Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Ebben annyi igazság van, hogy mivel a magyar hódoltsági részek gyakorlatilag hábórús határövezetnek számítottak az Oszmán Birodalomban, ezért jelentős katonai erőket kellett állandóan itt állomásoztatniuk + várakat fenntartani, ami óriási költségekbe került a birodalomnak.
Valóban voltak olyan évek állítólag az 1540-es években, amikor az egyiptomi vilajet teljes adóbevételét a budai vilajet fenntartására, megszilárdítására fordították az oszmánok.
az ellenség mindig hülye, idióta és pipogya szokott lenni a bárgyú tömegfilmekben, ez nem meglepetés (lásd Ivánt a dobtárassal, amint a fél Wehrmachtot lesorozza, vagy G.I. Joe és a németek, vietek, stb.) - a szomorú benne, hogy ezt egy magát magyarnak valló tv főműsoridőben nyomja és még annyit se tesznek hozzá, hogy figyelem, a játékfilm nem törekedett a történelmi hűségre. pl. nem hiszem, hogy a kazahoknál boratot nyomnák népbutításra...
Úgy gondolom ha ezt a sorozatot úgy nézzük(nézik) mint egy mexicói vagy brazil szappan-operát, ha eltekintünk a történelmi hűséghez való ragaszkodástól, pl: hogy Lajos király nem egy kivénhedt, nagyszájú idióta volt, akkor nincs is nagy baj vele.
Akik konyítanak egy kicsit a történelmi adatokhoz azoknak tudom kínkeserves nézni ezt a hal- mozott hülyeséget.
A mozgalmasság sem hasonlíthat egy Die Hard-hoz, hisz több részre tervezték. Úgyhogy a Magyarország elleni támadás jócskán később lesz.
Mexicói vagy brazil készítőktől az ember nem is várna mást, hisz mit konyíttanak ők az oszmán birodalomhoz, azt se tudják hogy Lajos királyt eszik vagy isszák.
A gond az hogy ezt törökök csinálták. És azt hogy Lajost egy vén idióta agresszornak álítják be érthető. Viszont ami bosszantó (sőt halálos vétek) hogy a saját múltjukat sem ismerik igazán.
A szeráj és a szerájbeli élet ábrázolása egy borzalom. Nem olvastam arról hogy a nők euró- pai szabású ruhákat hordtak. Kivételes és nagyon ritka alkalom volt amikor a háremhölgyek európai ruhákat vettek fel, külön a szultán emgedelmével, valami mulatságra, amikor a szultán nagy keyget akart gyakorolni. Egyébként nem volt használatos.
A fátyol viszont közelező volt. Nem zavartak ki egy háremmhölgyet sem az udvarra fátyol nélkül.
A turbán viselet ugyancsak (illetve hiánya) ugyancsak bosszantó. Muzulmán férfi, nem jelent meg turbán nélkül, pláne nem követ egy idegen uralkodó elött (mint azt tette Behram).
A turbán változatos formája, színe és mérete (a textilcsík akár 45 m hosszú is lehet) viselőjének társadalmi rangját tükrözi - minél nagyobb a turbán, annál magasabb a rang. Imádkozáskor a bőrnek érintenie kell a földet, ezért a turbán nem takarhatja a homlokot.
Na alistáról 4-et sikerült eddig lecsípni:) : Dacii,Nemuritorii ,The Flame and the Arrow,Thirteent Warrior ill. még 4 csurog lefelé /kevés a töltő...lassan jönnek le/.
Az elsőbe belenéztem kicsit,Decebal a rómaiek ellen,Pierre Brice + egy csomó "román sztár színész " :)))
Az az Ahmed pasa, aki a filmben általában az öreg Piri Mehmed pasa mellett szokott feltünni, ugyanolyan ruhában, az azonos lenne a mi Gárdonyink Ahmed pasájával, aki 1552-ben nem bírt Eger hősies védőivel?
Mert akkor történelmileg be lehet azonosítani, hogy Kara Ahmed pasáról van szó, aki 1553-tól 1555-ig nagyvezír is volt, mielőtt Szulejmán őt is kivégeztette...
Bár róla azt írja a Wiki, hogy kapudzsibasi volt, majd janicsáraga, majd ruméliai beglerbég, majd másodvezír.
Ez alapján nekem úgy tűnik, hogy 1521-ben, ahol a sorozat tart most, még csak kapudusibasi lehetett vagy max. janicsáraga, tehát még nem tartozhatott a szultán közvetlen környezetéhez.
Piri Mehmed pasa (a filmben Piri pasa néven az az ősz hajú, csúcsos süveges öreg):
nagyvezír 1518-tól 1523-ig, tehát Nagy Szulejmán a trónra lépésekor, 1520-ban kvázi megörökölte apjától és elődjétől, I. Szelimtől.
1523-ban Szulejmán nyugállományba küldte. Meglehetősen humánus megoldás volt különben, hiszen abban az időben a nagyvezírek egy jelentős része elcsapásra került, ami néha száműzetéssel vagy kivégzéssel járt együtt.
Pargali Ibrahim pasa:
keresztény görög származású volt, egyidős volt a szultánnal (1494-esek voltak mindketten). Már akkor Szulajmán bizalmasa volt, amikor az hercegként szandzsákbég volt Manisszában. Amikor Szulejmán szultán lett, magával vitte a Topkapi Szerájba, ahol a legfőbb kegyence lett.
Piri Mehmed pasa nyugdíjazása után kinevezte nagyvezírnek.
Rendkívül ügyes diplomata volt a korabeli leíréások szerint.
13 éven keresztül volt nagyvezír (1523-1536) , ami ezen a poszton meglehetősen hosszú időnek számított.
1536-ban a szultán kivégeztette.
Ehhez állítólag az vezetett, hogy ellenfelei megrágalmazták, hogy az 1534-es perzsiai hadjáraton jogosulatlanul használta a szultán címet.
Más szofisztikáltabb elméletek szerint Hürrem szultána intrikái vezettek a kivégzéséhez.
"germánok lemészárolják Varus szerencsétlen légióit." Úgy néznek itt ki a germánok mintha valami kaukázusi hegyi népek vagy esetleg román kecskepásztorok lennének :):)
Köszönöm :) Ez a link szuper...azért lesz belőlük ,amit meg tudok szerezni.
Egy gyors rátekintés /mennem kell melózni/ ,de pl a Nagy Alfrédot már leszedtem,az 1066-Királyok háborúját magyarul is le lehet,egy másik helyről meg a Boudica-t /na azt nem magyarul.../...szóval lesz itt bőven :))
A linken egy elég részletes történelmi film lista van, de java részük szerintem egyszeri halandónak Magyarisztánban "beszerezhetetlen" lehet. (Kivéve az amerikai filmcsodákat.)
Tudsz még olyan filmekről ami a népvándorlás idején játszódik,de nálunk nem vetítették /...de esetleg külföldi to....ent oldalról le lehet szedni,mint az Asparuhot is/...esetleg római időkből is érdekelne hasonló.
"A másik pedig Szokolu Mehmed pasa, aki 1565-től 1579-ig volt nagyvezír és három szultánt is szolgált ezen a poszton."
Délszláv származású renegát volt az ürge, de ezen nincs mit csodálkozni, mert ebben az időben az oszmán birodalom vezető katonai méltságainak vagy kétharmada délszláv vagy albán származású volt. De a fele egészen biztos.
További magyar vonatkozása a fickómak, hogy 1566-ban ténylegesen ő irányította Szigetvár ostromát.
Szülejmán ekkor már 72 éves volt és bár azt nem mondhatni, hogy szenilis lett volna, napi szinten már nem folyt bele az ostrom eseményeibe.
Érdekesebb nagyvezírek még a Nagy Szülejmán alatt:
Damád Rüsztem pasa, aki két ízben is betöltötte ezt a magas posztot. 1544-1553 és 1555-1561 között.
Egyébként a szultán veje volt és egy kifejezetten korrupt ember, aki többet ártott a birodalomnak, mint használt.
Magas pozícióját személyes vagyona összeharácsolására használta föl.
A másik pedig Szokolu Mehmed pasa, aki 1565-től 1579-ig volt nagyvezír és három szultánt is szolgált ezen a poszton.
Ugyebár ő volt az, aki az 1551 és 1552 évi magyarrszági hadjáratokon szerdár, azaz hadtestparancsnok volt.
Őt így nevezi Gárdonyi Géza az örökbecsű Egri csillagok c. regényben:
Szokolovics Mehemed, a beglerbég.
Merhogy 1552-ben, amikor Eger első oszmanli ostroma volt, ruméliai beglerbég volt a fickó.
Kara Ahmed pasa már csak hab a tortán. 1552-ben másodvezírként ő volt a legmagasabb rangú török parancsnok az Eger várát ostromló oszmánli hadseregben. 1553 és 1555 között nagyvezír. 1555.ben Szülejmán padisakk Hürrem és Damád Rüsztem mesterkedései hatására kivégezteti.
Szerethetik majd Oroszországban..) Komolyabban, nem a gyerekgyilkosságok voltak akkoriban a legjellemzőbbek, az átlag (?) amerikaiaknak talán még a fantáziájára is nehezen lehetne hatni azzal, amit nem éltek, nem élhettek át.
Arra is kíváncsi leszek, hogy a Szulejmánban vajon a többi nagyvezír alakja is ennyire cizelláltan lesz kidolgozva, mint Ibrahimé.
Valószínűleg nem, hiszen az a bizalmas, már-már baráti viszony, ami Szulejmánra és Ibrahimra volt jellemző, inkább kivételnek tekinthető az oszmán-török töriben.
Egyébként átfutva a Wikin a Szulejmán alatt hivatalban lévő török nagyvezírek listáját, egy érdekes magyar vonatkozást is találtam.
Hadim Szülejmán pasa, aki 1541-től 1544-ig volt nagyvezír, állítólag magyar származású eunuch volt.
Bár ezek a szerencsétlenek többnyire olyan fiatal korban el lettek szakítva a családjuktól, hogy nem sok mindenre emlékezhettek a hazájukból...
