beruházás igénye és szervízre is költeni kell majd, de kevesebb napelem kell és kisebb a kockázat. Ha nincs napelem vagy betárolás még akkor is versenyképes lehet. A gázzal tuti, de talán a fánál sem sokkal drágább (viszont jóval kényelmesebb). Amikor kifut az életciklusa (10-15 év), sokkal korszerűbb gépet tehetsz a helyére...
Megj2. Központi, hővisszanyerős szellőztetőn is elgondolkodnék, most könnyű berakni, később nagy szívás. A jó szigetelés és jól záró ablakok miatt a pára és a friss levegő kezelése is fontos feladat. Résnyire nyitva hagyott ablakok, résszellőzők és hangos elszívó ventik beépítése és ilyen házba elég nagy blődség lenne, anélkül viszont problémák lesznek.
Építkezés közepén járunk de még mindig nyitott kérdés a fűtési mód. Gáz kivételével minden variációt próbáltunk végigjárni, de a döntés még így sem egyszerű.
Néhány szó az épülő házról:
Pince nincs, fszt (85 nm 2,75 mmagas) + egy teljes értékű emelet (63nm 2,5 m magas) Van kazántároló mely 7,8 nm
fszt-en lévő helységek: fszoba, wc, nappali étkező konyha (egy légtér de szeparálhatóak) illetve egy hálószoba)
emeleten: 3 hálószoba, fszoba, wc,
Az emeletre felvezető lépcső közel van a kandalló helyéhez (2 méteren belül).
30-as porotherm tégla + 15 cm grafitszigetelés 3 rétegű ablakok és a fszt-en 10 cm aljzat szigetelés minimum.
Elképzelt fűtési mód: fszt-en fatüzelésű kandalló - vagy hőtárolós kandallókályha?? és mennyezeti fűtőfilm termosztáttal
emeleten csak mennyezeti fűtőfilm lenne, illetve mindkét szinten a fürdőszobában lenne padlófűtés.
Az elektromos fűtés meg lenne támogatva 4 kwp napelemmel.
Villanyszerelő azt mondta kb. 20.000 Ft /hó átalány áramdíjjal számoljunk, úgy hogy a kandalló tényleg használva lesz, tehát nem csak dísze a nappalinak.
Jelen pillanatban úgy állunk, hogy a nyílászárók folyamatban (még nincs beépítve) és amint beépül, akkor kezdődnének a benti munkák. A fszt-en egyébként mindenhol
hidegburkolat lesz (kivéve a fszt-en lévő hálószobában, mert ott laminált padló lenne.
Fatüzelésű kandalló helyett jobb-e a hőtárolós kandallókályha? Tényleg igaz az, hogy reggel megpakolom és mikor haza megyek délután akkor még meleg lesz?
Infrapanel vagy fűtőfilm tapasztalata van valakinek?? Fenti paraméterek (szigetelés, napelem, kandalló) alapján valóban beleférne a havi átalánydíjba a fűtés?
Megnéztük a levegő hőszivattyút is de maga a készülék+ a kiépítés horror áron lenne (6-9 MFt). A gáz az nehézkes, de annak kiépítése + bevezetése is sok lenne. Befezetés kb.: 180.000 Ft áfa (bár nem hivatalos infó) + a kiépítés házon belül-kivül kb. 2 Mft + áfa lenne+ kazán.
Minden véleményt megköszönök! Ti melyiket választanátok? Majd elfelejtettem, de nem írtam az elektromos fűtés (infrapanel vagy fűtőfilm)+ napelem konstrukció árát: br. 3,5Mft max.
Kandalló esetében melyik a jobb? hőtárolós kandallókályha, vagy kandalló?
Engedelmetekkel picit visszaterelném a témát az épített kályhák környékére.:D
A karácsonyi szünet után beszerzett hőmennyiség mérős tapasztalataimról számolnék be. Még nincs sok, de már vannak érdekes eredmények.
A tábla kb. 2 hét begyújtásait tartalmazza. Ami a lényeg, a kWh/kg oszlopot tekintve jól látszik mennyit számít a jól eltalált levegő mennyisége. Az átlag 1,8kWh/kg. Ez csak a vízoldal! A levegő oldalt nem tudom mérni, úgy becsültem, hogy 5:3 arány lehet (víz:levegő). Elképzelhető, hogy ennél több a légfűtés teljesítmény aránya, akkor a hatásfok is több lehet, most 70%-nak veszem.
Még nem találtam meg a legjobb beállítást (minél kevesebb piszkálással szeretném üzemeltetni, de a hatásfok, tiszta ablak is nagyon fontos), de a max levegővel égetés egyetlen esetben hozott átlag feletti eredményt, amikor a hőcserélőt frissen takarítottam.:D Ebből egy másik fontos sejtés is igazolódott egyből. A tiszta hőcserélő a jó hőcserélő!
A kályhával elégedett vagyok. A mérések alapján csak vízre lead 11,5kW-ot, ami a jelen feltételezett arányok mellett 20kW össz. teljesítmény (pillanatnyi, ha rendesen lobog a tűz).
Ezen a képen jobban látszik a füstkivezetés helye.
Igen, ez lenne a koncepció, nagy rakótérrel képzeltem el, hogy égjen kb. 8-9 órát és gondoltam hogy még 3-4 órát szolgáltatná a meleget a tartalékból. De lehet hogy így nem működne venti nélkűl, és a teljesítményszabályozást is csak azzal lehetne megoldani hogy automatán működjön. Azért szeretném hogy venti nélkűl is működne kézi szabályozással arra az esetre ha nem lenne áram.
Az email címemet beállítom azonnal publikusra, nem tudtam hogy nem az.
Tehát a kazán előtt képzelsz el egy kítűnő hatásfokú égetőművet ,majd annak magas hőfokú -900C fokos- égéstermékét vezetnéd be a kazánod alsó ajtaján?
Akkor mi van ha már nincs magas hőfokú égésterméked és csupán az égetőmű falában tárolódott hő adódik le és áramlik a kazánodba?Igen az már csak 2-300 C fok lehet ,de nagyon gyorsan ki fog hűlni-max .egy óra.
A képről nem derül ki: A füst hol lép ki a kazánból a kazán tetején vagy hátul?
Egyébként lehetne publikus az email címed,vagy írj az enyémre.
Itt van a kazán. Látható hogy előtte és mellette egyik felől lenne hely. Én eléje gondoltam építeni a kályhát és egy négyszögű samottcsővel kötném össze a kályhát és a kazánt az alsó ajtónál mivel a felsők csak tisztásra szolgálnak.
Igy néz ki a kazán belseje. Tettem egy pár samottéglát alól és oldalt hogy hátha magasabb hőmérsékletet tud elérni a tűztér. Az ajtó jobb felső sarkában látható egy cső amivel próbáltam szekundér levegőt bevezetni.
Igen, volna költségvetési korlát mivel ha nem volna akkor jöhetne egy jó gyári elgázasító, melléje egy 2000 litres pufi és működne a dolog.(:De remélem kevesebb pénzből is meg tudom oldani a megfelelő rendszert. Ha nem is lesz tökéletes, mindenképpen jobb lesz mint ami most van (előbb vagy utóbb).
A kazán lemezkazán, vizes tűztérrel, a füst utjában lemezes hőcserélőkkel. Holnap remélem lesz időm és teszek fel képeket. Előtte volna elég hely,de ha szükséges akkor melléje is lehetne építeni.
Egy szezonban kb. 24 erdei m3 nyírfát tüzeltem el amiben van egy kevés bükk is. Aránylag száraz a fa, a tavaly tavasszal volt kivágva.
Jó volt a kérdésed hogy mennyit szeretnék eltüzelni, elmosolyodtam rajta. Természetesen minél kevesebbet de legyen legalább 20 fok a lakásban.
Az én oldalégésű kazánképem nektek azt hiszem hogy alsóégésű (: csak nekem úgy jött hogy oldalégésűnek hívjam mivel a láng oldalirányban kellene égjen.
Közben nézegettem a Peterberg féle rakétakályhákat is, érdekes megoldás , csak az a baja hogy nem elég nagy a rakodója és nagyjából fél óra alatt leég benne a tűz. Nekem jobb lenne ha égne legalább 6-7 órát ha nem többet.
Talán a vegyeskazános topikban van részletezve Trakisbandi munkássága, ő ilyesmit csinált. A meglévő csöves kazánjához toldott egy samottos égetőteret, vizes ajtóval, így egy nagy gyomrú és szépen égető kazánja lett 16 csővel. Keress rá, hátha találsz benne használhatót! Közben már tovább lépett onnan is, épített egy Kardos-féle faelgázos erőművet.:D Bár ez a kazán téma már tényleg kilóg a sorból, de vannak kiváló topikok, amik segítenek.
Én még mindig abban vagyok, ha újra csinálnám az átalakítást, akkor a nyitott kandalló tűzterét nem vizesíteném, alatta égető teret alakítanék ki a fordított égéshez, a rakodó felett (esetleg fala mögött is) pedig durva hőcserélőt és bypass lehetőséget direkt kémény járattal a begyújtáshoz. Majd legközelebb.:D Ami nagyon jó a jelenlegiben, lévén a nappaliban van, szinte minden veszteség hasznosul, valamint begyújtások között is kellemesen temperál. A mostani 6-14 fok között ingadozó időben 2x gyújtok be 5-7kg fával. A meleg vizet is ezzel készítem.
A rakétakályha nem gond, sőt semmilyen kályha nem offtopik itt, amíg épített/átalakított és nem készen vásárolt, valamint valamilyen módon rendszerbe kötött, ez lenne a központi fűtés (általában vizes). Hajrá, menjen az ötletelés!:D
Köszönöm a segítségedet, igen ebből kell kiinduljak, a tüzelőanyagból. Mivel nem túl nagy az udvar, a tüzifa jelenti a megoldást nekem, mivel elég koncentráltan tartalmazza az energiát. (:
Eddig is főleg fával tüzeltünk, de mivel van gázkazán is, az működik reggel 5 től hogy mire felkelünk legyen jó idő a lakásban.
Azt szeretném megoldani ezzel a kazánépítéssel hogy hatékonyabban tudjam elégetni a fát és legyen nagyobb az autonómiája a rendszernek hogy ne kelljen használni a gázt fűtésre csak mondjuk főzésre.
Újabban arra gondoltam hogy lennne egy egyszerűbb és olcsóbb megoldás is új kazán építése helyett. Építenék egy "adapter" kályhát amiben elégetném magas hatásfokkal a fát és a forró gázakat vezetném át a meglévő kazán hőcserélőjébe.
Egy oldalégésű , egyharangos kályhára gondoltam mivel úgy tudom hogy annak nincs olyan nagy huzatigénye, vagy egy nagyobb rakterű rakétakályhára, bár ezt már kicsit nehezebb lenne megvalósítani, főleg a nagyobb helyigény és a komolyabb szigetelésigény miatt.
A másik érv ami a rakétakályha ellen szólna ebben az esetben az hogy valamennyire mozgathatóvá kell kialakítsam ezt az adaptert hogy tudjam néha szétválasztani a kazántól takarítás céljából.
Láttam már egy pár oldalégésű kazánt képekről, csak nem tudom hogy kell méretezni. A tartályt még ki tudnám számolni de az átégető és a harang méretét már nem. Nem találtam sehol ilyen számítást.
Arra is gondoltam hogy ha nincs lehetőség ezt kiszámolni akkor az átégetőt állíthatóvá építeném. Kívűlről egy rúddal lehetne tologatni egy samottéglát, ezzel állíthatnám a nyílás nagyságát, így ki tudnám kísérletezni mekkora lenne az optimális méret.
Igy néz ki a kazán belseje. Tettem egy pár samottéglát alól és oldalt hogy hátha magasabb hőmérsékletet tud elérni a tűztér. Az ajtó jobb felső sarkában látható egy cső amivel próbáltam szekundér levegőt bevezetni.