Azt találtam, hogy vagy GFLV (vírusos, fertőző leromlás, többet a guglival találhatsz), vagy gyomirtó szer okozhat ilyen tüneteket. 1.2.3.4. (ezt az utóbbit így, a fórumból kimásolt szöveg alapján mutatom, mert az eredeti kép nincs már meg a fórumban, és eléggé el van dugva a szövegben [Ctrl+F megmutatja], a kép pedig már nem látható másként - szóval az első képet kellene megnézni)
Ilyet még nem láttam, a neten sem találtam hasonló képeket. Nem tudjátok mi ez? Némelyik szőlő némelyik levele ilyen rendellenesen fejlődik, furcsán, legyezőszerűen. Találkoztatok már ilyennel?
Köszönöm mindenkinek a reagálást. Szerintem abban igaza van hogy a folyamatos vegyszeres védekezéssel a szolo "immunrendszere" tétlenségre van ítélve, így elöbb- utóbb el is veszti (vagy veszít valamelyest) védekezö képességét. A méteres gazt én sem nézném jó szemmel a kertemben. Beállt ültetvényben évente két - három kaszálás mefelelo alternatívája a talajművelésnek vagy gyomirtásnak. Az egyik kertszomszédom minden évben gyomirtózik. Tavaly a csabagyöngyéjét érés előtt több héttel teljesen lezúzta a lisztharmat, se fürt se levél nem maradt rajta, igaz hogy csak hébe-hóba permetez. Szerintem lehet valamilyen kapcsolat a gyomirtózás és a brutális lisztharmat fertözés között, mert ilyen csúnya szölöt sosem láttam. Az enyéimen az összesen kb. 30 fürtbol csak egy fürtön néhány szemet érintett a betegség, fertozött levelet is csak elvétve találtam, a növényvédelem teljes hiánya ellenére. Aztán öszre nem sok levél maradt nálam sem, de ugyanolyan rosszul néztek ki a környéken a nem tökéletes szakértelemmel, többször permetezett szolok is. Van egy késoi nagyfürtű csemegém is, mely kevés levéllel nem tudta beérlelni normálisan a fürtöket. Azért elgondolkodtató, hogy ha nem hazudik a cikkben ez az ember (miért tenné? ), akkor mi az oka hogy semmi fertözés nem volt a műveletlen területeken. Borász létére feltételezem rájönne ha csak a különbözö adottságú területek miatt lenne eltérés a fertözöttségben.
Persze h nem vita, én csak kifejtettem a véleményem! Meg az ész nélküli permetet se rád értem!!!
Valóban az időjárás is nagyon fontos, de mint írtam ha biztosra akarunk menni, akkor sok dolog együttese kell. Mindenhol mindenki nem fog bio bort csinálni, de attól még lehet mindenkit biztatni arra, hogy meggondoltabban szórjon és javaslatokat adni, mivel lehet a csökkenteni a megbetegedéseket.
Nincs köztünk vita. A 10-15 napos permetezési fordulókat még fertőzés esetén sem tartottam be soha, főleg nem felszívódó szerekkel. A legutóbb már legalább egy hónapja permeteztem kontakttal.
A kérdés szempontjából szerintem az időjárás talán a legmeghatározóbb tényező. Tavaly a kertszomszédom szőlőjében tarolt a lisztharmat. Az idén eddig semmi baja a szőlőjének. Ami közös a két évben az az, hogy egyik évben sem permetezett.
Pont az ész nélküli permetezés amit nem tart jónak! 0 permetezéssel nem mindent és mindenhol lehet megoldani, de az, hogy 10-15 naponta felszívódóval fújni, na annak nincs értelme! Ha muszáj fújni akkor muszáj, de ha nem muszáj akkor csak azért hogy "megelőzzük" a bajt, lehet több kárt teszünk mint hasznot.
Tavaly pl nálam a rizling ahol elég alacsonyan volt terhelve, nem rohadt. Ahol túl volt, ott rohadt. Pedig ugyanazt a zöld munkát és permetet kapták. Idén egységesen kisebb a terhelés, kivéve 2 tőkén a kontroll miatt.
Azzal egyet lehet érteni, hogy az ész nélküli permetezés káros, de hivatkozik egy szőlőterületre, ahol csak a metszést végezték el, majd magára hagyták és a szőlő mégis egészséges. Ebből az következik, hogy akkor ezután tegyük mi is ezt? Arról nem is beszélve, hogy az utolsó mondatával lényegében agyonüti mindazt, amit előtte mondott.
Van, jó fajtaválasztás és nagyon jó hely/fekvés, de főleg a hely/fekvés a fontos. Én a lemosó után adtam egy felszívódót máj 18-án azóta semmi. Hozzá teszem ismerősöm fekete rizlingja full orbáncos, mert évek óta túl van terhelve és nincs permetezve. Szóval ez összetett dolog, a jó hely és fajta önmagában kevés, kell hozzá jó szerencse és jó időjárás és jó szőlővel való munkálkodás: Terhelés, zöld munka, művelés mód választás, soralj kezelés, ami nem azt jelenti, hogy annyira vegyszerezzünk, hogy a mohán kívül semmi nem él meg a talajon.
De egy másik példa: A gyógyszer gyógyít, de ha túl adagolod vagy feleslegesen szeded, az immunrendszered másképp reagál rá. A gyógy füvek is gyógyítanak, de némelyik túladagolása jobb esetben kellemetlen perceket okozhat vagy rosszabbat is akár. Erre is lenne példám, de az már nem szőlő és nem untatok senkit :)
A sógorom se permetez még is szebb a szőlője mint az enyém ,igaz ő bió!! De a fajták se mindegy hogy bióban termeszthető -e vagy sem ! A gugliba beírod rezisztens szőlőfajták !
A sárgulásos tünetek a vas lombtrágya és vukszál adagolás után meg szűntek bár ami sárga az az is marad, de a hónalj hajtások már normál zöld színűek lettek ! Tehát a sárgulás a nagyobb termések utáni vitamin hiányra vezethető vissza és elsősorban a vas hiány az oka ! Úgy látszik a sok termés sok vasat is igényel és a tövekből kifogyasztja ,és mivel nehezen tudja felvenni érdemes már korán pótolni !
Ez eléggé extrém, és semmi nyoma a betegségeknek? Látod, van előnye is hogy nem vagy igazi szőlőtermő vidéken, valószínű teljesen hiányzik a fertőzőanyag, nincs is min felszaporodnia...
Közben a többiek is erről irtak, bizonyára igy van...
Több km-es körzetben--sőt több--- nincs szinte senkinek szőlője, héhány tőkén kivül.
Betonról ez az én megfigyelésem.. S ami alátámasztja ezt még: nézd meg a betonjárda mellett ha nem esik az eső, akkor hamarabb elszáradnak a növények (persze ha nem locsolnak, mint én is). Elszivja a vizet magába s párologtatja. S nem melegebb itt nálam az Oportó alatt a beton, mert matalmas árnyékot tart a szőlő... S a betonjárdától messzebb ugyanez a szőlő egészséges.
Van elvétve lisztharmat még fürtökön is, de nem vészes...ugyis idén sok fürtöt hagytam, kevesebbet kell leszednem. S azért talán a legfontosabb-nem sok, néhány száz tőke- igy ami beteg nagyon akár levél akár fürt nem sajnálom, megeszik a kecskék nyulak, a mi onnan "kijön" az nem fertőz. S füves hátül a kert a fű nem adja vissza olyan könnyen a betegséget, s az is elképzelhető, hogy van "természetes ellensége" igy a lisztharmatnak és akár pernoszpórának. Hideg tavaszokon orbánc is szokott lenni, de melegben "kinövi"... Aki persze ebből él, az nem engedheti meg magának??!
S még valami: gyanus, nem tudom, de sejtem. A borom-tavaji nem az pálinka lett végül mituán kiforrt--
gyakran hasonlit a tokajihoz (no nem olyan finom!!!) de az az iz, ami a gombától van benne, ahhoz hasonló nálam is, és gyomrom is "azt mondja:finom".
S nem kénezem, nem fejtem a bort, és semmi baja (ha darabban van akkor már persze), nem hordóban üvegbalonokban van-volt.
üdv PJ
3 hétig nem lesz internet, ahová megyek, igy nem fogok válaszolni
Véleményeteket szeretném megkérdezni, hogy valaki felismeri ezt a fajta szőlőt,az előző tulajdonos ültette, de sajnos már nem él.
A Bálintgazda fórumba is feltettem a fényképeket, de választ nem kaptam rá közel 2 éve.
Tulajdonságok:
Vörös szőlő,augusztus elején már a szemek kékek, szeptember első hetében érik ,viszonylag jó 18-19 cukorfokkal, erősen festő levű szőlő, semleges ízű.
A levelei hamar, szeptember elején sötétpirosra, bepirosodnak, a szemek hamar megfonnyadnak ,rövid ízköz ,a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló, a peronos nem, a lisztharmat gyengén támadja meg.
Először Turán-ra gondoltam az érési idő alapján, de ez talán kizárható.
2015 január 11-én a 17910 számú hozzászólásomban kértem az Urakat egy általam és az ismerőseim által sem beazonosítható szőlőfajta megállapítására.
A szőlő már most július 14 környékén kezd kékülni, készítettem róla pár felvételt, nagyon szeretném ha mondanátok róla véleményt, milyen fajta is lehet valójában.?