-a többes nemcsak semleges nemben van, hanem előfordul hímnemben is, pl. берег - берега, город - города.
Itt azonban az egyeztetés mást igazol: mindenűtt egyes számú, hímnemű jelző áll előtte. Az kétségtelen, hogy a példák zömében alanyeset van (kivéve azt az egy-két esetet, ahol nőneműként ragozták, de ez valószínűleg tévedés).
Néhány példában a гвоздь és a гвоздяра egyértelműen szinonimák.
Bizonyos esetekben átvitt értelmű használat is látszik. (A magyarban "szöget üt a fejébe", az oroszban olyasmi van, hogy "egy szög sincs a fejében", azaz nincs ötlete.)
-a-többes csak -o-végű semlegeseknél lehetne, nem?
Külön érdekes, hogy hímnemű, ragozhatatlannak mondod.
Most az ötlött be (bár ez igazán nyakatekert, bevallom!) hogy a gvozgyara 'szög' jelentése jöhet onnét, hogy a szögkovácsé, azaz, az amit a gvozgyár (szögkovács csinál, gyárt. Persze, akkor miért nem egyszerűen gvozgy? de te is írod, hogy nem tűnik köznyelvinek, talán irodalmias?
Egyébként elég gyakori név mind a Hvozd'ara, mint a Гвоздяра
Vasmer etimológiája egy régi szerbhorvát 'erdő' jelentést is bevon
Ilyen szövegeket találtam:
Дед мне дал молоток и сказал ровняй... только трясучки берегись, чтоб пальцы не обожгла... срезонировал гвоздяра так, что из пальцев вылетел...
Докопался до одной из сработок. Оказалась латунная шестерёнка от будильника, в глубине на глазок в 10 см. Рядом тоже в 10 см был скрюченый гвоздяра, наверно 80-ка. Когда датчик ведёшь со стороны гвоздя - низкий тон, когда со стороны шестерёнки - высокий.
Я когда-то давно ради интереса отполировал гвоздь-сотку и положил в раствор - получился красивый такой омедненный гвоздяра.
Там просто на столб качера надевали 3 витка медной трубы, а между ее концами гвоздяра, который сгорал.
Бенуа Сокаль великолепный дизайнер, талантливый художник и гвоздяра кампании Microids, ушел за пределы игростроения.
Самый незаметный гвоздяра забитый в человечество нежелание измениться.
Ebből a következők látszanak:
A гвоздяра főnév, hímnemű, helyenként úgy tűnik, nem ragozható, (bár találkoztam гвоздяры és гворздяру alakokkal is), a jelentése összefügg, helyenként szinonim a 'szeg' jeletésű гвоздь-gyal, és úgy tűnik, konkrét és átvitt értelemben is használatos.
Valószínűleg nem köznyelvi szó, talán terminus, talán zsargon.
Emlékezz, hogy az ukrán helyesírás szerint a г /h/.
Tehát a gvozgyár adatod /hvozgyár/.
Adatodban az érdekes, hogy a -gy-t adatolja a cseh, orosz -d-vel szemben, valamint az -ar-or képzésű foglalkozásnevet.
Szerintem jó úton járunk!
A Hvozgyara lehetne birtokos eset, azaz 'Szögkovácsé' (fia), bár ehhez hozzá kell tenni, hogy én ilyen névképzést a szlávban nem ismerek (az inkább -ics, -ov).
Az érdi összeírásokban sajnos én sem láttam hasonló nevet, de dédapa már a kutatható kategóriába esik, így szerintem megpróbálkozom a levéltárakkal.
Nemrég (nagyjából) végignéztem a Családfakutatás fórumot, ahova milyennincs belinkelte a http://www.cemetery.sk/ oldalt. Itt az én nevemre nem hozott találatot, de a Hozd-ra már találtam Hvoďara vezetéknevűeket.
>>nagyapám szerint ükapámat még Hohosnak hívták.<<
Kérdés, hogy ez volt-e a neve, vagy csak így hívták (mármint becenévként).
Egyébként a névváltozatokat leginkább az anyakönyveken keresztül lehet nyomon követni. Mint ahogyan a származási helyre voatkozólag is ott lehet - valószínűleg - adatokat találni.
Oroszul a gvozgy (Гвоздь) jelentése "szög" (vö. gvozgyika = szegfűszeg). Arra tippelek, hogy a gvozgyár/hvozgyár/hvozsgyár szögkészítőt jelent.
http://www.ukrstor.com/ukrstor/svistun2.html
A fenti linken van egy könyv, egy bizonyos Filip Szvisztun tollából: "Прикарпатская Русь подъ владѣнiемъ Австрiи. Часть 2"
Ami valami olyasmi, hogy "A Kárpátmenti Oroszföld Ausztria uralma alatt. 2. rész" (1896)
Ebben említik, hogy 1890-ben galíciában 8 gvozgyár volt. Tehát ez a foglalkozásnév adatolható. Persze ez akkor lehet releváns, ha tényleg ez a név eredete.
Üdv, én ismerős vagyok az érdi térségben és ez teljesen lehetséges. Mármint, hogy a Felvidékről származnak. Ugye a 18. században sok szláv családot telepítettek a környező településekre. Átfutottam az első két érdi összeírást, de hirtelen nem találtam ilyen nevű embert (1745,1757). http://www.szfvar.katolikus.hu/?fm=4&m=11&am=12 A keresőbe írd be érdet aztán az évszámokat.
Hmm.. eddig úgy tudtam nagyapámtól hogy a dédapám is Hosgyara volt. Ma sikerült elérnem egy másik rokont, ő azt mondta, hogy a dédapám síremlékén Hvosgyara vezetéknév szerepel. Ő elvileg 1914-ben született. (de ezek után már semmiben sem lehetek biztos amit mondanak.. :) ) Az ő gyermekei a 40es években születtek, Hosgyara, Hvasgyara, Hozsgyara, Hvosgyara, Hvosgyara, Hvosgyara sorrendben. :) Ezek alapján lehet mégiscsak ez lesz az eredeti, nem pedig az, amit én eddig annak tudtam.. Sajnos a származásukról sem sokat tudok, amennyire a rokonok tudják Érden éltek, bár vannak feltételezések, hogy talán a Felvidékről érkeztek. Ez mennyire lehet helytálló?
A Hosgyara ~ Hozsgyara nem elírás, hanem fonetikus írás, tényleg nem tesz a lényeghez.
A Hvosgyara azonban jelentős adat lehet! Ha több alternatív adatot tudsz, add meg őket is, lehetőleg évszámmal (a Hvosgyara adata is érdekes lehet), ezek segíthetnek.
Tudna valaki segíteni a Hosgyara név eredetében? A családon belüli elírások (Hvosgyara, Hozsgyara stb.) nem nagyon szorulnak magyarázatra. Azonban nagyapám szerint ükapámat még Hohosnak hívták. Egy sima félre hallás/írás eredménye lenne?
Ki kell javitanom magam. Tényleg volt egy olyan elképzelés, mint amit irtam, de a legvalószinűbb a következő: Nem lehet kimutatni területi fáziseltéréseket az öröklődő családnevek megszilárdulásában. Viszont fennáll az összefüggés az apanévi eredetű családnevek aránya és aközött, hogy az adott terület lakossága mennyire stabil, helyhez kötött. Székelyföldön (nemcsak Csikban, de Udvarhelyszéken is) előbbi nagyon magas, a más vidékekről történő magyar bevándorlás viszont századokon át nagyon alacsony volt. És talán a belső migráció szintje is. Egyébként Csikban nemcsak a képzőtlen vagy történetileg csonkolt, de az -ó képzős személynévi eredetű családnevek is gyakoriak. A Csiki-medence klimatikus okokból (hajdina, zab, majd kukorica, pityóka képes megteremni) eleve főként állattartásra alkalmas, de a releváns kora újkori időszakban Erdély minden részén az állattartás volt elsődleges. A jobbágyság késői és gyengébb jelenlétének (a földesurak nem hurcolták jobbágyaikat egyik birtokukról a másikra) viszont szerepe lehetett a faluközösségek kontinuitásában. (Figyelem, itt nincs szó az az endogámiáról/exogámiáról.)
Jó napot! Érdekelne bővebben a Drávucz story, ha van még valami ami ezzel kapcsolatban van kérem jelezze. Engem is érint hisz én is Drávucz vagyok.. A családom Jászladányról származik. A nagyapám Drávucz András költözöt onna át a Dunántúlra. Köszönöm..
Köszönöm tanácsaidat.Sajnos az éveim számát tekintve én lehetnék a nagymama, tehát nem tudok kitől informálódni a családban.Levéltári kutatással évek óta foglalkozom és ott hasznát veszem a valamikori könyvtárosi szakvizsgáimnak is.Történész kollégáim eddig is sokat segitettek, de arra gondoltam hátha valaki tud valamit "ránézésre" is a felsorolt családnevekről.Nos ezért kérdeztem bátran!
Szívesen segítenék neked kideríteni a nevek jelentését, de sajnos idő hiányában nem tehetem. Adhatok viszont néhány tippet, ahol utána tudsz nézni! (És ugyanúgy bárki, akit érdekel nevének eredete, jelentése, vagy családfája.) Nos, a 19-20. században rengetek névváltoztatás történt az országban. Ennek okaira most nem térnék ki. Ha többet olvasol a témában, látni fogod, melyek a gyaníthatóan magyarosított nevek, melyek a régi magyar nevek és melyeknek nincs semmiféleképpen magyar hangzása. Szóval, ahhoz, hogy egy kicsit tisztább legyen a kép, kutatni kell egy kicsit. Első lépésben be kell vetni a nagymamát, mert ők mindent tudnak, ami régen történt! Második lépésként menj el a helyi plébániára... vagy arra a plébániára, ahonnan a családod származik, de kezdheted egyből a levéltárban is - az olyan adatok kiderítésének érdekében, melyre már a nagymama sem emlékszik. Az biztos, hogy kicsit macerás, de érdekes mulatság. Ha csak a jelentésére vagy kíváncsi, menj be a könyvtárba és a történelem könyveknél keress valami családnevek etimológiájával foglalkozó könyvet, esetleg családnév szótárat. Nem kevés van belőle, ezzel tehát nem lehet probléma. Ha nem találod a könyvet, rossz könyvtárba mentél vagy a gyerekrészlegen jársz. Hmmm, ha ezek után sem találod, akkor valamely szláv nyelven kell próbálkoznod, ill. németül... mert a te esetedben ezek jöhetnek szóba. Fogj egy szótárat, vagy helységnévtárat, esetleg valamely közösségi portálon keress hasonló nevű személyeket. És merj kérdezni, egy próbát megér!
Tévedés, hogy a Gaál név intézőt jelent! A név, több változatban, már a középkori oklevelekben is gyakran előfordul. Valószínűsíthetően a gallus (kakas) szóból vagy népnévből ered. Megjelenése Magyarországon a Szent Gál-kultusz terjedését is bizonyíthatja.
A 19. századtól a G betűvel kezdődő, idegen eredetű neveket viselő családok előszeretettel magyarosították Gaálra vezetéknevüket. Ezért vagyunk manapság meglepően sokan... ; )
Ne sértődj meg, ez a topik már messze nem az, ami fénykorában volt. Igazi szakértő ide már csak szökőévente keveredik. A te általad felvetett nevek nem a "műkedvelők" által megfejthetők kategóriájába tartoznak.
