Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Én bontottam szét az első szimplafalú dán kályhámat, és bár kívülről nem látszott, de a kamra magasságában a külső téglák hosszába szét voltak repedezve.
Ezért csinálom samott béléssel azon a részen. Tanultam belőle, és javítottam ezen.
Azon a részen még az agyag is vörösre égett, el lehet képzelni mekkora hőt kap ott.
Csak mint jótanács írtam. Nem muszály így építeni.
Az idézett két rajzon valóban csak a falvastagságok, rétegek láthatóak. Azonban a Dán változatnál az oldalfal bizonyos pontjai extrém hőterhelést kaphatnak. Az alap változatnál sima egyrétegű téglaköpeny van, ami megfelelő elvetemültséggel, azaz durva túlfűtéssel esetleg megrepeszthető, bár ez a kályha működését nem befolyásolja, és szükség esetén könnyen javítható. Ezt is hozzá lehet írni a "problémák"-hoz. Dpek ahhoz az iskolához tartozik, ahol "buherálással" megpróbálják megelőzni ennek a durva felhasználói bánásmódnak az esetleges következményeit.
A faházas videó viszont nagyon király, (cár??:-) a szunából kilép a dolgozó, és a nappaliba belemerül a kerti tó vizébe, ha úgy gondolja kiúszik a halacskákhoz a tavirózsából szakítani barisnyának!!!
A 281. hozzászólásban (vackor11) a felső ábra? (finn típus) Itt van az a nagy falvastagság. Mi az hogy hiába vastag a nagyméretű tégla, nem bírja a nagy hőt? Szétreped? És a pár cm-rel kisebb kisméretű? Eddig azt hittem, hogy csak a tűztérnek kell samott, a köpeny az sima tégla, az érintkezési felületeken kerámiapaplannal.
egyenként lett kézzel becsiszolva. 20-as a fal. van egy élére állitott 6-os belső samott bélés jó a nagyméretű, de én a kamra magasságában 2 oldalt samott bélést adnék neki. hiába vastagabb a nagyméretű nem birja azt a nagy hőt.
Én sajna nem tudok neked erre egzakt választ adni, de azért megpróbálok! Először is, a gázt még az előző fűtési szezonban támogatott áron kaptam (3 gyerek). Ez lesz az első tél amikor azonos lesz mindenkinek. Másodszor fát is lehet sokféle áron venni. Szerintem ha keményfát 2000-2.párszáz forintért veszel, akkor is kb. fele lesz a gázhoz viszonyítva! Én az idén 4 utánfutó nyárfa gallyat vettem (vastagság: ujjnyitól a combvastagságig), ára pedig: 6000+benzin=>10.000 alatt van. Durván 10 m3 (nem erdei, hanem sima). Ha ilyet tudsz szerezni töredéke lesz csak a fűtésszámlád. Mégis tájékoztatásul annyit tudok elmondani, hogy 10 éve lakunk ebben a házban. A nappaliban kandalló volt a tömegkályha előtt. Míg az volt 1600 m3 gáznál kevesebb nem fogyott. A tavalyi hideg tél volt, (a főzés, meleg víz továbbra is gáz) és 1200 m2 nem fogyott el. Remélem az idén még kevesebb fog, ha a 2 hálóra is rásegít a kályha!
Két cserépkályha van 1987ben lett rakva (nem volt átrakva - nincs is csúcs rajáratva, volt, hogy évekig nem volt benne fútve) Felváltva fűtenek be, gyakorlatilag kiváltja a gázt.
Ha nagyobb hideg lesz, majd ideírom a fogyasztást.
Segítséget szeretnék kérni tömgkályhaépittésén gondolkodom olyan kályhatulajdonosok véleményére lennék kíváncsi hogy tömegkályha megépítése előtti fűtés számla összege menyi volt ill. kályhával ezt menyire sikerült leszorítatni.
Mint írtam, nem a hátfal fűti (ill az is az előszobát:-) Ez a hőmérséklet 2 begyújtás után (nincs hideg 8-10 kg) volt mérhető, és nem a hátfal mögött, ne feledd, hanem a szigeteletlen csövön 7 méterre!
A légfűtésnél kicsit alacsonynak találom a 35-40 fokot. NEkem 10kilónál is 70-80 fokos a levegő amit nyom, ventivel is 50-60. tavaly, 15-20 kilónál kiolvadt a ma. szellőző rács. 120-130 fok jött belőle. Még le sem ég a tűz de már tolja. Nekem a mag hátulja fűti direktbe a szobát, nem tudom nálad hogy van megoldva. Amúgy én még csak most kezdek áttérni a napi begyújtásra, mert eddig 2-3 naponta kellett csak 10-15 kilóval. folyamatosan 23-24 fok van bent.
Mondjuk az árak nekem semmit nem mondanak, mert rubelben vannak. Ha jól látom 700.-900.000 a dob, ehhez még másik 350-900.000 a külső burok. És még plussz a meló? De azok a gerenda házak nagyon jól néznek ki! Miért nem kuznyecov féle téglakályhával épülnek, vagy ez a cég csak ezt forg-a? Vagy ezek csak szauna fűtők?
És egy kicsit más! Talán érdekel valakit. A saját kályhámmal kapcsolatban ígértem tavaly, ill. az előző fűtési szezon végén, hogy írok tapasztalatokat. A lényeg, emlékeztetőnek:A kályha a nappaliban áll, azt fűti (30 m2)+ hátfala előszobát (8m2), valamint egy külön légfűtő járat került benne kialakításra. Azzal a céllal, hogy két hálóra, ami2+5,5=>7,5 m-re vannak, egy közlekedő végén, arra légfűtéssel rásegítsen. A probléma tavaly az volt, hogy mire a légtech.-s rész elkézsült, legalábbis a kályhára rácsatlakozott, és a folyosó feléig elkészült véget ért a fűt-i szezon. Most sokat voltam távol, de múlt pénteken hazajöttem, és szombat vasárnap felfűtöttem a kályhát! Hétfőn mértem a kijövő levegőt és meglepődtem: 37,8 C.Bekapcsoltam a ventit és felment 39-re! Tegnap kedden reggel 37,2-ről az esti begyújtásig 33 ra csökkent le, úgy hogy egész nap nyomta a venti. A venti egyébként hideg oldalról dolgozik, és nem foglalja el a keresztmetszetnek csak 30 %-át, nélküle is kell működni, gravitációs úton (csak talán jobban lehűl addig??).tegnap kevés fával gyújtottam be, mert a nappaliba majd 25 C volt. Ma még nem tüzeltem. A nappali 22,5 C most este, a konv. járaton pedig 31,2 C. További tesztelés folyamatban, és hát a nagy hideg még előttünk van. De meglepően jónak találom az eredményt, írok később is természetesen.
Skacok, van egy sima olcsó, mobil kandallóm. Megpróbáltam téglával körbe rakni hogy lassabban hűljön le ha éjjel abbahagyom a fűtést, de kiderült: már a második téglasor sem melegszik át a fűtés hatására. Igaz, elég hitvány, nyers fám van pillanatnyilag. Gyakorlatilag mit lehet tenni, nem csak azt csinálom hogy leárnyékolom a hősugárzó helyeket a téglával, és csak rontok rajta?