Ha valóban érdekel, bepöttyentek pár idézetet. Előre is elnézést mindenkitől, de ahonnan száramzik, azt nem linkelném be, mert tele van Szálasit éltető szövegekkel és egyéb ultraszéljobbos marhaságokkal.
II./21:A második nyugati hadjárat Kr.e.196-195. Hun haderö a hadjárat elején 22 tumen. 1.ütközet Ellenfél egy ismeretlen nomád nép.Elég kis eröt képvisel(40-50 ezer harcos).Ortosz-vidékén,tehát Altaj,Ny-Szaján és a Mongol-Altaj háromszögén került volna sor a harcra,amit a megrémült kis nép feladott. 2.ütközet Egy nagyon erös,szívós és harcias néppel ütköztek össze a tumenek.Az oszunokkal ,akik egész Dzsungáriát uralták,s nagy elánnal védték azt a pimasz idegenektöl.Hasonló népe volt ez Ázsiának,mint Európának a vandálok.Soha nem adtak fel küzdelmet történelmük során.250 000 harcossal fordultak szembe a hunokkal.Az elsö nap nem hozott döntést,de második nap a hun hadicsel kivéreztette az oszunokat,így gyöztek ismét a daliás hunok.Ezután még két nagy:ting-lingek,kin-kunok,és két kisebb nép lemészárlása. Ezután a Turán-medence északi részén állomásozó 5 nomád nép önként megadta magát.Tehát eme hadjárat során 11-gyel növekedett az igába hajtott népek száma.
II./22:Az északi hadjárat Kr.e.195-194.
Hunerö a hadjárat elött elején 20 tumen.Az ujgurok mozgosították erejüket,ezért 3.nyugati hadjárat helyett észak felé vette az irányt Bátor senyö legyözhetetlen serege. Ez a hadjárat 8 ütközetböl állt.A legfélelmetesebb ellenfélnek az ujgurok igérkeztek,akik már eddig is nyughatatlanok voltak,és uralták is a Hunniától északra fekvö részek egy nagyobb részét.Ujgurföld a Bajkál-tó déli része körül található.Ujgurok a hun haderö 20 tumenjénél,tehát 200 000 lovasnál jóval több harcossal bírtak.Bátor tudta,hogy szemtöl-szemben csak megtizedelve gyözhetnének,így döntött,és a hadicsel sikert fialt:az Ég Fia három részre osztotta seregét így összezavarván a vad ujgurokat.Bátor tumenjei tovább folytathatták dicsö menetelésüket északra.Ezután a Léna felsö szakaszán a lolan,majd az Uitim-folyó mellett egy ismeretlen nomád nép,ezt követöen pedig az Amur-folyó völgyén s környékén élö két nép:a vuhuan és a leulang igába hajtása.Az utolsó három ütközetet harc elött feladta a három kis nép. II./23:A harmadik nyugati hadjárat Kr.e.194-193.
15 tumennel indultak a Hadak Útjára a hunok.Lényegtelen kis népek,könnyed gyözelmek.Talán az uszunok kiemelhetök a 100 ezer katonájukkal.
II./24:Az Ázsiai Hun Világbirodalom Kr.e.192.
Itt Bátor senyö hódító útjának összegzése következik.Az Ázsiai Hun Világbirodalom uralma alatt tartott 36 népet és Kínát is.Közülük 16 fegyveresen,20 önként hódolt be.A Japán-tengertöl egészen az Urál-hegyláncig tartott a Birodalom.
II./25.fejezet:Kína és Bátor senyö Kr.e.192-180.
Bátor feleségül kérte az özvegy császárnét.Az ok meghalt a ,,testvére'',a kínai császár,ez volt a hun szokás.Egy ravasz válasszal a császárné kibújt a hurokból,Bátor átlátta,de túlságosan nem ragaszkodott a szokáshoz eme helyzetben. Kína ravaszul ajándékokat küldött,hogy megpuhítsa a hun harcosokat elsösorban a fejedelmeket és a senyöt. Bátor eszesebb volt-és természetesen-mindent átlátott.A fegyvereket(díszes kardokat,töröket,íjakat,pajzsokat és lószerszámokat) elfogadta,de az étkezési müremekeket(drágafémböl és bronzból készült edényeket,serlegeket,kelyheket és tálakat) nem,a selyemruhákat kinevette,az asszonyoknak majd jó lesz.A bort elutasította,mert tudott annak bodító hatásáról.A táncosnöket asszonyokként,a zenészeket rabszolgákként hasznosította. Az ülésen a fejedelmeknek és Kiok fiának mindent elmondott,hogy ök is tudják az igazságot,és az ajándékok lényegét.
Sándor József László az a történész, aki a saját kiadójával adta ki a könyvét, egyesek szerint nincs is történész végzettsége, nem tud kínaiul és arabul, valamint 20 évnyi kutatómunka után megírt egy művet a hun-magyar rokonságról?
Azt olvastam hogy Attila nagykirály 700 éves dinasztiára nemzetségre tekintett vissza.
Ez úgy jön ki, ha az ázsiában a kínaiak által feljegyzett Tou-man a hun törzseket egyesítő fejedelem nemzetségét a Luante, Hiliante nemzetséget tekintette az ősének.
Ha szinte lehetetlen, akkor mégsem az. A helyzet az, hogy igen minimális adataink vannak arról, hogy a hunok pontosan milyen technikával ülték meg a lovat, csak azt tudjuk, hogy hátrafelé nyilaztak, mert ez minden laikusnak feltűnt. Mivel a kengyel nem ismert a hunoktól, és az avarokig mégcsak hasonló sem ismert, ezért okkal feltételezzük azt, hogy nem volt kengyelük. Ha lett vonla, akkor hamarabb elterjed szvsz a vaskengyel is, hiszen pl. a hun torzított koponyát is átvették a környező germán népek előkelői, miért pont a kengyel maradt volna ki?
Maradjunk annyiban hogy a technikát mindig átvették. Se a parthus ábrázolásokon se a velük kapcsolatban lévő népek között nincs bizonyíték kengyel használatára.
Jelenleg. ha valahol találnak egy korabeli sírban egy kengyelt (vagy egy jól felismerhető ábrázolást) én leszek az első aki beismeri hogy tévedett.
A fogalmakkal vagyunk bajban.... könnyű lovasíjász mint olyan átvétele római részről sztem. azt jelenti mint a pun háboruk során partravetett hajók lemásolása, és római csatarendbe állítása... segédnépek bevetése a harcok során nem az eredeti római hadsereg megreformálását és az adott segédnép taktikájának harcászatának átvételét jelenti, az hogy harcoltak velük mert kénytelenek voltak szír íjászok, numid lovasok vagy arabok a római hadsereg nem vette át a harcmodorukat... mi sem bizonyítja ezt jobban ha lázadás tört ki egy a adott segédnép területein a rómaiaknak nem volt per pillanat olyan csapata... ha átveszik a módit akkor ez nem jelent akadályt... mert soroznak....
"rómaiak soha nem vették át pl. a szarmaták harcászatát, "
Vajon a szarmaták közül frissen besorozott 10 000 britanniába küldött lovas milyen harcmodort folytatott. Azok akiket még 250 év múlva is szarmata egységeknek hívtak. És milyen etnikumúak voltak ha 250 évig csak britt és római nőkkel házasodtak.
Az hogy a lovasokat azokból a népek közül szerezték akik tudtak lovagolni nem meglepő. Viszont azokat a bir. minden táján szétszórták. Valamiért más találmányok elterjedtek a bir.ban pl az összetett íj amit a rómaiak a kárpát medencében is gyártottak a rómaiak.
Az itáliai fsz nem alkalmas lovas harcmodorra. Ergo nem is terjedt el senki ne várja hogy "római" lovasíjjászokat talál. Viszont római jogú lovasíjjászokat igen. Az itáliai fsz persze hogy nem terjedt el a könnyűlovas harcmodor. Az ott semmit sem ér.
Bocs, de a rómaiaknak hol volt könnyülovas íjász alakulataik, tudtommal a rómaiak nem rendelkeztek komolyan vehető lovasággal...
az hogy voltak segédcsapataik akik ezt a harcmodort művelték az még nem az átvétel római részről... ha viszont átvételről beszélünk helyesebb ha hajózás területén keresgélünk a punok jóvoltából...
rómaiak soha nem vették át pl. a szarmaták harcászatát, vagy a germán lovasságét...
Én nem lovagoltam még. Csak szeretnék rámutatni hogy a vaskor egyik legnagyobb birodalmában a lovasok tudtak hátrafordulva íjjazni. Viszont akármilyen sokáig fenált ez a birodalom és akármilyen hatalmas kulturális befolyással bírt az ókori világban soha senki nem említette náluk meg a kengyel használatát. A rómaiak akik átvették tőlük a könnyűlovas íjjász harcmodot a térségben nem ismerkedtek meg a kengyellel. Azt nem vették át. Legjobb tudomásunk szerint nem ismerték a kengyelt, parthus ábrázolásokon nem szerepel.
"Az a probléma hogy ezt nem a hunok találták ki. Ugyanezt megtették a parthus könnyűlovasok is, (szkíta törzsek???) 500 évvel korábban. Ezért nevezték el ezt a fajta lövést párthus lövésnek.
Nem értem miről beszélsz, bocsi. Itt a kengyelről és a hunokról volt szó. Ismerték és használták a kengyelt vagy sem. Ha nem használták mert nem ismerték mert nem találtak a temetkezési feltárásokon akkor a hátra lövés hatásfoka nem a megfelelő. Kivitelezhető, de nem hatásos, és nehéz, félő hogy kifut alólla a vágtató ló. A hátrafordulva lövés a következőképp történik. A pártus lövés is. Lábtámaszték nélkül a lovas mélyen beleül a nyeregbe vagy párnázott szkita nyeregtakaróba. Mély beleülésnél nem tud derékból kifordulni. Ezt csak akkor tudja biztonsággal nagy hatásfokkal megtenni, ha a lábtámasztékban kissé felemelkedik, combjain rugózik ezáltal tehermentesiti a csipőjét s ekkor fordul meg derékból. Figyelem ... nem feláll, csupán leheletnyit megemelkedik..... Ezt valami lábtámasz "kengyel" nélkül nehéz kivitelezni.
Itt nem arról van a vita hogy ezt a fajta lövést ki találta ki. A téma a kengyelen van.
Az a probléma hogy ezt nem a hunok találták ki. Ugyanezt megtették a parthus könnyűlovasok is, (szkíta törzsek???) 500 évvel korábban. Ezért nevezték el ezt a fajta lövést párthus lövésnek.
Elöttem is ismert a tény hogy nem találtak "vaskengyelt" a hun sírokban. Ezzel csak azt tudom szembeállítani, hogy kengyel nélkül azt a teljesítményt a lovasíjászat terén nyújtani amit a hunok nyújtottak ( és ezt az ellenségeik írták ) szinte lehetetlen. Biztos lábtámaszték(kengyel) nélkül, a vágtató lovon hátrafelé lőni, a hunokról irt hatásfokkal lehetetlen. Lehet de nem olyan hatásfokkal. Ugy tudom a szkiták nem mentek teljes jobb fordulóba, tehát a hátrafelé lövést nem csinálták.
A gond az, hogy se kelet-Európában, se a Kárpát-medencében nem találtak a hun sírokban vaskengyelt. Éppen ezért gondolja a kutatók többsége, hogy mivel a kínai területeken ismerték a kengyelt, ezért azt valamilyen nem tartós anyagból készítették a hunok, de erre bizonyítékunk egyelőre nincs, marad az a stabil, régészetileg alátámasztható verzió, hogy az Uráltól nyugatra a kengyelt először az avarok terjesztették el.
Hsziung-nu vaskengyel a Nojon-Ulnál talált leletből, a 2.sz-ból,
Kutatók azt mondják hogy a hunok a hsziung-nuktól származ- nak ( mongolul hunnu ) de viszont a leletek azt bizonyítják hogy a hsziung-nuk elég magas kulturával rendelkeztek, városokkal és kifinomult müvészetekkel...
ha a vaskengyelt ismerték akkor nem is olyan biztos hogy az avarokhoz kell kötni a kengyelt...
Egyelőre még csak igy van róla kép, a bünügyi laborokban használt technikával készült képet még nem találtam. Nagyon érdekes lehet, egy egész arc látványa. Kiderülhetne pár dolog a hunok arcvonásairól.
Ha jól emlékszem Stein Aurél a Tarim medencében találta a tokár nyelv emlékeit is. A tokárok a jüecsi népet takarják akiket a hunok űztek nyugatra és ők alapítják a Kusán Birodalmat (Az ő emlékeiket (Budha domborművek a sziklafalakban) rombolták a tálibok Afganisztánban.
Nos engem pont ez a három "???" jelecske megfejtése 
Hsziung-nu vaskengyel a Nojon-Ulnál talált leletből, a 2.sz-ból,
Épp most olvasok egy érdekes kiadványt a hun