-Szeg jelentése folyó kanyarulata, olyan szakasza, akor a folyás iránya éles kanyart vesz - tkp, rokon fogalom a szeglet. Ilyen értelemben bármely toponíma lehet a forrása az elnevezésnek, olyan település is, amelyben a -szeg magába foglaltatik, de akár olyan földrajzi terület is, amely - hasonló indíttatással (valaminek a szegletében lévő) kapta a nevét. Vályi Andrásnál (1796) és Fényes Eleknél (1851) is több ilyen van (ezek fent vannak a neten), azt kellene megkutatnod, hogy a család a XVIII. sz második felében, vagy a XIX. sz. első felében mely földrajzi területen élt.
(az 1873. évi helységnévtárban is szerepel egy településrész is ezzel a megnevezéssel Balmazújvárosnál, de ez kései forrás. Nem is lényeges, mert amíg nem tudod a nevet viselő család akkori életterét, csak találgatás, ill. példálózás.)
Rapai esetében az Ipoly menti Rap településre gondolok, de nyelvész kellene, aki megmondja, hogy lesz-e Rapból Rapai. (fordítva van példa, hogy -a végüből az -a elhagyásával képződik a lakosnév)
Szeretném ha a Rapai és Szegi névre megtudnátok adni a választ.
Régebbi beirás szerint a Szeg(i) lehetséges a név eredetére, ami a falu egyik részét al- ill. fel-szegre utalna. Hogyan lehet a szeg és sarok szavakat összevonni ebben az esetben.
"Nem 'felvett' név. 'Adott'. Mások által, így a viselője 'kapta' (ragadványnév)
Hasonlóság, igen. Tulajdonság után, igen. De nem egyértelmű, mi is az a tulajdonság (külső, belső)
Melyik ősödet, és hányban hívták először úgy ahogy most Téged hívnak, s mi volt előtte (ha volt, vagy pedig, ha nem volt névváltás, meddig 'látod' családnevedet visszafelé a történelemben, hogy bizton állítsad, nem volt névváltás?)
Nem kell pontos név, csak arra vagyok kiváncsi, tudod-e, s az tudható-e, volt-e, s ha igen mikor rögzült ez a vezetékneved."
Az őseim szerepelnek az 1715-ös országos összeírásban, ez a legkorábbi adatom. Azt nem tudom pontosan, hogy mikortól és miért ADTÁK nekik ezt a nevet, de erre is 4-5 alternatívát fel tudnék sorolni, ahogy a Hahn-ra, meg a Kaiser-re is...
Annyit tudok, hogy 1190.-ben a krónikákban már fellelhető ez a családnév néhány nemesei családnál. Az őseim földműveléssel foglalkoztak, úgyhogy náluk valszeg később jelent meg, ahogy a kételemű családnevek is elkezdtek terjedni a köznép és a nép között. Úgy lehetett, hogy volt egy ősöm, akinek csak személyneve volt (és itt jönnének be a példáim, az a 4-5.), aztán olyan 1500 körül meg szépen megkapta azt, amit most én is viselek.
"A Kakas név példáján: miközben a Diplomatikai Levéltár 1373-tól említi a sajókazai birtokos nemes Kakasokat, s hoz számos oklevelet, az 1715. évi összeírás is teli van Kakasokkal Heves, Sáros, Szepes, Hajdú, Zemplén, Hont (2), Nógrád, Pest-Pilis-Solt (2), Arad, Győr (2), Zala (2), Veszprém vármegyékből (összesen 16 településen) szanaszét az ország területéről, s fizetik az adót. Illetve rendeltettek."
Ebből nem tudom, hogy mit szerettél volna kihozni, oké, voltak. Oké, adóztak. Magyarok, igaz? Ez a családnév meg német... de erről majd lejjebb.
"Ha nem tudunk valamit - azt, hogy egy hasonló esetben mi volt, és hogyan alakult a vezetéknév kialakulása, akkor fogalmazzunk körültekintően, valamennyi lehetséges magyarázatát figyelembe véve a lehetséges helyzeteknek.
(a Kakas és a hozzá hasonlók még csak nem is abba a csoportosításába esnek a ragadványneveknek, amelyekre azt mondja a szakirodalom, hogy "tulajdonságjelölő közszóból" alakultak ki, hanem abba, amelyre azt mondja "köznevekből" alakult ki. Azaz előzőbe tartozóak egyértelműek, mert a tulajdonság megnevezése is egyértelmű, az utóbbi esetében a képi/tárgyi hasonlóság fent áll, de allegórikus, így értelmezendő). "
Übernamen >> Eigenschaftsnamen.
Mivel a német családnevekkel kapcsolatban rengeteg írás van neten, így bátorkodtam használni az itt elérhető dolgokat.
Nem állítottam, hogy csak egyetlen helyen válasz létezik, de amit írtam, az nem hülyeség... az meg, hogy külső, vagy belső tulajdonság?! Miért, ha valaki úgy jár, mint egy kakas... meg hozzá olyan gőgösen/fellengzősen viselkedik, meg még nagyképűen is beszél... akkor az végül is mind a kettő, vagy tévedek? Ugyan ez állhat a Kaiser-re is. Még mindig nem értem, hogy miért nem volt jó a példám?! Vagy, hogy mitől igazabb a Tiéd? Mi itt csak különböző alternatívákat sorolhatunk, nem tudjuk pontosan, hogy pont az a család, akinek a lemenője itt megkérdezi a fórumon, hogy mi a szitu, éppen mi alapján kapta... azt viszont tudom, hogy a csap, vagy a csaptelep hülyeség...
Azt vettem észre, hogy Te ragaszkodsz a mai sztenderd némethez és a mai szótár szerint gondolod végig, hogy mi lehet. Felettem egy kérdést, talán a 3. oldalon és nagyon más irányba terelted el, vagy legalábbis egy olyan szavakkal próbáltad megmagyarázni, ami csak hasonlított magára a névre. Merkli csalánévről van szó és írtál 2 alternatívát, amit rögtön utána egy másik felhasználó nem talált helyesnek, ahogy én sem. Egyszerűen azért, mert nem gondolom, hogy századokkal ezelőtt ismerték ezeket a fogalmakat, hogy "észrevehető", meg "ismertetőjel". Ennél sokkal egyszerűbb a magyarázat, a Merkhart személynévből képezték.
Szerintem kicsit elkanyarodtál, én a Kaisert hasonlítottam a Hahn családnévhez, mert találtam kapcsolódási pontot... mindkettőnél lehet külső és belső tulajdonság után egyaránt, fellengzős, nagyképű, arisztokratikusnak akarja magát mutatni.
Az is előfordulhat, hogy a Hahn-nál a ház falán lévő kakas után KAPTA a család a nevet, a Kaisernél meg úgy KAPTÁK, hogy a császárnál kaszált és az ő kötelékébe tartozik, itt már tényleg nem áll a hasonlóság... az én példámban viszont áll!! ennyi.
Nem 'felvett' név. 'Adott'. Mások által, így a viselője 'kapta' (ragadványnév)
Hasonlóság, igen. Tulajdonság után, igen. De nem egyértelmű, mi is az a tulajdonság (külső, belső)
Melyik ősödet, és hányban hívták először úgy ahogy most Téged hívnak, s mi volt előtte (ha volt, vagy pedig, ha nem volt névváltás, meddig 'látod' családnevedet visszafelé a történelemben, hogy bizton állítsad, nem volt névváltás?)
Nem kell pontos név, csak arra vagyok kiváncsi, tudod-e, s az tudható-e, volt-e, s ha igen mikor rögzült ez a vezetékneved.
A Kakas név példáján: miközben a Diplomatikai Levéltár 1373-tól említi a sajókazai birtokos nemes Kakasokat, s hoz számos oklevelet, az 1715. évi összeírás is teli van Kakasokkal Heves, Sáros, Szepes, Hajdú, Zemplén, Hont (2), Nógrád, Pest-Pilis-Solt (2), Arad, Győr (2), Zala (2), Veszprém vármegyékből (összesen 16 településen) szanaszét az ország területéről, s fizetik az adót. Illetve rendeltettek.
Ha nem tudunk valamit - azt, hogy egy hasonló esetben mi volt, és hogyan alakult a vezetéknév kialakulása, akkor fogalmazzunk körültekintően, valamennyi lehetséges magyarázatát figyelembe véve a lehetséges helyzeteknek.
(a Kakas és a hozzá hasonlók még csak nem is abba a csoportosításába esnek a ragadványneveknek, amelyekre azt mondja a szakirodalom, hogy "tulajdonságjelölő közszóból" alakultak ki, hanem abba, amelyre azt mondja "köznevekből" alakult ki. Azaz előzőbe tartozóak egyértelműek, mert a tulajdonság megnevezése is egyértelmű, az utóbbi esetében a képi/tárgyi hasonlóság fent áll, de allegórikus, így értelmezendő).
Egy olyan családnévnél, amelyikről már a krónikák 1230-ban is megemlékeznek, vajon mennyire lehet számításba venni a csaptelepet?:D Tulajdonság után felvett családnév, dölyfösen jár, mint a kakas - itt simán számításba jöhet a fellengzős uralkodói attribútum. Azért írtam ezt példaként, mert az én családnevem is hasonló és biztosan tudom, hogy ezeknél az állatneveknél a hasonlóság volt a fő vonal. (persze fel tudnék sorolni még 5-6 alternatívát, de a Kaiser családnévnél ez is csak 1 volt a sok közül...).
Nyugodtan nézz utána keresőben... "Hahn surname", "Hahn familienname", ezt fogja kidobni.
der Hahn = Kakas, sőt szóösszetételekben csap jelentéssel is bír (eHahnbatterie=csaptelep, valamint einen Hahn aufdrehen = csapot kinyitni)
E két esetben nem feltétlen az uralkodói attribútum áll kizárólagosan. Utóbbinál a csap formája akár orrformára (erős csőrre) utalás is lehet, előbbinél akár hang, hanghordozás, szín, küllem (nota bene ismét arcforma)...
Szia! Mindkét családnév természetesen német. A Kaiser utalhat arra, hogy az ősöd gőgös, fennkölt, büszke, vagy gonosz viselkedést tanúsított mások felé, szóval így a zsarnokoskodó oldalából ragadt rá ez a név (a Hahn családnév is hasonló attribútumokkal bír), ami ugye az uralkodókra jellemző. Lehetnek még más alternatívák is (pl. egy ház után, amit Kaiser-nek neveztek.), de leggyakrabban a sajtkészítők viselték ezt a nevet Németországban és Ausztriában. A Heidinger pedig utalhat egy helyre... onnan való, onnan származót jelenthet. Főleg a Dél-Német tartományokban és Ausztriában vannak ennek a névnek viselői.
Apai nagymamám nagymamája volt Heidinger. Apai nagymamám vezetékneve pedig Kaiser. Egy ideig Dióskálon laktak, apu is ott született. Majd Sümegre költöztek.
Apai dédnagymamám pedig Ferencz (telekesi, majd oszkói) volt. Apu meg Tóth. (Dióskál, Sümeg érintésével Kál, majd anyu+apu válása után apu Vámosgyörkre költözött, mi maradtunk Kálban anyuval és az ő anyukájával, aki Nagy és a felmenői között van Pataki és a távoli rokonságban Halász)
Heidinger és a Kasier szerintem is németes hangzású.
Mintha egyszer olyat mondott volna apu, hogy az üknagynénje kisnemes volt.
Nem tudom, ennek mennyi a valóságalapja, még nem jártam utána eddig.
Ennyi információm van ezzel az állítólagos kisnemesi vonallal kapcasolatban, nem több.
Majd rákérdezek apunál, mivel hirtelen elgondolkodtatott a téma, hogy pontosan milyen vér is csörgedezik ereimben.
Én azért utalnék arra is, hogy a mai magyar Láng név lehet német eredetű, a Lang kiejtés szerinti írásával (esetleg népetimológiát is ide lehetne keverni, de szerintem arra sincs szükség feltétlenül). Ahogy a magyar Hosszú név is, ez is testalkatra utalhat leginkább.
Láng - úgynevezett jellemnév. (Mérges, Harag, Haragos, Heves... és még számtalan más hasonlót ismerünk.) 1715-ben Joannes Langh- ot írták össze Veszprém megyében. 1720-ban Mich(ael) Langh-ot Zemplénben. Hogy van -e a végén h vagy nincs, az leírójának a hangulatától függött. A régi időkben elment a paphoz a (valószínűleg írástudatlan) ember, kérte gyermekének megkeresztelését (avagy házasságkötést megelőzően, vagy halálesetet jelentett be...) a pap megkérdezte, hogy hívják. Elmondta... ezután a papra volt bízva, hogyan írta le. Az "ügyfél" nem tudta van e neve végén h vagy nincs. De ilyen a Tót - Tóth - Tott - Tholt - Tholth - stb......, de még Nagy-ot -is írtak le Nadj - ként. Azt szoktam mondani, nincs olyan egyszerű név aminek többféle írásmódja ne lenne, avagy amit el ne lehetne írni, ha a mai írásmód szerint nézzük. A h végződés kissé archaikus, öreg pap.... Semmiféle következtetés nem vonható le még egy akár az 1700-as évek elejétől kezdődő kutatásból se, hogy hányszor írták így, vagy úgy...
Hajdú Mihály professzor úr kiváló könyvén (Családneveink enciklopédiája. Tinta Kiadó, Budapest, 2010. kb. 5.000.- Ft) //nem vagyok a diákja, de szívesen lennék// kívül, nagyon jó Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság Budapest, 1993., Kálmán Béla: A nevek világa. Gondolat Kiadó, Budapest, 1973. (kicsi, vékony de rengeteg adat van benne.) Masszívabb érdeklődőknek a Repertorium nominum Hungarorum. Magyar személynévi adattárak. ELTE Magyar Níyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége kiadásában megjelenő periodika.
Sziasztok! Korábban már írtam, de valahogy feledésbe merült a kérdésem. Én a Láng családnév eredetére lennék kíváncsi. Mit takar ez a szó, miért neveztek el így valakit? Illetve az is érdekelne, hogy miért írják egyesek így: Lángh, tehát h-val a végén? Mi a különbség? A válaszokat előre is köszönöm!
Köszönöm! Tényleg ez lehet a legvalószínűbb, mert Pétervására fönn van a Szlovák határ közelében. Sajnos apai felmenőimről elég keveset tudok. Inkább az anyai ágon jász rokonaimat ismerem: Balla, Csikós, Görbe, Major.
"A szókezdő mássalhangzó-torlódás –u – bontóhanggal való föloldása igen korán megtörtént, és a latin névszórag (és többesjel) elhagyása is szabályos változás.
Elterjedtsége: Családnévként való használata az északkeleti nyelvterületen: Ugocsa, Szatmár vármegyében kezdődött, de elterjedt az egész Alföldön és a Dunántúl déli- délkeleti felében is. A Őrségben és Erdélyben ritkább."
Szóval ennyit írt róla összesen.
(Egyébként az én egyik dédanyám is Kurucz. :) )
Volt a levéltárban még egy családneves könyv, sajnos annak a címére és szerzőjére nem emlékszem. Ha jövő héten megyek és nem felejtem el, megnézem abban is.
