Ha szinte lehetetlen, akkor mégsem az. A helyzet az, hogy igen minimális adataink vannak arról, hogy a hunok pontosan milyen technikával ülték meg a lovat, csak azt tudjuk, hogy hátrafelé nyilaztak, mert ez minden laikusnak feltűnt. Mivel a kengyel nem ismert a hunoktól, és az avarokig mégcsak hasonló sem ismert, ezért okkal feltételezzük azt, hogy nem volt kengyelük. Ha lett vonla, akkor hamarabb elterjed szvsz a vaskengyel is, hiszen pl. a hun torzított koponyát is átvették a környező germán népek előkelői, miért pont a kengyel maradt volna ki?
Maradjunk annyiban hogy a technikát mindig átvették. Se a parthus ábrázolásokon se a velük kapcsolatban lévő népek között nincs bizonyíték kengyel használatára.
Jelenleg. ha valahol találnak egy korabeli sírban egy kengyelt (vagy egy jól felismerhető ábrázolást) én leszek az első aki beismeri hogy tévedett.
A fogalmakkal vagyunk bajban.... könnyű lovasíjász mint olyan átvétele római részről sztem. azt jelenti mint a pun háboruk során partravetett hajók lemásolása, és római csatarendbe állítása... segédnépek bevetése a harcok során nem az eredeti római hadsereg megreformálását és az adott segédnép taktikájának harcászatának átvételét jelenti, az hogy harcoltak velük mert kénytelenek voltak szír íjászok, numid lovasok vagy arabok a római hadsereg nem vette át a harcmodorukat... mi sem bizonyítja ezt jobban ha lázadás tört ki egy a adott segédnép területein a rómaiaknak nem volt per pillanat olyan csapata... ha átveszik a módit akkor ez nem jelent akadályt... mert soroznak....
"rómaiak soha nem vették át pl. a szarmaták harcászatát, "
Vajon a szarmaták közül frissen besorozott 10 000 britanniába küldött lovas milyen harcmodort folytatott. Azok akiket még 250 év múlva is szarmata egységeknek hívtak. És milyen etnikumúak voltak ha 250 évig csak britt és római nőkkel házasodtak.
Az hogy a lovasokat azokból a népek közül szerezték akik tudtak lovagolni nem meglepő. Viszont azokat a bir. minden táján szétszórták. Valamiért más találmányok elterjedtek a bir.ban pl az összetett íj amit a rómaiak a kárpát medencében is gyártottak a rómaiak.
Az itáliai fsz nem alkalmas lovas harcmodorra. Ergo nem is terjedt el senki ne várja hogy "római" lovasíjjászokat talál. Viszont római jogú lovasíjjászokat igen. Az itáliai fsz persze hogy nem terjedt el a könnyűlovas harcmodor. Az ott semmit sem ér.
Bocs, de a rómaiaknak hol volt könnyülovas íjász alakulataik, tudtommal a rómaiak nem rendelkeztek komolyan vehető lovasággal...
az hogy voltak segédcsapataik akik ezt a harcmodort művelték az még nem az átvétel római részről... ha viszont átvételről beszélünk helyesebb ha hajózás területén keresgélünk a punok jóvoltából...
rómaiak soha nem vették át pl. a szarmaták harcászatát, vagy a germán lovasságét...
Én nem lovagoltam még. Csak szeretnék rámutatni hogy a vaskor egyik legnagyobb birodalmában a lovasok tudtak hátrafordulva íjjazni. Viszont akármilyen sokáig fenált ez a birodalom és akármilyen hatalmas kulturális befolyással bírt az ókori világban soha senki nem említette náluk meg a kengyel használatát. A rómaiak akik átvették tőlük a könnyűlovas íjjász harcmodot a térségben nem ismerkedtek meg a kengyellel. Azt nem vették át. Legjobb tudomásunk szerint nem ismerték a kengyelt, parthus ábrázolásokon nem szerepel.
"Az a probléma hogy ezt nem a hunok találták ki. Ugyanezt megtették a parthus könnyűlovasok is, (szkíta törzsek???) 500 évvel korábban. Ezért nevezték el ezt a fajta lövést párthus lövésnek.
Nem értem miről beszélsz, bocsi. Itt a kengyelről és a hunokról volt szó. Ismerték és használták a kengyelt vagy sem. Ha nem használták mert nem ismerték mert nem találtak a temetkezési feltárásokon akkor a hátra lövés hatásfoka nem a megfelelő. Kivitelezhető, de nem hatásos, és nehéz, félő hogy kifut alólla a vágtató ló. A hátrafordulva lövés a következőképp történik. A pártus lövés is. Lábtámaszték nélkül a lovas mélyen beleül a nyeregbe vagy párnázott szkita nyeregtakaróba. Mély beleülésnél nem tud derékból kifordulni. Ezt csak akkor tudja biztonsággal nagy hatásfokkal megtenni, ha a lábtámasztékban kissé felemelkedik, combjain rugózik ezáltal tehermentesiti a csipőjét s ekkor fordul meg derékból. Figyelem ... nem feláll, csupán leheletnyit megemelkedik..... Ezt valami lábtámasz "kengyel" nélkül nehéz kivitelezni.
Itt nem arról van a vita hogy ezt a fajta lövést ki találta ki. A téma a kengyelen van.
Az a probléma hogy ezt nem a hunok találták ki. Ugyanezt megtették a parthus könnyűlovasok is, (szkíta törzsek???) 500 évvel korábban. Ezért nevezték el ezt a fajta lövést párthus lövésnek.
Elöttem is ismert a tény hogy nem találtak "vaskengyelt" a hun sírokban. Ezzel csak azt tudom szembeállítani, hogy kengyel nélkül azt a teljesítményt a lovasíjászat terén nyújtani amit a hunok nyújtottak ( és ezt az ellenségeik írták ) szinte lehetetlen. Biztos lábtámaszték(kengyel) nélkül, a vágtató lovon hátrafelé lőni, a hunokról irt hatásfokkal lehetetlen. Lehet de nem olyan hatásfokkal. Ugy tudom a szkiták nem mentek teljes jobb fordulóba, tehát a hátrafelé lövést nem csinálták.
A gond az, hogy se kelet-Európában, se a Kárpát-medencében nem találtak a hun sírokban vaskengyelt. Éppen ezért gondolja a kutatók többsége, hogy mivel a kínai területeken ismerték a kengyelt, ezért azt valamilyen nem tartós anyagból készítették a hunok, de erre bizonyítékunk egyelőre nincs, marad az a stabil, régészetileg alátámasztható verzió, hogy az Uráltól nyugatra a kengyelt először az avarok terjesztették el.
Hsziung-nu vaskengyel a Nojon-Ulnál talált leletből, a 2.sz-ból,
Kutatók azt mondják hogy a hunok a hsziung-nuktól származ- nak ( mongolul hunnu ) de viszont a leletek azt bizonyítják hogy a hsziung-nuk elég magas kulturával rendelkeztek, városokkal és kifinomult müvészetekkel...
ha a vaskengyelt ismerték akkor nem is olyan biztos hogy az avarokhoz kell kötni a kengyelt...
Egyelőre még csak igy van róla kép, a bünügyi laborokban használt technikával készült képet még nem találtam. Nagyon érdekes lehet, egy egész arc látványa. Kiderülhetne pár dolog a hunok arcvonásairól.
Ha jól emlékszem Stein Aurél a Tarim medencében találta a tokár nyelv emlékeit is. A tokárok a jüecsi népet takarják akiket a hunok űztek nyugatra és ők alapítják a Kusán Birodalmat (Az ő emlékeiket (Budha domborművek a sziklafalakban) rombolták a tálibok Afganisztánban.
A hunok emlékének felidézése deutschéknál kb. a Nibelung-ének óta élő hagyomány; vagy húsz évvel ezelőtt az osztrákoknál kiadtak egy regényt 'König Attila' címen, egyesek szerint Gárdonyiéhoz képest ordítóan pocsék színvonalon..
Nos engem pont ez a három "???" jelecske megfejtése 
Hsziung-nu vaskengyel a Nojon-Ulnál talált leletből, a 2.sz-ból,
Épp most olvasok egy érdekes kiadványt a hun