...ad Tündik: Ha oszmán eredet lenne, akkor 'közeli' alakjának az 1715-ös összeírásban lennie kellene (mert akkor ők már ugye itt voltak). Nincs, illetve Tindik alak van, Máramarosban, Iszka (ma Izki) településen, körös körül ukrán környezetben (a faluban az összes összeírt adózó ukrán vagy ruszin. Van Tindik és Tendek alak is (Tindik Ivan és Tendek Andri, Tendek Kuzma, Tendecska)
A XVII. sz.-i (oszmán) törökök nem használtak jurtát. Itt bukik meg az egész. (A családnevek kialakulásának ideje miatt pedig pre-oszmán török népesség nemigen jön szóba).
Zsuzsa: igen, szerintem lehet a női keresztnévből alkotott családnév, ahogyan azt az RMCsSz is írja: Pl. a sok János közül az egyik egy fiú örökös nélküli ember Zsuzsa lányát vette el, beköltözött az örökségbe és utána a felesége nevével különböztették meg a többi Jánostól (a Kis János, a Nagy János, a Zsuzsa János)... Vagy az első ilyen nevű egy törvénytelen gyerek volt... Bár ez utóbbi magyarázatot nehezen hiszem.
De van olyan rokonom is, akinek a vezetékneve egy női keresztnevet formál, miközben valójában néhány nemzedékkel ezelőtt rövidült egy hosszabb névből (kb. mintha a Katona névből Kató válna). De ha a Zsuzsa gy alakult ki, akkor fogalmam sincs, hogy miből alakulhatott ki... Mindenesetre érdekes, hogy a telefonkönyv ismer pl. Zsuzsandor, Zsuzsandon neveket is (bár az ország másik részén).
Fodor: "Tud valaki valamit a nemes Fodor családról?" - mint égen a csillag!!!
1542-ben említenek egy udvardi Fodor Istvánt (Turul 1900-3), de őt sok évszázad választja el a te ősödtől, tehát legfeljebb érdekesség szintjén jegyzem meg.
Sütő/Süttő: "Milyen eredetű lehet" - természetesen magyar. "van-e jelentősége az egy és két t-nek?" - természetesen nincs.
Mancsuska: Hááát... Arra tippelek, hogy a Mancsuk (Манчук) becézett változata (vö. Deák - Kisdeák). Ukrán irányba tapogatóznék, esetleg tót közvetítéssel (Mančuška). Ebben az esetben a szótő a man lehet, ami jelenthet csalást, becsapást, csapdát. A Mancsuk pedig akkor lehet csaló, de lehet csapdákkal foglalkozó ember is (vö. csalás - csali). Ez utóbbi gondolom foglalkozásnév lehetne, bár arra most nem találtam adatot, hogy valóban létezett-e ilyen foglalkozás. Szóval a Mancsuska vagy Kiscseles vagy Kiscsalis :)
Maczkó: "A település honlapja mégis a magyar eredetű családnevek közé sorolja." - Vitatom. Nem hiszem, hogy a maci/mackó, mint a medve becézése létező magyar szó volt abban az időben, amikor a Maczkó családnév kialakult. Szerintem egyszerűen a Maciej vagy a Matej vagy akár a Martin becézett alakja. Mindenesetre valamilyen lengyel vagy tót keresztnév becézése.
"Az esetleges szláv származás amúgy lehet magyarázat arra, hogy a Felvidéken olyan gyakori ez a név?" - simán.
Kálozi: "Kálozi és Kálazi formában is láttam. Milyen eredetű lehet?" - Ok, ezt nyilván nem kérdezheted komolyan. Google térkép: Káloz.
Kondicz: "milyen eredetű lehet." - Pl szerb, ha a végét cs-vel ejtjük.
Száraz, Csikós, Galla: "magyaros hangzású nevek, de azért kíváncsi lennék az eredetükre." - Száraz: tulajdonság (aszott). Csikós: foglalkozás. Galla: keresztnévből (Gál).
Hát, ötletem az éppen van, de nem tudom biztosra állítani...
Pro:
1. Van egyfelől a "tündük" szó, ami a kirgizeknél a jurta csúcsát/"koronáját" jelenti (az a kis kerék formájú alkatrész a jurta tetejében, amiről lehajtják a nemezt, hogy kimenjen a füst és bejöjjön a fény)
2. A kirgiz a török nyelvek közé tartozik
3. A Tündik név nagyrészt Kelet-Magyarországon fordul elő (+ északkelet) - legalábbis én erre jutottam
4. A török kivonulás során (XVII sz. vége) rengetegen maradtak és telepedtek le az országban. Sokan vettek fel magyar nevet, de messze nem mindenki.
Ennek alapján arra gondolok, hogy a Tündikek őse egy Tündük volt, aki nem vonult ki.
Kontra:
1. Nem találok adatot arra, hogy ez a szó létezne/létezett volna család- vagy személynévként.
2. Igaz, hogy a kirgizben ez egy régi szó, de nem találok adatot arra, hogy rajtuk kívűl más török népeknél is létező szó lenne.
3. Miért lett volna a második ü hangból i, amikor magyarul egyáltalán nem nehéz kiejteni a Tündüköt sem.
Rekontra:
1. Vannak igen ritka családnevek. (Pl. Tóásó. Soha nem hallottam a híradásokig ezt a családnevet.) Ez a törököknél is lehetett hasonlóképpen.
2. Lehetett éppenséggel kirgiz is az a török ős. (ld. magyar - székely)
3. ...na, ehhez az ü-i változásokhoz meg végképp nem értek :)
Mostanság gyakran néztem egy már több alkalommal futó német-osztrák sorozatot. A történetek Bécsben játszódnak és hát 1-1 epizódban ilyen családnevek szerepeltek hogy: Szikora (gondolom németül Sikora-nak írják) és Pokorny (azaz Pokorni) így y-nal a végén.
No most felvetődött a kérdés bennem, hogy ezek alapjába véve magyar eredetű nevek vagy osztrák eredete van a neveknek???
A felvidéki Udvard (Dvory nad Źitavou) római katolikus anyakönyveit kutattam a MOL-ban. Véleményekre, ötletekre, meglátásokra lennék kíváncsi a következő nevekkel kapcsolatban:
Zsuzsa: Szóba jött már, elvileg magyar név. Az ükapám Zsuzsa István, a családi emlékezet szerint disznókupec volt Udvardon. Az anyakönyvekben találtam egy Zsuzsa Istvánt, aki akár az ükapám is lehet. Bár elég vad feltételezés, mivel ez a Zsuzsa István 1872-ben született, Az ő apja Zsuzsa József, cipész Udvardon, ők voltak az egyetlen Zsuzsa vezetéknevű család, akiket találtam. Megkeresetem az ő apját is, az eredmény: Zsuska János kiszolgált katona. Szóval máshogy írta a nevét. Szerintetek milyen eredetű lehet a Zsuska/Zsuzsa csaldnév?
Fodor: Feltételezett ősöm nemes Fodor Anna, Zsuska János felesége. Tud valaki valamit a nemes Fodor családról?
Sütő/Süttő: Milyen eredetű lehet, van-e jelentősége az egy és két t-nek?
Dirka vagy Dilko: Nehéz volt kiolvasni. Ötletek, hogy miféle név lehet ez?
Gubó: Szintén volt róla szó itt a topikban, elvileg szlovák-cseh, a facebookon meg ezek mellett horvát és szlovén felhasználókat is találtam. Szóval biztos, hogy szláv.
Mancsuska: Nagyon ritka név, alig találni bármilyen keresőben vagy közösségi oldalon, de létezik. Várom az ötleteket, hogy honnan eredhet!
Maczkó: Szóba jött már ez is, azt a választ kaptam, hogy szlovák-ruszin, azóta utánanéztem a facebookon is, ahol főleg lengyeleket találtam ilyen névvel. A település honlapja mégis a magyar eredetű családnevek közé sorolja. Az udvardi anyakönyvek tele vannak a Maczkó névvel, iszonyatos mennyiségű Maczkó-család élt Udvardon. Szerencsére megtaláltam közöttük az ükapámat, és még három generációig sikerült visszavezetni ezt a vonalat. Az esetleges szláv származás amúgy lehet magyarázat arra, hogy a Felvidéken olyan gyakori ez a név?
Kálozi: Udvardon szintén gyakori családnév. Kálozi és Kálazi formában is láttam. Milyen eredetű lehet?
Kondicz: Nekem új, a kérdés ebben az esetben is az, hogy milyen eredetű lehet.
Esler: Nem biztos, hogy jól olvastam, de valami ilyesmi. Ötletek?
Száraz, Csikós, Galla: magyaros hangzású nevek, de azért kíváncsi lennék az eredetükre. Udvardon amúgy a Gallából szintén elképesztő mennyiségűt találtam, eddig még nem is sikerült semmit kibogozni belőle.
Na, ismét pár cigány név, hátha valaki hozzá tud szólni.
A Náni eredetét továbbra sem tudom biztosan, a Gaburi (=Gáborcigány?) eredetéről sem vagyok meggyőződve, de itt van két újabb:
Az egyik Koro/Koró/Kóró alakokban fordul elő az anyakönyvekben (de a teljesen ékezetmentes forma leginkább olyan r.kat akv-ben van, ahol más nevek sem kaptak ékezeteket...). Megnéztem a cigány szótárat és azt mondja, hogy
koro, korro = vak koró = karperec
Szerintetek létezhet olyan fogatókönyv, ahol ez a második jelentés a családnév eredete? Nekem nem jut ilyen eszembe, de ki tudja...
Persze lehet a magyar kóró szó is a név eredete, de ezt most hagyjuk.
A másik név a Csiklya/Csikja.
A szótár szerint: ciklya = cékla
Lehetséges, hogy a szóeleji c hang cs-vé lágyuljon? Vagy mást jelent a név? Egyáltalán előforulhat a Cékla, mint családnév?
Hát nálam se lehetetlen, hogy Wohner-ek voltak igaziból, hiszen kimondottan a német betelepült családokba házasodtak be. Bár lehet, hogy kb. 100 évvel a betelpülések után, már a svábok sem voltak annyira merevek ebben a kérdésben.
Itt van a Magyar Néprajzi Lexikon szerinti definíciója. Fontos, hogy a pásztoroktól némileg eltérő volt a státusa. A számadó más feltételekkel szerződött vele, mint a pásztorokkal, s épp ebből ered a megnevezés önálló családnévként való szereplésének indokoltsága. Mert egy speciális társadalmi helyzetet rögzít (még a pásztortársadalomban is). Azaz nem Pásztor, hanem Lakos, máshol mások Talyigások.
A jászok, kunok megjegyzés annyiban helytálló, hogy náluk is, de nem csak náluk. Azaz nem kizárólagos jász-kun nyelvhasználati (néprajzi) jelenség. Az 1715. évi összeírrásban már számos Lakos nevű szerepel, teljesen más területeken.
Azért még sem olyan messze. Az én családomban vannak LAKOS nevűek. Őket azért nevezik így, mert a pásztorok közül egy, általában a fiatalabbak közül valamelyik vigyázott a szállásra azon a területen ami messze esett a tényleges lakóhelytől. Ezért nem készült szárnyék. Ezek általában a kunok és a jászok voltak. Például a Kiskunok elhajtották a nyájat, gulyát legeltetni Debrecen alá is. Míg a jászoknak Kiskunfélegyháza határában is volt legeltető területük nyáron. Nos itt kialakított ideiglenes szállást felügyelte a fiatalpásztor, mint lakos és vándorló pásztor.
Tudna nekem valaki tippet adni, hogy a Lakó név mit tükrözhet? Már gondoltam arra, hogy talán aki nem másik településről származott, így nem tudták azzal behelyettesíteni a nevét, valamint jelzőt sem tudtak ráaggatni. Így maradt az, hogy lakó. Vagy nagyon messze járok az igazságtól?
Igen, a szk. runo 'gyapjú'-ból való eredeztetés igen valószínű. Már korábban láttuk (ha jól emlékszem) pl. a Hriczu körüli kutakodásban, hogy a szk. -o végű szavak, lévén -o nincs a magyarban, csak -ó, vagy -a-ként, vagy -u-ként vetetnek át. Itt, mint látjuk, -a-val.
