Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
100m2-es házra(nemtudom milyen szigeteléssel) legalább 1500-2000 liter, különben szivatóágra kerülsz....
én voltam olyan marha, hogy halgattam a szerelőre, hogy legyen 1 m3, és hidegbe nem elég a 130m2-re, csak azért mert nem halgattam a tapasztaltabbakra, akik itt nyomatják a rizsát
és igazuk van
mindenben
az lesz a drága, hogy hogy adjam el a pufit, meg a kicsi 35kwos kazánkát
fűtéskorszerűsítés előtt állok és a sok internetes böngészés után kigondoltam egy lehetséges megoldást, csak még szakemberrel nem beszéltem.
Ebben szeretnék segítséget kérni ha tudtok segítsetek.
jelenleg vana nappalimban egy öntöttvas tűzterű kandalló avval segítek rá a fűtésre. A radiátorok termófejesek és egy kombi gázkazán szolgáltatja a melegvizet és a fűtést is az üzemi nyomás 1-2 bár között van alatta és fölötte is leáll a kazán.
Az a gondom hogy a hálló és a gyerekszoba fűtése mivel messze vannak a kandallótól jól megpörgeti a gázórámat.
Primer levegő: az elsődleges égési levegő a felelős elsősorban a fűtőkészülék égésért, jellemzően mindig alulról, rostélyon keresztül áramlik be az égéstérbe és onnan táplálja a tüzet. Szekunder vagy öblítő levegő: általában a kandallóüveg felső, égéstér felőli részénél vezetik be a készülékbe. Funkciója kettős: egyrészről tisztántartja a kandalló üvegfelületét, másrészt az üvegfelület felső részénél az égéstér felső részébe beáramló friss levegő segít a tűztér felső harmadában keletkező el nem égett gázok tökéletes elégetésében. A komolyabb kandallóbetétek a szekunder levegőt "előmelegítik", hogy ne "hideg" levegő áramoljon be az égéstérbe, ami hűti az égés hőmérsékletét, hanem meleg levegő, aminek köszönhetően a kandallóüveg tovább marad tiszta. Tercier levegő: szintén a tökéletesebb égést hivatott elősegíteni. A kandallóbetét hátsó vagy első, felső harmadában kerül az égéstérbe bevezetésre. Az itt beáramló levegő segít a tűztér felső részében elégetni az éghető gázokat, ennek köszönhetően magasabb lesz kandallóbetétünk hatásfoka, tisztább lesz a készülékből kilépő égéstermék és tisztább lesz a kandalló üvege.
Az égési levegő 80%-át első levegőként kell a fatűzhöz juttatni. Ez a “primer levegő nélkülözhetetlen a fa összelevőinek bomlásához és a fagáz képződéséhez, de a faszén sem ég el nélküle. Az égési levegő 20%-át másodlevegőként kell a fagázlángok térségébe juttatni. A “szekunder levegő” a fagáz tökéletes elégéséhez kell. A másodlevegő ne hűtse le a fagázlángokat, mert akkor nem égnek ki tökéletesen. Ezért lehetőleg forrón kell a fagázlángokhoz juttatni. A szekunder levegő összekeverése a nagyon forró fagázokkal a kályha- és kandallóépítés egyik műszaki problémája. A forró gázok fizikai okokból nagyon rosszul keverednek. Jó tűzterekben örvényszakaszok vagy szűk fúvónyílások segítik elő a jobb keveredést annak érdekében, hogy a fagáz elegendő oxigénhez jutva, lehetőleg még a hőcserélők elérése előtt tökéletesen elégjen, ehhez legalább egy percnyi kiégési időre lenne szüksége.
A fagázok gyakorlatilag nem keverhetők tökéletesen oxigénben gazdag levegővel, ezért több oxigénben dús levegőt kell adagolnunk, mint amennyi számításaink szerint a tökéletes égéshez kellene. A tapasztalatok szerint a tényleges levegőszükséglet a számítottnak mintegy 170%-a. Fontos tudni, hogyha a levegő adagolását megszakítjuk, ezzel lassítjuk ugyan a fa bomlásának ütemét, de maga a bomlás még nem szűnik meg, csak a hatásfok romlik jelentős mértékben. Tehát ne csökkentsük a hőteljesítményt azáltal, hogy kevesebb friss levegőt adagolunk, vagy hogy lefojtjuk a kémény huzatát; ilyenkor ugyanis a fagáz már nem éghet ki teljesen. Jobb ha ehelyett a hőteljesítményt takarékos tüzelőadagolással szabályozzuk, vagyis mérsékelten, de rendszeresen rakunk a tűzre.
Nem csak a túl kevés levegő hátrányos, de a túl sok is ugyan olyan kedvezőtlen. 10kg légszáraz fa elégéséhez 30-40m3 levegő szükséges. Ha túl sok levegőt adagolunk, a többletet is fel kell melegíteni. A feleslegesen felhevített levegővel energia távozik a kéményen át anélkül, hogy hasznot hozna. Ha a füstgáz hőmérséklete 200OC, akkor minden feleslegesen adagolt és melegített köbméter levegő kb 70Wh hőveszteséget jelent.
Ezek alapján már érthetjük, hogy a nyitott tűzterű kandallók idejében miért is voltak gyérebbek az erdők, s miért fáztak bundában is a kandalló mellett. Az energia egyserűen kirohant a kéményen."
szerintem a gyakorlatban is működnie kell ,de nem vinném fel a lemez fölé max a végével egyvonalba alul , a fordulóban jól keveredne és kell idő/hely/út az égéshez is bár ha működne akkor rövidebb lángot kellene kapni ,
de csak ha a levegő is felmelegedett , hidegen nem megy
Múltkor már próbáltam fix mennyiségű 25 kg fával, az első begyújtást de nem volt autentikus mérés, mert nem volt elég száraz a fa és nem volt beállítva még a huzatszabályzó sem, és el is kellett zárni teljesne a huzatot, mert elsőre majdnem fölforraltam.Most 30 kg fával fogom, 2-3 adagban rápakolással. A hőmérőn még gondolkodom, van itt egy kis agyagos kemencém, rajta egy jó kis hagamat hőmérővel, csak sajnálom szétszedni.
De talán ha szereznék egy hőelemet betenném a füstcsőkönyökbe, akkor csak mellé kellene tenni a kis kemencét a kazánnak, átkötni a hőelemet, és máris mérné a hőfokot.
Múltkor már próbáltam fix mennyiségű 25 kg fával, az első begyújtást de nem volt autentikus mérés, mert nem volt elég száraz a fa és nem volt beállítva még a huzatszabályzó sem, és el is kellett zárni teljesne a huzatot, mert elsőre majdnem fölforraltam.Most 30 kg fával fogom, 2-3 adagban rápakolással. A hőmérőn még gondolkodom, van itt egy kis agyagos kemencém, rajta egy jó kis hagamat hőmérővel, csak sajnálom szétszedni.
De talán ha szereznék egy hőelemet betenném a füstcsőkönyökbe, akkor csak mellé kellene tenni a kis kemencét a kazánnak, átkötni a hőelemet, és máris mérné a hőfokot.
Az nem lesz egyszerű, nem tudom honan szerzek olyan hőmérőt, jó lenne füstcsőkönyökben mérni, meg van a becsatlakozástól 6 m kéményem ami 95 fok esést jelent ha jól számolom.
A füstcsövem nincs leszigetelve, ott elég sok hőt leadhat, mert melegíti a kazánházat rendesen.
Már soxor leírtam, hogy annyit érdemes elhagyni hátul, mint amekkora a kéményhez vezető hőcserélő felülete (nem tudom, érthető-e, vagyis a kéményhez vezető járat felülete) ekkor nem fojtja le a kazánt nagyon. A 2-es lemez nagyon vékony. nekem a 3-as lemez agyonmerevítve egy szezon alatt szétég, hullámos lesz, mint a Szahara.
Ezt én is kipróbálom, egyelőre csak 2-es lemezem van, de próbának biztos jó az is.
Nem látszik a videón, hogy milyen hosszú a lemez, a tűztér kétharmadáig ér, vagy még hosszabb?
Egy Immergas kazánom van, 7 tagos 35 kw, nemrég üzemeltük be.
Az aljába opciósan lehet venni öntöttvas rostély elemeket, csak nagyon drága, ezért arra gondoltam, hogy samott téglákkal kirakom az alját, mert fának egyrészt túl nagyok az öntöttvas tagok közötti rések, másrészt hamar elvonódik a hő a parázstól.
