Ha a villanyszerelést akarod elsajátítani belőle,inkább végezz el egy tanfolyamot! Gondolhatod hogy mi is évekig koptattuk a padot a tudásért,és nem EGY könyvből +szakmai gyakorlat.
Láthatod még így is vannak viták, ki hogy értelmezi a szakma egy-egy pontját.
Szeretném kérdezni , nincs -e valamelyikteknek eladó villanyszerelői tankönyve?? Vagy honnan lehet ilyet beszerezni?? Érdekelne a házak kapcsolási rajza, bekötése, szerelése PLC rendszerek
Kicibáltam megint egy köteg aludrótot, volt ám érdekesség most is. A fürdőszobánál a fázis a kötődobozban a folyosóvilágítás áramköréből volt bekötve a rugóssal, míg ugyanoda ugyanott a fázis és a védő 5 centi hosszon összetekerve, szigszalagozva. A másik fázis, ugyanott szintén 5 centi hosszon összetekerve, szigszalagozva, és az ment tovább a konnektorokra. A nullvezetéke ennek a rugóssal volt kötve. És ez az egész saláta szépen begyűrve a 80-as dobozba, majd fullbanyomva gipsszel, 3 centi átlagvastagságon nehogy megtalálja véletlenül valaki. Ez ment így 30 évet... Még 1 plafoni kötöződoboz is bújkál valahol 15 centire a mennyezetlámpa kiállásától, mert a másik mennyezetilámpához megy 1 fázis, de a nulla csak kijön a plafonból itt és a már említett bebetonozott helyen is, tehát valahol svindli van. :)
A szobában 4 konnektor van, 2 jobb 2 baloldalon, plafonközépről levezetve. Oldalanként az egyik konnektor fölött lehet 1 kötöződoboz valahol (2 centi gipsz alatt) a másik konnektor meg az előzőből van vízszintesen áthúzva. Szóval ezekhez kell majd a védővezetőt is behúzni, de a 6 vezetéket kb 5 méter hosszon a falicsatornában képtelenség. Szappanozva se megy át, 5 is csak alapos kínlódással, a földet meg csak át kéne vinni. Az mennyire járható út, ha az első konnektorhoz leviszem az új fázist, nullát, védőföldet, majd vagoval leágaztatom a konnektor mögött (bőven van hely a 15 centis fal konnektorcsövében) 1-1 10 centis vezetékkel az ottani konnektorhoz, míg egy másik vezetéket meg továbbviszek onnan. Így nem lenne a konnektor se felfűzve, a védőföld se fűzötten menne. A vagok előtt gyorskötözővel is átkötném a kábeleket, hogy véletlenül se csússzanak ki. A védőföldét mindenképp tervezem. illetve ilyet alkalmaznék még ott is, ahol 1 áremkörön van 2 konnektor, de a fal mind a két oldalán. (vezetékenként 2 db 15 centis kiágazás lenne a közöttük levő vago-ból) Valakinek van esetleg jobb ötlete?
Ahol van rá lehetőség, természetesen a rendes kötöződobozból ágazok le. A konyha például teljesen korrekt csövezést kapott. (Azt már nem értem, hogy a hűtőket miért nem szerelik 1 méterrel hosszabb vezetékkel, hogy elérjenek a tetejüknél is alacsonyabb konnektorig. Mi értelme van 150 centi magasra tenni a konnektort, ha kapásból ráhajítanak egy hosszabbítót, ami ezáltal hol máshol, mint a hűtő mögött-körül rugdosódik a földön.)
Ha hallgatnál kissé bölcsebb maradnál, amúgy meg a fele feszültséghez NEGYED teljesítmény tartozik. Hogy miért? Mert fele feszültség fele áramot okoz és a teljesítmény meg ezek szorzata és fél szer fél az ... A többi hülyeségre inkább nem reagálnék.
Nos, én 5 éve egy ilyen eszközökből álló rendszert használok a konyhánkban: 3 falra ragasztott billenőkapcsolós adóval és egy a linken található vevőből áll. A vevő triacos kapcsolással megvalósítja az izzószálas fényforrások "soft-start" funkcióját: kb. 0,5 mp alatt "nyomja fel" a feszültséget az izzókra! (de nem dimmer!) Azóta sem kellett egyetlen halogént sem cserélnem (G9-esek 40W, 5 db)
Mivel az adók (kapcsolók) kétcsatornásak, ezért én például némelyiknél, kihasználva a 2. csatornát, a lefelé billentéssel egy-két "Rf dugalj"-at is vezérelek, ami a padlásról a terasz fényszórókat, világítást, kapcsolja a konyhából.
Itt a vevő, de ugyanitt a teljes rendszer is lekereshető:
Urak! Ha a izzó élet tartam meghosszabbítása a cél,szakállas megoldás az izzó elő fűtése! Hogy ki hogy ,és milyen áram nemmel csinálja,részlet kérdés. Az izzók bekapcsoláskor mennek többnyire tönkre, mikor kisebb az ellenállása.
MacGyver biztos fogna egy 14-es izzót, a menetéhez erősítené egy slagdarabbal a dióda egyik szárát, a másikat a külső oldalára hajlítaná, és az egészet így tekerné a nagyfoglalatba, MacGányolva.
Azert latom Te sem akarod megerteni, amit irtam.:( Kiindultunk egy egobol, ami valtoaramra mukodik es azt magyaraztuk. Majd bekerult egy hangszoro a kepbe mint pelda.
Végülis az adott lépcsőházi problematikára mi lehet a jobb MacGyver megoldás? (Ha az eredendő okot nem tudjuk megszüntetni.) Két 60w-os izzót sorbakötni, vagy 1 db 60w-osat diódával sorbarakni? A diódás verziót valószínűleg bármilyen lámpatestben össze lehet gányolni úgy, hogy a foglalat elé kerül a dióda. A duplaizzósnál ez valószínűleg kivitelezhetetlen az eredeti lámpabúrában.
Ha jól emlékszem, lehet kapni olyan Edison adapter, amivel a normál nagyfoglalatba bele lehet tekerni az E14-es izzót. Ezt a kis adaptert biztos szét lehet szedni, és abba simán applikálható egy dióda, majd abba mehet az E14-es menetű izzólámpa.
Egy ilyen trükk (az erősen szögletes hullámforma miatt) akár rádiófrekvenciás zavart is okozhat, tehát kísérletezésnél legyen ott még sorban egy RF fojtótekercs is (talán elég 20-30 menet ujjnyi vastag légmaggal, de még jobb egy kis ferriten).
A diódával egyenirányított villanyosságnak másodpercenként 50 db feszültségcsúcsa lesz, közöttük hosszú pihenőkkel.
De ha ezután a nullfeszültséget felhozzuk a hullám effektív szintjére (tehát újra váltófeszültséget csinálunk ebből a görbéből) mondjuk egy soros kondenzátorral, akkor ismét kétszer annyi lesz a feszültségcsúcs,
habár nem vagyok biztos abban, hogy ettől az izzó vibrálása jelenősen csökkenne, hiszen a kétszer annyi csúccsal egyidőben az effektív feszültség viszont felére csökken.
"a definicio 1Hz-re az egy periodus egy masodperc alatt, ahol az egesz periodus ket felperiodusbol all, ahol az egyik pluszos a masik minuszos."
Ha egy 50 Hz-es színuszjel nullpontját eltolom a középvonalból, attól még az továbbra is 50Hz-es színusz marad, csak éppen most már aszimmetrikus.
Ha a nullpontot még tovább tolom, valamelyik szélső értéken túl, attól ez továbbra is 50Hz-es színusz marad, csak épen többé már nem váltakozó feszültség, hanem színuszosan váltakozó egyenfeszültség, ami továbbra is 50 Hz-es.
Azért írtam ilyen körülményesen, hogy lásd: a frekvencia definíciójának nem feltétele az, hogy menet közben "a vonal átmenjen a nullán", tehát lehet az tisztán pluszos vagy mínuszos is, csak a teljes hullám hossza + alakja számít.
"Keríts egy 60-as izzót, és köss vele sorban egy diódát (ami elbírja) így 25Hz-el fog villogni, nem 50-el,"
Az 50 Hz-nek másodpercenként 100-szor van feszültségcsúcsa (50-szer pozitív és 50-szer negatív),
a soros diódával minden másodikat kiiktatod, ezért így az izzó fényereje 50-szer fog felerősödni. A csúcsok között persze általában nincs ideje kihűlni teljesen sötétre, minél nagyobb az izzószál hőtároló tömege (tehát minél nagyobb wattszámú az izzó) ez a fényerő-rángatózás annál jelentéktelenebb lesz.
"és 30W körül fogyasztani.""
60 wattos izzó fél feszültségen sacc/kb 32 wattot fog fogyasztani.
