Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Jelen esetben félkörboltozatos kemencéről van szó.
A kemence nagy térfogatú, liha, nem nagy fűtőértékű, de nagy mennyiségben rendelkezésre álló fűtőanyagok elégetésére lett kitalálval. Ezért is rendelkezik a többi fűtőberendezéshez képest jóval nagyobb tűztérrel. Ezek az anyagok főleg a mezőgazdasági melléktermékek.
Először a kéményt építettem meg: hattéglás, kb.6 m magas, 23cm átmérőjű, kör keresztmetszetű, a ház külső falában került elhelyezésre hőszigetelő vakolattal. (Itt jegyezném meg: a kéményt eredetileg nem a kemence céljaira építettem ezért alul a kemenceszájnál vissza kellett bontanom és a célnak megfelelően át kellett alakítani. A fentiek miatt nem is tudtam a kémény és a kemence hossztengelyét egy függőleges síkba hozni.)
Másodszor a kemence alap és felépítmény készült el: az alap U alakzat betonacél erősítéssel 15 cm mélységgel és tört öblösüveg feltöltéssel. A kemence alja élbe rakott km. téglából, a falazat 10 cm-re elvágott egyfülű cserépből jött létre agyaghabarcsba rakva. Mérete:200*120*80 cm lett 60 cm sugarú boltozattal. Ez a belvilág.
Harmadszor a hőcserélőt barkácsoltam össze, a fent leírt térbeli elrendezésben úgy, hogy a kemencébe hátulról betolható legyen. 42m 3/4-os csövet bordának, 6m 40-es zártszelvényt elosztó és gyűjtőszelvénynek építettem bele. A régi kazánról levágott szerelvények felhasználásával pedig rákötöttem a meglévő vastagcsöves, nagyvízterű radiátoros rendszeremre.
Negyedszer a lépcső készült el. Erre azért van szükség,mert a kemence a pincében került elhelyezésre, a szájnyíllása és a kémény az épület egyik külső falában van így ennek segítségével kívűlről fogom megközelíteni és etetni.
Ötödször a kemence szájnyíllásának ajtaja készült el. (Azt,hogy a kemencében lévő fűtőanyag égésintenzitását a beáramló levegő mennyiségével szabályozni lehet- az elejétől fogva gondolom- ezért ennek megfelelően alakítottam ki.) Az ajtó függőleges síkban U szelvényben mozog 0-50cm közötti tartományban. Az ajtó kétfalú, kívűl-belül tűzihorganyzott vaslemez, közte hőszigetelés.
Hatodszor. A fent leírt kivitelezési munkálatok után ez év (2012.) március 24-én üzembe állítottam kemencémet immár lakásfűtésre. A Tengelic által jelzett kátránykicsapódások megjelenése után ill.a csövek védelme érdekében már az első fűtési napok után látszott :a csöveket be kell takarni amelyek így a kemence falába kerülnek. (Itt jegyezném meg, első elképzeléseim között ez szerepelt.) A hőcserélőre rabicszerkezetet készítettem (fémdrót és háló), aztán a bordák közti, a bordák és a kemencefal közti teret kitöltöttem agyaghabarccsal majd a bordákra is húztam úgy 1-1,5 cm vakolatot. A kemence fal így kb.16-17cm-re növekedett. Ez a kemence jelenlegi állapota.
Üzemelési tapasztalatok:
A kemence a fent említett március 24 óta minden fűtési napon üzemel. A mostani szezont október 4-én kezdtük el. Tavasszal a csupasz csöveket fütöttem most már a falban lévőket.
Csupasz csövek esetén a rendszer rendkívül gyors, a fűtés megkezdése után pár perccel a radiátorok teteje már langyos volt. Ugyanakkor a hirtelen tágulás miatt gyakran kattogás volt hallható. Ennek nem kifejezetten örültem és alig vártam a szezon végét.(Itt jegyzem meg : a rendszerben van szivattyú beépítve de nem volt szándékomban sem helyét változtatni sem helyén üzemeltetni.)
A csövek besározása után tartottam attól,hogy a rendszer lelassul ám ez számottevő mértékben nem következett be (15-20 perc múlva a radiátorok teteje már most is langyos).
A fűtőanyag továbbra is kukorica és napraforgószár, amik is egy évig száradtak a szabad ég alatt kúpba rakva. Ezekből reggel és este fűtűnk be úgy ahogyan kell - 2 órai fűtés - és sokáig meleg az EGÉSZ HÁZBAN. Ez most fűtés előtt 20-20,5 fűtés után 22-23,5 C fokot jelent - ahogy sikerül alapon.
A kemence falának vastagítása következtében a paláston kézzel alig érzékelhető a hő megjelenése (ellentétben a csupasz csöves fűtéssel), pedig most hidegebb van, így több fűtőanyag is fogy. Mennyiségét (tömegét) most nem mértem alkalmanként kb.20-25kg-mal lehet számolni. Nagyon fontos a lehető legszárazabb anyag égetése ezért 1-2 hétig utószárítást alkalmazok fedett szellős helyen-.
A kemenceszáj ajtaját üzem közben folyamatosan süllyesztem az optimális égési hatásfok elérése érdekében. Indításkor 50cm a fűtés végén 25-30cm. Az az elvem,hogy az égéstér mindig belátható legyen azaz ne legyen bent füst.
Összességében szólva a technológia a hozzá fűzött reményeimet maximálisan beváltotta, de a beépített technikával szemben vannak kétségeim. Mindenesetre az esetlegesen levált sarat kéthetente- takarítás utáni átnézéskor pótlom.
Ezt a "ventilátorral rásegítek" dolgot hogyan képzeljük el?
A gázzal az mit takar? Konvektor? Cirkó?
Azért azt tudnod kell, hogy a pici légfűtő teljesítményű kályhák "hekkelése" nem feltétlen éri meg. Azért beépíteni egy vízteret meg kiépíteni a radiátoros csatlakozást...
Hát, nem is tudom. Beszélj a gyártóval:))) Nem ezt mondja.
Talán egyetértünk abban, hogy alapvetően a csk-ba nem való víztér. Különösen nagy víztartalom, ami ugye minden literjét 60-70-80 fokkal számolva, jelentős visszahűtést adhat. Bizonyára jobban tudod nálam, mik a lehetőségek arra, hogy egy cserépkályha járatait "egyszerűre" vegyük, tehát, ne keringjen sokat az esetlegesen túlhűtött füst, bár gondolom az meg az eredeti cél rovására megy (kevesebb meleget vesz fel és tárol). Ennek ellenére a HS betétek (a gyártó és beszerelő elmondása alapján) ragyogóan működnek, nem kátrányos stb. Hogy ez miként lehet, én nem tudom, ez Béla titka, de sokat épített már az tény. Egy ötletem azért van: nagy víztartály, alapvetően azt melegíti a tűz lángja és az égéstermék, a mellékesen a falakat érő hőterhelés meg kellemesen melegen tartja a kályhát, ami szép csempével van borítva:) Semmi furfangos, sokcsatornás füstjárat. Bocsánat, nem akarom degradálni a művet, de ez valójában egy cserépkályhának álcázott vízmelegítő berendezés (kazán). Ez nem baj, mert valaki nem akar kazánt a nappaliba és esetleg kandallót sem, de a cserépkályha bejön neki, viszont olyan dolgokat vár el tőle, amit egy hagyományos szerkezetű csk. nem tud nyújtani víztérrel. Az fog ilyet építtetni magának.
Ha viszont kicsi vízteret teszünk bele, nem fogja visszahűteni a hagyományos építésű (járatos) kályhát sem (érezhetően). Ha megfelelően nagyra állítjuk a kapcsolási (elkeringetési) hőfokot és száraz fával, fojtás nélkül (ahogy kell) tüzelünk, akkor sok hőt ki tudunk vonni a kályhából és az eredeti célnak is meg tud felelni (sok hő felvétele, tárolása). Amit említettem példa, ott egy teljes ház megy róla (cirkó rásegítéssel ha nem gyújtanak be). Kb. 120-140m2, csak radiátorok. Egy 500l-es pufira dolgozik a csk és a cirkó is. A ház pár éves, közepesen szigetelt. Beszagoltam a tűztérbe, nincs kolbász szag. Még a kilépő füstjáratot kellene megnézni meg a kéményt. Azt mondta nem volt benne még korom sem. Javasoltam a tulajnak, hogy legalább egy hőmérővel monitorozza a kéménybe lépés előtt a füstgáz hőmérsékletet.
Összegezve: én nem tennék csk-ba vízteret, de ha mégis valaki erre kényszerítene, akkor csak picit*. Ennek ellenére van olyan, hogy nagy víztér és jól működik a vizes csk. (ami igazából már nem is az:D).
*Esetleg megkérdezem a pontos paramétereket, de emlékeim szerint az általam hivatkozott csőregiszter úgy néz ki, hogy osztó U alakban a tűztér alján, felszálló bordák 3/4" vagy 1" és a tetején középen gyűjtő. Nincsenek túl sűrűn a bordák és kb. a középvonalukig be is vannak tapasztva, süllyesztve a kályha belső falába (gondolom samotthabarcsba van ágyazva).
Jókat mosolygunk Libik könyvén. Vöröshigany. András könyve nem gyakorló cserépkályhásoknak van írva. Megvettük, kiolvastuk, egy két dolgot megszívleltünk benne, fent a polcon van az összes csk-s irodalommal. A kazán tűztere nem samottból van. Van samottozott öntvény betét, illetve lemez. Lásd sparhelt. Apropó, van egy sparheltekkel foglakozó oldalam is. Ügyes vagy megtalálod és fikázhatod azt is. Neked van honlapod?
Mint a légtechnikás kandalló, Zsolt. A légfűtés Németországban a legelterjedtebb, mivel a házak fafödémesek lévén nem bírták volna el egy nagyobb cserépkályha tömegét. A kisebb tömegű, öntvénybetéttel rendelkező cserépkályhákat hívják meleglevegő forgatós cserépkályhának. Egyik kollégámnak van belőle vagy 3 db.
Igzad van, szerintem 2-3 radiátor még elműködik vele, nekem azzal van csak bajom, hogy kollégák simán ígérnek 14 radiátort és padlófűtést. Szerintem a HS betéttel ezt nem lehet elérni, vagy ha igen, az a csk rovására megy. Nem hinném, hogy a Hidro-Solék csinálnak ilyeneket, a D. Béla ennél okosabb.
Igazad van,ezt írtam:A Tengelic által jelzett kátránykicsapódások megjelenése után ill.a csövek védelme érdekében már az első fűtési napok után látszott :a csöveket be kell takarni
Megfogtál !
Amúgy tényleg nem kátrány volt, hanem rozsda.A fűtés indításánál az égéstermékben lévő vízgőz a hideg csöveken lecsapódott, ez cseppek formájában rendesen látszott is -főként a kemence alsó harmadában lévő csöveken.A hőmérséklet emelkedésével ez nyílván elpárolgott.
Amíg elég meleg volt a hőpufferban a gravitációs áramlás folyamatosan hűtötte a padozatot aztán egy idő után leállt.Hogy ezek után- a még mindig jó meleg kemencében -mi történt ; passz!
Tény: a csövek és főleg a zártszelvények csúnya rozsdások lettek...
Sajnálom.:( Ahogy Fidó mester is írta, egy külső felületre fektetett hőcserélő még hatalmas felületnél sem a leghatékonyabb megoldás. Te meg még légrést is gondoltál oda és a felület sem nagy.
De agyaljál csak, mert az visz előre! Hátha kijön belőle valami jó.:) Amúgy, ha nagy kockázata nincs a dolognak*, nyugodtan próbáld is ki az ötleteidet és számolj is be a tapasztalataidról, mindannyiunk okulására!
*Elsősorban a biztonság területén légy nagyon visszafogott a bátorsággal!
"Az én kemencémben nem fordult elő kátrányképződés!"
Hmmm, én nem pontosan ezt olvastam, vagy félreértettem valamit:) Ha gondolod, tedd be ide az építés menetét taglaló beírásodat vagy engedelmeddel én is szívesen megteszem. Akár aktualizálhatod is. Érdekes és tanulságos.
Ja igen, lehet még nem tettem meg, de gratulálok a művedhez! Szép munka!
Hosszabban: egy légrésbe? Mérj meg egy ilyen légrést, szerintem nincs benne 60-70 fok. Ha lenne is. Nagyon alacsony hatékonysággal tudsz onnan hőt kivenni. Főleg, hogy a kályha külső falának sugárzó hőjével egy csőben/tartályban folydogáló víztartalmat akarsz melegíteni. A 60-70 fokos vízhez sokkal magasabb hőjű áramló égéstermék és nagy felület szükséges.
Más kérdés, ha a kályha körül/felett felhalmozodó meleg levegőt el akarod szállítani onnan. Csövezéssel, ventilátorok segítségével elvileg lehetséges átkeverni egy távolabbi részébe a lakásnak. Akár hatékony megoldás is lehet, ha a kályha egyébként túlfűti azt a részt, ahol be van építve, máshol meg elkélne a meleg. De ez meg már nem a topik témája:D
Ezek a kérdések mire vonatkoznak vagy kinek szólnak? A HS betétről kérdezel? A készítőnek kellene feltenned őket ill. ha te már építettél be ilyet (úgy olvastam), akkor megoszthatod velünk az üzemeltetési tapasztalatokat.
Mint azt említettem volt a tk. topikban, én nem tennék csk.-ba komolyabb vízteret, mert nem arra való. Van, aki teszi ezt nagy üzemben, állítólag szépen működik.
Kis víztartalmút talán tennék. Láttam is ilyet, szuperül működik. Nincs kátrány, nincs túlhűtés. Itt írtam is róla.
Lehet még a tervezgetés során volt egy olyan verzió ahol a Henco csövek a búbos kemence palástjának külső oldalán futnak.Ezek a csövek kézzel hajlíthatóak azért gondolhattam erre.Mint írtam az áttörést egy már működő rendszer megismerése adta.Ott a rozsdamentes csövek a fél samottégla vastag 12,5 cm kemencefal külső ívén futnak.A pufferba csak akkor indul el a keringés ha egy belállított értéket elér a víz hőfoka.Ez 50-60C fok között van .Ez az állapot- szénabálával- fűtve kb. 3 óra múlva jön létre.
Nála az időkérdés nem elsődleges -a tartály felfűtése a cél.Megjegyezte azonban ,ha mégegyszer csinálná a kemencén belülre is rakatna csöveket .Így biztosan gyorsabb lenne a rendszer.
Nálam az időtényező fontos dolog ezért a tanulságokat levonva úgy határoztam :a kemencefalon kívűl-belül lesz egy-egy hőcserélő.
Először a belsőt gondoltam megépíteni és rákötni a rendszerre, aztán majd később a külsőt.A fűtőanyag rendelkezésre állt a gáz meg szépen fogyott az idő szorított...
Az üzemelésről már írtam.
Az én kemencémben nem fordult elő kátrányképződés!
A csövek besározása és ezáltal falba kerülése a csövek védelme miatt történt.A hőfelvétel sebességét akartam csökkenteni ezáltal,valamint a gyors hőtágulást -ami kattogás formájában rendszeresen előjött.A hátam meg lúdbőrözött ezt hallva.
A falvastagság további növelésével nőtt a hőtároló tömeg is,igy a rendszer hőtárolása jelentősen javult .A radiátorokba átadott hőmennyiség és a hőátadás gyorsasága a központi fűtéses rendszerekkel általában elvártakkal egyező.A mostani időjárás mellett ez reggeli esti felfűtést jelent .A kemence palástról hőt elvenni nem érdemes- max.40C fok-ezért a külső hőcserélő megépítéséről letettem.10cm vastag üveggyapottal hőszigeteltem le.
A csövek között is agyaghabarcs van!!!Belülről csak a tapasztás látszik.
Ha mégegyszer csinálnám pár dolgon azért én is változtatnék.
Az a gondolatom támadt, ha a (cserép)kályha a faltól 10 cm-re van építve, gyerekkoromban a lakásunkban így volt, akkor ebbe a "résbe" lehetne vízteret/csőkígyót építeni főleg, ha mögötte a kémény is melegíti!
Mi a véleményetek erről? 60-70 fokra csak felmelegedne ott a víz, nem igaz?
Meg a kályha tetejére is lehetne egy vízmelegítőt tenni.
Építettünk már be HS betétet, az közvetlen a tűztér felett volt. Szóval én nem hiszem, hogy napi két begyújtástól 12 radiátor és padlófűtés működik. A fizika az fizika.
Wow! Az egy jó kályha már alapnak is:) Igazából itt pont nem az ilyen "gyári megoldások" ill. abból indulók vannak célkeresztben, de egy ilyen átalakítás már megér egy komoly dícséretet:DDD
Megjegyzések:
- A 4l víz nem gond, főleg, hogy a kályha tűztere sem hatalmas.
- Az anyag (5mm), inverter, nyitott rendszer mind tecc!
- Az inverterből gondolom (lehet rosszul), hogy nem színuszos kimenetű. A legtöbb keringető ezt nem díjazza hosszabb távon (leég). Talán egy eseti áramszünet idejére biztosításnak megteszi.
- Az 55-60 fokos csőtermó kapcsolás kérdéses. Függően attól, hogy mennyi a rendszer víztartalma, elég sokáig (vagy mindig?) harmatpont alatti vizet hoz vissza a tűztérbe. Ez gond lehet. Kátrányosodással hogyan állsz? Ha már megérkezett a fekete művek, akkor javaslom egy kazánvédő szelep beüzemelését a következő módon:
Pl. ESBE VTC312/60 fok. Ez a szelep addig csak a kályhában keveri a vizet, amíg az AB ág el nem éri a 60 fokot. Ezután mindig annyit küld el a radiátorok felé, hogy az onnan visszatérő hideget bekeverve is meglegyen ez a nyitási hőfok. Ha ez a kevert víz már eléri a 70 fokot is, akkor direktben forog a kályha-radiátor kör, a rövidzár átfolyása minimális (3%) lesz. A puffer helyére képzeld a radiátoraidat.
Jó ötlet volt ennek a topiknak a megnyitása, sok kérdést megválaszolhat majd.
Jómagam is készítettem egy öszvér megoldást, igaz nevetségesnek tűnik, de Én egy jó állapotban lévő OHRA típusú kályhát "vizesítettem" meg.
Először jól kibéleltem majdnem plafonig samott lapokkal, majd hátsó falában elhelyeztem egy kicsit a tűz felé benyúló nem sok 4L űrtartalmú vizteret. 5mm-es lemezből lett készítve, nyomáspróbázva, kiegészítő elemekkel, áram kimaradás esetén akku+inverter, cső termosztát, keringető szivattyú, nyitott rendszerben. A kályha kapott külső levegő csatlakozást is elzáró pillangóval, valamint egy füstcső pillangót is. Meglepően jól muszikál, természetesen ingadozik a hőtermelése, mert a 4L melegvizet gyorsan átnyomja a rendszerbe a keringető szivattyú. De lehet benne egész meleg vizet is csinálni, nekem az jött be, hogy kb 55-60 foknál elküldöm a vizet, így gyakrabban tud bekapcsolni a szivattyú, többször melegebbek a radiátorok. Egy nem nagy 67 nm-es házat fűtök vele 4 radiátort visz, 2 nagy 1 közepes és 1 kicsi.
Elolvastam a topikot, próbáltam értelmezni a központi fűtéses kemencéd felépítését, talán értem is. Sokáig kiálltál amellett, hogy a kemence palástjáról (kívülről) kell levenni a hőt, de végül mégis belülre tetted a 3/4"-os csőregisztert. Majd a kátrányosodás miatt be is vakoltad, ha jól értem a hálózással együtt. A csövek közét is fedi a habarcs? Úgy értem a csövek mindenütt agyagban futnak?
Bár szerintem is szerencsésebb így, de érdekelne miért ez lett a vége? Nekem is opció a vakolás, de nem szeretnék javítgatni.
Amúgy a topikban sok hajmeresztő dolgot is találtam, majd összegyűjtöm és csinálok egy "figyeljünk a biztonságra" részt...:D
Szóval. A tűztérben 800-950C is van. Milyen vastag a csőregiszter, betét, víztér fala? 5mm. Tehát a 950C-ot 5mm választja el a visszatérő 40-35C-os víztől. Az akkor kátrányosodik? Van a kátránynak szaga? Egy nap hányszor kell begyújtani? Ha a cserépkályha átrakási ciklusa 13-15 év napi 1x-i begyújtással, akkor a csempekazán napi 3x-i begyújtásával az idő harmadolódik? Tehát minimum 5 évenként át kell rakni? Mekkora kimenő hőmérsékletnek kell lennie a kilépő füstgáznak, hogy ne érje el a harmatpontot?? Mekkora minimum kémény átmérő szükséges? Mikor már nem ég a tűz, akkor milyen meleget visz el a cserépkályhából a rendszer?
