Odaértünk,berobogtunk kék fénnyel. Berontottunk. A konyha kövén ült a beteg,félre álltam megint,hogy ne legyek útba…
Sápadt középkorú férfi volt, nyomta a nyakát egy ronggyal…
- Gyerekek nem merem elvenni a rongyot meg a kezét,mert tuti Telibe vág a vér. Mondta kicsim. Majd óvatosan,félre húzta…
- Nem carotis, nem carotis, externa jugularis ,mák….fél mák.
Adjatok gyorsan cuccot.
Rászorított egy nagyobb steril pólyát. Szakszerű nyomókötést készített,és elkezdték körbe tekerni a kollegájával.
Közbe a fiatalabb ápoló az adatokat vette fel,és hogy mi történt. Szegény pasas megbotlott a késsel a kezében…Mint a mészárszék….Tiszta vér volt,minden…Kicsit szédülni kezdtem,meg kapaszkodtam…Kevin észre vette. Mert rám kiáltott.
- Látod erről beszéltem,fokozatosan kell ezt,kis eset,nagy eset,kis seb nagy seb,kis vér sok vér,menj ki levegőzz…
Úgy tettem. A friss levegő rendbe szedett…
Kitolták a beteget székben…Behelyezték…Engem bekötött a székbe,ők dolgoztak tovább,meg nézték a vérnyomást,stb…Átvérzett a seb,átkötötték,az egész kocsi,úszott,úgy sajnáltam mert előtte szépen kitakarítottak…Kevin rám nézett.
- Még mindig ezt szeretnéd, ápoló lenni?
- Igen.
Elindultunk…Átadtuk beteget,büszkén hallgattam ahogy Kevinem,úgymond „referál” a dokival. Ő az én kis büszkésem,az én deltás kis mentőtisztem…Kicsit még segítettek is a sebésznek,közbe hívtak le érsebészt az sürgősségi osztályra,közben a sofőr az értékleltárt csinálta,papíroztak,aztán elvonultunk az állomásra…
Tervezték hogy lezuhanyoznak,de előbb neki álltak kocsit pucolni. Kevin olyan kis édes volt. Én megint fixiroztam közben…Alaposan kipucolták,lefertőtlenítették a kocsit…az ápolók a sofőr elvonultak tusolni.
Kérdeztem Kevint,hogy ő nem megy.
Mondta hogy de megy,csak most külön a mentőtisztibe. Mondta hogy nem szokott külön járni,mert nem érzi magát többnek,mint a többi kolléga csak mert más rangja. Ez a szerénysége is úgy tetszett,hogy nem nagyképű,lenéző,csak mert a kolléga csak sofőr…
Bevallotta hogy most azért akar külön,mert,hogy neki ahhoz segítség kell most,az én segítségem… Fel csillant a szemem,bementünk az épületbe. Már a kódját is megadta,megbízik bennem,majd bementünk a mentőtiszti zuhanyhoz…És természetesen segítettem a drágámnak,lepancsolni. Rendesen lemostam a testét mindenhol. A haját is alaposan megmostam neki,mert kicsit véres lett a gyönyörű haja. Gyorsan a gép alá állt,és megszárította,én addig szembe ültem vele egy kis székre,és gyönyörködtem a meztelen testében … folyt köv
Néztem,ahogy a telefonálgat szekundálás ügyben. A telóban is ellen álhatatlan volt…Anyáék,simán belementek,hogy lehet pár hiányzásom suliból,egy két „előszekundálási” nap miatt,hisz kicsim úgy is,korrepetálni fog közben,és felkészít,az érettségire,ami nem sokára itt van sajnos…De kérték,hogy nagyon vigyázzon rám,ha kivisz magával helyszínre.
Reggeli alatt anya leste minden kívánságát…Facsart neki narancsot is. Senki sem hozta szóba az éjszakát,úgymond rossz szájízzel. Nem tettek bántó megjegyzéseket a másért „hangos”éjszakánkkal kapcsolatban. Sőt,kérdezgették,hogy – hogy van. Olyan boldog voltam,hogy már nem haragszanak annyira,az én kis szivem cücskére. És látom majd munka közben. Persze a munka az szent,de majd néha az állomáson elkapom… Persze ekkor még nem tudtam,hogy fordítva fog történni az első alakalommal . :)
Pár nap,megjött az engedély….Végre gondoltam…Az első hiányzás…Anyáék írtak igazolást…Nem vagyok rossz tanuló,a korrep csak azért kellett,hogy teljesen hibátlanul menjen az három tantárgy ami kell a jövőmhöz… A suli se kötözködött…Boldog voltam,nagyon…
Az első napom az állomáson…Úgy vártam,mint a Messiást.
Tök jól,fogadtak…Húgija nem volt benn. Kicsim megkért,hogy segítsek neki a raktárban….Én gyanútlan,tényleg munkára gondoltam…
Kérte hogy menjek egészen hátra…Ott kell segíteni…Láttam hogy ráfordítja a kulcsot,és vetkőztet a tekintetével….Leesett a tantusz…Hozzám lépett.
Bármi van,akármi,ha az már sok amit csinálok,leállítasz.Rábólintottam.
Kérte hogy dőljek háttal a falhoz…Most ő fog kicsit kényeztetni,megérdemlem,az éjszaka után…Megtettem. Éreztem,ahogy a vér a fejemben lüktet…Lehúzta a felsőm…És felfedező útra indult,simogatott… Megcsókolta a homlokom,a számat,behatolt a nyelvével ,itt elidőzött benne,persze én is használtam a nyelvem…Percekig csak csókolóztunk. Aztán az állam következett…Majd a nyakam,a kulcscsontjaim,mellkasom…A bimbóimat óvatosan nyalogatta,szívogatta .Elmondhatatlan érzések kavarogtak bennem… A hasamat végig szerette. Belenyalt a köldökömbe…Majd lefelé…Letolta a gatyám,Letérdelt elém,kézbe vette a kis szerszámomat…Kézzel felingerelte,aztán elkezdte nyalogatni a végét…Én hörögtem…Bekapta,és beleadott mindent. Életem egyik,legjobb orgazmusa volt…Kilövelltem…Lenyalakodta…Rám nézett,a szeme, a csillag szemei,tudtam mit akar… De nem szegte meg az ígéretét hogy időt ad…Mondtam,hogy akarom…Ő mondta,hogy,legközelebb,ugyanitt…Így még jobb lesz majd az élvezet is…Mondta hogy mindjárt visszajön,addig várjam meg itt. Hamar visszajött,mondta hogy letusolt hideg vízzel,a hév miatt,hogy ne akarjon,rá ugrani most ráugorni az ánuszomra…Hozott törlött,és letörölte a péniszem,meg a testem,mondta,hogy menjek tusolni egyet,mert bármikor hívhatnak,össze kell kapnunk magunkat…
Megmutatta merre van, gyorsan letusoltam…
Mikor vissza mentem a közös helységbe.A nagy étkezőasztalnál ült és az egyik kolléga épp a vállait masszírozta…Mikor meg láttam,először féltékenység fogott el,hogy ereszted el,csak én érhetek,hozzá,de el hessegettem,hisz tudtam,hogy csak az enyém,és hogy milyen belsőséges viszony van itt a csapatban. Egy sima baráti masszáz volt… Leültem velük szembe az asztalhoz…
Kicsim,felsajdult.
- Te,ez fájt,mit csinálsz,eltöröd a csontom…Elég lesz,köszi…
Adott a reggelijéből,mondta,hogy mert reggelizni kell,mert kell a kalória…Mert nem lehet tudni,mikor kerül valaki vissza az állomásra egy hívás után,mikor jut kaja közelbe…Van mikor délután ötkor eszik az „ebédjüket” meg. Szót fogadtam,bár,így elvettem egy kicsit az ő kalóriáiból. Mondtam is Kicsimnek,hogy megeszem előle a tápanyagot. De ő nem bánta…Mondta Hogy ő még eszik úgy is még a közös gyümölcsből majd,és bármit megoszt velem mert szeret. Olyan édes. Kivett a hűtőből gyümit magának,kistányérra,egy kis darabot,áttett nekem is,hogy majd a többi után…Megettük az adagunkat,ő a gyümit maga elé húzta…Bekapta a barackot,eotikusan…Imádtam…Láttam,hogy eltorzul a feje,és felkiált.
- Endre bá!Rohadt gyümölcsöt hoztál? Bazd meg ez rohadt! Futott és kiköpte a mosogatóba,és ivott rá…Visszamasírozott,és amit átrakott nekem,azt felkapta és kidobta. Mondván hogy ne egyek rohadt gyümölcsöt…
Endre bá szabadkozott.
Nem volt rohadt akkor….Biztos itt rohadt meg.
Mikor hoztad?
Tudom én?
Csodálatos.
Csengő hang…Egy lány lépett be….Hívás…..Kis bolydulás…
Szívem jól össze gumizta a haját,lófarokba,és betűrte a pulcsi alá.
Levágatom a hajam. Mondta. Felszisszentem.
Neeeeem. Rám nézett,és rám mosolygott,mondta hogy csak miattam nem vágatja le.
Indulunk,ahogy mondtam velem,jössz,semmit nem csinálsz,csak figyelsz és tanulsz. És amit mondok azt úgy…szó nélkül,mert felelőséget vállaltam érted itt is, meg Zsaru szüleidnek is megígértem,hogy vigyázok rád….
Persze szívem….
Kimentünk hátra ültetett,bekötött,közölte hogy itt hátul minden bekötve utazik,meg…elöl is. Leült velem szembe a székre, és persze nem kötötte be magát. Szóvá is tettem neki.
Szivike amit szabad Jupiternek azt nem szabad a kisökörnek…
én csak féltelek...Erre kicsit,elszégyelte magát,el pirult,és egy csókot dobott felém...
Az egyi kanyarban…Szegénykém…
Feri bazd ,meg a nyelvemre haraptam.
Majd bekötöd magad legközelebb bazd meg…Szólt vissza a sofőr.
Kiértünk,persze félre álltam,hogy lássak de ne legyek útba…Néztem ahogy dolgozik,összeszedett volt,és felkészült…Áhítattal figyeltem,olyan jó volt látni,ahogy épp segít egy „betegen”,miközben tudtam,hogy neki is meg van maga baja,betegsége. Hisz a saját szememmel láttam,milyen elviselhetetlen fájdalmai voltak a múltkor,és ennek ellenér nem adja fel a hivatását,és másoknak segít. Tisztelet éreztem iránta,és egyre nagyobb szerelmet. Ahogy a hozzátartozókkal is viselkedett,megnyugtatta őket szavakkal. Miközben dolgozott a betegen. Ilyen összeszokott csapatot régen láttam. A beteget kórházba vittük,átadtuk,majd az állomásra visszamentünk.
Segítettem nekik szemlézni…Megnéztük a kocsikat,hogy mi hiányzik mi romlott el mit kell tölteni…
Nagy takarításnak neki álltak,segítettem kicsit én is. Én fogtam kicsim alatt a létrát,míg ő felment a kocsi tetőt lesuvickolni…Aztán csak néztem,az a slag a kezébe…Kicsit össze vizezte a haját,a ruháját. Kívánatos volt…Fényesre nyalták a kocsit…És ekkor mörfi köbe szólt… Hívás jött hogy otthon nyakát elvágta késsel…Kicsim szólt hogy én most benn maradok az állomáson.
Miért?Kérdeztem.
Lehet hogy,nagyon véres lesz,nem akarlak kitenni ennek. Ne kard előbb megtapasztalni a dolgokat mint ahogy megtapasztalnád őket.
Menni akarok…Belegyezett de,mondta hogy szó nélkül.Meghúzom magam,ha rosszul vagyok ad hány tálat,vagy kimegyek a levegőre.
Bírom a vért mondtam neki büszkén…És Elindultunk… Folyt köv...
Reggel lett... Olyan édesen aludt,nem volt szívem felkelteni. Nehéz éjszakája volt... Megsimogattam az arany haját... Leosontam... Sehol senki.... Kimentem a konyhába,gondoltam,hagyom szuszogni,aztán viszek fel neki valami finomat. Innivalót,meg harapni valót... Úgy voltam mint ő,a múltkor mikor én kaptam tőle ágyba reggelit,hogy igazából,nem tudom mit szeret, de majd lassan megtudjuk a fontos dolgokat egymásról,imádom. Szerelmes vagyok,nagybetűvel,16 évesen egy nálam 10 évvel idősebb pasiba estem bele,mint ló a gödörbe,aki okos,édes,bájos,bohém. Igazi férfi,pasis,de kisfiús sármja,bája teszi a szemben imádnivalóvá .Belezúgtam mindenébe…A hatalmas péniszébe,ami meg se közelíti az enyémet méretben :)az enyém pöcsike az övéhez képest. De amióta így vagyunk,egyszer sem tett megjegyzést rá. Belezúgtam az egész testébe,tetőtől talpig. Az a gyönyörű hosszú szőke haja. A kezei. Az én kis mentőtisztem munkaeszközei…A hangja,ahogy beszél,ahogy azt mondja hogy hetes busz,vagy azt hogy cipőfűző. Szépen,töltöttem neki narancslevet,mikróztam kávét,cukor,tej,felvágott,müzli,nuttela,mindenféle finomság került a tálcára…Felvittem,vissza osontam a szobába oda akartam tenni,mellé hogy mikor felébred….És akkor elakadt a lábam,egyszerűen ráborítottam a tálcát szegénykémre.
Szegény felnyögött,pislogott mint hal a szatyorban,nem értette szegény.
Ezt most miért?Ébredezett még kicsit.
Véletlen megbotlottam. Ne haragudj. Neked hoztam,reggeli. Volt.
-- Dehogy haragszom.,.csak majd használnám a fürdődet,mert leöntöttél szivike,tiszta tej vagyok,meg műzli ,ez finom…- Amúgy kezdte…beharapta a száját - Annyira köszönöm az éjszakát,de annyira…Én,hogy tudtalak téged megerőszakolni?Életem végéig bánni fogom.
--Csítt. Mert esküszöm visszatekerem a filmet,és még egyszer beküldöm neked tálcát…Lezártuk…Tiszta lap…
-Értem,felfogtam,csak még reggel van,többet nem hozom szóba,esküszöm. De akkor is köszönöm,az éjszakát mert még soha senki,nem tett ilyet értem,amit az éjjel te. Mármint kapcsolatban. A család barátok a kollégák segítenek…De ilyet még ők se,amit te…Köszönöm. Rebegte…
-Ígérem,hogy sose bántalak meg…
Megcsókoltam.
Gyere megmosom a hajad,Pancsizunk…Úgyis lett. Aztán megszárította a szőke fürtöket,én addig ki ganyéztam az ágyból….Ennyit a finom reggeliről.
-Szivi most Érettségizel ugye?Kérdezte és beállt a fürdő ajtó elé,egy szál törölközővel a derekán.
Annyira édes volt így…
--Aha. Ezért kellett a korrepetálás. Hogy a három jól menjen A továbbiak miatt. A mentőápolói végett…
És ápoló akarsz lenni?Lehetnél tiszt is
Apa szerint legyen meg az érettségi,aztán az ápolói aztán felfelé,ha megy…
- Végül is ,igaza van…Oké,akkor én újra elkezdenélek korrepetálni,felkésztelek,leérettségizel,neki állsz a tanfolyamnak. Viszont elintézem,hogy szekundálhass nálunk. Már Mostanában. A tanfolyamra úgyis van határidő,de addig szekundálni lehet ápolói „bizi” nélkül is. Csak meg kell lenni határidőre majd a cuccnak.
- Az mi is ,ez a szekundálás?
- Szekundalás az szivike,hogy tanulsz,vonulsz kocsin egy másik képzett személy mellett.
- Köszönöm,meg csókoltam,hosszan szenvedélyesen. Lehúztam a derekáról a törcsit.
- Minek ez neked,te. Ne takargasd magad előlem,mondtam neki viccesen….Velünk reggelizel?Ha már nem sikerült túl jól az ágyba reggelis meglepetésem. Vagyis meglepetés lehetett arra kelned,hogy egy idióta telibe küld egy tálca cuccal…
- Furcsa volt és ijesztő,elsőre,de,eltörpült,amellett amit az éjjel kaptam tőled…Beharapta a száját - Máskor átsegítesz így a rohamon?
-Kicsim kérned se kell,csak ha nem vagyok a közeledbe épp… -Akkor reggeli,maradsz?
Még ültünk, a kanapén kicsit…Kisebb bátyám kérdezgette a munkáról. Láttam Kevinen hogy valami nem kerek…Válaszolgatott,de olyan,tompa volt…Esküszöm, úgyéreztem,mint ha fájt volna valamije,tudtam hogy fájnak a kezei…De éreztem,hogy ez más…Hatodik érzék…
Kész a vacsi…Kimentünk…
Segítettem a kicsimnek az evőeszköznél,összevágtam neki a főtt húst is,hogy ne fárassza a kezeit…Jól belaktunk. Kivéve Kevint,mert alig evett. Nem tetszett ez nekem. Lassan mindenki elvonult…Mi is,holnap szünet van még….Miénk az éjszaka. Felmentünk a szobába…Adtam neki pizsit, egy polót,és egy kényelmesebb kinyúlt boxeremet,abban jobban elfér a hatalmas pénisze…
Rákérdeztem…
- Mi a baj,szótlan lettél, alig ettél, megbántottalak?Faggattam.
- Dehogyis ,nem veled van baj…Velem…Megfájdult a fejem…Még nem olyan gáz,a roham előszele. Ez nekem nem egy egyszerű fejfájás, mert ez speciális dolog,és ha elkezdődik a roham, kemény éjszaka lesz. Ezért ettem alig,mert ne akarom hogy nézned kelljen ahogy hányok például…
- Nem migrén,az picsafüst ehhez képest,cluster fejfájás,az egyik legnagyobb emberi kín,az átlagnál,magasabb dohányos férfiak betegség,átlagban,de nő is van,sőt csecsemő is…
- Nem is dohányzol.
- Már nem 10 éve szoktam,le,de igazából,még azt sem tudják mi hozza elő,nincs sok beteg nem gyógyítható ritka a népesség egy százalékát érinti…És kevés szakirodalom van,orvos csak tankönyvben látja általában,vagy még ott se nagyon,mi se tanultuk,erre ezt dobta a gép nekem,beteg meg nincs sok, mert nagyon ritka,nem éri meg kutatni,nekem 7 éve jött elő,de csak két év van a diagnózis…
- Ugye nem halálos. Nem akarlak elveszíteni…Most hogy végre itthon is…
- Nem ez nem olyan,előfordulhat ,bármi ,stroke bármi,de alapban ez nem halálos csak fájdalmas,kegyetlenül,elvetemülten…Olyan mintha a szemedbe forró lándzsát szurkálnának,és mintha pokolgép lenne a fejed. Megkönnyebbülte hogy nem halálos,vagyis dehogy könnyebbültem meg,hiszen,fáj neki a szerelmemnek a kedvesemnek,hét éve már…
- Kevés terápia van rá, pár gyógyszer,morfium,vénás koktélok,bétablokkolók,de egyiknek több az utóhatása mint a másiknak,egyiknek hat a másik beteg kihal tőle…Van ami hánytat,de én általában a fájdalomtól szoktam hányni…
Beleharaptam a számba,rossz volt hallgatni is…
- A legjobb az oxigén,100 % maszkon át 7 vagy 10L/ perccel áramoltatva 15 20 percig szívva,az ágyam mellett ott a palack…
És igen láttam a palackot,az ágya mellett,de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget,hisz mentőtiszt,gondoltam,biztos……
Elém ált rám nézett. A csillagszemeiben most gyötrelmet láttam. És nem tetszett
- Elakartam titkolni amíg lehet,féltem,hogy nem kellenék így. Ugye nem fogsz kidobni emiatt?Nem csak innen most a szobádból,a szívedből se zárj ki,az exem emiatt dobott ki,nagyon rossz volt sokáig magányos voltam,csak a család barátok kollégák…A munkahely méltányos,mondjuk ez óramű pontossággal jön így tudok előre jelezni mikor kell szabi… Havonta mindig ugyanakkor pár nap,egy,kettő,attól függ…Ha ez nincs minden oké,happy.
-Nem foglak kidobni,nem soha szerelem,főleg nem betegség miatt,amiről nem tehetsz,ha most jön ez a …izé roham. Ha kell egész éjjel virrasztok veled.
- A családod ,lehet hogy felébrednek majd,és elzavarnak a francba ,a clusteresek rohamban üvöltenek,én néha ütöm a fejem,verem azzal ami a kezembe akad….Volt hogy lefejtem az ajtó félfát.
Alig bírtam hallgatni.
- De sejtem mi váltotta most ki,alapba a évszakváltás is necces,sokáig tartó szél,meg sok tényező,de a nagyon nagy stressz is kiválthatja,vagy valami pszichés trauma... És hát sajnos ma ért egy kicsi stressz,kicsit,volt pszichés traumám, tele is lett a gatyóm…Megérdemeltem amit kaptam….De a rohamot nem akarom,most…így elbassza az éjszakánkat. Pedig,én arra vágytam,hogy tiéd legyek,itt is,hogy a szobádat felavassuk ….
Úgy megsajnáltam….
- Itt vagyok,melletted leszek,egész éjjel…És bármikor….Ha kell,szólsz ,és átmegyek a lakásodra is…
-Szeretlek,mondta és megcsókolt. Olyan szenvedélyesen csókoltan ahogy csak tudtam…
-Kimegyek,körbe szólók,hogy ne kapjanak,infarktust,ha hangosan….
Kimentem,leadtam mindenhol a drótot,hogy kemény éjszaka lesz lehet,de én vállalom. A szerelmemért. Az igazi párkapcsolat erről szól,jóban rosszban,és a rosszban is vele leszek, és közöltem hogy nem dobhatják ki a szerelmemet. Mondták,jó,majd tesznek zenét,hallgatnak tévét…Vagyis,mindegy,kibírják…
-Menj vissza hozzá… Ne hagyd egyedül. Mondta anya,azt hiszem,anyát nagyon megfogta magának. Az a kisfiús báj….Mondtuk,tudtam hogy így lesz….
Mikor visszamentem az ágyamon ült kuporogva a fejét nyomkodta…
-Fáj?Folyt a könnye a jobb szeméből.
-Sírsz?
-Nem, nem úgy,ez ezzel jár,könnyezés,taknyolás izzadás…sok minden.
Átöleltem,így voltunk sokáig….Fél óra múlva rosszabb lett,hangosan nyögött,és vonaglott az ágyon.
Imádom a nyögését a kicsimnek,de most nem bírtam hallgatni,mert fájdalmában nyögött,és nem azért mert örömet okoztam neki…
Felkelt járkált…
- nincs oxigén,bassza meg,hol a táskám…Amikor megjöttünk valahova letettem,vagy a család vette el mikor elkaptak,nem tudom…Kellene egy gyógyszer belőle…
Alig tudta már formálni a szavakat.
-Megkérdezem,várj,kirohantam…Anya szerencsére a konyhába tette,vissza rohantam vele…
-Köszönöm szivike. Mondta,majd kapta ki a kezemből és turkálni kezdett benne…Elővett egy kúp szerű valamit.
-Kúp,erősebb a morfinnál is,kábszernek minősül,viszont nekem bevált,és nem fulladok tőle,mint a morfintól…Szitkozódott,káromkodott…Kicsomagolta a kúpot. Tudtam mit akar…Elvettem tőle.
-Hagyd majd én segítek feküdj le,húzd le a boxert…Nyögött a fejét fogta…Lehúzta a boxert kicsit.
-Mindig csíp. Panaszkodott…
Az ágyamon feküdt hason és fájdalmában kiabált már,hogy vágjam le a fejét egy baltával…Rugózott a lába is.. Óvatosan felhelyeztem a fenekébe a kúpot,majd simogattam még gy kicsit az ánuszát…Vissza segítettem a boxert rá. Át fordítottam. És a férfiasságát,behelyeztem a kinyúlt gatyába ,a méretes férfiassága így kényelmesen lehet. Megkívántam….Megpusziltam neki a boxeren keresztül. Nagyon megkívántam,de most nem szabad,vigyáznom kell rá…Felmásztam az ágyra,hanyatt feküdtem,terpeszbe raktam a lábam és behúztam a terpeszembe. Nem volt könnyű ,de a szerelem erőt adott. Beigazítottam. Kértem hogy dőljön rám,engem úgyis megtart a fal…Nem akarta először,ne hogy fájdalmat okozzon a súlyával nekem,de meggyőztem,neki így kényelmesebb lesz most. Az ölembe feküdt a teste,feje a hasamon,és masszíroztam a homlokát,tarkóját,halántékát ….Kiáltozott,vonaglott a fájdalomtól,szenvedett,én meg,sírtam volna…De nem lehetett,mert én a támasza voltam most. Egy óra volt mire kicsit hatott az szaros kúp,kissé csendesedett a nyögése,kiabálása…Már csak kicsit rugózott néha a lába. Aztán,elcsendesült,elaludt,hallgattam a szuszogását,és ekkor sírtam egy kicsit én is…Majd elnyomott az álom….Ebben a pózban aludtunk.
Kint szeretkeztünk egy finomat a hintaágyban. Kicsit próbáltam elfelejtetni vele ezt a szörnyű élményt,és,ezért,nagyon - nagyon finom és gyengéd voltam hozzá,de hát máskor is az vagyok,de most próbáltam,még finomabb és gyengédebb lenni,egymáson aludtunk el,a hintaágyon,felébredtem,kicsit hűvös lett,egy puszival felébresztettem. Fel öltöztünk,az inget vissza adta,csak a szürke cípzáros felsőt vette fel,és szexin lehúzva hagyta a cípzárt a mellkasán. Szexin,Kívánatosan,kint volt az egész szőrös férfias mellkasa közszemlén. Bementük,a nappaliba bekucorodtunk,a kanapéra…
Anya bejött…
Hideg lett kérdezte?
Kicsit mondtam…
Zajt hallottam anya kirobogott a kertbe…Apáék is megjöttek,tesók leültek a fotelekbe,anya megállt a nappali lengőajtajába.
Apa elénk állt. Szegény Kevinen,láttam,hogy fél, nyeldekelt,hogy megint mi vár rá….
Marcsi mondta hogy nála átmentél….Ő a fő ember ismerő…Annyi,hogy Markó bármikor átmehet,suli időn kívül,néha azon belül is… Amíg szereted téged is bármikor szívesen látunk akár itt is aludhatsz a szobájában,van külön fürdője is,nem kell kijárkálni,papucsokat eldobálni. Amíg a fiamat szereted,szívesen látunk itt. Ha meg már nem,őszinte leszel,és nem fogod hülyíteni…. - Ezt már én letisztáztam vele,szólt közbe anya.
Persze uram…
Viszont most már későre jár…Nekünk is lenne dolgunk…
Persze megértem…Láttam hogy feszeng a kicsim,felhúzta a még cípzárt is a felsőjén,nem teljesen,csak hogy ne legyen annyira premier plánban a mellkasa,pedig én odavagyok érte,a férfias szőrös mellkasáért…Úgy fog hiányozni. És akkor felállt apa elé,és megkérdezte…
Itt aludhatnék ,mert baromira fájnak a kezeim,karjaim,az ebédnél is,alig bírtam az evőeszközt is már megfogni,a csuklóm a bilincs kicsit meggyötörte …És a karom hátracsavarása…Nem mintha nem érdemeltem volna meg,de most így nem tudnék vissza vezetni a város másik végébe…Beharapta a száját. De hülye vagyok,hisz hívok egy taxit…
Nem , nem szükséges,itt alszol,kisfiunk odáig lesz gondolom.
Odáig is voltam….Bár az én szobámban az ágy kisebb,mint az övé,de elfogunk férni,ha összebújunk… folyt köv…
Ebédelni kezdünk…Kevin kicsit bátortalan most,mint egy megszeppent kisfiú…Folyton,elnézést kér mindenért,feszeng. De ezt imádom benne,a 2 méteres izmos kedvesemnek ezt a kisfiús báját…
És mivel foglakozol…Kérdezi tőle anya.
Mentőtiszt vagyok asszonyom.
Marcsi vagyok…És nem olyan öreg.
Bocsánat.
Nehéz kérdezi a kisebbik bátyám - Gondolkodom rajta.
Nem mindig könnyű,se a suli,se a meló…Lebeszélnélek róla…
Köszi,még gondolkodom….
Ide adod a sót kincsem,kérem Kevint.
Persze,parancsolj…És a kezembe adja,összenézünk…
Finom ?Kérdezi Anyu.
Igen,Anyu isteni.
Jöhet a második?
Hú annyit ettünk,még süti is volt…Délután kimentünk a kertbe,apa nekiállt szerelni valamit a tesókkal….Anya kávézott… Mi beheveredtünk a hintaágyba…Kevin lefeküdt bele először,és az ölébe igazított,kényelmesen feküdtünk így,és élveztük a szellőt…Előjött a nap,melegen.
Átléptünk Pista bához,szólt apa,majd elrobogtak,mind a hárman…
Csak anya maradt ,meg mi.
Kevin lehúzta a cipzárját,az ingét kezdte gombolgatni,a mellkasa szabaddá vált,hátrafordultam,és megcsodáltam a kis szőrét ott…Megsimítottam….Felsóhajtott…Kibontotta a haját,a párnára omlott,megfordultam,a lábaim elhelyeztem,és gyönyörködtem benne,olyan kÍvánatos volt így. Néztem…Érezte mit akarok,mert tovább gombolta az ingét egészen lefelé, alul pár gomb tartotta össze…De így is láthatóvá vált a sexi kis teste… A köldökét fíxiroztam…Megsimítottam a vágásnál…Felnyögött…Hozzám hajolt,és lágyan megcsókolt. Átkarolt. Csókolóztunk…Majd lefeküdt,bal kezét a pocijára tette. Kék zöld volt. Fenn a szobában még nem volt ilyen durva színe,de lehet hogy ezek a zúzódások csak később jönnek elő... A másik keze is csúnya volt,de a bal,rosszabbul festett,aggódtam,hisz a munkaeszközei…
Fájnak a kezeid,kérdeztem tőle?
Kicsit,mondta… - eléggé…
Ugye tudod őket használni?
Szerintem pár nap…Aggódsz értem?Pedig igazából Meg sem érdemlem,a családod leckét adott,és igazuk volt…Miközben Apád kicsavarta a karom,és a tesóid letépték rólam a ruháimat…Bevillant hogy ,ugyan ezt tettem veled…Megvertelek,neki vágtalak a falnak…Kicsavartam a karod…Letéptem a ruhát rólad,és… A családod majdnem mindent vissza adott amit neked okoztam…Kivéve az erőszakot,de helyette herélés lett volna,de szerencsémre és péniszem szerencséjére csak leckét kaptam,de azt nagyot.…És nem bánom,rászolgáltam…És boldog voltam,mikor védtél,hogy ne bántsanak….Annak ellenére amit tettem gyengéd vagy és kényeztetsz,megvédtél volna tőlük…Szeretlek….
Én is.
Anya lépett mellénk.
Amióta beköltöztetek a hintaágyba figyellek,és hallgatlak,titeket,nektek fel se tűnt,valószínű,mert egymásba vagytok veszve….
Kevin…Nálam átmentél….Szereted a fiamat,látszik,különben nem tudnál,így bocsánatot kérni a bűnödért,ilyen őszintén,megbánva,beismerve,felfogva a leckét….De tudod,nem bánthatod meg őt.
Tudom asszonyom,Marcsi,bocsánat
Semmi vész,pihizzetek, én bemegyek…Hagylak titeket…. Folyt köv
9 kor feltápászkodtunk…Összekészültünk. Adott kölcsön tisztaruhát…Ő meg páváskodott.
- Ez jó,vagy másikat?….
- Kikészítesz,a zsák is jól a formás testeden…
- Menjek zsákban?
- Nehéz lenne…
10 körül még mindig tollászkodott,nekem furcsa,érzésem volt…Olyan kicsit rossz,de elhessegettem…
Végül is,egy szűk elöl gombos boxert húzott ,kék koptatott farmert,márkás övvel,és egy fehér alapon fekete nonfiguratív mintás gombos inget,természetesen jól mélyen kigombolva a mellkasán ,meg egy kapucnis cipzáros szürke felsőt húzott rá,a cípzárt lehúzta úgy ,hogy a mellkasa,ami az ingből kilátszott kivillanjon szexin …Nike edző cipő…
Elém állt
Tesztem…- Teszem majd a Maidnak?
Nekem tetszel,induljunk,mert leszaggatom a ruhát rólad….És oda az ebéd. Közbe elment az idő,sietősen összepakolta a tatyóját…Még beugrottunk virágért,meg borért a közeli boltba…És elindultunk…
Csak anyu tudja,gondoltam,tök könnyű lesz…
Odaértünk,az furcsa érzés nem hagyott nyugodni,de elhessegettem megint…
-Szia kisfiam. Köszöntött anya,végre itthon,nemsokára kész az ebéd…
-Hoztam virágot,a hölgynek,és bort az úrnak….
Imádtam….Annyira édes volt…Tesók is lejöttek,köszönt nekik is, mindenki,mindenkinek…
Anya szólt hogy hozzak valamit le az emeletről neki,valami virágos dobozt…Felmentem és kerestem,de nem találtam…
Kutattam,nagyban,mikor hallottam,hogy Mintha Kevin kiáltott volna…
Megmeredtem,gondoltam,biztos haluztam,hisz lenn beszélget családdal,anyut meg fél perc alatt megveszi magának,átmentem a máik szobába ,és ekkor megint meghallottam,de tisztán,és azt is hogy Kevin Könyörög hogy ne tegyék ezt vele……Kinéztem az ablakon,és az ütő megállt bennem…Kevin, bal keze kivolt bilincselve a régi hinta rúdhoz,a másikat apa csavarta hátra,apa erősen fogta hátulról…A testvéreim,meg durván vetkőztették,Lehúzták a cipzárt a felsőjén, szét tépték az ingét,az övét kioldották,a farmerét lerántották…Szét húzták a boxerét,úgy hogy a gombok is leszakadtak…Durván előrántották a férfiasságát….A tesóim azt üvöltötték,hogy megy a sittre ahol olyan mellé teszik apa kedvért aki pszichopata erőszakoló. És hogy most lefogják vágni a… Én csak álltam az ablakban és nem hittem a szememnek a fülemnek,Hármasával szedtem a lépcsőket,lefordultam,felálltam,átgázoltam anyán,és futás hátra…..
Kisfiam,szólt apa – megerőszakolt,anyád elmondta,vagyis elszólta,tök mindegy…Börtönben a helye a hozzá hasonlók mellett,és ki kell herélni…
Anya is kiszaladt, ő is kértre,hogy ne csinálják mert hogy én szeretem és ezzel nekem is fájdalmat okoznak…
Anya Rám nézett és azt mondta hogy sajnálja,elszólta….Majd mintha kacsintott volna egyet,de nem tudom,lehet haluztam az idegtől. Idősebb Bátyám rám förmedt
- Te hülye vagy,véded aki megerőszakolt…Szereted…Normális vagy…
Igen,meg akartam erőszakolni de nem ment ,kibékültünk,és boldog vagyok,hosszú idő után,ne vegyétek el tőlem ezt,meg akartam büntetni,ezért loptam ki bilincseket meg a pisztolyt a páncélból,de a szerelem erősebb,volt,és ő is szeret,bebizonyította,péntek óta bizonyítja,ma is engem védett azért sérült meg a háta…
Fiam,hol a pisztoly?….Asszony ezt nem mondtad…Esküszöm mindjárt a te farkadat is levágom fiam.
Vágd ha a szerelmemét levágjátok nekem se kell az enyém…Ha elveszitek tőlem,ha börtönbe csukatjátok, ha ahhoz akihez hallottam,azzal tönkreteszitek őt,de ezzel engem is…
Szegény Kevin,tiszta fehér volt,halott sápadt…A könnye folyt némán…
A tesóim,rákiabáltak Kevinre késsel a kezükben hogy könyörögjön a farkáért…
Kérlek ne bántsátok,könyörögtem helyette én,mert ő csak némán nézett maga elé egy pontra…
Kevinre néztem és láttam hogy csúszik a lába ,apa erősen fogta,a kezét még mindig hátra csavarva,a másik a bilincsben függőt…Kevin elvesztette az eszméletet,apa tartotta…Odarohantam hozzá,és mondtam,hogy azonnal hagyják abba ő szerelmem. Öleltem a testét.
Apa rám nézett.
Nyugi,ez csak egy lecke volt,a szerelmednek,hogy az erőszak,bűn,büntetés jár érte,és most olcsón megúszta,mert zsaruk vagyunk,de elnézzük miattad…Nem vágjuk le neki,nem küldjük sittre, ------meg neked se vágom le pisztoly miatt a farkadat te gyagyás gyerek a jelvényemmel játszottál,felfogod a súlyát?
Kivettem a tarát nyugi,szerezte vaktöltényt
Csodálatos fiam. Apa szólt a kisebb tesómnak hogy vegye le a bilincset,ő leoldotta,szerelmem keze lehullott a teste mellé,Apa elengedte a másikat. Tartotta a testét. Fogtam Kevin kezét,hideg volt a teste is,remegett,pihegett,éreztem ahogy ver a szíve,hallottam is… Eszméletlenül megkívántam. Kényeztetném,csókkal borítanám be a testét…Megszakad a szívem,hogy így látom. Pedig tudom,az agyam mélyén,hogy rászolgált erre. Hiszen nagyon kegyetlenül megerőszakolt,bántalmazott közben,megalázott,letépte rólam a ruháim,kicsavarta a kezeimet. Csak apaék nem szerelmesek belé,mint én.. Összehúztam a cipzárját,a péniszét óvatosan visszatettem a boxerbe,persze az elszakadt,de mégis…Nem akartam,hogy…. Felviszem a szobádba,mondta apa…Kicsit fekszik,haluztatunk vele ammoniát. Magához tér ,pihen egy kicsit,rendbe teszi magát,adsz neki göncöt,a szakad helyett. Segítesz neki,elmondod hogy mi volt,mert szerintem kakukk…És mehetünk ebédelni…
Akkor?
Nem bántjuk. Áldásunk rátok,de előre szólok,ha megint megteszi….Nincs bocsánat…
Nem fogja…
Apa felcipelte Kevin eszméletlen testét és az ágyamra fektette…Anya hozott ammoniát…
Mi történt?
Apaék meg leckéztettek…Anya is bene volt,mondtam rekedten,de áldásukat adták ránk,viszont ha megint megerőszakolsz már nem lesz bocsánat…
Rám nézett,nagyot nyelt.
Soha….
Tudom,kicsim,pihenj pár percig,aztán ,kapsz inget,mert letépték rólad a tesóim…Adok egy boxert is majd…Aztán ebédelünk…
Rázta a fejét,haza mennék inkább.
- Nem ez próba tétel volt,valószínű ez volt a teszt. Ha most megfutamodsz…Azt hiszik nem vagyok fontos,maradj,bízz bennem. Itt vagy egy karcolás nélkül,nyugi,csal a ruháid bánták,ebédelünk,innentől már csak jó lehet…
Kicsit rendbe szedtem a testét a csókjaimmal. Szerintem oda lenn tudták,hogy mi a szitu mert békén voltunk hagyva…Gyorsan letusoltam a testét,segítettem végig…Adtam rá boxert,kicsit szűk volt rá az enyém,de így még jobban kiadta a péniszét. Kapott tiszta inget,a gatyája megmaradt azt vissza hámozta,az övvel ,vissza húzta a szürke felsőjét is. Csókolóztunk még pár percig…
Otthon majd…
Igen,lesz ápolgatás….
Köszönöm…
Levonultunk.
Üljetek le…
Én…Szólt volna Kevin…
Egy szót se szólt apa, elfelejtjük,adunk egy esélyt…
itt maradtok délután,és látni akarjuk,hogy a méltó vagy e fiunkhoz,ergo,hogy őszinte vagy e,hogy szereted e annyira,mint ő téged,mondta anya - én ezt a gesztusokból le tudom szűrni folytatta . - És ha megbántod a fiam Kevin akkor én keresztre feszítelek….
És ha megint erőszakoskodsz a tesóval,Levágjuk a nagy szerszámodat. Apa is rákontrázott,majd szólt,hogy jó finito,lépjünk tovább é együnk,mert kilukad már a gyomra… folyt köv….
Régóta olvasom a fórumot, de most először én is meg szeretnék osztani valamit az életemből. Plz, első poszt, kíméljetek.
Kicsit ezért is szeretném, hogy kiírjam magamból. Pár évvel ezelőtt hozzámb@sztak egy nyelvszakos diplomát. Az egyetem volt az első biztonságos hely alkoholproblémás édesapámtól, és mesteren vetettem magamnak még két év biztonságot. A gond: anyagiak miatt koliba kellett költöznöm. A kollégium gondolata nem tartozott a legcsábítóbbak közé. De valami benne igen: a többi srác.
Gimiben tudatosult bennem, hogy az utcán kb. minden nyolc nő után két srácot is végignézek. Aztán nagy bambaságomban vagy nekimegyek egy póznának, vagy elfelejtek leszállni a buszról. Akkor azt gondoltam, nincs ezzel semmi gond, ettől még normális vagyok. Ezt erősítették meg a tizenkettedikes cumik és kézimunkák egy-egy házibuliban a gólyalányoktól, majd egy cserbenhagyásos gázolás nem sokkal érettségi előtt. Azaz a csaj is és én is nagyon el akartuk veszteni, megtörtént, majd lefürödtünk és sose láttuk egymást többet. Későbbi barátnőimmel már persze más volt, és azon kívül, hogy egy nárcisztikus f@sz tudtam néha lenni, ami miatt egy idő után elhajtottak mellőlem, ketten egy-egy évre leparkoltak mellettem és életem meghatározó személyei voltak. De valamiért melegpornót is néztem. És minél többet, annál inkább azt éreztem, nem vagyok normális.
Nem a tény miatt, hanem, mert nem volt fekete és fehér. Amint egy vetkőzős típusú részeg levette a pólóját és valamiért azt gondolta, hogy rengő melltartóban tolatni David Guettára jó ötlet, én már álltam, mint a cövek. Ellentétben amikor egy kidolgozott férfi testet láttam magam előtt, akkor nem mindig kapcsolt ez be. És pont ez volt a gond: nem mindig. A kérdésem így az lett, hogy mi vagyok akkor. És akkor megpróbáltam még a gondolatát is lenyomni, mközben három mesztelen férfi tusolt mellettem. Írmagját is ki akartam írtani magamból, miközben egy szobatársam pólót cserélt tusolás után. Hírmondóját se hagytam hasonló gondolatoknak, amikor este azt hitte, hogy mindenki alszik és ott verte a sarokban.
Ő volt Marci.
Álljanak itt csak a tények: fél év alatt onnan, hogy valamiért azon kapom magam, hogy megint rá nézek odáig jutottam, hogyha valami történik, nem utasítanám el. Csak ez a valami sose történt, kiderült, barátnője van három éve. De akkor már esténként magamban rá vertem. De akkorra már amikor egyszer eszembe jutott a vonaton hazafelé, egyszerűen ki kellett mennem a WC-be kiverni, mert nem bírtam magammal. Ne tudjátok meg, mennyire kikészített. És a legviccesebb? Ő az a "jó ember benyomását" keltette. Erős fekete szemöldök alatt meleg barna szemek, de konkrétan szinte ilyen diófabarna barna mindez göndör fekete hajjal körülölelve, ami mindig a füléig ért. Az a valaki volt, aki alapjáraton is mosolyog, és amikor megkérdezi, hogy vagy, komolyan gondolja. Az, aki kiröhög, amikor kinézed alvóhelynek az vízelvezető árkot, de utána már ugrik is, hogy kihúzzon. Aki lekúrja a fejedet, hogy miért sajnáltatod magad egy megbukott vizsga után, de amikor ő is megbukik balf@sznak hívja magát és pótvizsga előtti este ő fizeti az első kört. Focista volt, de nem az agyonkisportolt. A legviccesebbek az ilyen "ez meg most mi" dolgai voltak, amikor, barátnő ide oda, olyan análvicceket tudott mondani, hogy a fal adta a másikat, vagy amikor már nagyon idegesítettem, gyakran mondta, hogy elfenekellek, vagy amikor egy ismerkedős oldalra ő fogalmazta meg a leírásomat az úszós vállaimtól kezdve a zöld szemeimen át odáig, hogy úgy tudok néha nézni valakire, mintha a világ összes szeretetét oda akarnám neki adni. Nagyon közel kerültünk egymáshoz, de sajnos minél közelebb kerültünk, annál inkább éreztem, hogy elnyomom magamtól, mert nem tudok a feszültséggel mit kezdeni. Aztán eljegyezte a barátnőjét, és összetörtem. Ráadásul duplán, mert kevésbé éreztem férfinak magam. Mi az, hogy ennyire megvisel? Ezt ő is észrevette. Kerülni kezdtem, sokat jártam ki a koliból, beszélgetéseinket hamar lezárni igyekeztem és nem tudtam a szemébe nézni.
- Hallod, baj van? - ha lehet ezt a kérdést finoman feltenni, ő úgy tette fel, de közbe tenyerét erősen a falhoz vágta és karjával elállta az utamat. Még akkor se néztem rá, csak mondtam, hogy hagyjon békén a pics@'ba, sok a dolgom. Félrelöktem a kezét, és elkezdtem kinyitni a szobaajtót, de a következő mondatára megállt a kulcs a zárban nekem meg a szívem egy pillanatra.
- Attól nem lesz jobb, ha kerülsz.
- Mi van? - Elkerekedett szemekkel néztem rá.
- Figyu - odalépett mellém - azt hiszed én nem veszem észre, mit csinálsz?- nagyot nyeltem, de már a szemébe néztem. Elvette tőlem a kulcsot, kinyitotta az ajtót, majd előreengedett. Én némán leültem az asztalhoz, ő bezárta az ajtót, majd leült mellém. Nem tudtam beszélni. Egy másik szobatársunk fizikás, ő tökéletesen el tudta volna magyarázni, hogy két ellentétes irányú erő hat rám, és ezek kioltják egymást egy kibírhatatlan állapotot fokozva percről percre. Valahol el akartam neki mondani mindent, valahol pedig tudtam, hogy ezzel mit adok fel. Van az az érzés, amikor megnyugszol, hogy bármire is gondolsz, az megmarad a te határaidon belül. Sose senki nem tudja azt onnan kiolvasni. Addig játszol azzal a gondolattal, ameddig akarsz, csak a tiéd, biztonságba van és te is. De amint kimondod, már valahol nem a tiéd abban az értelemben, hogy nincs fölötte hatalmad. Már egy másik ember fejében is benne van, és ott is marad. Bizalom ide vagy oda.
Aztán meghoztam egy döntést.
- Nézd, ne kenterfalazzunk. Legszívesebben leitatnám magunkat, hogy erről beszéljünk, de tök mindegy. Nem tudok magammal, mit kezdeni, érted? Hetero vagyok, de bejössz.
Csend. Becsuktam a szemem egy pillanatra, hogy kész, kint van. Kijött.
Még mindig csend. Látom rajta a csodálkozást, és kezdem azt gondolni, hogy életem legnagyobb hibáját követtem el.
És még mindig csend. Nem tud mit mondani, bennem viszont már addigra minden átfordult, és csak farkasszemet néztem vele. Ő leengedte a vállait, én kissé felé dőltem. És még mindig nem mondott semmit. Végül én törtem meg a csendet.
- Ezért kerültelek. Mert részint magammal se tudok mit kezdeni, részint pedig veled se, mert tudom, hogy Adrival konkrétan már el is jegyeztétek egymást.
Majd végre megszólalt.
- Azt hittem depis vagy vagy valami, de ez, ezt nem gondoltam volna.
De addigra már bennem átszakadt minden gát, és mintha valaki megfújta volna a fejemben a harsonát, hogy egyszer élünk, most már átszakadt minden gát, előre, utánunk a vízözön.
- Valamelyikünknek ki kellett mondani – mondtam, amire ő riadtan felnézett, a szemei is elkerekedtek.
- De most komolyan. Figyu – magamon is meglepődtem, de a hónapok óta elfojtott dolgoknak már ha akartam volna se tudtam volna megálljt parancsolni – Amikor az egyikünk öltözik a szoba végébe, a másik _valamiért_ lopja, lopva odanéz. Amikor egy szál boxerben kockul mindenki a szobában, úgy ülünk, hogy néha ráláthassunk a másikra, és ha valaki beszól azt mondhassuk, hogy elbambultunk mert befagyott megint ez a szar gép, mert ciki azt mondani, hogy azt se tudjuk mióta, de csak a másikunk „csomagját” nézzük. És akkor nem is szólva arról, hogy nemhogy nem para együtt tusolni menni, de f@sszőrigazítástól kezdve minden hülyeségről beszélünk, és érdekes módon, utána felváltva kell _valamiért_ kimennünk vécére. Te is ugyanúgy kivered utána.
Folyamatosan csak bámult rám, ahogy beszéltem, de az utolsó szavakra becsukta a szemét és olyan arcot vágott, mintha hasbaütötték volna. Szó szerint betaláltak a szavaim
Nem emlékszek már, hogy ez után nagyon mi történt. Az rémlik, hogy percekig csöndbe volt, belőlem meg időközönként ki-kitört egy story, mint valami gejzírből. A következő, amire viszont szó szerint emlékszem, hogy ezt mondja:
- De figyu, ez így rendbe van?
De nem tudtam neki mit mondani. Nekem legalább olyan terhes volt ez a téma, mint neki, de azon a ponton most szerintem nem annak volt az ideje, hogy szexuálpszichológiai értekezésbe kezdjünk a nemi identitás bináris felfogásának és a teljesen hetero, teljesen homo kontinuumon elhelyezhető identitásfelfogás közötti ellentétről. Ez az a pont volt, amikor előrehajoltam és megcsókoltam.
Megijedt, de nem hajoltam vissza. Ajkaink már miliméterre voltak egymástól és csak mosolyogtam rá. Mint amikor először kóstolsz valamit, és készen vagy arra, hogy bármelyik pillanatban kiköpd, a szemei úgy néztek rám, de ajkai résnyire nyíltak, arcát pedig elöntötte a pír. A szeme hazudott, mert élvezte.
- Ez így rendben van? – emlékszem, így visszhangoztam a kérdését, de ő is tudta, hogy itt már mást jelent. Valahol úgy éreztem magam, mintha valaki egy sereggel vonulna egy város alá, de a kapuk előtt megkérdezné, hogy beveheti-e.
Aprót bólintott, majd szemét lehunyva megszüntette az ajkaink közötti űrt. Úgy kezdtünk csókolózni, mintha kistinik lennénk újra. Ő ekkorra már annyira vörös volt, hogy szinte tüzeltek az ajkai. De remegtek is. Akkor eltávolodtam tőle, felálltam és átmentem az asztal túloldalára. Leültem mellé, felé fordultam és két kezemet az orcáira téve közel hajoltam hozzá.
- Te félsz. – csak ennyit akartam akkor mondani.
Ő összeérintette a homlokunkat és lehunyta a szemeit. Én egyik kezemmel a tarkóját kezdtem simogatni, ahogy hallgattam.
- Minden igaz, amit mondtál. – még a homlokán keresztül is éreztem, hogy reszket – Figyelj, nagyon bejössz!— idegesen nevetésbe hajlott ez a mondata, de éreztem, hogy ő is valami olyat mondott ki, ami után természetes, ha akár percekig nem szól egy szót se. De én kivártam, és közbe azt éreztem, hogy diadalt dobog a szívem, és hogy már soha többé nem megy le a Nap. Aztán végül megszólalt.
- De nem tudok mit csinálni. Adrival vagyok és szeretem őt.
Tudtam, hogy ezt fogja mondani, és ha akkor őszinte és higgadt tudtam volna lenni, meg is értettem volna.
- Nem tudok mit mondani neked. Tényleg, bocsi.
- Tudom, semmi gond.
- De örökre megbánnám, ha elvenném, mielőtt… - nem volt még csak szava sem, hogy valahogy megnevezze, de test mégiscsak kifejezte helyette. A testkontaktust meg nem törve két tenyerét a mellkasomra tette. Engem minden korábbi fantáziám ellenére is megrengetett, amit mondott.
Csak azt láttam, hogy beletúrok fekete göndör hajába, és megharapom a száját. Arcát csókolom, majd füle tövét, és én is rácsapok meztelen felsőtestére. Ő félrelök, fölém kerekedik az ágyon, és lovaglóüllésbe összeérinti a farkainkat. Másik kezével pedig a golyóinkat morzsolja. Nem zavar, hogy bármit megtesz, ami eszébe jut, mert mindketten úgy szeretjük egymást, mintha ez lenne az utolsó szeretkezés, amikor mindent kipróbálhatunk, amikor mindent szabad. Ezért nem zavar, amikor a farkára köp és együtt kezdi verni mindkettőnkét. De mintha az első nagyobb sóhajomra nem tudna mit csinálni magával, és hirtelen rám borul és olyan indulattal kezd szopni, hogy én a hévtől erőset csapok a seggére, majd megint két kezem közé kapom az arcát és csókolni kezdem, meg-megtörve a szorítást, hogy közben, ahogy ő is, mindenhol végigsimítsam, mintha díjat kapna az, aki legrövidebb idő alatt a legtöbb testrészét végigszereti. És már nehezen bírok magammal, és ebben a bírkózásban újra és újra a seggét akarom elkapni, hogy egy-egy ujjammal izgassam az ánuszát. De ő félreüti a kezem és tovább folytatja a csókot vagy pedig újra a farkamra bukik. Még azt is látni, sőt érezni vélem, ahogy a szexi borostáját néha hozzádörzsöli a heréimhez, miközben folyamatosan ver. Én meg nem is ismerek magamra, de újra és újra el akarom kapni a száját, mintha mindig először csókolnám miközben a seggét markolom.
Én egyszerűen már csak ezt láttam magam előtt, és csak az zökkentett ki, amikor felemelte a fejét. Mire felnéztem rá, már kereste a tekintetemet. Megcsókolt. Most is forrott, de éreztem, hogy mondani, akat valamit. Utána felállt, és egy nagyot sóhajtott.
- Fel kell hívnom Adrit.
///
Na, most egyenlőre csak eddig szedtem össze. Igyekeztem valahogy úgy visszaadni nektek, ahogy azt akkor megéltem. De nem tudom, hogy át tudom-e adni nektek is, vagy érdemes-e folytatni, hogy mi történt aznap délután meg a következő nap.
- Azt nem mondtad pénteken,vagy nekem nem rémlik,hogy mi a foglakozás a szülőzetednek ...- Csak azt mondtad hogy anyukád tudja,és pipa,és felakart nyomni rendőrségen, és meggyőzted,és igy csak kicsit tesztelni akar,ebééééd... - De zsaruságról nem volt szó,ezt nekem nem említetted. Azt hittem,mit tudom,én hogy,hogy akármik a szüleid. A zsaru fordult meg utoljára a fejemben. Ezért tudtál szerezni pisztolyt és bilincset,én hülye... Azt hittem apud biztos vadászik néha,vagy gyüjtő,hobbi izé,mit tudom én,és a bilincs,az snafu... Jézus,én félek.... Zsaru szülőzetről nem volt szó.
- Kicsim,nem kell,nyugi,ott leszek,nem lesz baj... Csak vesd be a kisfiús bájaidat,anyunál... Nyert ügyed lesz,ahogy nálam is,és hasonló a génállományunk,elvégre Mamim... És amúgy tényleg nem mondtam hogy zsaruk,csak hogy mamim pipa rád és felakart jelenteni,a kasztrálást is később mondtam,tegnap,hogy azt is felhozta opciónak,De karóba húzást is mondott speciel. Az ánuszodnak nem lenne jó. Néhány dolgot azért nem közöltem, mert nem akartam hogy ez legyen,hogy még jobban rettegjél nekem,épp eléggé féltél úgyis már,a sittől,az ott rád váró megerőszakolásoktól,meg anyám kínjától...
- Hát most aztán félek... Köszi,mondta remegő hangon.
- Hét óra van még aludjunk,ráérünk felkelni tízkor,kocsival kimegyünk. Pihenj hogy ne legyen karikás a szemed,mert szükséged lesz a csini pofidra,hogy meggyőzd anyát,hogy őszinte vagy,és szeretsz,őt csak ez érdekli,ezt meg - meg se kell játszanod,mert érzem,hogy így van... Tehát semmi gond no para….
- kiment a szemből az álom….Kiülünk nézni a tájat?…Kérdezte
- Vagyis aludj vissza én kimegyek kicsit,energiát tölteni magamba,azt hiszem,életem egyik legnehezebb ebédje jön,és nem a fogások lesznek nehezek…
Felvette a kapucnis felsőjét és kiment az erkélyre…Utána mentem…Megcsókoltam
Gyere vissza az ágyba még….Ha vissza jössz. Megszeretgetlek,az sokkal jobb töltekezés…
Bejött,és lehúzta a polóját a boxerét,és lefeküdt meztelenül az ágyra hason…Én meg hát,kényeztettem,nyugtatgattam,hogy minden jól fog menni,otthon…
Haza értünk. És Kevin kitalálta hogy vegyünk egy kis hazai fürdőt, még lefekvés előtt…
Megfürdettük,egymást,most ő is kivette a részét,olyan gyengéden ért hozzám,és simogatott,becézett,tusfürdővel áthabozott. Majd a zuhany,és leöblítettük egymást….Csókolóztunk…
- Meg mosod a hajam,látom hogy odavagy érte…
Annyira örültem,hogy ezt kérte…Besamponoztam aranyszőke hosszú haját,vigyázva nehogy a szemébe menjen a hab,jól át dörzsöltem,a haját a fejbőrét is átmasszíroztam…Majd leöblítettem óvatosan…Megtörölköztünk…Neki állt hajat szárítani…
- Uncsi,több mint egy óra mire megszárad…-
- Segítsek?
- Ne a hajszárításba….Én szárítom,te addig nem masszíroznál,meg egy kicsit,és játszhatnál is a testemmel.
-Olyan szépen kérted….Odaültem mellé,mögé húzódtam…Kurvára nem zavart a forró levegő….Míg szárította a haját,én masszírozgattam,kényeztettem,puszilgattam,csókoltam,ahol épp értem,láttam hogy duzzad a farka,megsimogattam. Aztán ráhajoltam és bekaptam,és szopkodni kezdtem….Csórikám felnyögött,és elejtette a hajszárítót is.
-Faszom a hajszárítóba…Akarom hogy bennem,légy…
Az ágyra döntöttem,hasra feküdt…Még vizes szőke haja a hátára tapadt….Mögé helyezkedtem…És elkezdem az ánusát kényeztetni,izgatni,lazítani ,felnyúltam neki….Fel sajdúlt…Visszább húztam az ujjam ,és finoman és gyengéden újaztam a fenekét…. Majd körbe nyalogattam,mélyen csináltam a nyelvemmel,aztán duzzadómat odaillesztettem,és behatoltam,nyögött. Mozogni kezdtem…Még jobban nyögött. Mélyebbre hatoltam,és ringatóztam benne,hörgött,és sikoltott a gyönyörtől…Én is elélveztem….Kihúzódtam…Hogy újra behatolhassak a szexi kis lukába. De megállított…Kicsit lepucolta,aztán a kezébe vette,és simizte,csókolta,nyalta.Majd beleörültem,az én kis pöcsikémnek nem kellett sok,és kilövelltem….Mivel tiszta ondók lettünk,gyorsan vissza mentünk a tus alá….Egyesével,ő a haját fölgumizta,hogy ne legyen vizesebb.
Aztán tovább szárította a haját,és kérte hogy rendeljek a papírról ami a konyhában van vacsorát….Haját tovább szárította,én rendeltem,aztán leültem,és néztem ahogy loboncát szárítgatja…Kis idő,és végzett,és befutott a pizza is.
Nekiálltunk enni…
-Holnap akkor ebéd?
-Igen,de nyugi ,ott leszek.
- Biztos jó fejek ha ilyen édes kisfiút csináltak
- Zsaruk. Anya jó fej,tudja hogy mit tettél velem,megmondtam neki,ezért akar letesztelni. De ha megismert megszeret….
Szegényem úgy félrenyelt…Meg kellett ütnöm a hátát…De úgy csináltam,hogy vigyázzak,hogy ne a sebre üssek amit ma szerzett,mikor vigyázott rám…
Tutolt még egy kicsit,majd ívott.
- Zsaruk,anyukád tudja,hogy megerőszakoltalak,meg erőszakoltam egy rendőrházaspár fiát…Ez amúgy bűncselekmény és börtön adnak érte…Jézusom…Nem akarom. Nem tudom mit aratok…A börtönt nem akarom…Az ebédet se akarom…
-Nyugi ,Anyu kiakart herélni első körben,de ledumáltam,kár volna azért a kincsért.Meggyőztem,kapsz esélyt az ebédnél,bekell vágódni,amúgy ha felakarna dobni,már megtette volna,és ma nem velneseztél volna,hanem…
-Édes jó istenem,oké,elmegyek,és valahogy elnyerem anyukád szívét….
-Nyugi menni fog,ha látja hogy mennyire szeretlek,és hogy te is engem….Béke lesz…
-Legyen,úgy reméljük.
Befejeztük a vacsit,pizsit húztunk és bebújtunk az ágyba kis kifli nagy kiflibe aludtunk. Persze én voltam a kis kifl:)
