Nem ördögtől való ötlet a dunátúli távolsági járatok kelenföldi végállomásoztatása, de rengeteg az ezzel kapcsolatos tévhit.
1. Dél-Pestről nagyon megnőne az utazási idő
Könnyen ellenőrizhető, hogy nem így van: ha a dél felől érkező utas Népligetben fent marad a metrón, és átszáll a Kálvin téren, 19 perccel később tud leszállni Kelenföldön.
A buszok hivatalos menetideje a Sasadi útig 16 perc, de ennek tartására legfeljebb hétvégén van esély, munkanapokon 20-25 perc a tipikus, de a délutáni csúcsban (különösen pénteken) ennél jóval több is lehet.
Tehát a Népligetnél délebből jövő utasok időben ugyanott lennének a kelenföldi felszállással, csúcsban pedig még nyernének is - már ha kizárólag az időt nézzük, az eggyel kevesebb átszállás önmagában értéket jelent, főleg nagy csomagokkal.
Kik vesztenének időt? Azok, akik olyan viszonylatra szállnak át a budai megállókban, ami Kelenföldön nincs, mint pl. nagykörúti villamosok (és persze azon szerencsések, akiknek valamelyik távolsági megálló közvetlen környéke a céljuk).
2. A budai megállók értelme
Sasadi út:
Hagyományosan a leggyengébb megálló, a metró átadása óta sem érzek növekedést. A leszállók aránya elég kiszámíthatatlan, naptól és napszaktól nem igazán függ... általában 0-15%.
Metróra átszálló utas gyakorlatilag nincs itt, és népligeti végállomással betéríteni sem lenne érdemes a buszokat: a metró 4 percet megy innen Újbudáig, amit kis forgalomban a busz is tud hozni a Sasadi úttól. Akik itt leszállnak, az Alkotás út, Gazdagrét vagy az agglomeráció felé utaznak tovább - kevesen vannak, ők viszont sok időt nyernek Újbudához képest.
Újbuda-központ:
A metró átadása óta kiemelkedően nagy fogalmú, az elsősorban törzsutasok által használt járatokon (különösen vasárnap este) a leszállók aránya az 50%-ot is elérheti. M4-re egyértelműen itt érdemes átszállni, de a fonódó villamos is népszerű.
Petőfi híd:
A nagykörúti kapcsolat miatt a metró átadása előtt a legforgalmasabb megálló volt Népliget után, azóta csökkent a jelentősége, de még mindig sokan használják (a körúti villamosok itt még nem ágaznak szét, így dupla sűrűséggel járnak, mint Újbudán).
Az egyetemeket szerintem túlértékeli mindenki. Székesfehérváron kívül az országos távolsági járatokkal naponta ingázók száma közel nulla, az érintett egyetemisták csütörtök délután és péntek este között utaznak haza, illetve vasárnap este fel.
Hazautazásnál azok szokták csak bevinni az utazótáskát az egyetemre, akiknek messze van a szállásuk, aki közel lakik, jelllemzően onnan, és nem az egyetemről indul közvetlenül haza. Vasárnap este pedig nyilván nem az egyetemre mennek a diákok buszmegállóból, hiszen zárva van.
A lágymányosi egyetemek közül az ELTE-nek nincs a közelben kollégiuma, a BME kollégiumai közül pedig 8-ból 5-höz Újbudán érdemesebb leszállni. Albérletesek szintén nem nagyon tudnak gyalogolni a Petőfi hídtól, hiszen a megálló környékén egyetemi épületek és irodaházak vannak, nagyon kevés a lakóház, ami ne Újbudához lenne közelebb.
Nem beszélve arról, hogy a BME és a ELTE érintett karai egy elég kis részét teszik ki a teljes budapesti felsőoktatásnak.
Ennek ellenére valóban sok diák száll le vasárnap a Petőfi hídnál. De érdemes megnézni, merre indulnak el: többségében a villamosmegálló felé! Őket érdemi hátrány nem érné, ha a buszok kihagynák ezt a megállót - viszont mégis érdemes megtartani, mert a megszüntetésével szinte a teljes forgalma a ma is túlterhelt Újbuda-Központba helyeződne át (kicsi a hely, gyakran egymást tartják fel a buszok).
3. Azért mennek ki az utasok Népligetbe, hogy legyen helyük
Részben igaz, de 2010 óta a dunántúli járatok jelentős részén (ezen belül a zalai gyorsjáratok mindegyikén) lehetőség van külső megállóból is kérni az elővételes jegyet, amit a sofőrök fenntartanak.
Ezeken a járatokon is sokan Népligetben szállnak fel (jóval többen, mint ahányan befelé ott szállnak le), de ennek inkább az az oka, hogy ha végzett az ember a dolgával, sokkal kellemesebb a népligeti váróban eltölteni az időt, mint a külső megállóban ázva-fázva figyelni a buszokat, melyik lesz jó neki.
