Van egy régi könyvem, majd be scannelek egy táblázatot, ott meg van az adott must fokból mennyi a várható alkohol.
Persze sok dolog befolyásol, de pl egy 15 cukor fokos mustból soha nem fog 12%-os bor erjedni, ha csak nem cukrozzák fel. De pl egy 19 fokosból, ha sikerül frankón szárazra erjeszteni, akkor lehet belőle 12%-os. Szóval ezek inkább azt adják meg szvsz, mennyi a várható maximum alkohol fok.
Na meg a must fokot nem csak azért mérünk, hogy a várható alkoholt megtudjuk, hanem a szőlő érettségi állapotáról is ad egy képet. (persze nem csak ezt kell nézni, de ez is egy a sok dolog közül.)
Régen én is olvastam valahol egy képletet, melyszerint a hagyományos mustfokolóval mért eredményt meg kell szorozni 0.75-el és a végeredményből 2-t levonva megkapjuk a leendő bor szeszfokát.
Leírom én hogy látom, de nem biztos hogy igazam van. (Legfeljebb kijavít valaki aki jobban tudja.)
A mustfok, cukorfok mérés célja a majdani bor szeszfokának beállítása.
A link szerint "...pontosan megmondani előre,hogy mennyi is lesz az alkoholszint lehetetlen."
Vagyis nem létezik olyan matematikai képlet amivel kiszámítható.
A BRIX a teljes cukortartalmat adja, a MM pedig a cukortartalom korrigálva a hatásfokkal (amennyiből szesz képződik)
A refraktométernek két skálája van. Egyik a cukrot, másik a cukorból várható szeszfokot mutatja.
Nem kell átszámítani semmit, mert leolvasható.
A MM mérőnél számításból, táblázatból szintén a várható szeszfok a cél.
Akár hogy csinálod nincs pontos eredmény. ("Még a tudományos irodalomban is különböző átszámítási szorzókat javasolnak. A refraktométert gyártó cégek egymaguk válasszák ki a nekik legjobban tetsző megoldást és ezért lehetséges, hogy más-más gyártó műszerén változó alkohol szintet kapunk.")
Köszi, ez megvolt, ebben az általam is írt 1,106-os osztás van. Viszont van egy könyvem, abban 15%-nyi levonást írnak a BRIX-ből.
És mindezeken felül mértem egy 18,5°MM mustot (höm. korrekciós) 21 BRIX%-nak. Ez inkább az 1,106-os osztáshoz van közelebb. Meg tudom, egy mérés nem mérés. De azért érdekelne, aki dolgozik refraktométerrel, hogy mi a kb. helyes átszámítás. Tudom, nem egyszerű pontosan átszámítani.
Köszi, de sajnos nekem ez nem mond semmit. Lehet, hogy neked triviális, hogy a törésmutató hogyan függ össze a magyar mustfokkal, de sajnos nekem fogalmam sincs. És a google nekem csak az 1,106 -os osztós megoldást adja a kereséseimre.
A BRIX%-ból - egyes helyeken azt írják - úgy kapjuk meg a °MM-ot, hogy 1,106-al elosztjuk a BRIX-et.
De ha az előző hozzászólás linkjén a képet nézem, ahol a skála be van csatolva, akkor ez nem stimmel, mert az ott látható 16,5 BRIX az kb. 15MM lenne, nem a képen látható 14,2 MM. Mi az igazság, hogyan kell átszámolni a BRIX és MM között?
v. klosterneuburgi mustmérő; arra szolgál, hogy segélyével a must cukortartalmát meghatározzák. Altalában véve mennél sűrűbb a must, annál több cukrot tartalmaz s a sűrűségmérő (areometer) annál kevésbbé sülyed be. A B.-féle mustmérő a cukormérőből (saccharometer) keletkezett, melynek fokai a mustban levő idegen anyagok befolyásának kiegyenlítésére 3 %-al kisebbítve vannak, olyformán, hogy az a folyadék, melyben a cukormérő 20 %-ot mutat, a B.-féle mustmérővel vizsgálva 17 % cukrot fog mutatni. E mustmérő az úszó-, a higanysúly- és a fokokra osztott szárból áll; a higannyal telt golyó egyszersmind egy hőmérő golyója is,, melynek szára az úszóban van. A fokok 10-34 % cukrot mutatnak s 1/4-1/2 %-ra vannak osztva. E mustmérő használata igen elterjedt, pedig nem mutat olyan biztosan, mint a magyar Pillitz-féle mustmérő, melynél 4.3 % van az idegen anyagok rovására levonásba téve s amely egyszersmind a must fajsúlyát is mutatja. Mind a két nmstmérő a 14 ° R.-nál mutat helyesen.
Tudja valaki esetleg h a Babo féle (klosterneuburgi) mustfok és a magyar mustfok között mi a különbség? Van-e valami átváltó szám, vagy ilyesmi? A neten annyit találtam, h a kettő csak hasonlít egymáshoz, tehát nem ugyanaz. Ha mondjuk a Babó féle 18', akkor az magyar mustfokban több vagy kevesebb?
Nem biztos, hogy penész, lehet vadélesztő telep is. Akár ez, akár az, ne foglalkozz vele, ilyen rendszeresen szokott nőni a must felszínére, nem fog gondot okozni! Ha két nap alatt spontán beindult, akkor meg pláne nem érdemes aggódni.
Ha valóban penész és nem csak forrásból eredendő hab, akkor mégis csak higiéniai gond volt.
Nekem tavaly az ezerjó csak ilyen teszt jellegű volt, annyira kevés, hogy kértem rokontól egy mini prést. Természetesen használat előtt elmostam, de mégis megjelent az általad említett penész folt. Én a présre gyanakszom, hogy korábban nem volt túl higiénikus... Se a rozé, se az előtte lévő mustom nem volt ilyen. Ha tudod, szívd le egy gumicsővel. Én is leszedtem, utána nem volt gond, szépen kiforrt. Bár nem kóstoltam, a pincében érik a finom seprőn, de a szüllentős napomon lehet előveszem.
Egy kis segítségre lenne szükségem, nem pont szőlő, hanem már a must forrásával kapcsolatban. Kezdő vagyok borkészítésben, ez a második évem. A szombaton leszedett Zalagyöngye must üvegballonban van, külön a színlé és a présmust. Mindkettő forrása indulásban van (spontán), és mindegyiken megjelentek fehér, 1-2 mm kiterjedésű foltok, mintha penész lenne. Nem tudjátok mi lehet? Okoz-e ez bárminemű problémát? Kotyogó van rajtuk, egyiken már habképződés is van.
(környezet: pince 15°C, 85%RH must 18,5 °MM, kb. 5-6g/l savval, minden jól el volt mosva, a szőlő egészséges volt, réz és kén volt csak használva, az utolsó júli. végén talán. A must kb. 25 °C volt, mire végre pincébe került. Ja, a pince is takarítva volt, levegője is kénezve nemrég.)
Üdv! Konkrét oltványost nem tudok, de találtam egy leírást, eszerint a Szeremley Pincészet nagyobb területen ültetett. Ha sehol nem találsz oltványt, ők talán tudnak segíteni további ötlettel.
Köszönöm, egy allig látható picike luk, többedszerre sikerült jól bandázsoni, csak a szigetlőszalag tapadt meg, remélem a bor nem fogja kioldani a szigetelő szalagot, ilyen méretű tőmlő már nincs a boltokban.
A képeken látottak már nálam is előfordultak. Az első képen a levél széle perzseléssel én nem foglalkoztam betudtam annak, hogy az új hajtásnak erős volt a permet és az perzselte meg.A következő évben minden rendben volt, mintha misem történt volna.
A második kép is ismerős, de pár éve minden permetezésnél zöldítő folyadékot használok a permetlébe (1 dcl/ 10 lit. ) azóta ilyenem nincs.
A harmadik képen sajnos esca betegséget látok. Azonnal csonkolni! Ez a betegség felülről indul lefelé. Ha időben csonkolod, akkor van esélyed a tőke megmentésére, nem szívódik le a gyökérbe. Kihajt alulról ,és semmi gond nincs a jövőben. Természetesen az idei évben a termést el lehet felejteni. Volt ilyen tőkém, csonkoltam és már 5-6 éve minden gond nélkül terem. Állítólag a túlterhelt tőkéken fordul elő. Nálam a zalagyönygén és a zöldveletelínin volt ilyen, de az idén a másik szőlőmben ( több kilométerre egymástól) is volt egy tőkém, olaszrizling, mely beteg lett, annak ellenére, hogy nem volt terhelve. Korábban már ez volt téma akkor is írtam róla.
Annyit értettem, hogy a szokásos kereskedelmi minőségű pektinbontó enzimek használata nem elegendő a metiles erjedés csökkentésére, szükség lenne a pektin frakció gyors eltávolítására ehhez.
Háztájiban, gyümölcsbornál (ribizli, meggy) ez kivitelezhető valahogyan?
Szívesen utánaolvasok, ha segítenél abban, hogy merre induljak.
