Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Hát igen, ez sem olyan egyszerű, mint első látásra tűnik.
Sancibácsi ötlete-a padlás legurítása 10 cm Isoverrel- tökéletes "tűzoltó" megoldás a szezonra, de itt is fontos rendszerben gondolkodni. Pontosan ki kell számoltatni a szükséges szigetelőanyagok vastagságát minden határoló felületen külön-külön, hogy a végére nagyjából egységes "k" értéket kapjunk!! (adott felületen adott idő alatt elvesztett hőmennyiség)
De ez már tényleg a szigeteléses topikba tartozik.
Utána már vígan rakhatjuk a kályhát pincébe-padlásra :)
Lehet hogy hülyeség, de egy hőtükrös fólia a fal és a kályha kozé abba a bizonyos 1 cm-es résbe csúsztatva nem segítene valamit?
Ha kicsit tehát utánna számolunk rájössz sajna, hogy a kálhától valóban nem várhatod még a felső szint kifűtését sem! Az emeletre is kell tehát .....+a földszint.
Idézet a szakiradolomból: "A régebbi építésű átlagos lakások és családi házak helyiségeinek hőigénye ökölszabály szerűen 35-50 W/m3 között van. Ez a szerint változik, hogy a lakás v. ház elhelyezkedése hőtechnikai szempontból mennyire kedvező. A ideális esetben (35 W/m3) indul a szorosan egymás mellett lévő lakásoktól – amik alul, felül és oldalt is fűtött szomszéddal rendelkeznek – halad a szélső elhelyezkedésű lakás illetve a szabadon álló családi ház (50 W/m3)felé. Könnyen megbecsülhető, hogy a mi épületünk helyiségeihez milyen érték tartozik. középső társasházi lakás 35 W/m3 szabadonálló csaladihaz50W/m3"
Egyszerűen számítsuk ki, hány m3 a helyiség légtere és ezt szorozzuk meg a becsült hőigénnyel. A helyiség légterének a kiszámítása: Alapterület szorzva a belmagassággal. (Figyelembe kell venni a belmagasság számításakor a födém vastagságát is.) A legújabb – kiváló hőszigetelésű épületek esetén – a hőigény kb. 5-15 W értékkel csökkenthető köbméterenként. Az így megkapott értéket ezerrel osztva megkapjuk, hogy hány kW teljesítményű fűtőberendezésre van szükség minimálisan. Ezt az értéket megközelítve válasszunk. A tömegkályha illetve egyébb téglakályháknál a félreértés általában abból származik, hogy a tulajdonos csak az előnyöket gondolja végig tehát pl. a jó hatásfokot. Ebben az esetben a jó hatásfok azt jelenti, hogy a kályha felszíne - építéstől függően - 60-80C fokot mennyi fa eltüzelése árán éri el. A felszínének hőmérsékletét emelni jelentősen több fa elégetésével nem lehet ill. szétfűtjük a kályhát szó szerint. A nagyobbra épített tűztér telepakolva egyáltalán nem egyenlő a melegebbel ugyanazzal a hatásfokkal számolva. A téglakályha fűtőképességét átlagosan 500W/m2 (a kályha felszíne m2-ben) számoljuk ebből kevésbé fűt az alsó ill. felső pár sor, de intenzívebb az üvegajtó hőleadása. Tehát egy kevésbé optimista számítás szerint megáll az 500W/m2. További probléma a nem összefüggő légterek: emelet,lépcsőház,szobák amik ajtókkal kapcsolódnak. A különálló helyiségeknél külön külön ki kell számolni a hőigényt és átgondolni, hogyan fog eljutni oda a meleg ha nincs önálló fűtése. Meg kell érteni a kályhák elsősorban csak azoknak a helyiségeknek a fűtésére szolgálnak, amelyek légterével a fűtött felszínük közvetlen találkozik. Megoldás lehet a légfűtés amire van példa és ami valóban megoldja pl. a fal túloldalán levő helyiség fűtését. Vagy központi fűtésben kell gondolkodni radiátorokkal, vagy padlófűtéssel. Ez viszont már nem egyszerű kályhaépítési projekt.
Különben teljesen egyetértek ab69 és Sancibácsi hozzászólásaival....
Tehát mindenképpen javasolt a kályha átépítése és jövőre a földszintre egy nagyobb teljesítményű kályha készítése? Továbbá a padlástér szigetelése, legalább a szobák felett (két részre osztott a padlás).
A kályhát (ami a két szoba között van) nem feltétlen kell átépíteni. Ha mellette a falnyílást meg tudjátok nagyobbítani, akkor 'nagyobb felülete' lesz a szoba levegőjét melegíteni (igazából csak a levegő tud szabadabban áramlani).
A padlás hőszigetelését pedig ne halasszátok a jövő évre, max a jövő hétre:-))
A 10-es üveggyapot m2-t meg lehet venni 500 ft körül. A fél padlás 20.000 az egész 40.000 ft alatt van. Ezt a tüzelőn kb 2 tél alatt behozza. Nem kell hozzá szakember sem, házilag is le lehet gurítani, javaslom a (hő)szigeteléses topikban érdeklődj utána, ha kérdésede van (párazárás, járhatóvá tenni estleg).
Én párazáró fóliát javasolnék alá (egyszerű pe fólia, magyarúl nájlon:-))
Ha egy páraáteresztő tetőfóliát húztok a tetejére, a porja sem fog szállni.
Mondjuk én biztos nem foglalkoznék a járhatósággal: megpróbálnám a fél padlást pakolásra használni, és legalább a másik felét legurítani vele, a 18-19 fokban én nem tudnék ellenni a családdal. Aki meg beton födémet épített szigetelés nélkül azt nem a melegebb éghajlatra, hanem a sarkvidékre zavarnám!
A ház két szinten 2x 75 nm. Nem tömör, hanem üreges nagyméretű téglából készült a fal. A szobák felett padlás van, betonfödémmel, nem szigetelt. Lomtárolásra használjuk. Szerintem a kályha nem tömegkályha, hanem füstjáratos kályha külső téglaborítással. Ettől függetlenül hatásfokra nem panaszkodom, gyönyörűen melegszik, nem lehet megfogni sem olyan forró kívülről. Írtad a falat, valóban, megnéztem, a falat nagyon átforrósítja, tehát valószínűleg ott is bukunk rajta. Egyébként a 95 cm széles kályha mellett 1-1 cm van hagyva és felette 120-as áthidaló lett beépítve, tehát jövőre tudunk nagyobb rést készíteni. Ott is sok meleg elveszik gondolom. Tehát mindenképpen javasolt a kályha átépítése és jövőre a földszintre egy nagyobb teljesítményű kályha készítése? Továbbá a padlástér szigetelése, legalább a szobák felett (két részre osztott a padlás). Köszönöm a segítséget
A 4,2....-es kályha: cserépkályhák. Ennek tűzterét valóban rakják agyaghabarcsba, de át is kell rakni néhány év után.
A tömegkályhát viszont nem kell átrakni x évente. Gyakorlatilag 30-40 évre épül. Nem érdemes azt a néhány ezret kispórolni belőle: én nem ajánlom senkinek, hogy agyaggal rakja. Főleg ha nem kaolin, hanem más 'jó' agyagba. Kinek mi a jó? Van akinek az ami a legolcsóbb, vagy amihez épp hozzá tud jutni, és van.
Van annál olcsóbb tiszta agyag is. Írod: 5 zsák kell egy kályhához, na de mekkora kályhához? Ha jó az agyaghabarcs keverése, akkor egy 4,2.5,7-es kályhához elmegy 2 zsákkal, max 3-mal, de akkor már igen zsíros a cucc.
Valóban jó lenne még tudni 1-2 dolgot. (sajnos nekünk is és neked is).
1.
Téglaház: de milyen? (amúgy jól értem 2*75m2; vagy a két szint össz:75?) Tömörtégla, b38, vagy porotherm 30-38?? (bár tartok tőle, ha a belső teherhordó 50-es akkor tömör:-((
Ha kis-nagyméretű tömör téglából épült a ház arra valóban nagyon hiányzik a szigetelés a mai viágban. Nem írtad a födémet sem (vagy tetőtérbeépítéses??)! Pedig ez is nagyon fontos! Javaslom nézd, vagy nézesd meg! Ha monolit beton, vagy betongerendás-beton béléstestes , akkor azt felülről, a padlás felől feltétlen szigetelni kellene. Ez mindenképpen érezhető lesz, és az egyik legolcsóbb beavatkozás. Üveggyapot paplant kéne felülről a padlásra teríteni, de legalább 10 cm-est! (a jelenlegi energetikai szabvány szerint most épülő házaknál már min 20 fölött).
2.
Nem tudjuk milyen is az a téglakályha. Reméljük nem (dán, vagy más) tömegkályha, hanem járatos 'cserépkályha', csak tégla külsőbe öltöztetve. Sajna egy ilyen (165 cm magas, vagy inkább alacsony?) kályhától valóban nem lehet elvárni két helyiség kifűtésénél többet, ha rossz a sigetelés :-((
3.
Különösen nem, ha két oldalt az 50-es fal 'eltakarja'. Ahhoz, hogy meginduljon a légáramlás az 1-1 cm sajnos valóban édes kevés. Ez építési hiba. Ezen egyébként kőművesmunkával (ha jön a jobb idő gondolom) majd lehet segíteni. Vagyis a falnyílást nagyobbra venni: lehet nagyobb áthidalót is kell betenni (?).
4.
Összegezve egy ilyen rosszul szigetelt házban szüleink is 1 helyiséget fűtöttek 1 cserépkályhával, max 2-t, ha így a válaszfalba építették. Többet nem szabad tőle várni:-((
Marad a gond az emeleti konyha-fürdő fűtése (amúgy más fűtés nincs a házban, ez az egyedüli?). A földszinti kandalló felszálló melegével próbáltad eddig megoldani.
Nem tudom a fsz-t nem azt írod, hogy nem használjátok? Akkor javaslom vigyétek fel a konyhába, ha megoldható (kémény?). Ezektől a 80-90.000 ft-os kandallókról viszont valóban tudni kell, hogy addig meleg, és fűt, amíg ég benne a tűz. Gazdaságtalan, sok fát eszik. Nappal tudtok benne fűteni, éjjel meg úgyis a szobában alszatok.
5.
Esetleg egy normális tömeg(:-))kályhát építeni. Alternatíva lehet akár az is hogy légfűtésest, aminek a melegéből fel lehetne vinni az emeleti konyhába.
Hát röviden, és álltalánosságban ennyi. A konkrét dolgokhoz alprajz, a fal szigetelése, és a többi feltett kérdés megválaszolása kellene.
A múltkor kérdezősködtem hogy a sima 6 KW-os Géja mobil kandallót téglával körberakva rontok-vagy javítok -e a hőntartáson, kipróbáltam: határozottan jobb lett.
Eddig ha a tűz éjszaka kialudt azonnal hideg lett, most viszont 12 órán keresztül jó idő marad, csak ekkor kell újra befűteni.
Igaz, még nem voltak hidegek, de a különbség észrevehető.
A téglákat a valódi kandallóhoz hasonlóan építettem köré, és fenn is van egy koszorú, amit később egy öregbített gerendával fogok körülrakni.
Picit több infó kellene, de már ennyiből is kiolvasható néhány dolog.
1. A házat le kellene szigetelni, nagy hangsúlyt fektetve a tetőtér szigetelésére. Hőveszteség számítással talán nem untatnálak, de elég tudnod, hogy hétszeres (!!!!) hőmennyiségre is szükség lehet jól szigetelt-szigeteletlen tér adott hőfokra való felfűtéséhez, ill. annak megtartásához.
Az alsó szint kifűtése a fontosabb feladat, ha jól olvasom az egy légtér, galériával "csatlakozik" a tetőtérhez. Tehát ha a földszinten épülne egy viszonylag nagyobb teljesítményű kályha (direkt nem tömegkályhát írok, tekintettel a cs.kályhás kollégákra), annak a melege felszállna a tetőtérbe is. Így a felső szinten elég lenne egy kisebb, falközbe épített ( de inkább a konyha-szoba-szoba hármasba építve-gondolom az közfal) kályha is.
Hogy minek egy téglakályhát folyamatosan fűteni az számomra érthetetlen, ha csak így ad meleget akkor az konstukciós hiba.(el van cseszve)
Persze még sok megoldás létezik, pl. a felső szint fűthető a fölszinti kályhára kötött radiátorokkal.( ennek nem vagyok a híve, de néha nincs más megoldás),vagy légfűtéssel ellátható a "vak" helységek hőigénye.
Pontos válaszokat persze csak a helyszínen tudna adni v.melyik közelben lakó kolléga.
Sziasztok ! Sokat visszaolvastam és most segítséget illetve véleményt szeretnék kérni. Kétszintes házban élünk, téglaépítésű, de még nem szigetelt, elég huzatos helyen a Duna kb. 150 m légvonalban. A nyílászárók műanyagból vannak már mindenhol. Alapterülete a háznak kb. 75 nm, de az alsó szintről felfelé és a felső szintről a padlástér felé elég nagy hasznos területet kivesz a ház közepébe épített, 2 felfelé vezető, betonból készült lépcsősor. Szóval tagolt a ház, nincs egy központi hely. A felső szinten a két szoba közé építtettünk egy téglakályát nyáron. Méretei 95 cm széles 165 cm magas (alatta + 50 cm padka, mely nem fűtött) és 80 cm mély. A padka felöli oldalról tüzelünk, a másik szobában nincs padka, ott tehát a hőleadó felület 50 cm-rel magasabb. A két szobát még kifűti, főleg a belsőt, melynek a fala a szomszéd házzal egybe van építve, tehát onnan a szomszéd is fűti. Viszont a konyhát – amelyből a két szoba nyílik – egyátalán nem, és a fürdőszoba is hideg, az pedig a konyhából nyílik. Alsó szintre egyelőre vásároltunk egy öntvény 8 kw kandallót, hogy majd rásegítünk, mert a felső szint van belakva. A gond: iszonyat hideg van, ha meg fűtöm folyamatosan a téglakályhát, akkor rengeteg fát használunk el. Gyakorlatilag egész nap rakjuk, mert nem lehet megmaradni. Most azt próbálom, hogy a kandallóba begyújtunk reggel, mert onnan meg a lépcsőn keresztül felfelé jön a meleg, pont a konyhába. Tehát így még el lehet lenni valamennyire, csak gazdaságtalan. A padka felöli szobát 18 fokra tudjuk felfűteni, a másikat olyan 22 fokra.
Én nő vagyok, tehát teljesen laikus, a kályhás amikor rakta azt mondta, hogy ez így jó. Kérdésemre, hogy a két fal között nem fog elveszi a meleg annyit tett, hogy két oldalról kb. 1-2 cm rés van a kályha és a fal között, felfelé pedig kb. 5 cm. Szerintem a hiba oka a következő lehet:
- kicsi a kálya, sokkal nagyobb tűztérrel és nagyobb felülettel kellett volna megépíttetni,
- mivel két szoba között van a falba építve, mely főfal, ráadásul, tehát 50 cm mély, szóval a 80 cm mélységű kályhából kb. 15-15 cm lóg ki a szobák felé, ott esetleg elveszhet a hő, vagyis a falat fűtjük vele,
- ráadásul tagolt a ház.
Mit lehetne tenni szerintetek? Eléggé el vagyok keseredve. Köszönöm, ha válaszoltok.
Momentán úgy néz ki, hogy az egyetlen komoly, és legkonkrétabb kifogás, illetve kritika ami a kályhánkat , kályhaépítésünket érte az az, hogy minden szakértelm nélkül követtük el. Még egy tanfolyamra sem voltunk képesek elmenni.
Ennyi.
Nem az hogy a tüztér túl kicsi, vagy túl nagy, vagycsak rosz helyan van, vagy kihagytuk a paplant, vagy rossz az arány, vagy kicsi a lyuk, vagy nagy vagy valami. Bármi ami konkrét, és "szakmai".
Nem, semmi, csak álltalános vagdalkozás,és ez védekezésre késztet.
És ez az ami miatt sértődőttnek tünhetünk.
Pedig ami engem illet én konkrétan dühös vagyok, és ez a nem szeretem fajtából van.
Hiszen számtalanszor leírtam, hogy IGEN laikusok vagyunk. NEM, nem értünk hozzá , éppen ezért semmi esetre sem szeretnénk senkinek sem megmondani, hogy hogy kell csinálni.És mégis folyamatosan ezt vágják a fejünkhöz, mintha mi ki akarnánk itt oktatni a nagyérdeműt, hogy hogy kell tömegkályhát építeni. Ha az eddigi hozzészólásainkból ez jött le akkor egyeseknek komoly szövegértési gondjai lehetnek. Ez folyamatosan védekezésre késztet, és valóban, legutóbb a kultúra kicsit kiverte a biztosítékot.
Azért csináltam azt a blogot, mert tényleg azt gondoltam, hogy ezzel segíthetek, azoknak akik még elötte állnak, nekünk nagyon jól jött volna egy hasonló. És ezzel nem azt akartam bemutatni, hogy így kell csinálni, csak azt, hogy mi így csináltuk.Hogy jól vagy rosszul az rövidesen kiderül, gondolom.
Persze az is lehet, hogy dilettáskét tejbetökként vigyorogva fogom, nézni milyen szépen ég benne a tűz, és még meleget is ad, ja meg még tetszik is,nekem monhatja bárki , hogy ez a kályha egy szar, nem fog érdekelni.
Nem fogom többet zavarni a hozzászólásaimmal a köreiteket.
Ha valaki el szeretne érni valamiért, emailben megteheti, vagy a blog ildalain is szólhat hozzánk, úgy döntöttem a blogot még egy ideig meghagyom, és frissíteni is fogom.
Mindenkinek minden jót kívánok, kellemes Karácsonyt,és boldog új évet!
Akár megértő is lehetnék a sértődöttséged miatt, de egyre kevésbé vagyok az. Olyanokkal vagdalkozol , akik valóban értékes ismeretekkel ajándékoztak, ajándékoznak meg.
Alapból! ab69 nélkül valószínű hogy csak valami nagyobb kanyarral jutott volna el az ismeret a dán rendszerű építésről a magyar érdeklődőkhöz. Lars Helbro valószínüleg soha nem jött volna Magyarországra, ha ab69 nem ismerteti meg velünk a dán Mester tevékenységét.
Hogy nem méltatják a hozzászólásait? Valószinű, hogy nagyon szellősen nézted át a fórum bejegyzéseket!!
Az írásaira a szakmaiság a jellemző! Nem indulatok vezérlik.
Én bizom abban, hogy a későbbiekben is figyelemmel kiséri ezt a fórumot és ha kell megszólal! Többször szükség volt arra, hogy helyükre kerüljenek dolgok, hogy nehézségek megoldodjanak. Hogy gondolkodásra, megfontoltságra, több információ, ismeret megszerzésére bíztat? Hát ezt talán nem illene felróni neki!
A kályhátokkal kapcsolatos kritikák remélhetőleg ott fognak eredményt hozni, ahol leginkább kell. Az építő mester nagyon szépen dolgozik. Ha a szakmai teljeségre törekszik, akkor nem fog megelégedni a netről lelesett szerkezeti képekkel, hanem a megfelelő ismeretek megszerzésével lát neki a következő tömegkályhájának. Bízom ebben, mert a látott munka egy építeni szerető és tudó embert sejtet.
Mielőtt kialakulna az állóháború, és a két front beásná magát a 'lövészárokba'; szóval én tisztelettel megkérnék minden fórumozót, hogy érveket, gondolatokat, szakmai szempontokat, stb tessenek ütköztetni, felhozni, és nem érzelmeket, indulatokat, alátámasztatlan, megalapozatlan vádakat.
A fórum megszületése óta egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány hozzászóló írásaiban lehet szakmai dolgokról olvasni, és lehetne TANULNI!!!! És ab69 egy ilyen oszlopos tagja a "társaságnak".
Persze tanítani csak azt lehet aki tanulni akar, és nem kötekedni, ill. a nulla tudását fitogtatni makacsul, nevetségessé válva mindazok előtt akik tényleg szakmabeliek. Végre fordítani kellene egyet a monitoron, és meglátni a segítő szándékot, mert aki évek óta kályhákat épít reggeltől estig, és esténként még veszi a fáradságot, hogy tájékoztasson, tanácsokat adjon, na azt talán meg kellene becsülni. Mert hát ugye bele is sz..rhatna, aztán gondotok a bajotok, max. jókat röhög az "eredményeken".
Az elottem szolo lenyegretoro valaszt adott, en is ugyanazt mondom csak kicsit hosszabban.
Talan azert sincs tolongas, mert a figyelmes olvasas es a gondolkodas parositasa csodakra kepes.
Ha a teszteles modszereibei akarunk belemenni, akkor a LopezLabs egy jo hely, de talan szerencses lett volna egy olyan irast belinkelni, ami kimondottan a kalyhak teszteleserol szol , van valasztek. De nezelodhetsz Helbro oldalan az MHA-nal, tobb tipus meresi adatait is megtalalhatod, sot tanulsagos kiserletek is tortentek. Nem titkoljak a meresi adatok mint lathatod. Ha tisztessgesen epited az adott tipust, nagy meglepetes nem fog erni, na ja, ezt elobb celszeru megtanulni, ha mar epiteni akarjuk.
A tomegkalyha vs. cserepkalyha nem hatekonysag, hanem burkolat es penztarca kerdese.
Nem en voltam az egyetlen, aki mar pedzegette, hogy tomegkalyhat nyugodtan burkolhatsz kalyhacsempevel, de teglakalyhat is epithetsz jaratokkal, volt mar arra is precedens, hogy valaki ilyet akart tomegkalyhanak eladni. De, cserepkalyhaba is belerakhatsz nagy hatasfoku tuzteret, csak akkor meg kell erositened a falakat vagy nagyobb vastagsaggal, vagy minosegi anyagokkal. Sulyban meg ott leszunk hogy valakiben felmerul, hogy ez mar tomegkalyha.
De ha hatekonysagot emlegetsz, akkor azt sem art tisztazni, milyen hatekonysagrol beszelsz, az eges tisztasagarol, vagy arrol a melegrol ami a hazban marad azzal szemben ami a kemenyen lesz kieregetve?
Ha cserepkalyha alatt Mari neni lengyel otoset erted, mert ugye ez egy gyakori cserepkalyha tipus, tudod az a fajta amibol evente ketevente lehet a kormot lapatolni. Ebbe mondjuk benne lehet Mari neni okossaga is, hogy locsolja a fat, vagy szepen folytogatja a tuzet, hogy az a draga fa tovabb tartson.
Ha csak azt akarod osszehasonlitani, hogy egy jol megepitett tomegkalyha, vagy Marineni cserpkalyhaja egeti el nagyobb hatasfokon a fat, ezert kar gazelemzot venned, a korommenyiseg osszhasonlitasa, amit a ket kalyhabol kiszedsz az eleg arulkodo.
Ha olyan cserepkalyhat akarsz ami felveszi a verseny egy tomegkalyhaval, akkor az nem az lesz amit 60-80e ert felepitenek, atraknak. Egy komolyabb cserepkalyha belselyenek az anyagkoltsegere nem eleg ez a penz , a tobbirol ne is beszeljunk, de amig erre van igeny addig olyan is lesz akik ezt megcsinalja, ennek megfelelo minosegben.
A tomegkalyha leginkabb epitesi szempontokban hozott ujat. Kerdezz meg egy idosebb szakit vagy akar frissen vegzettet is, mit tud a 3T -rol, milyen hofokon szunik meg meg a lathato fustoles, hany fokon egnek el a fagazok, hogy eri ezt el es mi fogja kibirni ezt a homersekletet stb...? Nagyszeruen tud jo esetben fustjaratokat meretezni, szepen osszerakja a csempeket, de ha ilyeneket kerdezel tole, valoszinuleg nez mint hal a szatyorban, nem tanulta, nem ezt tanulta, ha megis, akkor azt mar magatol, szakmaszeretetbol.
A tomegkalyha eges hatekonysagban, hotarolasban maximumot tud nyujtani, ha valaki megtanulja hogyan. Ha csak egy kalyhat, vagy tipust akkor azt. De alapjaban egyszeru fizika, Magasabb hatasfoku egeshez magasabb homerseklet kell, nagyobb hotarolashoz nagyobb tomeg, a nagyobb tomeg lassaban melegszik fel, hosszab futesi periodusokra lesz szukseg, kisebb tomegnel meg a nagyjabol a forditottja.
Csempebol es teglabol is epithetsz kicsit es nagyobat, a kisebbnel hamarab kezded a kemenyt futani, kisebb lesz a hotarolasa, rovidebb es gyakoribb futesi periodusokkal mukodik hatekonyan, nyilvan leegyszerusitve, de ilyen osszefuggesekrol van szo, ezek alapjan illene megepiteni, meg a sajat barkacsolt kalyhat is. Arrol nem is beszelve, hogy passzolnia kellene a futendo hely hoigenyehez.
Barkacskalyha teljesitmenyet szamszerusiteni a ”profi” kalyhahoz....
Ha diplomatikus akarnek lenni, akkor komolytalan.
A ”profi” kalyhat meg csak -csak meg lehetne hatarozni, maximum kozeli egestisztsag, minimalis kemenyen kereszteli hoveszteseg.
A barkacskalyha, azon meg mindenki mast ert, szelsoseges esetben ugye az is lehet barkacskalyha, ha rokalyukba nedves faval fustolunk, ha azt is hatekonysagnak veszuk melyikbol fut ki a ravaszdi akkor meg nyert ugyunk is lehet. De komolyan, ki tudja hol van elrontva a barkacskalyha? Nem megfelelo meretu, nem tud tisztan egni, vagy tud tisztan egni , csak epp rovid uton a kemenybe eregeti a meleget?
Ezt szamszerusiteni es oszzehasonlitani egy jol megepitett kalyhaval? Komolytalan.
A problema nem azzal a barkacskalyhaval lesz amelyik rovid uton megrottyan, hulye volt az epito es hamar kiderult , nincs mirol beszelni. Hanem azzal amivel nincs komoly gond, latszolag szepen mukodik. Barkacs tomegkalyhat barki epithet , gyakorlott cserepkalyhas es kandallos es laikus egyaran, jol mukodo tomegkalyhat is barki epithet, aki megtanulta, tudja mire kell odafigyelni , ezzel szoktak gondok lenni.
A barkacskalyha ugye az ami ugy epul, hogy fogalmunk sincs mit csinalunk, volt egy rajz vagy fotosorozat, esetleg tobb, amit onzetlen lelkek feltoltottek,ami vagy jo vagy nem jo, masnal lehet hogy mukodik nalunk nem biztos. Szoval epitjuk ami a kepen volt, hogy minek az a feher ize, az tokmindegy rajta volt a legtobb kepen, mi is rakunk belole. Az egyiken alul van a kemeny, a masikon kozepen, ne bonyolitsuk, tomegkalyha az tomegkalyha, nekunk jo lesz valahol feluton. A kalyha all, fust kitalal, komoly problema nincs. Kicsit fustol, kicsit repedezik, nem is fut olyan jol ahhoz is sok fa kell, de a mienk.
Nagylelkuek is vagyunk megosztjuk mindenkivel, nehogy olyan konnyu dolga legyen a kovetkezo bator barkacsolonak, mit is erdemes masolnia. Az oromkodes persze idovel elszal , a kalyha nyugei maradnak. De aztan rajovunk, hogy ennel egy cserepkalyha is jobb lett volna, igen a Mari nenie, esetleg egy barkacsboltban vett kalyha is...De ugye azt nem mondhatjuk, hogy hulyek voltunk es valamit rosszul csinaltunk. Ha a haver is tomegkalyhat akar es meg akar kerni minket, mint tapasztalattal rendelkezot, hogy segutsunk neki,kerdesei lennenek. Ugye az ciki ha esetleg rajon, hogy lovesunk nem volt, mit miert csinaltunk. Szoval nem is olyan jo ez a tomegkalyha, nem is erdemes ilyet epiteni sot egy nagy rakas....Inkabb jol telesirjuk egy halom ember fulet, hogy nem jo a tomegkalyha.
Igencsak valoszinu tortenet, ezert nem erdemes 3 tonna teglat a nappali kozepere barkacsolni.
Aki meg tudja , hogyan kell jo tomegkalyhat epiteni, egyszeruen csak azert mert megtanulta, ertheto modon nem akar bunreszes lenni egy ilyen tortenetben, idovel azt is meggondolja mit mond a tisztelt nagyerdemunek, kulonosen ha egy olyan kijelentes, mint ”pofatlanul egyszeru szerkezet” egyeseknel felhivast jelent eszetlen barkacsolasra. A szerkezet egyszeru, nem a megepites, egy uszomedence meg ennel is egyszerubb szerkezet, jol megepiteni meg ennel is nehezebb...
Segitini persze szep dolog, ha meg akarja erteni valaki , hogy mukodik egy ilyen kalyha, az szoban nagyon jol mukodik, az epites, az meg ugye gyakorlati dolog.
Szoval nagyszeru , ha valaki tanfolyamon, vagy kozos epitesen akar resztvenni, minden lehetoseget megkap, hogy jol epitse fel a kalyhajat, viszont amilyen idoket elunk, nem art elotte tajekozodni, valoban azt a tudast kapjuk-e amire szuksegunk van.
Mint a link is mutatja vannak tömegkályha tesztek. Keresni kell cser.kályha tesztet és kinyomtatva egymás mellé tenni:-))
2.
Te viszed a hőmérődet a zsebedben OK. De a kályhákat hol vigyék hozzád:-)) ??
3.
Az az infrahőmérő meg minek?
Ahoz füstgáz elemző kellene. Talán két (azonos) cserépkályhát össze tudnál vele hasonlítani; de körtét almával nem szerencsés. Ezen a topikon már sokszor volt említve, hogy a töm.kályha külső felülete alacsonyabb, de hosszabb ideig, lassan elnyújtva adja ki magából.
