:)
Haat nehez kerdes.Nekem az, ha reggel jo erzessel kelek fel, csinalok valamit napkozben, amivel egy ido utan elegedett leszek, este egy poharka bor, ulunk az asszonnyal, es nezzuk a kert, meg a to. haat erzesre valami ilyen, meg akkor is, ha lakotelepi, meg malnaszorp, meg ilyenek.
Hogy illeszkedik bele a 'a harcművészetnek a harc/küzdelem a lényege' nézetedbe a kyudo?
Az emberek személye általában nagyon sok összetevőből áll, amelyek különböző arányban keveredve egymással alakítják ki azt az egyedi elegyet, amely minket saját magunkká tesz. Mindenkinél más és más összetevőn lehet a hangsúly, más az ízlésünk, más az érdeklődésünk, másként nézzük a világot. Nem tetszik, nem szeretem, és nem is értek egyet veled, hogy általánosítasz, és azt sugallod, a harcművészeteket mindenki csak ugyanazért az egy dologért szereti és csinálja, ahogy te írod 'nem lehet hat senki,aki elhinne neked,hogy a harcmuveszet nem feltetlen harcot jelent.', majd 'Edzesekre megis kivetel nelkul: - a harc gyakorlsa veget megy el es kifejezetten annak elmenyeert,hogy a zsakon leizzadhat,onvedelmet tanulhat,kuzdhet a tarsakkal vagy versenyen,technikakat tanulhat.'
Attól tartok, megint kultúrális különbségekbe ütköztünk; amit te eddig leírtál, azt errefelé amennyire érzem (többiek, javítsatok ki, ha mégis én látom rosszul) küzdősportnak hívják; a harcművészet az én fogalmaim szerint többet jelent ennél; 'Mintha nem azert jarnal a terembe,hogy megtanulj egeszsegesen utni es rugni...hehe..ki hiszi el az ilyet egy harcmuvesznek...csak olyan hiheti aki maga nem csinal harcmuveszetet,vagy meg igencsak az elejen van annak.' Hmm, a kyudo ('japán íjászat') ezek szerint ha jól sejtem, a ti fogalmaitok szerint nem is harcművészet? Mert ebbe a leírásba legalábbis nem illik bele. Igazán szemléletes hiryu megfogalmazása: 'A te értelmezésed szerint - a harc a lényeg- talán az utcai harcosok a harcművészek. A te értelmezésed szerint a chado-ban [hiryu, nem cha-no-yu az?] a tea ivása, az ikebanában a virágok vázába tétele, költészetben a papír tel[e]írása lenne a lényeg.' teljesen egyet tudok érteni vele: valóban ezt tükrözik szavaid. Neked, nektek (ott Japánban) tényleg ezt jeleni a harcművészet szó? Tényleg ennyire nem a művészet kap hangsúlyt, hanem a harc? Vagy ez csak amolyan nevelési célzatú túlzás, példázat volt megint?
Ha hiryu semmit sem ért abból, amit leírsz (és ezek szerint akkor én sem), akkor amennyiben tényleg az a célod azzal, hogy leírsz dolgokat, hogy a többiek megértsék, és nem csak stílusodat akarod fitogtatni, nem értem, miért így reagálsz rá. Szívesen tanulnék tőled ha van mit, és ha megtisztelsz azzal, hogy nem nehezíted meg a dolgomat és veszed el a kedvemet felesleges csipkelődésekkel, villongásokkal, személyeskedésekkel.
Ha nem ertesz semmit sem abbol amit en leirok,akkor minek kell hozzaszolni egyaltalan.
Ha csak kekeckedes...akkor persze egyene fene...heccnek biztosan jo lehetett,vagy csak az tetszett,hogy a dolgokhoz nalad jobban ertot is letolhatsz...vajon melyik lehetett. (?)
Ha pedig a humorod olyan,hogy mindent amit en leirok,te felre magyarazol...,akkor meg tedd utana,hogy "vicc"-elsz,mert meg azt hihetne az ember,hogy komolyan irod.
Védés reflexből. odacsapnak, te meg odarántod a kezed, erre jól tökönrúgnak. lásd még ijesztegetés.
Rengeteg gyakorlás után megtanulod hogy nem figyeled az ellenfeled, a tested a helyzetre automatikusan reagál, kiválasztja a megoldást, és végrehajtja. Persze ez nem ér semmit, ha nem jó a technika. A jó védés megállítja a támadást, megtöri az ellenfél ritmusát, az egész tested résztvesz benne. Ilyenkor van az hogy az ellenfél lepattan rólad.
Külön érdekesség amikor a védekező technikával támadsz....
Csak hogy tisztán lássuk, hogy alakultak a fordítások: Budo - Martial arts- Harcművészetek
eredeti jelentéstől messze elrugaszkodott, de sajnos így gyökerezett meg. /Ennél jobban csak a budo-sportok szótol futok a falnak/
A te értelmezésed szerint - a harc a lényeg- talán az utcai harcosok a harcművészek.
A te értelmezésed szerint a chado-ban a tea ivása, az ikebanában a virágok vázába tétele, költészetben a papír telírása lenne a lényeg.
Igen,igy sokkal maskeppen fest a dolog,erthetobb mire gondolsz. Maga a vedesek,haritasok es elhajlasok fejlesztese,illetve annak tudasanak lemerese izgatja a fantaziadat.
Amig a tamadas az ero,spirit,dinamika,gyorsasag es a technika fejlesztese es gyakorlasa kell legyen,ami elorahaladasa azonnal lemerheto eszkozokon es a tarsakon,addig a a vedekezes annak eppen ellenkezoje,tehat ero helyett a lazasag,a spirit helyett a higgadtsag,dinamika helyett az utemerzek es ellenfel mozgasanak kiismerese,gyorsasag helyett az tamadashoz valo simulas,azzal egyutt valo mozgas,a technika helyett pedig a reflexek fejlesztesen van a hangsuly. Maskeppen: Vedekezni csak reflexszeruen lehet,igy a reflexek fejlesztesere esik at a lenyeg. Mivel a vedekezes mindig egy utemmel kesobbre esik,mint a tamadas,az izmaira szamito embernek vajmi keves lehet az eselye a tamadas kivedesere. A vedekezeshez olyan hidegverunek kell lenni,mint egy teknosnek,olyan lazanak,mint egy balett tancosnak es olyan ritmuserzekkel kell rendelkezni,mint egy nepi tancosnak.
-Van ahol a vedekezest tancmuveszetnek nevezik ahoz,hogy valaki megertse es raerezhessen lenyegere.- Gorcsosen,izombol nem megy.Ritmuserzek nelkul pedig csak egy suta mozgas lehet belole.
Ha vannak a forumon Aikido muvelok,ok tudjak ezt legjobban,a vedekezes muveszte ugyanis az ovek lett a harcmuvesztben. Egy Aikidos tudna ezeket tolem erthetobben es jobban kifejezni,valamint atadni,hogy mikeppen lehet a vedekezes eredmenyesseget lemerni...mivel es hogyan stb.
Egy utni-rugni tanulonak,a vedekezes gyakorlasa inkabb csak a sport miatt alakulhatott ki,mert aki utni es rugni tanul,az magatol ertetodoen tamadni tanul...csak jott egy kor amikor ezt nem volt szabad igy kimondani es gyakorolni,ezert csinaltak belole ilyenolyan ugymond onvedelmi sportokat,de aki jobban megfigyeli egy karates,egy olyan akinek a gyakorlasai az utes es a rugas technikainak centrumaban van,akarhogy is gyakorolja es kotelezo a vedesek ismerete es gyakorlasa is,valojaban amikor a kuzdelemre kerul a sor (mint lathatod,ha nezel karate-kungfu-K1 stb versenyt) eppen a vedekezes az ami nem megy,pedig ugye kivedeni az uteseket milyen sokat tanulta(?) Alapvetoen csak tamadasra alkalmas harmuveszetekre tettek kenyszerzubbonyokat,elhitetve a gyakorlokkal es masokkal,hogy vedekezni is megtanulnak...kuzdelemkor pedig az utesek erdekes modon sorra a testen es arcon rendesen becsapodnak! Becsapodnak mert az edzeseken,foleg ha verseny agrol van szo, az ellenfel legyozesere keszitenek fel,azon van a lenyeg,hogy gyozz a versenyen es nem azt eroltetik,hogy mikeppen vedekezz. Tehat a harcmuveszet igazi arcat lathatod...,meghozza elbenazva,amikor valaki a vedekezonek all fel,a tamadasok kivedeseibol akar megelni. Amikor tamadnak ugyanis a valos helyzetekben (meg a versenyek is valos helyzeteket produkalnak) egyszruen nincs mod vedekezni,aki a vedeseket eroltette edzesen az elsokent fog a versenyen kidolni,igy csak annyit tehet,ha a tamadas kezdemenyezese nem az o kezeben van,hogy becsomagolja magat,hogy legalabb KO-val ne uthessek ki,es ha nem utottek ki,akkor johet az esely arra,hogy kicsomagolhatja magat es vissza tamadhat.
Az aki tenyleg a vedesekre akar raepiteni,annak az Aikido klubokban illenek kikotni,mert ennek ok a profiai,az Aikidosok ertik es tanuljak,hogyan kell egy-egy tamadasra ragasztoba martott szivacskent raragadni,belefekudni,a tamado borebe belebujni stb.
Ha valoban izgat teged a vedekezesek modja es annak felmerhetosege,akkor en elsokent azt tudom neked javasolni,hogy ugorj be Aikido edzesekre is idonkent,mert ott a lenyeget konnyebben megertheted,mint ahogy en azt leirhatom neked.
Mas esetben pedig a vedekezeshez szukseges reflexek fejlesztesehez termeszetesen a tarssal valo gyakorlas egy igazan nagy segitseg. Az egyeduli gyakolrasoknal pedig minden olyan targgyal vegezheto gyakorlatra szukseg van,ami kifejezetten a reflexek kifejlesztesere alkalmasak lehetnek. En ehez nagyon jo eszkoznek tartom a kungfusoknal lathato,innenonnan kilogo marhasagokkal felszerelt fababut,mert amig az uteseket es vedeseket..fokent vedeseket gyakorlod rajta csak ugy fog sikerulni,ha kozben remek ritmuserzeket veszel magadra. Ha egy ilyen babun vagy tiz percet tudsz a sok kiallo hulyesegek kozott kalimpalni,ugy hogy kozben nem allsz meg es a ritmusod sem esik ki,akkor a vedekezeshez szukseges elmeletetre raismersz,es vedekezeshez szukseges alapot megkaphatod.
A vedekezes mint irtam tanctanfolyam! Ha ugy gyakorolod tarssal,hogy az tamad,te pedig uchi uke,meg a tobbi..tamadj baratom..most fejre,most hasra..es veded igyugy..azt hiszed vedest gyakorolsz..de ezek a vedes gyakorlasok csak ritka esetben mukodnek amikor tenyleg ember ele allsz. Mivel a sajat dolgaidra figyelsz ilyenkor.Ezeknel a gyakorlasoknal a gyakororlo inkabb arra koncentral,hogy a "sajat" tecnikaja milyen,a "sajat" gyakorlason van a hur,amihez eszkoz a tamado szimulator. Vedekezni a valos helyzetekben viszont csak ugy van esely,ha mar a gyakorlaskor nem a "sajat" dolgokra valo figyeles van,hanem a tamado gondolataiba es borebe igyekszel belebujni,a tamadoval azonosulsz es nem az onmagad ugyessegeben gyonyorkodsz.
A reflexeket nem tudod kifejleszteni ehez,ha a tarssal is mar ugy gyakorolsz,hogy megbeszeled vele,mikor hova usson es te meg kiveded...mondvan,hogy most a gyomorra utes vedset kivanod gyakorolni ..ugye(?)
*- A vedekezesre nem kell ugy odafigyelni,mint ahogy te annyira akarod! Ha fontos a vedekezni tudas neked,akkor egy-egy utes kivedesenek oromelmenyere nincs szukseged. Mert ez teljesen felrevezet es csak elbizod magad,amikor a haver uteseit lam,sorra kiveded. Vedekezni igy csak annak lesz modja jo esellyel,aki a minden eshetosegre keszulve..es nem egy-egy technikara gyakorolva keszul fel. Egy edzoteremben egyszeruen nem kaphatod meg ezt a minden eshetoseget...,de megertheted,hogy ha a technikakat folyamatosan gyakorlod,azok ravezetnek valami olyasmire,ami ujabb es ujabb technikakat szul benned...,amiket az edzesen nem lathattal...,de nalad valahogy akkor is kijon,magatol erthetodoen no ki a szellemisegedbol,amikor rad tamadnak es te nem a hasra utest veded,hanem barmilyen tamadast,legyen annak celpontja akarhol...automatikusan,reflexszeruen azzal mozogsz...es akkor valoban vedesz! Nem a begyakorolt technikakkal es mozgasokkal,hanem amit rad eroltet a tamadas milyensege es foka.
Ha jo ritmuserzeked van es kituno reflexed,akkor maris kezdheted a vedekezeseket.
**Nalunk a Dojban reflex fejlesztesre gyakran hasznaljuk,a vekony fabol faragott veto nyilat. A vetonyilat a kezdoknel es persze kesobb is hasznalatos eszkoz. A nyil vegere szalagot kotnek,(hogy jol lathatsd a nyil merre halad) es tavolral a vedekezni gyakorlo fele,hajitjak. Mivel a nyil maga vekony,igy azt nem lathatod biztosan,a szalag mozgasat mutatja,igy amikor a nyil a testedhez kozel er,egyszeruen el kell csapni,felre kell lokni azt,vagy ellepni es elhajolni elole. Ezt mindenkor a vedekezest gyakorlo valsztja meg (magaban),sohasem az edzo vezenyleteben..aki megmondana,hogy most hajolj el,most pedig ussd felre...magadtol kell jojjon,mikor melyiket akarod.Amikor felgyorsulnak a nyil vetesek,sok esetben (kezdokenel) ,a rendesen a gyakorlo testen,arcan hagyjnak lila foltokat,mert a kezdeteknel,a reflexek megtrefaljak a gyakorlot es vitatkozik onmagaval,hogy most elusse a nyilat vagy ellepjen elole esteleg csak eppen annyira hajoljon felre,hogy a fulet surolva huzzon tovabb az...,aztan e nagy toprengesben vegulis nem mozog sehova es a nyil tompitott hegye egyszruen a foldbe taglozza szegenyt. Ahogy elorebb halad a diak a reflexfejlesztesben,ugy egyre rovidebb lesz a nyilra kotott szalag,egeszen addig,mig a szalagot vegkepp mellozik. (Ez kb. 2 ev gyakorlas) Magasabb szintre erve mar a nyilat ijjal lovik ki,hogy tenyleg eros es hatasosan gyors legyen...,a dobva ugyanis egy mondjuk 1 Danosnak amolyan gyerekjatek lesz csak,elutui a feleje donbott nyilat akkor is,ha nem figyel oda rendesen. A kilott nyil viszont eszmeletlen gyors,ezert ujbol visszakerul ra a szalag,meghozza igencsak hossszu szalag...es eloszor nem a vedekezest gyakorlora lovik ki,hanem a gyakorlonak egy cel melle allva kell vedekeznie...,a nyil a celra tart es nem az emberre...,amig a nyilat nem tudja a gyakorlo a cel elotti becsapodasanal elutni,lecsapni vagy elkapni...,addig ennel a gyakorlasnal marad.
Nos,a nalunk (Senpo Jutsu) gyakoroltakbol vettem ki egyet,a reflex fejleszteshez...,ami nelkul nincs hatasos vedelem...,hogy jo gyakorlast es fejlodest kivanhassak neked. Ha kiprobalod kerlek legy nagyon ovatos...es ne hidd mindig,hogy szuper ugyes vagy.
Szamtalan modja van meg vedekezes fejlesztesehez es annak eredmenyesssegenek lemeresere (a nyil elkapasa ugyanis mar a fejlodes eredmenyessege...merheto.)
De mivel nem vagy a diakom es meg csak nem is az en stilusomat csinalod...,elegedj meg ennyivel es a tobbit keresd az Aikidosoknal vagy kozismerten vedekezni jol tudo mestereknel. En pedig csak had legyek aki kedvet adott hozza,..semmi tobb.
Megtanitani mar masok tanitsanak meg...,ha nem veszsed tolem rossz neven.
A Harcmuveszet neked nem feltetlen a harcolni tudast jelenti.(?)
Nagyon szepen hangzik es ,ha masok is valahogy igy is tudnak ertekelni,akkor a kuzdosportok lehetnenek a vilag legszebb,legmegnyugtatobb dolgai. Viszont akkor mar nem Harcmuveszet,hanem muveszi lelkek..festok,irok,koltok...akik idonkent lejarnak a terembe utni,hogy felfrissuljenek,nekik a harcmuveszet valoban nem feltetlen a harcolni tudast jelent.
Az igassag az,hogy Harcmuveszet ahogy NEVE is mondja es sejteti,marpedig bizony a Harcolni Tudast jelenti.Mert amint mondom,ha neked nem feltetlen harcolni tudast jelent,akkor te is ama emberkekhez kell tartozzal,akik a harcmuveszetet az egyeb szellemi munkajuk mellett es fokent a sajat egeszseguk vegett,vagy csak egyszeru tetszsesbol vegzik,azon emberek akiknek nem a harcmuveszet jelenti az eletuk centrumat.
Ettol fuggetlenul a csupasz valosag: A Harcmuveszetet egybe irjak,igy nincs kulon harc es kulon muveszet,..a muveszet a harc erdekeben,annak szolgalataba van allitva. Harcmuveszet igy csak egyetlen dolgot jelenthet annak aki csinalja: - a harcolni tudast-..kezdo,kozephalado,halado,profi vagy muveszi fokon...slusszpassz. A tobbi a korites,a melle beszeles,tehat a harcmuveszet mellek termeke..valami magyarazat arra,hogy a harc mellet meg mi mindenre jo ilyesmit gyakorolni,..de aki gyakorolja az kifejezetten a harc miatt kell tegye. Egy pinpongozo es akarmilyen sportolo legyen,ugyanazt mondja,mint te is.."szamara a pimpong nem csupan labda adogatas,ennel valamivel tobb,valami mas is"...,de az ilyen beszed a valosag es a sajat gondolat (vagy eppen a sajat gondolat eltakarasa vegett) osszekeverese. Ahogy a pimpongnak minden mellekes duma nelkul,a lenyeg a labda pattogtas es aki profi szinten tudja mar csinalni,azt egyre nehezebb lesz megverni benne. A harcmuveszet, Harc,aminek ugyanaz a lenyege,hogy aki profi szinten tudja mar csinalni,azt egyre nehezebb lesz megverni benne. A nem feltetlen harc,meg valami mas...ez a szoveg,aminek mar keves koze van a harcmuvesztehez,mert a harcmuveszet gyakorlasa kozben szuletett meg benned...mellek termekkent,es ez a mellektermek minden szemelynel mas-mas lesz...,tehat Harcmuveszetet gyakorolsz (amit hivjak akarhogy valamennyiunknel egyet es ugyanazt jelenti) harcolni tanulsz,az ebbol rad rakodo egyebet pedig maganugynek hivjak,ami a te dolgod,rad tartozik es valamennyiunknel valami mast-mast jelent,mas eredmenyeket hozo dolog.
Ezen a forumon valamennyien valami "harcmuveszetet" gyakorolnak...nem lehet hat senki,aki elhinne neked,hogy a harcmuveszet nem feltetlen harcot jelent. De majd mindenki nagyon szivesen magyarazza meg,hogy szamara tobb mint harc es,hogy szamara ez a gyakorlas mi minden lehet a harcon kivul...mert ezek a bebeszelt dolgok,amit szetenenek hinni vagy legalabb is magukrol hitetni az emberek. Edzesekre megis kivetel nelkul: - a harc gyakorlsa veget megy el es kifejezetten annak elmenyeert,hogy a zsakon leizzadhat,onvedelmet tanulhat,kuzdhet a tarsakkal vagy versenyen,technikakat tanulhat. Csak mikor haza megy es a szamitogep ele ul,az agya pedig tele lesz az edzesen szerzett nagy tudassal,nos csak ilyenkor kezd el olyasmirol beszelni,hogy a harcmuveszet nem feltetlen harcot jelent meg egyeb emberi tulajdonsagokat is a harcmuveszttel magyaraz,hiszen most nem gyakorol,nem harcol hanem pihen...johetnek a szellemi froccsok,de ennek mar nem sok koze van a harcmuvesztehez mert ez kifejezetten a "te" gondolatod,erzesed igy a "te" ugyed,amivel onmagad magyarazod meg,vagy eppen onmagad szeretned beallitani valamilyennek..masok elott.Mintha nem azert jarnal a terembe,hogy megtanulj egeszsegesen utni es rugni...hehe..ki hiszi el az ilyet egy harcmuvesznek...csak olyan hiheti aki maga nem csinal harcmuveszetet,vagy meg igencsak az elejen van annak. Vagy az aki mar reg tul van rajta...
Remelem nem sertettelek meg es nem haragszol,mint DLala..,mert "sajnos" ezek olyan igazsagok,amiket visszahallani csak keves ember szeret,vagy visel el.Hiszen en nem teszek mast,mint kiveszem a csigat a hazabol,hogy mindenki lathassa,milyen az..amikor meztelen. Mert nekunk a csiga meztelen valosaga fontosabb dolog kell legyen,mint az hogy milyen annak haza.
Aikido magazin legutolso számában iaidosokról láttam képet. Tényleg tokba tett karddal vívtak?
Csak azért mert mintha ott lenne az övükben egy másik hosszúkard.
Ha őszinteségre, igazmondásra, becsületességre, tiszteletre neveled a gyermeket, arra hogy eddze, fejlessze testét, szellemét, éljen összhangban a természettel, az is budora nevelés, még ha életében egyszer sem fogja dojoba betenni a lábát.
/azért ez a szülői példamutatás,ráhatás miatt nem valószínű/
Változnak a korok. Nem Japánban élünk és nem a középkorban, de a budo elvei jobban tetszenek mint az, amit a mai társadalom értékesnek tart.
Ui: nehogy azt gondolja valaki, be akarom vezetni a szeppuku nemes szokását. :-)
Az elkelandozashoz:
Van egy sztori, miszerint a NAAGY oreg szerint harom fazisa van a technika vegrehajtasnak: mit fogok most csinalni, mit csinalok, es mit csinaltam, avagy kezdo, halado, mester szintu reakcio, ... az elme nyugalma szuli a mestert. :)
(How can we eat? Why do we eat? Where shall we have lunch? Douglas Admas: H.H.G.t.t.G bocsika de nem tudtam kihagyni)
Budora neveles: szep szep, de ne feledjuk, csomo helyen hianycikk az emberseg. En igazabul annak orultem, hoy valaki leirta (bocsi, innet nehezen gyun le az index, meg nem is voltam itthon, szoval most ugy 500-at olvastam at egyhuzamban), hogy a legfontosabb, hogy olyanra neveljuk a gyetreket, hogy tudjun boldog lenni .
Hasonló néha velem is előfordul. Amit már x-edszerre akarok megcsinálni sem sikerül, aztán egyszercsak igen. Amikor megpróbálom átgondolni, miért, akkor az van bennem, hogy elkalandozott a figyelmem, nem a technikára koncentráltam. De amikor megpróbálok visszaemlékezni, hogy min gondolkodtam el, akkor kiderül, hogy SEMMIN. Csakhogy ezt rekonstruálni általában nem sikerül, mert akkor már akarom. Megint le kell csendesítenem magamat, vagyis "el kell kalandoznom". :-) Vicces érzés, hogy akkor megy igazán valami, amikor nem akarod. De még azt sem akarod, hogy ne akard.
Kreta: Gratulálok! Ez a fehér ez hanyadik fokozat?
Én kb. 3 hét múlva vizsgázok 1. kyu-ra. Ez a hatodik aikido vizsgám lesz. Majd mesélek.
Szabó András egy csomó helyen tart edzést, pl. Esztergomban is.
Női edzés: Hétfő 18.30-20.00 VIII. ker. Vörösmarty gimnázium (Horánszky u.)
FMH IX. ker. Fehérvári út: Csütörtök 18.00-19.30 (kard) és szombat 9.00-10.30 (pusztakéz)
Egyébként az Aikido magazin 1999-es utolsó számában részletesen benne van az összes dojo helye, időpontok, edzők, stb.
Elnézést kell kérjek, de rosszul tudtam: a mestereink nem Choy Li Fut stílust tanítottak, hanem egy másik kínai "családi" stílust.
Nem rosszindulattal mondom :) Kínában annyi a stílus mint égen a csillag...
A legutobbi edzesen volt egy kis szabad kuzdelem (fejvedo, labvedo, aztan hadd szoljon...)
7 kuzdelem volt asszem, de az elso 5-ben annyira bena voltam, hogy az mar szinte fajt. Ugyanis megprobaltam valamit csinalni. Azokat a kombinaciokat megcsinalni amiket elotte gyakoroltunk. Persze nem sikerult (egy ertelmes talalatot nem tudtam bevinni senkinek csak jol leserultem :)
Aztan a 6-ik kuzdelem alatt mar ereztem, hogy valamit nem jol csinalok, mert sehogy se jon ossze ez a dolog. Es elkezdtem csak ugy lesz ami lesz alapon kuzdeni, es nem elore kigondolt dolgokat csinalni, hanem megprobalni az ellenfel mozgasara reagalni. Ekkor mar egyszeruen nem erdekelt, hogy az edzo mit mond, hogy mit kell csinalni, nem csinaltam azt, hanem hagytam, hogy "tortenjenek a dolgok".
Rajottem, hogy tulajdonkeppen pont az a lenyeg, hogy ezalatt a kuzdelem alatt ne valakinek az instrukcioit probaljam meg kovetni, hanem talaljam meg a belso osszhangot magammal es "magamat" adjam. Persze ezt elmondani konnyu megcsinalni valamivel nehezebb. En is csak az 5-ik rossz kuzdelem utan kezdtem el kicsit gondolkodni, hogy mi lehet a baj.Es meg utanna se voltam tokeletesen osszhangban sajat magammal. :)
Mindenesetre elojott az, hogy edzeseken tul keves idot toltok azzal, hogy "magammal megbekeljek " (sajna ezt nehez igy megfogalmazni, de valami hasonlo dologrol van szo)
Inkabb csak a technikara es az erore koncentralok, de a lelki egyensulyra nem.
De ez jo lecke volt...ezentul edzeseken jobban fogok koncentralni a szellemi dolgokra, mert ugy latszik teljesen elhanyagoltam oket...
Vegtere is ez a szellemi beke es harmonia sokkal fontosabb, mint a karizom, vagy a tokeletes technikai vegrehajtas.
A mesterek is attol mesterek, hogy rendelkeznek ezzel a belso "erovel" es nyugalommal. Meg ha technikailag vagy eroben esetleg vannak hozzajuk merheto tanulok.
Es ugy erzem, egy technikat sokkal konnyebb megtanulni (vagy eros izmokat fejleszteni) mint zoldagra vergodni a sajat benso enunkkel.
Ha megnézed az eredeti felvetésemet, akkor látod, hogy arról álmodoztam, hogy valakiből, akit egész kicsi korától kezdve a budo elvei szerint és elveire neveltek, milyen csodás harcművész válhat.
Én, amikor budo-ra nevelést írok nem arra gondolok, hogy ül a gyerek és én papolok neki, hogy ezt a budo szerint így kell, ezt meg úgy. De még csak azt sem, hogy Muszasi könyveket adok a kezébe, vagy olvasok fel neki.
Bár kétségtelen, hogy egy gyereket történeteken és példabeszédeken keresztül lehet a legjobban megfogni, értékrendjét kialakítani.
Természetesen a budo nem feltétlenül, de ha mégis, biztos hogy nem kizárólagosan a boldogság útja. Épp ezért tartom kérdésesenek, hogy egy átlagos magyar környezetben nevelkedő gyermek el tudná fogadni a budo alapelveit. Egy felnőttről már könnyebben el tudom ezt képzelni.
Lehet egy gyereket a budo elvei szerint nevelni úgy is, hogy nem harcművészt képzünk belőle. Hiszen ha egy ember a budo elvei szerint él, akkor a gyereknevelést is az életeleme, azaz a budo szerint fogja csinálni már tudattalanul is.
De hát egy felvilágosult europai ember már nem akar a gyerekéből valamit, vagy valakit csinálni, hanem hagyja, hogy a gyerek a saját tehetsége szerint fejlődjön azzá, amihez a legnagyobb kedve van...
Ha jófelé kapizsgálok, akkor már az is budo szerinti nevelésnek számít, ha a gyereket szüleit tisztelő, környezetét becsülő, őszinte gyermeknek neveljük, aki képes uralkodni már egész fiatalon is az érzelmein. Legalábbis ezek az első lépések.
Hallottam olyan történeteket, hogy Japánban, ha egy 5-7 éves gyerek elkeseredett, vagy sírni kezdett, az apja határozott "Hara!" morgására abbahagyja a hisztizést, vagy a jogos kesergést.
Más kérdés, hogy ez ma már Japánban is ritka és hogy mennyire egészséges dolog ez pszichológiai szempontból.
Szóval nem kizárólagos, hogy valaki csak úgy lehet csodás harcművész, hogy gyerekkorától csak szamuráj-történeteket hall és kata-kat csinál, de mi, vagy ki lesz egy ilyen emberből?
Egy európai mennyire tartja erénynek az ego, a személyes vágyak és félelmek elvesztését, ami ugyancsak a budo egyik fő célja?
Már hallom is: de hát a harcművészet pont az önkifejezés egyik eszköze, mint akár a festészet, vagy az írás, vagy a tánc. Mindenkinek saját stílusa van, ami a gyakorlott szemlélő szemében semelyik másik ember stílusára nem hasonlít. És mégis! Egészen egyedi stílussal, de belülről mégis őszintén, tisztán és célok nélkül. Ez az állapot, amit minden mester ismer már és amire többen annyira vágyunk. De minél inkább vágyunk rá, annál messzebre kerül tőlünk.
Tiszta agymenésem van, ne is figyeljetek rám. :-)Olyan érzés, hogy a világot is meg tudnám váltani.
bout :
A gyermeknevelesrol :
"Bár ki tudja, én még nem próbáltam, csak idealizálgatok itt gyerek nélkül."
Hehe. En mar probaltam. azaz probalom :)
Oyama 9 evesen kezdett el harcmuveszetekkel foglalkozni (akkor se budoval, hanem valami helyi mester tanitott neki valamit, de inkabb csak technikakat es nem bolcsessegeket)
13 eves koraban ment japanba es akkor ment le eloszor karate edzesre. De meg mindig inkabb csak technikak gyakorlasaval foglalkozott es a test edzesevel.
A budo igazi szellemisegevel 20 eves kora utan kezdett el foglalkozni es olvasott ilyen temaju konyveket (pl Muszashi-rol is) Es csak ezutan valt megszallott harcmuvessze. Bar elotte is eleg sokat edzett, de igazabl csak a 20 eves kora utan valt a budo utjat koveto valakive.
Szoval az hulyeseg, hogy csak akkor van eselyed, ha mar 5 evesen ezt tanitjak neked...
Egy 5 eves gyerek meg nem kepes felfogni egy csomo dolgot, hiaba is probalnad elmagyarazni neki egyszeruen nem ertheti meg.
A gyerekeket nem a budo-ra kell nevelni, hanem arra, hogy boldogan tudjanak elni. ha valaki a budo nelkul is eleri a boldogsagot akkor nem kell raeroltetni, mert abbol nem lesz semmi jo.
Vannak alapelvek amire lehet (es kell) nevelni a gyerekeket, de szerintem nincs ertelme arrol beszelni, hogy: "budo szerinti gyerekneveles".
Budo nelkul is valhat valakibol joravalo es derek ember, akire buszke lehet a szulo.
A gyerekekkel szemben van egy hatar ami meg a szulo felelossege, es van olyan is amiert mar nem a szulo felel (ezt sokan nehezen fogadjak el, vagy egyaltalan nem akarjak elfogadni).
hah.. a gyermekneveles egy nagyon nehez es felelossegteljes dolog. De szerintem ez mar egy masik topic temaja.
Ha igy tunik elnezest kerek es kiigazitast teszek.
Choy Li Fut Europa rengeteg orszagaban van (francia, spanyol, holland, angol, olasz, lengyel, magyar) es van egy svajci mester is, akinek van iskolaja pl bosznia-hercegovinaban is :)
Szoval szerintem egy nagy ponttal akkor le is zarhatjuk eme temat. PONT :))
Sama : ok, akkor tevedtem. csak mintha ugy kerdezted volna...
Persze erdekeljen, hogy kitol tanultak, de elegge ketkedo volt ez az erdeklodes. de lehet, hogy csak en vettem ki belole ezt.
hogy megerts : ugy tetted fel a kerdest, hogy kozben kijelentetted (egy masik mondattal) europaban nem letezik ez a stilus.
Igy eleg hulyen fog kijonni a valasz. valaszol valaki valamire, ami szerinted nem letezik :)
Na jo, ez eleg off volt es semmi koze a harcmuveszetekhez, bocs.
mert Europaban elunk es ha nem vagy borzasztoan szerencses ( ebben az esetben ez egyenlo a dus gazdagsaggal ), akkor nem lesz eleg idod a budo szellemeben nevelni gyermekeid. Ha fiatal koraban kapcsolatba kerul masfalyta kozossegekkel azok onkentelenul is hatassal lesznek ra. A budo szellemenek nevelesehez tisztan budo kornyezetre van szukseg, ahol minden mas iranyu tapasztalat ronthat a szellemisegen. Tudtommal Magyarorszagon nincs ilyen hely, de meg Europaban sem, de meg mernem kockaztatni, hogy Japanban is nehez volna talalni ( bejutni meg szinte lehetetlen egy feher ember ( gyereke ) szamara ). De errol kerdezzuk meg Kijo-t.
Meg azert mert en nem szeretnem, ha a gyerekem olyan kornyezetben tanulna, amirol meg ma is azt gondolom, hogy embertelen. Lehet, hogy nagyon inspiralo egy ilyen kornyezet, meg igazi tudast csak igy lehet szerezni, de ennek en nem szeretnem kitenni a gyerekem.
Egyrészt mert ma kishazánkban kevés ember van, aki tudhatja, hogyan kell egy gyereket a budo alapelvei szerint nevelni.
Másrészt, ha csak úgy nagyjából már tudod, hogy hogy is kell, akkor rájössz, hogy a gyereket nem járathatod óvodába, iskolába, ami ma még majdnem kötelező és te se mehetsz munkába napközben, mert a gyerekkel kell foglalkoznod.
A mai modern gyermeknevelés sokmindenben eltér a budo-ra neveléstől. Azaz amit te felépítesz napközben a tanítónéni és többi gyerek lerombolja éjszaka. Hacsak valamit, vagy valakit fel nem áldozol a cél érdekében. Hiszen a gyereknek folyamatosan gyakorolnia kell 5-6 éves korától, de már előtte is kell egy kis szellemi táplálék neki.
Bár ki tudja, én még nem próbáltam, csak idealizálgatok itt gyerek nélkül. Ráadásul még én sem tudom mi az a budo szerinti gyereknevelés.
Bár most, hogy jobban meggondolom, ismerek egy olyan embert, aki amennyire teheti, a budo szerint él és a szűk családi kapcsolatait is ez a légkör járja át. Nagyon aranyos, értelmes, őszinte és komoly gyerekei vannak, főleg a kisfia.
Majd talán kikérdezem, hogy is csinálja? Egyáltalán ez tényleg a budo miatt van-e?
Nevezhetném akár a mesteremnek is, ha nem tudnám, hogy ő nem tartja magát a mesteremnek, hiszen nem nála kezdtem tanulni és így sokáig tart, míg elfogadtatnom magam vele. Ráadásul én sem viselkedek még 100%-ban kohai-ként vele.
