Mienk erős is, meg széles is, meg akkortájt a szomszéd jól fel is hizlalta. Ha nagyon keményen fogjuk, 34 kilóra tudjuk "összenyomni". Ja, meg fiú is (volt). De az 1,80-at nem vállaljuk vele. :)
szerintem a felvezető póráz nagyon vékony. az nem is retriever pórázként megy. ez tényleg póráz. meg lehet vele szépen fogni a kutyát, ha huncutkodik...
Igen, az a bőrdarab a "pöcök", csak épp kettő kellene belőle: egy belülre, h egy bizonyos ponton túl ne tudjon megszorulni a nyakörv-rész, és egy kívülre, h ne tudjon lecsúszni. Donci linkjén mindkettő megvan.
Mi kb. 1,5 cm-es kötélből csináltuk, nem vékonyból, aminek az volt az oka, h a "fogatáson" ebzet jól megtanulta, h bele kell feküdni a húzásba, és tartottunk tőle, h az első megugrással megfojtja magát, ha a vékonyat rakjuk rá. (Arról nem is beszélve, h a "madzag" másik vége a mi kezünket vágta volna szét. :( ) Aztán mire lehetett volna cserélni, már ezzel is kiválóan megtanulta, amit kellett, úh maradt az első örökösnek.
Ennek pont az lenne a lényege, hogy ne feküdjön bele sosem a kutya, hanem ha húz, apró rántások. Ezek a hegymászókötelek elvileg több száz kilóig bírják :-) önmagára szokták hurkolni.
8-10mm nekem vastag, abba bele tud feküdni az eb, nem érzi rendesen. Max. kölyköknek...
5-6 mm-eset szokták kiképzéshez használni. és 120cm-nél hosszabbat nem vennék.
Egyébként azt hozzátenném, hogy a jó kiállítási felvezető pórázon nincsen megállító pöcök. Tehát nem épp ideális képzéshez, ahol meg pont lényeg lenne, hogy ne engedje a teljes hosszon futni, kilazulni.
Ha találtok is bolti forgalomban, erre figyeljetek.
Mindig becsültelek ezért, hogy az évek hosszú során keresztül a szülinapi torta sosem maradt el Dömének, most már lelkiismeretfurdalásom van a torta miatt, de nekem nincs érzékem az ilyen dolgokhoz. Főztem viszont neki ünnepi kaját, csirkeprökölt volt tésztával, az a kedvence, azzal ünnepeltünk, bár nálunk minden nap olyan, mintha szüliap lenne, mert nagyon sokat foglalkozom Berryvel, főleg mostanában ahogy öregszik olyan hizelke lett, folyton simizni kell:-))))
Néztem ma retriever pórázt, de nem találtam kimondottam olyat egyik boltba sem. Nem akarok mást venni, azért kérdezlek titeket, hogy honnan érdemes beszerezni, rendelni, olyan amit megfelelő lenne?
:-)) nagyon édesek, látszik, hogy örülnek a hónak:-)) a csoportkép nagyon jó lett:-))
Nálunk is nagy sláger, de természetesen Bella a fő hómániás:-)) Ma reggel végre nálunk is említésre méltó hó esett, de nem volt időm a csajokat fotózni. Kértem is a párom, hogy amikor ma viszi őket az erdőbe, lőjön már pár képet, Kekszinek ez az első hava nálunk:-))
Kekszi kifejezetten hobby kutya, így is került hozzám, elég kicsi méretű, a standard alsó vonalát se éri el.:-)) Na jó, ha lábujjra áll, akkor igen:-))) Igazi zseb shar-pei, engem pont ezzel varázsolt el:-)) Azt szoktam mondani, hogy a standard szerinti méret Kekszinél kezdődik és Dalmáig tart (ő a felső határ):-)) Kekszit úgy is hoztam el, hogy ivartalanítani fogom, és tavaly ősszel át is esett rajta. Bella is ivartalanítva lett, ő pont akkor, amikor Kekszi beköltözött, rá nem sokára. Bella dp-s csipővel és epilepsziával nem is számíthatott másra, bár soha nem is terveztünk vele többet, sem kiállítást, sem egyebet. Egyedül Dalmával kóstolam bele a kiállítások világába, de csak épphogy, egyetlen kiállításon voltunk,tenyészszemlézett és az egészségügy szűréseken is átesett. De valahogy nem lettem rabja ennek a világnak, pedig azon a kiállításon nem szerepeltünk olyan rosszul, nem emiatt, de így felhagytunk vele. néha elkap a hév, hogy elviszem még egy-két alkalommal, de ez hamar elmúlik. Már csak ő ivaros, pont emiatt, de idén tavasszal őt is utoléri a végzet terveim szerint.
Való igaz, hogy shar-peiből nagyjából két típus van, az egyik csak oltásokkor lát orvost, a másik meg állandóan jár. Bevallom, az első életévükben mindkettő gyakrabban fordult meg dokinál, de nem kifejezetten sharp betegségekkel. Egyiknek se kellett plasztikázni sem a szemét, sem a száját. Kekszinek akkora szemei vannak, hogy egyből megnyerte a Toy Storyból a Szemenagy becenevet.:-))
