Június-júliustól lehet. Ha nem ülteted át leválasztani sem kell.
Anno mikor megvettük a szőlőt fejművelésű kadarka tőkék voltak benne.
A javát én vágtam ki: volt olyan pászta ahol a sorokba egy tőkét kivágva végig kijött az összes tőke, mert mind úgy volt bújtva egyik a másikáról. (Ezért is nem félek annyira a filoxérától).
Amit látok apósnál (ő ritkán választja le a bújtást) a 2. évben már 2-3 szép fürt minimum van rajta, a 3. évben majdnem teljesértékű a tőke. Igaz ezeket rendesen megtrágyázza bújtáskor.
Köszi a tippet bodi-i kíváncsi leszek, hogy neked hogy, és miként sikerül a szőlőlé készítés...
Maci_P
Igen, az alanynál a nemesre gondoltam.. Bár igazad van... az alany a mostani tőkém. Bár ha jól értelmezem, akkor a mostani szép tőkéimen 1-2 éven belül teremne a nemes szőlő.?!
Az jó lenne... ha nem kellene újra 3-4-5 évig nevelgetnem, amire terem.
A szép nagyszemű, zamatos fajtákat részesíteném előnyben! A Néró és a Pölöskei is jónak ígérkezik, főleg fényképen nézve! ;)
Viszont akkor itt vannak az én fajtáim, ami beazonosításra várnak.
ez az a fajta, ami nagyon érzékeny a betegségre, látszik is rajta. Későn érik be, de jó nagy szemű, és erős és sok vesszőt hoz. Sőt nagyon erősek a hajtásai is. Amíg a szlanka 30-40cm t hajt, addig ez több mint 1m -t.
ez a másik fajta, amiből már csak a 2. képen lévő kis maradvány maradt, mert megérett, és elfogyott....
ez is már érett , lazább gömbölyű szemű - talán ez a kozma pálné vagy az irsai...
erre nagyon kíváncsi lennék, mert 2 tőke van belőle, de nem tudom, hogy honnan szereztem vagy kaptam, pedig csak pár évesek. de éretten ilyen világos színűek és nem nagyon bántja semmi.
ebből a két fajtából van elég sok. Szép piros a mustja, erős a bora. Később érik be, picit fanyarkás az íze, de nem rossz. Egyik tömöttebb fürt a másik lazább. de bőtermő! Tavasszal mindig nagyon visszametszem, mert rengeteg vékony hajtása van,s mindig sok van rajta. Betegségre nem nagyon hajlamos. Ezen még tavaly is rengeteg volt ( azaz csak ezen volt)
s így néz ki a kordonom, ezt a művelési formát kedvelem. Nyaralás előtt csapkodtam le a hajtásokat, nem volt időm összeszedni, de a meleg megtette hatását, elszárad.. majd berobizom! ;)
Ebből nekem az a lényeg, hogy lehet ősszel is bujtani, nem kell félnem attól, hogy a lehajtott vessző tönkremegy a télen.
Egy kevés tapasztalatot én is megosztanék veled: azok a bujtások, amiket két évig hagytam az anyatövön annyira megerősödtek, hogy átűltetée után azonnal teremni kezdtek.
Azok azonban amelyek egy év után lettek új helyükre ültetve, nem.
Én apósomtól tanulom a bújtást, tavaly ősszel csináltam először. (Ő már sok-sok éve csinálja eredményesen).
Tán augusztus elején beszélgettünk erről, akkor azt mondta, hogy már ilyen korán is neki lehet állni, ha nem száraz az idő, vagy lehet rendesen öntözni.
Az enyém annak ellenére, hogy nem figyeltem oda rá szépen fejlődött, pedig pont akkor tört le a teteje amikor a kart tartó drót magasságába ért. Ráadásul rutintalan módon a lehajtott vesszőn rajta hagytam elég sokáig a leveleket, fürtkezdeményeket.
Nekem sajnos nagyon sok a tőkehiányom azokat így fogom pótolni. Zöldmunkánál kifejezetten figyelnem kellett arra, hogy hol kell meghagynom.
Tuti receptet még nem tudok.Idén próbálkozok elöször a szöllölé "konzerválásával".Ha sikerül megírom.
Az elözmény:3 évvel ezelött egy hatalmas ösöreg körtefánk roskadásig tele Volt.Ha jól emlékszem 8 és fél búzászsákot megtöltöttünk körtével,beszereztem hozzá még 15 zsáknyi almát.Elvittük egy közeli présházba ahol is 511l alma-körtelevet palackoztattunk.A folyamat:préselés,ülepítés egy napig,másnap pasztörizálás (Itt utána néztem a szakirodalomnak de ellentétes höfokot találok,az egyik 75-80 C°,a másik esküszik a 80C° fölötti értékre,egy hatalmas gyárnak az höméröi 85,2C°-ot mutat..)A gép automatikusan töltötte 1l-es sötétzöld üvegbe és azonnal fémkupakkal lezárta.Mire hazaértünk vele frankón ki is hült ment a pincébe.Na még kb 100l-el van belöle,szüretlen,isteni finom.
Ezt tervezem a szöllövel is.De most magam akarom csinálni az egész folyamatot.
Ha van vkinek ilyen tapasztalata nagyon szivesen meghallgatom.
Szerintem a Cardinal jó tippnek bizonyul. főleg hogy így kerestem 1-2 képet róla még, 99% ban biztos vagyok!
Maci-P az oltásra nem biztos hogy elég a tudásom.. S még alanyaim sincsenek...
bodi-i a szőlőlé jó ötlet lenne.. 1x 2x próbálkoztunk vele, de nem sikerült normális iható minőséget előállítani... biztos erre is van valami tuti recept...
Na beszámolnék a darázs csapdáról! Szerintem a kép magáért beszél. Idő hiányában kiszáradt pár palack ezért vannak benne élő darazsak is.
Az ukrán ócsó sörre valahogy nem mennek annyira, mint a magyarra. A magyarra most késő délután 2-3 perc után belement az első, 1 óra elteltével már 10+ darázs volt. Az ukránba csak 0-2/ palack.
Ez pedig az állítólagos hamburgi muskotályom lenne. Valaki megszakérthetné, hogy ez az-e vagy sem. A legnagyobb gond, hogy nincs senki a közelbe akinek 100% lenne és így össze hasonlíthatnám. Videót csináltam, ezen talán jobban látszik mint 1-2 képen.
szőlőbújtást érdemes-e már most ősszel megcsinálni, vagy várjam meg vele a tavaszt?
Nem vagyok teljesen kezdő, öt éve van ház körüli csemegeszőlőm, és eredményes bujtást is csináltam már. Két évvel ezelőtt, tavasszal történt. (már átültettem és hozza az első termést az új helyen). A most tervezett bujtást nem átültetésre szánom, egyszerűen csak több termést szeretnék, mert egy ajándékba kapott ismeretlen fajtát nagyon megkedvelt a család, de abból csak egy tőke van. Azt remélem, hogy ha most bújtok, már ősszel megindul a gyökeresedés és tavasszal erőteljesebb lesz a fejlődés. De félek attól, hogy a hóléban elrohad a most lefektetett vessző.
Elnézést a túl precizeskedő kérdésért. Egy rövid választ (érdemes - nem érdemes) is nagyon megköszönnék.
Az első képen lévő szőlőt Cardinalnak nézem. Elég érzékeny, főleg a lisztharmatra.
Az egész szőlődet érdemes lenne átoltani. Én rezisztens csemege szőlőket javaslok. Ha korait és később érőt is oltasz, és nagy a család-rokonság akkor szinte az összes el fog fogyni gyümölcsként. A maradékból mustot csinálhatsz. Műanyag palackban, fagyasztóban akármeddig el áll, a következő szüretig iszogathatod a 100%-os szőlőlevet.
A kérdésedre nem tudok válaszolni (majd tapasztaltabb kollégák megteszik).Viszont mivel én Sem iszom a bort ezért a 160 tökéröl leszüretelt szöllömböl saját fogyasztásra szöllölevet akarok bepalackozni.Esetleg ez egy lehetöség,hogyan hasznosítsad a szöllödet annélkül,hogy kivágnád azt a rengeteg munkát ami már bele lett fektetve.
Nem pont a kérdésedre adom a választ, de ha valamennyire szeretsz a szőlővel foglalkozni és megiszod a borát is, legjobb ha átoltod valamilyen rezisztens fajtára, amit pár kontakt szeres permetezéssel meg tudsz védeni minden évben (még talán az olyanban is, mint 2010,2014 volt).
Jelenleg én is ezt csinálom. Egy, max. két év kiesésed lesz a termésben csak. Ez a tőkeszám egy fajtára pont elég, egy 2-300l-es hordót meg tudsz vele tölteni.
Pár hete olvasgatom a forumot, látom akad köztetek olyan is, aki komoly tudással bír.
Magamról annyit, hogy 80-as évek végétől foglalkozgatok szőlővel. Akkor még gyerekként nagyszülőktől, apámtól lestem el a metszés művészetét, műveltük a TSZ től bérelt szőlőst. Majd a 90-es évek elején megvásárlásra került, és a 90es évek közepén meguntuk a talajszinti művelést, és egy részét újratelepítettük, egy részét átneveltük . A pontos nevét nem tudom, de kb 1,20 magasságba lettek felhozva a tőkék, és onnan 2 irányba elágaztatva. Így megszűnt a kötözéssel kapcsolatos unalmas meló. Egy esemény folytán ez a terület már nem a miénk, viszont egy hasonló szőlős telekhez jutottam. Itt is át lettek nevelve a normális kordonos művelésről erre a magas kordonos rendszerre. Sajnos többféle szőlőfajta van a telken. Kb 200-250 tőke.
Amiket felismerek , az a Zala gyöngye (kisebb szemű édes, és aranybarnára érik) a másik pedig a szlanka vagy saszla. Ez a két fajta teszi ki a tőkék 40 % -t.
Viszont pár fajta beazonosításban kérném a segítségeteket, tanácsotokat.
Van egy 3. típus, amiből elég sok van. Sajnos a fajta nevét nem tudom. Zöldesfehér tömött fürtű, óriás szemekkel. Viszont csak elég későre érik be.Nem muskotályos ízű. A szőlőszemek mérete hasonló, mint a mostanság érő kecskecsőcsű fehér édes szőlőé, de érett állapotban sem lesz olyan sárgás színű. A vesszők erőteljesek, vastagok, nagyon gyorsan nőnek. Esetleg majd csatolok képet. Viszont ami a hátránya, hogy nagyon érzékeny a betegségekre. Tavaly 1 ép fürtöt sem sikerült leszedni, nagy részük elrohadt, vagy már ilyenkor megjelenik a szemek között az összeaszalódott kék mazsola. Gondolokodom ezek kiirtásán.
a 4. típus, amiből szintén nagy számban akadnak, kisebb fürtű kívülről lilás, mint az otelló (lehet az is) , nagyon termékeny, és nem érzékeny a betegségekre.A tőkén a vesszők vékonyak, és nagyon sűrű. Erős vörös bor lesz belőle. - gondolom ehhez sem ártana fénykép! ;)
A borfogyasztás a családban szinte minimálisra csökkent, részemről, amit permetszerre, üzemanyagra költök, abból a legdrágább borokból is megvehetném magamnak azt a 2-3 üveggel, amit én megiszok egy évben. Nem tudom mi tévő legyek... Eszem szerint kivágnám az összeset, de a terület nagyon homokos, így sok mindenre nem használható. Az, hogy egész évben dolgozom vele, és nyár végén elviszi valami betegség, vagy szinte fillérekért eladom a szőlőt, nem biztos, hogy kifizetődő. De kivágni sajnálom...
Gondolkodtam, hogy 1-2 sort kicserélnék olyan fajtákra, amit szívesen fogyasztanánk. Van 1-2 tőkém, amin kellemes korai típusok vannak.
Az egyik ez: sajnos tavaly majdnem kipusztult, így idén nem túl szép rajta az a pár fürt. De alapból ilyen ritkás és akkora szemű, mint amit télen lehet kapni a különböző hipermarketekben. Kicsit ovális, de nem kecskecsöcsű. Aug közepén már ehető, édes . Viszont ennek is kis vékony hajtásai vannak. Nem nagyon tudtam dugványozással szaporítani. De a nevét ennek sem tudom.
A másik : ez a fajta, ami szintén már lassan ehető.
S van egy 3. is ami szintén már érett, világosabb lilás színű áttetsző szemű nem túl tömött fürtű közepesnél picit nagyobb szemű. (szintén csatolok majd képet).
Szóval elsőre a típusok beazonosítására szeretnék segítséget kérni.
Hozzá kell tennem, ami gondolom ebből a pár sorból látszik, hogy sosem tanultam a szőlészetet, inkább ilyen "érzéssel" tapasztalaton alapuló módszerrel próbálom átvészelni az évet! ;)
Nem voltam ott amikor kiöntötték a bort, de zárva voltak a hordók kivéve azt a jobb oldalit, az üres volt és össze is van száradva. Kérdeztem is hogy miért öntötték ki, talán ecetes volt? Azt mondták nem volt ecetes, tiszta volt de nem volt emberi fogyasztásra alkalmas. Tovább nem kérdezősködtem, a hordóknak nincs ecetszaga, sem semmilyen kellemetlen szaga, szerintem kár volt kiönteni, ha mást nem le lehetett volna párolni.
A dugók megvannak, gondoltam leveretem nagynyomású mosóval, töltök bele vizet hogy ne száradjanak ki, és meghirdetem a jófogáson. Ha nem viszik el szétvágom és eltüzelem.
1. a bor darabban volt? Nem volt ecetes, vagy bármi?
2. A hordó mióta van dugózás nélkül? Nem jó levegőn hagyni, mert dohosodhat.
3. nálam 100%-os sikert adott a víz próba: kiöblítem, (a régebbieket forró vízzel kis is mostam + mosószóda) aztán felöntöm vízzel. 2-3 napot hideg helyen áll, hogy a víz ne poshadjon meg.
Majd "csapra verem" a hordót és megkóstolom a vizet. Ha dohos az íze akkor a hordót nem hagyom bornak. volt olyan aminek az illata és színe is kiváló volt, de nem volt bedugózva éveken át és a víz próbán megbukott... Csak úgy halkan mondom, 4 hordóból 1 ment át, pont amelyiktől nem vártam volna!
Ha bevilágítasz a hordóba és nem látsz benne penészfoltokat akkor megmenthetők. Ha penészes akkor én nem tudok rá semilyen módszert amivel ki lehetne tisztítani.
Ma kaptam tüzifának ezeket a hordókat meg ászokfákat. 5 éve meghalt a gazdájuk és azóta ott voltak a pincében borral tele, rá se néztek. Most kiborították a bort belőle és ideadták hogy tüzeljem el.
Vajon tényleg csak tűzrevalók ezek a hordók, vagy érdemes kimosni, letakarítani?
Kékfrankoson szerintetek kilevelezzem a fürtzónát? Eddig nem akartam a nagy meleg miatt. Azokon a tőkéken amelyek terméséből rozét akarok készíteni szerintetek érdemes kilevelezni?
Nagyon egyetértek. Én a borszőlőmet féltem, pl. Chardonay, de nem elsősorban a szétrepedéstől, hanem a botrítisztől. Mellesleg a Csaba gyöngye másodtermése már nálam is szétrepedt.
Eddig ez az év is kezd hasonló lenni a tavalyihoz: Nyár végéig kevés csapadék, utánna viszont dögivel, aminek az lett az eredménye, hogy az elmúlt 20 év egyik legrosszabb évjárata lett, legalább is nálam.
ez az a fajta, ami nagyon érzékeny a betegségre, látszik is rajta. Későn érik be, de jó nagy szemű, és erős és sok vesszőt hoz. Sőt nagyon erősek a hajtásai is. Amíg a szlanka 30-40cm t hajt, addig ez több mint 1m -t.
ez a másik fajta, amiből már csak a 2. képen lévő kis maradvány maradt, mert megérett, és elfogyott.... 
ez is már érett , lazább gömbölyű szemű - talán ez a kozma pálné vagy az irsai...
erre nagyon kíváncsi lennék, mert 2 tőke van belőle, de nem tudom, hogy honnan szereztem vagy kaptam, pedig csak pár évesek. de éretten ilyen világos színűek és nem nagyon bántja semmi.
ebből a két fajtából van elég sok. Szép piros a mustja, erős a bora. Később érik be, picit fanyarkás az íze, de nem rossz. Egyik tömöttebb fürt a másik lazább. de bőtermő! Tavasszal mindig nagyon visszametszem, mert rengeteg vékony hajtása van,s mindig sok van rajta. Betegségre nem nagyon hajlamos. Ezen még tavaly is rengeteg volt ( azaz csak ezen volt)
s így néz ki a kordonom, ezt a művelési formát kedvelem. Nyaralás előtt csapkodtam le a hajtásokat, nem volt időm összeszedni, de a meleg megtette hatását, elszárad.. majd berobizom! ;)
sajnos tavaly majdnem kipusztult, így idén nem túl szép rajta az a pár fürt. De alapból ilyen ritkás és akkora szemű, mint amit télen lehet kapni a különböző hipermarketekben. Kicsit ovális, de nem kecskecsöcsű. Aug közepén már ehető, édes . Viszont ennek is kis vékony hajtásai vannak. Nem nagyon tudtam dugványozással szaporítani. De a nevét ennek sem tudom.
ez a fajta, ami szintén már lassan ehető.
A fénykép lemaradt: