Szerintem nagyon kevéssé jellemző, hogy a középkorban a papok tudtak németül. Az egyház nyelve alapvetően a latin volt, és inkább olasz származású egyházi emberek települtek ide, mint németek. A középkorban betelepült németek jellemző módon együtt maradtak - szinte az 1945-ös kitelepítésükig.
Habár látom, hogy elég régi a hozzászólásod, remélem megkapod az üzenetem.
Nagyon felkeltetted az érdeklődésem, Lipták-Pikó leszármazott vagyok, és nagyon örülnék, ha tudnánk emailt váltani családfa ügyben. Vacak, hogy csak így tudok írni, de sajnos az emailed nem publikus, az enyém lipjud@gmail.com. Jó lenne, ha írnál.
Nem csak a papok tudtak németül akkoriban. Rengeteg városunkban már akkor is a németek adták a polgárság felét, aztán ez később sem nagyon változott. Az én őseim a mai Burgenland területén éltek, azon a vidéken meg meg elég jelentős volt már a középkorban is a németek aránya... ezt a példát azért hoztam fel, mert a mi nevünket 3 féle alakban láttam lejegyezve, úgyhogy a Te nevednél is biztosan valami korábbi félrehallás, vagy jegyzői "baki" után rögzült ilyen módon (pl: Sal=Schall). Gyakorlatilag a pap, vagy a jegyző egyéni stílusától függött, hogy milyen alakban kerül lejegyzésre 1-1 név. Így kapásból 4-5 nevet tudnék a saját családfámból sorolni (Kurtz - Kurcz, Czimer - Zimmer, Fuchs - Fux, Fieder - Fider, Merkl - Merkli stb..), amiknél hol az eredeti alak, hol egy más fajta került bele az anyakönyvbe. Azt se felejtsük el, hogy 53 féle nagyobb német dialektus létezett, úgyhogy az írásmódok természetesen eltérőek voltak, meg ehhez jött még sok helyen a magyaros írásmód.
Eszembe jutott még egy dolog....ugye a középkorban csak apapok tudtak németül...és már akkor is minden betelepített német-hostess-sváb más dialektussal beszélte a németet.Igaz?...tehát..amikor a papok keresztlevelet vagy egyéb dokumentumot állítottak ki a részükre lehet elírás a névben......ezen felbuzdulva mekkora annak az esélye, hogy Schallmauer családnévből valamelyik pap Salpauert csináljon?.........
Bár.. nekem a Pauer vagy a Bauer névváltozatrol a Payer,Paier, a Bauerröl a Bayer jut eszembe. De ez lehet azért van mert nem vagyok annyira jártas a német nevekben.
Jó a finnen azért gondolkodtam mert a Salpausselka-ból a Salpau szó a reteszelést jelenti, Salpauss a blokádját..de elka-ra vonatkozolag semmit se találtam ami mondhatná hogy az rag,vagy fosztóképző.
Nekem még az is megfordult a fejemben....lehet csak kavarás :D,de hogy ugye létező magyar család név volt a Sal (ma Saly formában található meg), csak ugye kihalt 1600körül a férfi ág. De mivan akkor..ha egy Sal és egy Pauer összeházasodott és ebből lett a név--> Sal-Pauer... és egy idő után összeforrt netán......
Viszont amit a Schaller (hencegő) szóra írtál..abba is van lehetőség..hisz akkor ez lehetett a név--> Schallerpauer.....durván forditva hencegő paraszt?:D
Egyértelműen német, a Pauer a Bauer egyik alakváltozata, úgyhogy a finnes dolog szerintem kilőhető. (A Sal alakra lenne néhány tippem, de ez csak tényleg ilyen nagyon kierőszakolt... pl a Schall/Schaller-nek van egy ilyen hencegő, kérkedő jelentése... esetleg hangos.)
Dietrich: a germán Tederich személynévből származik, ebből képezték a családnevet. (Theudoricus --> Theud=nép, faj. Ric=erős.)
Fabriczius: a családnév egy ügyes emberre utal, valamilyen kézműves mesterséget űzhetett az ős. Fabricius (latin) >> "faber" - ügyes, zseniális. a wikipediában pl a kovács (schmidt) mesterséget írja.
Czuhmajszter: Zuchmeister, ez a családnév pedig nevelőt jelent.
Egy kis segítséget kérnék egy család névhez...kutatgattam énis...de...olvasva itt a hozzászólásokat, Ti biztos tudnáto knekem segíteni;)
Salpauer a család nevem.És egyszerüen nem találok semmit ami segítene nekem. Először a sváb vonalon kezdtem..hátha...ugye a schal a sál, bauer a paraszt.... de ezt így nem találtam jónak.
Nézhetném azt is hogy van a finneknél a Salpausselka vidék....sal miatt belegondoltam de semmi infó. a Sal miatt megtudtam azt is hogy a Sal család az Atyusz nemzetség tagja, Salföld róluk kapta a nevet.. de ennyi..vége...a Sal család apai ága 1600körül kihalt..tehát---ha lenne párhuzm akkor kilöve a kihalás miatt.
Nyugdíjasként a családfát kutatva a Czolner nevet találtam Somogyban és a Máté nevet. Tudja-e valaki a Czolner név jelentését? A Máté névről meg olvastam székely, szlovák, német eredetet. Melyik lehet az igaz? Mindkét családban a felmenők egyébként jobbágyok voltak, azt ki tudtam kutatni.
Râpa magyar neve Körösmart, de ez "csinált" név, 1910-ben találták ki a román név lefordításával (mivel râpă 'meredek part', 'suvadás'). A román Râpa alakokból a magyarban /repa/, /ripa/ alakok lesznek. A Rapai-ra a tippem a német eredetű óm. Rap szn. + magyar apanévképző.
Ezért linkeltem az erdélyi helységnévtárat, abban benne vannak. De erre mondtam, hogy ha van magyar neve, akkor magyar nyelvi környezetben nem épül román alakra a képző.
Nem tudom, vannak itt erdélyi témában jártasak, meg olyanok is, akik - szerintem - onann írnak. Az erdélyi helységnévtárban a Râpaalakrománulszerepelcsak.IlyenértelembenmagyarulRipaill~répásalakkaláll.
Kiss Lajos a Felsőpaty szócikkben magyarázza a névcsalát eredetét. Pontosítva a beírásodat, a Vas megyei -paty helységnévcsalád ékezet nélküli, de ez Kiss Lajosnak nem okoz gondot, azonos eredetűnek tekinti a Pest megyei Páty, illetve a Fejér megyei Pátka helynevekkel. Feltételezése szerint ezek a helynevek személynévből erednek, méghozzá németből: Potho.
A név földrajzi elterjedtsége nagy: Alsó-, Felső-, Rába-, Kőszegpaty Vas megye, Páty Pest megye, Pátka Fejér megye, Sokoropátka Győr-Sopron megye, Pátyod Szabolcs-Szatmár megye, Pat Zala megye, Pátfalu Burgenland (Podersdorf am See)
Több előtaggal volt Páty nevű település Vályi András idején (1796) is. A Pest megyei mellett Vasban (ott ráadásul 4 is, Alsó-, Felső- Kis- és Nagypáty), Pozsony vm-ben is. Javaslom a Levéltárak Közös Keresőjébe írd be, hogy Paty (ékezet nélkül), sok érdekes dokumentum jön elő. Találgatni viszont nem érdemes, azt kellene felkutasd anyakönyvi kutatással, hogy mely vidéken élt a névadó családod a XIX. sz. első felében, XVIII. sz. második felében.
