Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Azért mondtam, hogy a vízüveg csinálja, mert, ha csak simán kiborul, mint ahogy ki is borult, akkor, ha megszárad, pont ugyan így néz ki.
Illetve egyszer még régen csináltam a gyerekekkel karácsonyfa díszeket, és nem lehetett ecsettel kenhető arany festéket kapni. A feltékboltos azt ajánlotta, hogy vegyek aranyport, és azt vízüveggel keverve kész az aranyfesték. Meg is csináltuk, festettünk diót, gipsz bigyót, száraztésztát. Nagyon szép lett. Karácsony vége, minden be a dobozba, fel a polcra. Következő évben elővettük és az összes előző évben festett díszen, ugyan ilyen fehér dolog volt. Szépen letakarítottam róla, és azóta is használatosak.
Szóval biztos, hogy a vízüveg csinálja.
Az is biztos hogy a habarcsba kell a vízüveg, mert a zacskóra rá volt írva. Nem vagyunk annyira képzett kémikusok, hogy ezt megkérdőjelezzük.
A szóban forgó habarcs, egyszerű, mifelénk a tüzépeken beszerezhető, samothabarcs névre hallgat. Ez 5 kg-os csomagban, por formájában kapható. A mienk Szlovák gyártmány. A csomagoláson fel volt tüntetve a keverési arány, ahogyan vízzel, és vízüveggel készre kellett keverni. Ja, persze szlovákul. A Google-nak hála magyarítottunk. A kész habarcs színe szürke, nem olyan mint az agyag barnás színe, persze a képeken ez nem látszik túl jól.
A kivirágzást mi is érdeklődve szemléljük. Az biztos, hogy a vízüveg csinálja, de nem tudjuk, hogy miért, és, hogy ennek van e valami jelentősége. Mint azt írtam leálltunk egy hétre, és ez a jelenség néhány nap után kezdett látszani. Lehet máshol is látszana csak ott hamarabb elkezdenek fűteni bele és azért nincs ideje kijönni?!
Bocs lehet, hogy figyelmetlen voltam (az olvasásnál).
Ismerd: olvasni nem tudok csak a képeket nézegetem:-))
Szóval milyen anyag lehet ez? Én találkoztam már pár gyártmánnyal, de a színe eltér mindnek. Nekem egyrészt pont olyan mint a külső (így a fotóról), másrészt semmi közöm hozzá, csak próbálnék segíteni.
Köszöntök mindenkit a fórumon. Végre a sok személyeskedő megnyilvánulás után van egy ember aki nem csak igérget,hanem bátran mindenkinek megvillant a részletekből.Betekintést nyújtva a saját tk. építési projektébe,megmutatja azt az összegzést amit az elérhető írott és képi világból számára le ülepedett.Szép igényes munka.Kiváncsian várjuk az építés befejezésének dokumentálását,a beüzemelés tapasztalatait
Láttam a készülő kályhát, nagyon jól néz ki... takba74 engedélyével pont ma akartam kirakni ide pár képet, de egy ilyen profi blog mellett már fölösleges.
Hát köszönöm, nem állítom hogy minden tiszta de talán nem csináltam rosszul az eddigieket.Én a másodlagos levegő bevezetését a tűztérajtó tetejénél oldottam meg. A tűztér és az utánégető mérete " kötött" a torok szükség esetén bővíthető, a füstjárat keresztmetszete szintén adott. Majd meglátjuk működés közben...
Egyáltalán nem kérdezel baromságot, igyekszem valami értelmeset vélaszolni rá, már amennyire tőlem telik.
Az idézett értékek Heikkitől származnak, és az általa számított mindenkori keresztmetszetre vonatkoznak, az égés adott stádiumában. Ez az áramlási sebességet csak a szükséges helyen és mértékben (pl a toroknál) változtatja meg. Szerintem ez nála azért is fontos, mert a tűztérben a relatív nagyobb áramlási sebesség "szívja be" a másodlagos levegő egy részét az általa kifejlesztett tűztérbe. Több forrás is kétségbe vonja ennek a "cserépkályhás" gondolkodásnakaz érvényességét az ellenáramlású kályháknál, a hőleadás szempontjából a leszálló ág nagyobb keresztmetszete előnyösebb. Addig érdemes ezt a keresztmetszetet növelni, amíg az égésterméket nem hűtjük túl. A mérték függ az adott kémény keresztmetszetétől, hőveszteségétől is. A "lassulás" miatt azonban a másodlagos levegőt más módon kell biztosítani. A Dán változat részben a tűztér ajtó előtt felszálló, valamennyire előmelegedő levegővel biztosítja ezt. Ezzel ugyan a másodlagos égéstér hőmérséklete csökken, de a "centrifugal karburator" miatt elegendő, ha csak a toroknál elérjük a szükséges magas hőmérsékletet.
Sziasztok! Vackor 11 -től kérdezném hogy a keresztmetszetek %-os jellemzésénél a terek űrtartalmát vagy a felületét számolta. Én úgy értelmeztem hogy a tűztér és az utánégető viszonyánál (a fele) az űrtartalom a jellemző míg a többinél nincs is értelme másnak csak a felületnek (torok,füstjárat,kéménykilépő). Remélem érthető a kérdés és nem kérdezek nagy baromságot. Előre is köszi.
Köszönöm a segítséget,holnap hívom a debreceni képviseletet.A kályha Szoboszlón készül és természetesen mester segíti a "házi barkácsolást"és igen meg lehet nézni bár még a tűztér aljánál jár a történet.
Sziasztok! Hajdú-Biharban építünk tömegkályhát és kerámiaszálas paplant nem sikerült szereznem. Ha valakinek esetleg van kimaradva vagy tud beszerzési lehetőséget kérem jelezze itt a fórumon. A segítséget előre is köszönöm. A kályháról rövidesen teszek fel képet.
Köszönöm a linkeket először is; de Igor Kuznyecov már ezeknél előrébb tart. Ezek a kályhák a mi járatos cserépkályháinkra hasonlítanak (függőleges járatos), csak tégla külsővel. Nem mondom hogy rosszak, hiszen amivel szibériában be lehet fűteni, az csak jó lehet. De hasonlók a M.o-i kályhákhoz (belső felép-ük). Kuznyecov, annyiban előrébb tart, hogy ezekre a hagyományos orosz járatos kályhákra utánégető kamrát, és szekunder levegő bevezetést rakott. Kicsit úgy is fogalmazhatnék, hogy a két linkedet, vagyis a hagyományos orosz kályhákat, és a 'Butakov'-nál látható szekunder levegő bevezetést, =>tökéletes égést ötvözte. Ilyet már nem kell feltalálnom 'hál Istennek', vannak működő példák (Alex Csernov ukrán származású Kanadában élő kályhásmester tavaly oktatta nálunk), én is ebben az irányba kacsingatok .... Köztünk magyar emberek között elég előítéletesen gondolkodnak az Oroszokról, akik az ország felszabadítása után nem igyekeztek haza (40 év), de ez ma már történelem, politika. A tény hogy valóban vannak nagy koponyák, a tudásukat el kell ismerni:-)) A Butakov-féle 'kályha' igazából egy szekunder levegő bevezetéses kandalló, a Suprának, ..... vannak hasonló tipusai. Az égés (videó) nagyon látványos. Hasonlót produkálnak a ... is, de azok ára 400.000 ft. Erről azt sem tudom lehet-e kapni, ha igen mennyiért? Na meg a saját kályhámon is:-)) bár én nem szénnel, hanem fával tüzelek. Fatüzelésnél (nálam), ha ilyen vörösek a lángnyelvek, az levegő hiányra utal, =>ilyenkor megjelennek kis fekete füstpamacsok, ami visszahull/elkanyarodik a láng/tűz irányába.
Itt talalsz tomegkalyhakat bemeretezve - ho teljesitmenyek kiszamolva- epitesi rajzokat ,a problema az ,nemtudod a szoveges reszeket olvasni ,ertelmezi.
Köszi, most már értem... A samott bélés és a téglafal között mi a ragasztóanyag? És a samott tüztérben? És a külső téglafalat mivel?
Ugye kerámiapaplan csak a tűztér és a hátsó fal ill első fali érintkezés közé kell? (ha leszigetelem a tűzteret a hátfaltól, akkor hogy lesz meleg a hátfal?)
A tűztér, füstjárat, torok stb keresztmetszet aránya dpek-nél is az amit korábban vackor11 reírt?