Igen, sajnos ezt tapasztaljuk akkor, amikor próbáljuk forgató mozdulattal lefelé nyomni a 160-ast. Utána 10-15 centivel rövidebben megy bele a fúró. Két fúrás (most már inkább iszapolás) között viszont nem vettük észre, hogy érdemleges mennyiség magától bemenne a lyukakon (egész éjszaka is megmaradt a cső belsejében a szint).
A terv most az, hogy a fúróval lemegyünk teljesen a 160-as cső aljáig vagy akár egy kicsit tovább, hogy a belseje üres legyen, és ekkor próbáljuk csak lefelé tolni. Kiderül...
Az egész úgy indult, hogy megcsináltam a 10 centis fúrót kíváncsiságból, nézzük meg, lehet-e vele fúrni. Aztán az első 5 méter meglett egy óra alatt. Hirtelen ötlettől vezérelve és saját ötletek alapján születő megoldásokkal történtek ezután a dolgok, igazából csak tegnap, mielőtt a kérdéseimet feltettem, néztem utána a neten, hogyan is szokott működni a kútfúrás.
Közben kérdések jutottak még eszembe:
- Réselt szűrőcsövet Budapesten hol és milyen "résméretűt" érdemes beszerezni? Házilag készítettnek van értelme? (lombfűrész)
- Elég ez a szűrőcső, vagy kellene még valami sűrű szövésű szűrő szövettel bevonni?
Mondjátok gyorsan egymás után: sűrű szövésű szűrő szövet :D
Bocsánat, tudtam pedig, hogy valami fontosat felejtek el. XX. kerület Klapka utca eleje a helyszín.
Megfogadom a tanácsokat, megyünk még lefelé pár métert, hogy legyen legalább 5 méter vízoszlop. Remélem, sikerül.
Ma délelőtt készítettem egy 130 mm átmérőjű iszapolót. Kiszuperált motorkerékpár kipufogódob az alap, az aljában 1 menet fúró és egy zsanéros visszacsapó szelep. A meglévő rudazattal használjuk, tehát nem saját súlyánál fogva merül el. Először úgy próbáltuk, de ezt a nehéz sóderes anyagot nem tudta felkapni.
Ezzel az iszapolóval most a 160-as csőből 2 liter körüli mennyiségű vizes sódert szedünk ki húzásonként. Most nem nagyon megy lefelé a cső, de a belsejében még közel 1 méter anyag van. Remélem, ha az aljáig kifogyasztjuk, könnyebben megy majd.
Valóban, utólag már mi is okosak voltunk, nem feltétlenül volt jó ötlet a 160-as cső aljának kilyuggatása. Abból indultunk ki laikusan, hogy "mi van akkor, ha nem tudjuk visszavenni". Most már látjuk, hogy kifelé simán jönne, lefelé viszont (talán éppen a lyukak miatti plusz súrlódás miatt) nem megy olyan könnyen.
Csupán abból alakúlt ki a félreértésünk, hogy én szándékosan irtam a 113 mm. -es csőátmérőt, éppen a 4" -os búvárszivattyú miatt, a 23604 sz. hozzászólásomban.
Te pedig én utánam véletlenül, (reflex) a tervezett 110 mm. -es helyett irtad ugyanazt ....
A Budafilteres 125 mm. csőnél a csatlakozó tokméretnél van az általam leirt kb 135 mm. de ezt
a méretet már Te vetetted fel .... és ez már tényleg sikitva megy le a 160 mm -es KG -ba .. Üdv.
Szia Kapocska ! Csak a szakmai pontositás miatt jelzem az alábbiakat :
- már jópár évvel ezelőtt a Budafilter 94 csőgyár azért állt át a 113 mm. -es csövek gyártására a 110 mm. -es helyett, hogy azokba beleférjen a 4"-os búvárszivattyú, mégha kissé szükösen is..
- tudtommal a 160 mm. -es KG cső belső átmérője kb. 150 mm. a falvastagságtól függően. A 125 mm. -es cső külső átmérője pedig szintén a falvastagságtól függően kb. 135 mm. Éppen ezért, e
két cső közé képtelenség még plussz csőközpontositót is felszerelni és még kavicsolni is ...
" Ezeket a dolgokat nem azért irtam le, hogy elhiggyétek, hanem hogy tudjátok " :-)
Szerintem az elején rossz döntés volt az 5 cm-es „réselés”
mert egyrészt nagyobb a cső ellenállása másrészt lehetett volna 160-as kutad akár.
A 113-as cső nagyon leszűkíti a választékot szivattyú szempontból (3”,akna/felszíni).
Ha már így esett én azt javasolnám, hogy ameddig képesek vagytok, sülyesszétek a 160-ast
majd központosítóval szerelt 125-ös réselt csövet iszapolóval süllyesszetek tovább benne,
ha már ilyen jó a kavics frakciója .
A jelen elképzelés szerinti kivitelezés esetén a köpenycsőnek, szűrőkavicsnak, béléscsőnek van hidraulikai
ellenállása emiatt szükséges a mélyítés,hogy a szivattyú (lehet,hogy csak a hidr.része )ne a levegőben legyen mert ahhoz,hogy „intenzív”beáramlás legyen szintkülönbség kell.
Az országban sok olyan terület van ahol 20-30l/p esetén csak 20-30cm a vízszint süllyedés de a
tiedről azt sem tudni Mo.-on van e. Nem kíváncsiság, de ismeret és helyi tapasztalat nélkül (ilyen szűk
tartományban)
Gyurcsók tudna közelebbit az elégséges vízoszlop magasságról. :-)
" Tehát legyen olcsó és jó is. :D" ez a típus elfogyott,elkapkodták.:-)
A leírtak alapján a sóderos rétegből elvileg lehetne egy jó kutad, de szerintem tovább kéne fúrni ugyanis kérdéses, hogy egy aszályos nyár végén, augusztusban is lesz-e még víz 10m-en vagy pont akkor nem fogsz tudni locsolni, amikor a legjobban kellene...
A kút elkészültéig a szivattyúval kapcsolatban nem kéne döntést hoznod,az rá ér később is. A fúráshoz eszközként egy iszapoló nagyon előnyös lenne mert a képeken levő fúrók víz és sóder kombinációban nem igazán hatékonyak.
Házi kútfúrás folyamatban. A cél: néhány gyümölcsfát, kiskertet, virágágyást öntözni, kutyát fürdetni, esetleg WC-t öblíteni stb.
A mellékletben látható eszközökkel történik a dolog. Kb 8 méter mélységig lefúrtunk a 10 cm átmérőjű fúróval (1. kép), itt kezdett vizesedni a kiszedett anyag. Ezután ugyaneddig a mélységig kiszélesítettük a 18 cm átmérőjűvel (2. kép).
Ezután könnyedén sikerült ledugnunk 160-as PVC csövet egészen 8 méterig. A csőnek az alsó 2 méterét 5 centinként 5 centis lyukakkal láttuk el. Ez a cső jelenleg védőcsőként funkcionál, de az elképzelés szerint lent is marad, ezért lyuggattuk ki.
Elkezdtünk ebben a csőben tovább fúrni a kisebbik fúróval, miközben a csövet nyomjuk lefelé. Most ott tartunk, hogy közel 10 méter 160-as cső lent van, a fúróval még csak 9 méternél vagyunk, de már fél méter vízben gázol a feje. Tehát elméletileg, ha lemegyünk 10 méterig a fúróval is, akkor kb 1,5 méter vízoszlop lesz a 10 méteres cső alján.
A terv az, hogy ezután 110-es csövet teszünk bele, aminek az alsó 2 métere réselt szűrős lesz, ebbe fog menni a szivattyú. A két cső közé pedig ugyanezen a 2 méteren szűrőkavics.
A talaj az első métereken homokos-agyagos volt, 6 méter körül ökölnyi folyami köveket szedtünk ki. Ezután egyre inkább elkezdett tiszta finom sóderes lenni az anyag. Az utolsó méteren, amióta vízben állunk, tiszta sódert szedünk ki, aminek a szemcsemérete (a néhány darab néhány centis nagyobb követ leszámítva) lefelé haladva most már közel 2-3 mm, és egyre úgy tűnik, hogy nő.
Eddig túl szép és jó a dolog, de most már szeretnénk tudni, hogy hol hibádzik az elképzelésünk. Tudom, hogy sok tényező van, de a fenti leírás alapján kérem szépen a hozzáértőket, hogy mondjanak véleményt.
A fent leírt elképzelés életképes lehet? Bármilyen tanácsot, útbaigazítást szívesen vennénk az ügyben.
Milyen szivattyút kellene keresnünk? Amennyire látom, ez a mélység már pont az a kategória, ahová már búvárszivattyú kell. Konkrét, ajánlott típust is szívesen vennék, figyelemmel arra, hogy próbáljuk minimalizálni a költségeket. Tehát legyen olcsó és jó is. :D
Elég lehet egy ilyen kút vízhozama (a másfél méter víz alján csücsülő búvárszivattyúval) a hozzászólás elején vázolt használatra?
Üdv!Egy kis segítségre szorulok van egy 40 kutam és miért engedi el a vizet a házi vizmüvet mindig fel kell tölteni,hogy szivja.Ezt a jelenséget kb pár hónapja csinálja,mi lehet a gond?
Ha a szivattyú boltost vagy a szerelvény boltost kérdezed akkor ők az mondják igen, olyan vastag csövet kell rakni mint a szivattyú kimeneti csatlakozása. Nem véletlen, minél vastagabb annál drágább és annál több az árrése :)
Én pedig jókat röhögök mikor azt látom hogy a 10 liter/ perces kútba a visszafojtott szivattyún 1" os KPE cső van :)
A dolgot a kút tisztavizes hozamához igazodó vízigény dönti el. 1" nak ott van értelme akol 40-50 liter/perc felett akarunk(és tudunk) kutat üzemeltetni, vagy nagyon távolra kell a vizet elnyomni. Azért kár ilyen vastag csövet rakni hogy a 1/2" os gardena tömlőkocsit rádugjuk és a mist fúvókán keresztül öntözzük a virágokat.
A 10,2 úgy jött ki, hogy a 10 m vízoszlop nem pontosan 1, hanem 0,981 bar. Azaz 1 bar ~10,2 m. Gyakorlati jelentősége nincs, két "egyforma" szivattyú között is lehet ekkora különbség.
Szivattyút akkor válassz, ha a kútfúró megmondta a kutad paramétereit. (percenkénti vízhozam, hozzá tartozó üzemi vízszint, nyugvó vízszint, homokolási határ)
A nyomáskapcsoló-gumimembrános tartály kíméli a szivattyút. (ritkábban kapcsol be, van, hogy csak a tartálynyomás elegendő vizet ad a kis mennyiségű vízkivételhez, ha kellően nagy a tartály)
A presscontrol tartály nélkül minden csapnyitásnál elindítja a szivattyút, cserében van benne szárazon futás elleni védelem.