bout,
koszi a torteneteket. Szeretnek en is leirni kettot.
Van egy kivalo baratom, akinek soha eleteben nem volt semmi koze semmifele harcmuveszethez, sem a keleti filozofiakhoz. Egyszer (talan eppen egy kozos sorozgetes kozben) a Zen lenyeget (persze a Zen-rol is csak annyit tud, mint egy muvelt ember altalaban...) imigyen vilagitotta meg a sajat maga altal kitalalt tanmesevel:
Egy napon egy dolog szoget utott a Zen-t tanulonak a fejebe, es nem hagyta nyugodni. Odament tehat a mesterehez, es megkerdezte tole:
"Mondd mester, miert van az, hogy a nap keleten kel, es nyugaton nyugszik?"
A mester elgondolkodott a dolgon, es valaszkeppen jo nagyot huzott a tanulo fejere az eppen a keze ugyeben levo bottal.
Mire a tanulo: "Aha, most mar ertem."
Ehhez mar csak egy tanmeset tudok hozzafuzni. Meg anno, kisgyerekkoromban a Muppet Showban hallottam Topi Maci kedvenc viccet:
Ket rozsaszin amoba megy a sivatagban. Az egen egyszerre van fent a nap, meg a hold is. Az egyik megkerdezi a masikat:
"Te, szerinted most melyik a nap, meg melyik a hold?"
Mire a masik:
"Nem tudom, nem vagyok idevalosi"
Hzsolt : amit Uyeshibarol irsz az zene fuleimnek...(Igazi harcmuvesz volt az biztos)
Egy dolog elmeletileg elgondolni valamit es egy masik dolog a valosagban kivitelezni a mozdulatokat.
A kyokushin azt vallja, hogy a harcmuveszeti mesterseg szoban atadhatatlan. (hiaba az en tapasztalataim, te abbol nem leszel okosabb) Azert a sok megprobaltatas (versenyek, toresek, vizsgakuzdelmek) , mert te magadnak kell rajonnod, hogy :
- a technikaid gyengek es erotlenek
- a vedekezesed csapnivalo
- a lelekjelenleted pont akkor hagy cserben mikor a legnagyobb szukseg van ra
- puha vagy es gyenge
- stb...
Ezekre edzesen nem jossz ra (sajnos) az edzo hiaba mondja, hogy csinald kemenyebben, te ugy erzed, hogy mar nagyon faradt vagy es ez is epp eleg ahhoz, hogy elegedett legyel magaddal...
Az, hogy nem eleg intenzitassal edzzel csak akkor derul ki, mikor egy sokkal felkeszultebb, vagy egyszeruen csak egy sokkal nagyobb ellenfel puhara ver.
Elmeselek egy szemelyes elmenyt.
A het vegen volt egy verseny. Mar kb 5 eve nem versenyeztem, szoval elegge elszoktam mar ezektol a dolgoktol. A gyomrom epp ugy ossze volt szorulva, es ereztem, hogy elhagy az erom - mintha csak az elso versenyreszvetelemen lettem volna - szoval szuggeralni kellet magamat, hogy ne uralkodjon el rajtam a panik.
80 kg-al merlegeltem es betettek a nehezsulyuak koze, ahol szinte mindenki 10 20 kiloval nehezebb volt nalam... Ez mar eleve kicsit feszultte tett :)
Volt egy fazon 2 meter magas es 110 kilo.
Nehez elmondani, hogy mit is ereztem, mikor felmerult bennem, hogy mi van ha ezt a faszit kapom ki ellenfelnek. Ez itt nem no contact, itt teljes erobol utnek rugnak es a 110 kilos ember abszolute nem fogta volna vissza magat (ellenem sem).
Szoval a lenyeg, hogy mikor megtudtam, hogy megse vele kuzdok szinte ujja szulettem :)
Akkor mar tok mindegy volt, hogy az ellenfel 90 vagy 100 kilos , de tudtam, hogy megse a mezony legeselyesebb emberevel kell kezdenem (a 110 kilos ember nyerte is meg vegul. mindenkit leKOzott :)
(Elmondanam, hogy mindenki eleg majresan kuzdott vele - ezen egyaltalan nem csodalkozom - es ezert tudott siman nyerni. Mondjuk ez csak egy masodosztalyu verseny volt es itt az igazi nagy agyuk nem is indultak, szoval az 'igazi' versenyen ezt a nagydarab fickot elobb utobb leverte volna valamelyik mesterszintu indulo. A 110 kilos ember eleg kezdo fokozattal rendelkezett - bar az tisztan latszott, hogy nem 3 honapja csinalja a dolgot...)
A lenyeg, hogy a kuzdelem meg el sem kezdodott es maris tudtam, hogy meg kemenyebben kell ezentul edzzenem. Erre amugy nem jonne ra az ember. Hiaba a sok elmeleti fejtegetes.
A tobbi nehezsulyu mellett kis 'torpenek' ereztem magam :) Es meg kell, hogy mondjam egyaltalan nem volt valami jo erzes. Az egyetlen eselyem a nagy emberek ellen, ha sokkal gyorsabb vagyok es persze iszonyu eros es birom is a 20-30 kiloval nehezebb emberek uteseit ( mivel akarhogy is vedekezek nehany biztos eltalal) nos ehhez viszont nagyon sokat es nagyon kemenyen kell edzzeni.
Sok fele ut letezik. Sihan Adamy irta egyszer a kyokushin felfogasarol : Ha utunkon egy hegy allja el az utat akkor nem megkeruljuk, hanem inkabb megmasszuk azt.
Az latszik, hogy az aikido es a kyokushin felfogasa teljesen kulonbozik egymastol. Es megis az alapito mesterrol olvasottak elaruljak szamomra, hogy ha olyan akar lenni valaki mint o akkor nem eleg egy mestertol megtanulni az elmeleti es gyakorlati dolgokat, de az eletben is ki kell probalnia azokat.Aki a mester nyomdokaiba akar lepni annak - nincs mese - vegig kell csinalnia azokat a megprobaltatasokat amiken a mester atesett. Kulonben sose lesz olyan, mint o...
Egy nagyon erdekes dologra lettem figyelmes a multkor mikor elgondolkoztam nehany stilus szokasain : Hierarcia.
A kung fuban - kinaban - elegge altalanos volt az az elv, hogy valaki azert lehet a mester, mert eles verekedesben a tanitvanyoknal jobb. Es hogy lehet jobb valaki a tanitvanyoknal ? hogy tobb tapasztalata van ( kvazi tobbet verekedett eles helyzetben mint ok) Ezen eleinte eltoprengtem,hogy miert is jo ez, de aztan rajottem,hogy ennek igy kell lennie. A mestert tisztelni kell es kovetni a tanitasait es ha nem jobb nalam, akkor ugyan mit akarhat megtanitani nekem ? Aztan ra kellett jonnom, hogy a kyokushinban ez nagyjabol ugyanigy van. Altalaban a mesterek mindenkinel jobbak az edzoteremben. eles vagy nem eles kuzdelemben barkit le tudnanak gyozni a tanitvanyok kozul. Ha ez a dolog felborul akkor az a tanitvany aki le tudna gyozni a mestert keres maganak egy olyan mestert aki meg jobb es attol fog tovabb tanulni.
Olyat en meg nem tapasztaltam,hogy kyo edzes utan 2 tanitvany azon morfondirozna, hogy vajon le tudnak-e gyozni a mestert. De ez azert is lehet, mert a mesterek altalaban nem jutalmul kapjak a fokozatokat es amig eljutnak erre a szintre addig megannyi megprobaltatason esnek at ami miatt kenytelenek egyre jobbnak lenni. A karateban eltoltott evek utan meg senki nem kapott semmilyen fokozatot, csak az kap valamit aki mar bizonyitotta,hogy meguti a mercet.
Dlala emlitette a multkor, hogy mennyi nagy darab fazon van a versenyen. Hat sajna ez igy van. Ha megnezem az edzok tobbsege is szep szal legeny :) Aki eleg kemenyen es kitartoan edzz az elobb utobb azon veszi eszre magat, hogy egyre nehezebb es erosebb lesz. (Mivel az, hogy nincsenek sulycsoportok mindenkit arra osztonoznek, hogy tobb hangsulyt fektessen az erositesre - mint pl a lazitasra) A kyokushinban ez mindehol a vilagon igy van. Talan ez nem a kistermetu es pillekonnyu emberek utja. (Vannak viszont 60-70 kilos emberek is akik iszonyu allokepesek es villamgyorsak es kepesek legyozni a naluk sokkal nagyobbakat is. De ez az ut talan meg sokkal nehezebb, mint pusztan megerosodni es feledzzeni magunkat a sajat szintunkon) Szenszei Kalocsay Ferencet nagyon regota ismerem. O egy nagyon jo pelda a kis emberre a kyokushinban. 160 valahany centi es kb 60-70 kilo. Viszont mar kuzdottem vele meg evekkel ezelott es lattam masokkal is kuzdeni. (utcan is levert mar par nagydarab nagypofaju gyereket - biztonsagi emberkent dolgozott egy idoben) Szoval nagyon kemenyen edzett es nem kimelte magat es elerte azt, hogy termete ellenere sok nagyobb es erosebb kyos tiszteli - es nemcsak azert, mert nagyobb ovfokozata van...gondolom erti mindenki,hogy mire gondolok .
O is kemeny es szigoru ember az edzesen - ezert sokan nem is rajonganak erte - de hat amit vegigcsinalt az se volt egyszeru.
Az egeszbol csak azt akartam kihozni, hogy a hierarchia es a tisztelet azon alapszik, hogy aki elottunk van (edzo/mester) az jobb nalunk ezert oszinten tiszteljuk ot. Tobbet es kemenyebben dolgozott mint mi es (mivel mi is kemenyen edzzunk tudjuk ertekelni, hogy mit jelent meg ennel is tobbet edzzeni) ezert kijar mindig az oszinte tisztelet.
" ... tiszteljuk a bolcsesseget es az erot ..."
Igazi katonai szervezet. Ahol a tisztek azert tisztek, mert jobbak.
Mi azt valljuk, hogy ugy lehet egyre jobb valaki (azon kivul, hogy szorgalmasan edzz) hogy egyre kemenyebb probanak teszi ki magat. Azt is lehet, hogy valaki allandoan elkeruli a probat, de az valojaban nem a kyokushin utjat jarja es tenyleg jobb a szamara, ha atter egy masik stilusra ami meghozza neki azt amire vagyik. Ez az ut se kemenyebb azonban mint mas utak. Aki komolyan veszi azt amit csinal az kemenyen dolgozik barmilyen utat is valasztott.
amit en kergetek: choy-le-fat kung-fu
amennyire tudom, itthon ismeretlen. illetve - mar megint rosszul fogalmazol baromarcu - nalunk van egyedul oktatasa. azaz nekunk kell majd azt a nemes feladatot elvegezni, hogy szovetseget alapitsunk:)))
Nem vettem kritikának.
Észrevételnek vettem, és csak az esetleges félreértéseket szerettem volna eloszlatni, mint minden írásommal. Vagy benned, vagy bennem. :-)
Joruto elvileg mostanában nem ér rá. Írni biztosan nem, de lehet, hogy olvasni sem.
Azt mondta, talán még visszanéz.
Én már egy kicsit kinőttem az erőszakos ösztöneimet. Valószínüleg esélytelen lennék ezzel a túlélési módszerrel a fizikai adottságaim miatt, így inkább egy másik utat követek.
Bocsi nem kritizálni akartam a te "utadat" hanem azt akartam ezzel mondani, hogy nem ez az általános. (a Prágai beszámolódat még csak most olvastam és jó volt)
De az biztos, hogy az ember ösztön szerüen nem a béke és a harmónia teremtménye (már a kisgyerekek is rivalizálnak egymással, rangsorolják magukat, birtokolni akarnak) tehát ezt mindenkinek meg kell tanulnia, hogy legyőzze a természet ösztön erőit (ami eddig a túlélését biztosította az emberiségnek) és át tudja adni az életét egy magasabb értékrendnek a békének és harmóniának.
Igaz, amit írsz. Osensei, mielőtt nagy mester lett, nagy harcos volt. De a világ és az ember fejlődik. Ő maga is változott. Az, amit mi ma aikido-nak nevezünk, az közel sem hasonlít ahoz, amit ő mondjuk 40 éves korában művelt. Mozdulatai sok év alatt kerekedtek le, technikái közül folyamatosan vonta ki az életre veszélyeseket. Azt még ő sem nevezte aikido-nak. De miért kéne nekünk újra feltalálnunk a kereket? Biztos, hogy nem tanulhatunk mások tapasztalataiból? Tudom nehéz, hiszen magasszintű empátia kell hozzá. De így nem kell senkit megölni, nem kell háborúkba menni és nem kell tévutakra tévedni. Csak figyelni, tanulni és gyakorolni.
Lehet, hogy ez nem elég és neked van igazad. Lehet, hogy tényleg el kell törnöm a karom, hogy megtanuljak vigyázni rá. És nem elég, ha valaki megtanítja nekem úgy, hogy ne szenvedjek maradandó károsodást.
De mégis ott van sok (bár "csak" aikido) mester, aki már nem csinálta ugyanazt végig, de mégis elég komoly szintre jutott a harcművészetekben. Elég, ha csak a nemrég elhúnyt fiát nézzük, de vannak európaiak, amerikaiak is.
Sosem írtam, hogy harcművésszé válni egy két éves levelező tanfolyamon is lehet. Hosszú évek elszánt munkája kell hozzá. Egy életen át tartó gyakorlás, változás, fejlődés.
De hadd legyek biztos abban, hogy nem csak egy út létezik, amit bejárva harcművész mesternek nevezik az embert.
Annyi balszerencse közt,
oly sok viszály után
megfogyva bár de törve nem ...
Szóval újra itt vagyok és szépnapot a tisztelt topic-nak !
Nagyon le vagyok maradva a topic olvasásával de igyexem behozni, tehát a valami olyan kérdés tennék fel ami másoknak már triviális akkor bocsi.
Sumo
Bocsi te milyen stílust is üzől? Mert a Kung Fu elég tág fogalom.
Látom sikerült elérni a 2000 :) ez kb 1 honapja még egyesweknek vita tárgya volt.
Mi tortent Joturoval azt hiszem így írja a nevét?
"Engem sohasem győztek le, noha igyekeztek az ellenségeim megtámadni, és nem azért, mert a technikáim gyorsabbak, mint az ellenfeleimé. Ez nem gyorsaság kérdése. A küzdelem mindig befejeződött, mielőtt elkezdődött volna."
Ueshiba Morihei, az Aikido alapítója
Nos én nem rég olvastam Ueshiba élettörténetét egy fél hivatalos formulában kiadva. Abból nem ez derült ki, ráadásul az életének a nagy része nem harmonia és a béke jegyében telt el, borzasztó sokat kellet verekednie, harcolnia, bizonyítania. A tanitványainak igen sok harcban használható technikát tanított és nem zárkozott el megméretteésektől sem. És nem volt egy bűbájos csupamosoly mester, hanem szigorú és hirtelen haragú volt. Bár tanitványai nagyon tisztelték (sőt imádták).
Elég sok idő telt el míg "Ő" is megérett és a harmónia útját járta. Bár az igaz, hogy nagyon nemes lelkü volt és hajthatatlan. Bár sok konfliktust ennek köszönhetett.
Tehát biztos, hogy el kell telnie egy időnek amíg az ember a harmónia útjára léphet és teljesen ezzel a tudattal élje le életét, de azért lássuk be ez azért kemény munka. És igen is ez az út sok küzdelmen (külső, belső) erőfeszítésen át vezet. Ez egy olyan harc amit mindenkinek magának kell megvívnia nincs rá recept. Ezt nem lehet "elsajátitani" ez hosszú évek alatt csiszolódik ki.
"Legyőzni önmagam többet jelent ennél. Nem elfojtod, hanem végképp megszabadulsz az erőszaktól, az önzéstől, a győzniakarástól. "
Ez mind szép és legyen is így de ez egy még keményebb út .
Dlala
A testre pacsi még mindig áll. A múltkori beszélgetésünk is tanulságos volt tehát a tapasztalat csere még tanulságosabb lehet. Remélem a lábad már jól van.
Laja1: kiprobaltam azt a modszert, hogy tamadunk es nem gondolunk arra,hogy az ellenfel kivedi...:-) ...hogy is mondjam, szoval meg van mit fejlodnom ebben a temaban. keiko-keiko-keiko (V.I. Lenin ;-) )
DLala: Basszus, elcsakliztad a 2000-est. Hiába, még ilyenkor is a meló... Nem kell mindig figyelni, csak akkor, amikor szükség van rá. :-) Egyébként tök véletlen volt, nem is készültem rá. Csak jókor voltam jó helyen. :-)
Bassman_: Aikido-hoz annyit szólnék hozzá (remélem nem kavarok nagyon) hogy szerintem túl sok hely kell hozzá... Kérlek, ne általánosíts.
1. Nem minden technikához kell sok hely és nem minden technikához kell kevés hely. Ha te egy nyílvános bemutatót láttál, ott a látványosabb, de több helyet igénylő technikákat szemlélhetted meg, nem pedig az apró mozdulatos mutyizásokat, amiből senki nem lát semmit.
2. Az aikido technikák amúgy sincsenek kőbe vésve. (Idézet Malcom Tiki Shewan 6. danos senseitől) Azaz mindennek van rengeteg variációja. Hogy mit használsz, az először a mestered/klubod vonalától, később a te testi és lelki alkatodtól (erő-ügyesség) függ.
3. Az aikido nem csupán technikák összessége, ahogy sok más harcművészet sem az. Ráadásul kevés helyen tanítják elsősorban önvédelmi rendszerként.
A tanulás szintjeiről (gjó-dzsucu-do) majd még írok, nem menekültök. :-) Csak be kell hoznom azt a könyvrészletet, mert ezt pontosan akarom idézni.
Hegynézés visszaigazolva aikido felől is.
Bár ezt a tanítást nálunk kiterjesztik a mozdulatokra is. ("Ne csak a kezét fogd, hanem az egész embert!" "Ne a testét mozgasd, hanem a tudatát!", stb)
Az igazi harcmuveszrol szolo al-talaloskerdesre megkonstrualtam a valaszt:
... :-))))))))))))))) Nagyon tetszett!
Mondok egy másik történetet. Ezt Toshiro Suga 6. danos aikido mestertől hallottam, aki egy Francia egyetemen tanít BUDO elméletet. A történet igazi japán tanmese, egy kicsit elvont, de legalább nem találóskérdés. Vagyik hát a végén fel kell szokták tenni, hogy mit tanultál ebből?, de ezt én most nem teszem mindenkinek kötelezővé. :-)
Egyszer Mijamoto Muszasi úgy döntött, hogy leteszi a kardját, abbahagyja a harcosok életét és barátjával és mesterével, Takuan Szóho szerzetessel a Zen-t fogja gyakorolni.
Egy nap kint üldögéltek a fák alatt az erdőben, mindketten zazen ülésben és meditáltak. Egyszercsak egy kis kígyó kúszott oda hozzáuk. Bár a kígyó kicsi volt, mérge néhány perc alatt megölhette az embert. Muszasi meditáció közben megérezte a kígyó közeledését. Rápillantott, de nem mozdult, mert tudta, mielőtt még támadhatna, kardjával egyetlen pillanat alatt megölhetné. A kígyó egyszercsak megijedt és rémülten kúszott arrébb. Egyenesen Takuan ölébe. Ott összetekeredett és nyugodtan elaludt. Eközben Takuan meg sem mozdult.
Sziasztok!
Ahogy elolvastam a találóskérdést, és figyelve a harművészetek kavalkádját, megfogalmazódott bennem egy kérdés: volt e már valamelyikőtök az "utcán" - nem versenyen, szabályok között - éles helyzetben? Ha igen, akkor hogyan oldottátok meg?
Amire magadtol rajottel az tenyleg nagyszeru dolog. A Kendoban ugy hivjak: a hegy nezese. A lenyege gyakorlatilag ugyanaz, mint amit leirtal. (azt hittem, ezt a dolgot mas stilusokban is tanitjak...) Azert a hegy nezese, mert a hegytol is elegendo tavolsagra kell allni, es nem csak egy adott pontjara koncentralni ahhoz, hogy lasd az egeszet. A mi esetunkben ugy nez ki a dolog, hogy allok az ellenfellel szemben egyenesen, es nezek elore. Kicsit ugy nezhet ki kivulrol, mintha bambulas esete forogna fent (azert nincs igy, mert gyakorlatilag teljesen eber a tudatod, "rajta vagy" a dolgokon...). Ha nezed az ellenfelet, akkor fontos, hogy ne koncentralj egy adott pontra (ahogy leirtad), hanem az egeszet lasd. Ilyenkor altalaban nem latsz elesen semmit, megis erzekeled a dolgokat, amik a teljes latoteredben vannak.
Ha mukodik a dolog, akkor tobb elonye is lehet: ha folyamatosan egy pontra bamul az ember (az ellenfel kezere, labara, stb...), akkor konnyu kibokni, hogy mi jar a fejeben, hova akar tamadni pl. A masik fontos dolog, hogy igy tenyleg erzekeled az osszes dolgot a latoteredben, egyszerre, nem veszik el semmi szamodra.
Eletem egyik legszebb belso elmenye volt, amikor az utcan eloszor erzekeltem egyszerre egy csomo mindent. Nem teljesen ugyanaz a dolog mint a latas. Ez tobb annal.
Tehat: nem mozgatod a fejed, a szemed sem, csak nezel elore, de nem figyelsz egy adott pontra. Es tudatosol benned, hogy egyszerre, egy idoben, erzekeled az egesz latoteredben levo dolgokat, ahogy kulonbozo iranyba mozognak, vagy eppen allnak. Az embereket, jarmuveket, mindent...
Az ember a hetkoznapi eletben csak az elesen latott dolgokat eszleli. Csak azokat a targyakat, amiknek a kepe a retina egy bizonyos jol definialt pontjara esnek. A tobbit is latja, de ez altalaban nem tudatosul benne, ha nem tanulja meg latni azokat is...
A dolgok erzekelesenek termeszetesen vannak meg tovabbi fokozatai is. Ezekrol azert nem irok, mert az en szintemen ezek meg nem mukodnek. Nincs meg roluk tapasztalatom, habar tudom, hogy egy bizonyos (magas) szint felett leteznek. Masreszt ez mar kicsit a tudomanyos fantasztikum lenne sok embernek, oszt' nem akarom, hogy "kiabcugoljanak" erte :-)))
"Egy kérdésre válaszolva: nekem nem tudnának annyit fizetni, hogy még akár egy ilyen marhaságba is belemenjek. Nem égetem a stílusomat, a klubomat meg magamat, anyagilag meg nem szorulok rá. Az sem biztos, hogy egyáltalán fizettek valamit."
Teljesen igazad van. Ezert irtam TKD-t, Kendo helyett :-)))
Dlala most meg te ertettel felre. nem hivok en ki senkit, ahhoz tulzottan pacifista vagyok. az agressziomat kielem az ocsemen:))
tanulni szivesen tanulok barkitol, tanitani meg meg nincs eleg nagy arcom:)))
A következő a véleményem az egészről:
Minden termék, legyen az könyv, video, vagy akár virtuális software (modern időket élünk),
amely harcművészeteket próbál tanítani, számomra csak egyet jelent: üzlet.
Ezekből a dolgokból tanulni nem lehet. (túl sokat) Figyelemfelkeltésnek jó, emlékeztetőnek jó, de semmi másnak.
Harcművészeteket csak egy mester kezétől lehet elsajátítani. Hogy a saját műfajomnál
maradjak, a tapadás miatt ez, (hangsúlyozom: szerintem) fokozottan érvényes a WT/C-re.
Van egy állítólagos régi mondás, amely a lemorzsolódásról szól:
100 Wing Chun kezdőből, aki nekiáll az első formának (siu nim tao - kis betekintés)
10 képes megtanulni rendesen, tehát rendesen, a Chum Kiu-t, a 2. formát (a karok keresése)
és csak 1, azaz egy, a biu tze-t (vagy biu gee, a 3. forma magyarul döfő ujjak).
Na most ez tényleg így van a tapasztalatok szerint. Sőt mivel ez elméleti megközelítés,
valószínűleg rosszabb az arány.
Egyébként nézz meg mondjuk 10 híres Wing Chun nagymestert, mind máshogy áll, máshogy tartja a kezét, máshogy a lábát, máshogy védekezik, máshogy támad. Hasonlít egymásra ugyan, amit csinálnak, de könnyen észre lehet venni a különbségeket. Én most már csak annak hiszek, akinek a technikája megállja a helyét az éles küzdelemben egy viszonylag gyene fizikumú ember számára is. Nem érdekel mit mond, mit csinál, ha egy 50 kilós nő is meg tud állítani az adott technikával egy nála kétszer nagyobb férfit, akkor az jó, ha nem, akkor az nem jó.
Ugyanis nézzetek meg néhány híres WT/C embert, mind izmos, erős fickó, még jó,hogy meg tud
csinálni egy két technikát. Kivülről úgysem látszik, hogy valóban a nagy könyv szerint csinálta-e, vagy csak úgymond megoldotta a maga módján.
Sok tanuló magát hibáztatja, hogy nem tud valamit megcsinálni, és még véletlenül sem gondol arra, hogy esetleg nem benne, hanem a technikában van a hiba...
Olyan ez, hogy a programozó, ha hibára lel, de csak végső esetben gondol arra, hogy a hardware-ben van a hiba. De ő legalább gondol rá... :)))
Utoljára valamit még megjegyeznék. Ha eltöltöttél már jónéhány évet valahol, akkor azért működik az "ellesés" tanulási technikája. (úgy értem, hogy valamit ellesés útján is jól tanulj meg, ne csak hiányosan)
Tegnap elég jó dologra jöttem rá. (már ha valakit érdekel) Nagyban változtatta meg a szemléletemet egy-két dologról.
Gyakorlásképpen négykapuztunk egy barátommal. Ez úgy néz ki, hogy ő teljesen szabadon, akár ijesztgetve is támad kézzel az én képzeletbeli 4 kapumra (1-2 kapu: szegycsonttól felfelé jobbra balra, illetve 3-4: szegycsonttól lefelé jobbra balra) Az én védekezésem abból áll, hogy nem lépek sehova csak állok a fickó előtt a mi sajátos, mások számára talán kissé mosolyt fakasztó, állásunkkal és a kezeimmel védek illetve egyidejűleg támadok. Ha kell, elfordulva vagy előrelépve (de semmiképpen nem el- vagy hátra lépve) Egy kézzel is lehet csinálni, extrém helyzetbe hozva ezzel a védekezőt, és felgyorsítva az egyik kar fejlődését.
Na, hát ez elég nehéz, főleg ha az ellenfél tud egy két trükköt. Különösképpen az ijesztgetések miatt lehet beszívni. Igazán magas szinten azonban egy kézzel is lehet semlegesíteni 2 kezet.
Namármost, a hagyományos szegycsont magasságába való nézéssel 10 támadásból legalább 4-et, 5-öt bekaptam, amely számomra nem jó eredmény, (bár lehet hogy csak rossz passzban voltam :))) igaz egy éles küzdelemben szerintem 1 vagy 2 jön létre. Mármint támadás. Ugye azt tanítják, hogy az a bizonyos nézés alkalmas arra, hogy a perifériás látásodat használd pl. a lábak észlelésére. Lehet, hogy nagyon sok idő múltán működik tökéletesen (nálam igen magas a mérce) ezért rögvest kipróbáltam egy dolgot:
Mégpedig elnéztem a támadó mellé több, mint fél méterrel (ez csak akkor jó, ha nem belharcban vagyunk, hanem még viszonylag nagy, 1 méternél nagyobb távolság van)
Na ezután következett a kész csoda. A partnerem, csak nézett, és el kell mondjam, én is. Akárhányszor támadott, mindig kivédtem. Pedig nem próbált kímélni. Ez arra a következtetésre késztetett, hogy a perifériás látás alkalmazását ki kell terjesztenem. (lehet egyébként, hogy egyéni adottság ez, és másnál nem műxik, de érdemes kipróbálni, sőt az sem lehetetlen, hogy csak a mi technikáinkkal - előrenyomulás a karokkal, és egyidejűség - működik. Nem tudom...)
Továbbá van még egy előnye, kegyetlenül demoralizáló az ellenfélre nézve. Hiszen rá se nézel, miközben ő támad. Vicces... :)))
Na megnéztem az ismétlését a Geszti féle TKD-nak. Részben visszaszívom a mondandómat, mert egy marháskodás az egész, a stáb találta ki és Geszti nem is szerepelt benne.
Szóval az alkoholista feju csávó a stáb beépített embere és tényleg alkoholista.
A vezénylo mester WTF-es, de így hátulról meg nem mondom, hogy ki volt. Patakfalvy mester ugyan kopasz, de már nincs ennyi haja, most láttam nemrég. Úgyhogy nem mernék tippelni semmit, de szerintem nem o volt.
Egy kérdésre válaszolva: nekem nem tudnának annyit fizetni, hogy még akár egy ilyen marhaságba is belemenjek. Nem égetem a stílusomat, a klubomat meg magamat, anyagilag meg nem szorulok rá. Az sem biztos, hogy egyáltalán fizettek valamit.
A szombati Mikulas kupan megvalositottam onmagam legyozeset : )
Bevittem egy olyan technikat az ellenfelnek amitol en lettem harckeptelen...hehe...
Hiaba no jok ezek a versenyek, az ember mindig tanul valamit (uj onmagunk megsemmisitesere valo technikakat, stb...:)
bout : kiprobaltam azt a modszert, hogy tamadunk es nem gondolunk arra,hogy az ellenfel kivedi...:-) ...hogy is mondjam, szoval meg van mit fejlodnom ebben a temaban.
ps: tiszta erobol kiviteleztem egy combrugas es a labfjemmel talaltam el az ellenfel terdet - ahelyett, hogy sipcsonttal a combjat - es a bokam akkorara dagadt mint egy cipo.
Meg rajottem meg egy dologra : versenyre kotszert, faslit, jeget,titkos gyogyito kenocsoket es egyeb jofele dolgokat celszeru magunkkal hurcolni :)
A gyerekeken viszont csak amultam es bamultam...8-9-10 eves fejjel ugy valositottak meg a tamadok ketkedes nelkul-t , ahogy kell. 8 eves gyerekek felelem nelkul utlegeltek egymast... :O
Hiaba a gyermeki lelek az sokkal tisztabb mint a felnott. Minel kisebbek voltak a gyerkocok annal kevesebb felelemerzetet veltem fel eszrevenni....(hej, ha meg egyszer ujra 8 eves lehetnek...:) (en meg olyan stresszbe voltam, mint ha most volnek eletemben eloszor versenyen szegyen ... :)
ps2: osszessegeben sikeres volt a verseny : csak en tudtam legyozni engem hehe :)
egyebkent kb 400 resztvevo volt es abbol legalabb 200 14 ev alatti gyerek volt. De jo volt nezni, ahogy az a sok kis ember osszozik, meg gyakorol es kuzd. Visszavonom, hogy eltunnek az edzesekrol a gyerekek. Ott vannak azok...es milyen jol nyomtak ! Mire ez a mostani gyerek nemzedek felno, talan magyarorszag is eleri azt a szintet a kuzdomuveszetek teren mint a nyugati orszagok.
Edzzoknek : hajra emberek , na csuggedjetek...megeri a faradsag !
(Dlala+Stempi+tobbiek : higgyetek el : amit tesztek az nagyszeru dolog ! Par szulovel elbeszelgettem es azt mondtak, hogy azert hozzak a gyereket kuzdosport edzesre, hogy fegyelmet tanuljon, eros legyen testben es lelekben, es hogy meg tudja allni a helyet az elet barmely teruleten...szoval senki nem azert hozza le a gyereket, hogy vilagbajnok legyen...persze egy kis versenyzes az nem art a gyerekeknek - sot !)
Bocs, ha kicsit offtopic voltam, de csak el szerettem volna mondani, a benyomasaimat.
Kosz, hogy meghalgattatok !
Az igazi harcmuveszrol szolo al-talaloskerdesre megkonstrualtam a valaszt:
Ki az igazi mester?
Aki sétál az utcán, mögötte settenkedik a rabló. A rabló megtámadna, de o megérzi a mögötte settenkedő rabló rossz szándékát. A mögötte settenkedő rabló pedig hirtelen jobbnak látja más áldozat után nézni, mert rossz érzése támadt ezzel
az emberrel kapcsolatban. A mester azonban szívélyesen összeismerkedik a rablóval, kellemesen elbeszélgetnek, így az nem tudja meglepni. Mignem a mester az utolsó pilanatban egy ügyes fogással kitér, leüti es kirabolja a rablót, így az nem tudja őt kirabolni. Ezutan a mester beslisszol egy kapualjon és eltűnik. A jarokelok, akik kozonyosen elballagnak a tortenesek mellett, neha ralepnek a rablo verzo fejere, majd megy mindenki a maga útján...
Geszti egyszer egy tv-musorban beszelt az eleterol, par evvel ezelott. Akkor emlitette a TKD-s multjat is. Ha memoriam nem csal, azert hagyta abba, mert egy edzesen valami szerencsetlen mozdulat kovetkezteben majdnem kiutottek a szemet. Honapokig, de talan evekig nem volt biztos, hogy ismet latni fog vele...
Friderikusz musorait nem akarom minositeni, de tudna annyi penzt fizetni nekem, amiert en is parodizalnam a TKD-t :-)))
Aikidosok (bout+Sumo) kosz az ismertetot, megint megtudtam valamit amit eddig meg nem...
(vegre kezdi visszanyerni a regi formajat a forum :)
bout :
"A szamurájok nemigen áltak le csit-csattogtatni a kardokkal, mint a Hegylakóban. A vágások és szúrások/ütések többnyire halálos erejűek voltak, ha elrontottad, csak imátkozhattál, hogy az ellenfél is elrontja. Nem volt szúrkálódás, nem volt beijesztés, csak őszinte vágás. Ha a támadás közben a védekezésre gondolsz, akkor már nem teljes a támadásod ereje. Egyébként még ezt elsajátítani sem túl könnyű."
Hogy nem konyu ? hehe. Aki ezt el tudja sajatitani maximalisan az mar majdnem legyozhetetlen lett. Mar csak a megfelelo technika tudasa kell (az meg par ev alatt elsajatithato) Csak a legnagyobb mesterek rendelkeznek ezzel a tudassal (ugy vegrehajtani a technikat igazi - akar elet-halal - kuzdelem kozben, hogy kozben ne gondoljanak a veresegre, vagy az esetleges kontratamadas haritasara.
Edzesen kiprobaltuk :
BARKIT !!! le lehet 1 utessel vagy rugassal utni, ha rendesen oda tud koncentralni a tamado es vegre tudja hajtani tokeletesen az utest vagy a rugast. Hiaba feszit a masik, ha tokeletes a technika, akkor keptelenseg, hogy kibirja. Raadasul, ha olyan helyre megy amit nem lehet feleddzeni, akkor konnyen belathato, hogy egy embert 1 technikaval is ki lehet iktatni.Akarmilyen kemeny emberrol is legyen szo. A problema az, hogy a kuzdelem alatt nem tudja az ember rendesen vegrehajtani a technikat.(meg a masik kivedi) Ennek a megtanulasa 20-30 evbe is beletelik :) Marmint annak, hogy egy igazi eles szituacioban is ugyanugy vegre tudd hajtani a technikat, mint 'laboratoriumi' kornyezetben. Ezt a dolgot nagyon nehez fejleszteni. (Szerintem csak 20-30 eves szorgos gyakorlas, vagy rendkivul sok eles szituacioban valo reszvetel hozza meg az eredmenyt.Vagy mind a ketto :)
Egyforma tudasu kuzdok osszecsapasan altalaban az gyoz akiben kisebb a felelemerzet.
Na mégiscsak megérte egy kicsit piszkálódni! :) bout színt vallott és megörvendeztetett bennünket egy újabb opusszal. Most emésztem...
Egyébként 1-2-3 mind egyszerre (sok minden más mellett). Viszont 4 nem. Rablóval nem állok le parolázni. Nem vagyok én ilyen jótét lélek.
Sumo,
Basszus, elcsakliztad a 2000-est. Hiába, még ilyenkor is a meló...
Egyébként szó nem volt kihívásról vagy ilyesmirol, nem tudom honnan vetted. Csak piszkáltam egy kicsit bout-ot. :)
Na persze felolem gyakorolhatunk. Volt már ilyesmire példa, akkor Bassman volt a sztár... (Merre vagy? Mostanában mintha elvesztél volna)
OFF
felhivnam en, nem errol van szo... nem felek toluk, nem olyanok, akik szettepik az embert - bar a pottyosnel nem eskudnek meg erre:))))) ido-ido-ido:(
/OFF
a paprikaban sajnos egyetlen dolgot nem lehetett. esni. a lakok miatt. mert hisztiztek. szoval ki kellett gurulni. nade utolso edzesen! valaki kitalalta (en voltam:))), hogy ha mar elmegyunk, hagyjunk orok emleket a haziaknak: legyen zuhanas egesz edzesen! hat lett is... :))))))))))))
az evanak biztosan derekfajasa volt masnap, ekkora embereket emelgetni... :)))
OFF
Pedig Paprika már sajnos nincs. Van helyette TaJaKuHa alapítvány.
Szerintem hívd fel az Évát, vagy a Pötyöst, hogy mi újság, nem harapják le az orrod. :)
ON
Egy kicsit egymásra találtunk. Én is imádom az ukemiwaza-t és azt hiszem elég jó is vagyok benne a fokozatomhoz képest.
Sok mester mondja, hogy csak az lehet jó tori (nage), aki jó uke is. Ez az én mottóm.
ja es meg valami:
en szemely szerint egy dolgot nagyon szeretek az aikidoban: esni:))))
aki tudja mi a kotegaeshi, az tudja mekkorat lehet belole zuhanni. imadom:))))
masik tema: elhangzott itt a topic elejen neha a paprika aiki-dojo neve. nem tudja valaki, hogy mi tortenik most annak ugyeben? ujraindult, teljesen meghalt, esetleg egyeb? vagy aki tud, jar az uteba, a tobbiek sehova? szeptemberben kellett volna felhivni a vig evat, de nem jutottam el odaig egyszeruen meg.:(
nagyon szomoru lennek, ha teljesen megszunt volna...
nemtom minek ulok itt, es irogatok, ha helyettem leirod, ami bennem van:)
"Sajnos" az aikido lágyságra, harmóniára tanít, nem kemény blokkokra, ráfeszítésekre az aikido elsosorban szellemiseg. de legelsosorban. utana filozofia. utana eszme. es utana egy olyan testedzesi forma, ami fegyelemre nevel, es felszabaditja a tested. es vegul olyasmi, amit ha sokaig csinalsz, megtanulod megvedeni magad.
legtobbszor azt hallani aikido edzoktol, ha arra terelodik a szo, mit tenne, ha az utcan tamadnak meg: "elszaladnek"
