Ha Klebers 1633-ban armalista, akkor nem birtokadományozással nyerte el a nemességet. (a címert is akkor kapta?) Így a második állításnak, azaz a "birtokok közötti jelentős területi egyezések vannak" megfogalmazásnak ellentmond. ill. nincs kapcsolat, mert a birtokszerzés, ha volt, később is történhetett (ezért érdekes a címerszerzés időpontja), ill. házasság útján is szerezhette, ha olyan lányt vett az Elefánthy családból, akinek nem voltak fiútestvérei.
Megjegyzem a Borovszky amellett, hogy részletesen többhelyütt tárgyalja az Elefánthycsaládot (másutt, más vármegyéknél az oda átszármazottakról is évszázadokkal később említést tesz),nememlíti semaKelepcsics,semaKleberczcsaládot,mintbirtokos,abbanazidőben,amikorkiadták.
Másik megjegyzésem : Klebersz Erzsébet (sz:1806) testvérét nem látom a családfán. Ki a legidősebb ősöd e néven, s milyen családi kapcsolatban áll nevezett Erzsébettel.
Érdekelne, a Kochnya,Koknya vezetéknév eredete,jelentése esetleg előfordulási helye,területileg.Illetve,miért alakulhatott át ez családnév Kochnyák-ra.Előre is kösz a segítséget!!!
Pár éve keresgéltem a Klebercz családnév eredetét. Annak idején LvT megszakértette a dolgot (az eredmény egy része itt olvasható), és ezzel részemről le is tudtam az ügyet.
Most azonban találtam egy új dolgot:
"A Klebercz de Rethe blog - egy angol nyelvű családtörténeti értekezés - többek közt azt állítja, hogy a Klebercz-címerben az elefánt az Elefánthy családdal való kapcsolatra utal. Fő érvei:
- Magyarországon csupán ennek a két családnak van elefánt a címerében (eltekintve három jóval későbbi és nyilvánvalóan osztrák eredetű elefántos címertől);
- Az Elefánthyak és a Kleberczek egykori birtokai között jelentős területi egyezések vannak;
- A szerző a Klebercz név egy régi változatában, a Kelepcsicsben, az Elephant nevet látja."
Erről a harmadik érvről szeretném megkérdezni a hozzáértőket. Beleillik ez a feltételezés a nyelvi változások rendjébe, vagy inkább csak véletlen egyezés lehet?
Utólag az jutott még eszembe, hogy a gerbálj szónak biztosan van valami etimológiai rokonsága a gereblye szavunk szláv eredetű ősével (gráblje). Legalábbis nekem, laikusként, logikusnak tűnik.
Érdekes, én Gerbali - Гербали - családnevet leginkább Ogyesszában (Odesszában) látok, valamint Tiraszpolban és Krasznojárszk környékén. Tiraszpol ugyebár viszonylag közel van Ogyesszához, Krasznojárszk meg Szibériában van, ahová Ukrajnából nem volt olyan nehéz "bekerülni" a XX. század során...
Van viszont három szláv morzsa, ami segíthet a pontosabb megoldásban:
1. Grbalj egy montenegrói vidék neve, méghozzá a Kotortól délre és Budvától nyugatra elterülő sáv. Dalmácia délkeleti vége.
2. Egy lengyel szöveg szerint Grbalj 1351-ben lett önálló kerületként (zsupa) elismerve (ha jól értem...): "W charakterze żupy Grbalj potwierdzony jest w 1351 r. (upu Gerbal'). "
3. Egy 1806-os orosz szöveg (V. G. Bronyevszkij: Egy tengerésztiszt feljegyzései) adja végső kulcsot a megoldáshoz, amikor Kotor történeténél megemlíti az alábbiakat:
"верхний и нижний Зупа (по-славянски Гербаль, т. е. равнина)"
Magyarul: "felső és alsó Zupa (szláv nyelven Gerbálj, vagyis síkság)"
Namármost. Én ezt a fordítást máshol nem találtam. Lehet, hogy ez egy archaikus szó, amit a szótárak nem említenek. Vagy az én szókincsem nem elég bő. Továbbá könnyen lehet, hogy se Dalmáciához, se Ukrajnához semmi köze a család eredetének. Csupán annyi valószínűsíthető, hogy a szláv nyelvekben tényleg van/volt egy síkság értelmű gerbálj/gerbal szó, amiből több helyen is kialakulhattak családnevek.
Teljesen egyetértek Veled. Elég jól ismerem Sükösd történetét. A 18. századi leírásokban "dalmát és magyar" és "illír és magyar" falunak írják a leírások. Tehát a lakosság egy része Dalmáciából jött a 17. század második felében. Másik része (a magyar családok) pedig számomra eddig ismeretlen helyekről.
A kemencének nincs köze a sütéshez? A szócsalád igei ága a 'süt', névszói ága a 'kályha, kemence' jelentéskörben mozog. Számtalan magyar szó és név tartozik ide, nemcsak Pécs, hanem Pest (ez délszláv származékú változat), feltétlezések szerint Bécs is, de a szláv szócsalád tövéből származik a pék szavunk is.
Az ottomán uralom 150 éves (délebbre hosszabb) ideje alatt számosan asszimilálódtak a "török" közegbe, volt belső migráció is, a kiszolgált katonák letelepedtek, a civil személyzet szintén, stb. Amikor ezeket a területeket visszafoglalták a XVII-XVIII században, nagyon sokan (feltehetőleg tízezrek) választották a maradást és át- vagy visszatérést a kereszténységre. (Egerből ismerek erre nézve elég alapos leírást. Ott ezeknek az embereknek olykor török családneve maradt, néha viszont teljesen magyar nevet választottak.)
Sükösd "magyar és rácz" (más források szerint "magyar és dalmát") falu volt. Felteszem, hogy a balkáni török (és ex-török) területekről sokan költöztek északra és ezek között lehettek számosan ilyen kereszténnyé lett törökök is. Az első név mindenképpen beszédes, hiszen a TÜRKOĞLU annyit tesz, mint Törökfi. Szerintem itt ennek a névnek valamilyen - esetleg szlávosodott ejtésű? - alakjával van dolgunk.
A második is törökösen hangzik, bár Dalmáciában erős volt a velencei hatás is, szóval akár valami olasz szóra is gondolhatnánk. De ez merő spekuláció részemről. Nem akarlak tévútra vinni.
A harmadik egyértelműen szláv, tekintve a szóeleji gy hangot. Tudtommal a szláv gyák (dják) azonos a mi (író-)deák szavunkkal, tehát ez lehet a név töve.
A megoldás akkor adott: a németországi Shleife faluból (Cottbus környéke) elvándorolt család a morvaországi Znojmo környéki kis faluba (Grusbach) került. Itt - gondolom az 1400-as évek végén, 1500-as évek elején - származási helyükről Schleifer-nek hívják őket. A falutól nem messze lévő külterület neve bizonyára azért lett Schleifer, mert ott élt közülük több család is.
Egy Bács megyei község, Sükösd 18. századi anyakönyveit kutatom. Találtam néhány érdekes nevet, amelyeknek nem tudom az eredetét. Az 1740-1760-as években fodultak elő. A különböző plébánosok máshogy írták le a neveket.
"A" megoldás nem lehet, mivel rögtön kettőt is mondtam. Mindkét verzió magyarázhatja a NÉV létrejöttét. A NÉV eredete nem fog viszont minden családtörténeti kérdésre választ adni.
A német nyelv logikájában nem vagyok túlontúl jártas, de szerintem valószínűbb, hogy a Schleifer családnév lehetett a külterület névadója és nem fordítva, különben felételezem, hogy a családnév Schleiferer lenne, vagy ilyesmi.
Sziasztok! Egyszer már kérdeztem volna,de nem kaptam választ, mégis érdekelne egy pár érdekes név, amelyekről szeretnék valamit megtudni: Ruder, Gábli, Petrekanics, Vajó. Előre is köszönöm!
Köszönöm a gyors választ. Az "enyémek" a Dél-morva területről származnak: Znojmo környékéről. Ott, egy 10-15 km-es körben több helységben is éltek. És hogy érdekesebb legyen, találtam egy 17. századi térképet, amelyen az eredeti falujuk (ahol a legkorábbi kb. 1670-es anyakönyvekben megtaláltam a családot) melletti külterületet "Schleifer" néven jelölik. Akkor is ez a megoldás?
