"Ezeknek a trafóknak a villanykapcsolós hálózati ki-be kapcsolgatás a jobb, vagy ha folyamatosan mennek, és a 12V-ot kapcsolgatom?"
Minden rendszernek kisebb lesz az energiafogyasztása és nagyobb lesz az élettartama, ha a kapcsolóval a 230V-os részt szakítod meg.
Valóban számos olyan termék van, amelynél a tápegység folyamatosan feszültség alatt van és a kapcsoló csak a kimenetét szakítja meg, de ezek többségénél ez nem azért van, mert így a legjobb, hanem azért, mert ebben sz esetben a gyártó alkalmazhat olcsó kisfeszültségű kapcsolót és az életvédelemre is sokkal kevesebbet kell költenie. Tehát nagyobb lesz a gyártó haszna, miközben a termék rövidebb élettartamát és a te magasabb villanyszámládat egyaránt nagy ívben leszarja.
Ez egy kis tréfa: nem egyértelmű válasz egy nem egyértelmű kérdésre.
Ha beírod Googliba, hogy: "42" az első találatok között ott lesz a jelenség részletes magyarázata is (egyébként a "Galaxis útikalauz stopposoknak" c. regény szerintem kötelező olvasmány mindenki számára :)
A lényeg, hogy egy tápegység "mennyire szereti a kapcsolgatást" nem értelmezhető kérdés, ezért erre nincs jó válasz.
Írhattam volna azt is, hogy a Mean-Well LPH-18-12 a kapcsolgatást a spenótfőzeléknél jobban szereti, de a balatoni vitorlázásnál már nem :)
Van egy Mean-Well LPH-18-12 -es IP67-es trafóm, ami 1 méter ledszalagot fog táplálni a fürdőszobában. Ezek a trafók mennyire szeretik a kapcsolgatást? Láttam már ilyesmit mennyezeti lámpában is beszerelve.
A bejövő energia három fázisát kösd a kapcsoló 2-6-10-es pontjaira, ezen belül mindegy, hogy melyik vezetéket melyik pontra kötöd.
A motor három vezetékét kösd a kapcsoló 5-8-9-es pontjaira, ezen belül mindegy, hogy melyik vezetéket melyik pontra kötöd.
Ezután kipróbálod, hogy a kapcsoló melyik állásában merre forog a motor.
Ha nem megfelelő, akkor vagy a bejövő vezetékek közül felcseréled bármelyik kettőt egymással,vagy a motor vezetékei közül felcseréled bármelyik kettőt egymással (akár magán a motoron).
Akkor jó lesz a Lidlis hőmérő is, aminek van egy külső-belső hőmérője :) Az akkuk egymáshoz viszonyítása ezzel fokpontos lesz, a tényleges pontosságát meg előtte le lehet ellenőrizni. Szerintem a célnak ez is megfelelhet.
A hőmérsékletét egy infrás hőmérővel gyorsan le tudod csekkolni mindnek. Ha meg a teljesítménye érdekel, akkor kiszeded és ott ahol használod (külső hőmérséklet miatt) ráteszel egy terhelést amivel x ideig kellene működnie. Metex rajta, terhelés rajta, stopper indít.
"Nekem a rossz akuk kiszűrésére kellene valami mód"
Arra gondolok, hogy ha mindenütt egyforma aksikat használó UPS-ek lennének (a kicsik többségében ugyanolyan aksi van), akkor valaki sorra látogathatná őket:
- az első tíz UPS-ben kicserélné az aksikat újra,
- az innen kivett tíz aksit letesztelné nyugodt körülmények között mondjuk egy automata feltöltő->kisütő->feltöltő készülékkel (tényleges amperóra érték, ha nem létezik ilyen teszter, akkor ezennel feltaláltam :)
- ezek közül a még jó aksikat betenné a (gurulós) táskájába, a készletet új aksikkal kipótolva 10 darabra,
- ezzel a 10 db aksival meglátogatná a következő 10 UPS-t
...innentől lásd az első pontot :)
Valami olyasmire emlékszem, hogy a profi akkuteszterek valami rövid idejű (tized/századmásodperces?) terhelő-töltő impulzussal (pontosabban: impulzus-sorozattal) operálnak és arra adott válaszból saccolnak aktuális kapacitást. Hogy ez valóban így van-e és hogy ez menyire megbízható, aztat nem tudom.
Azért a nagy terhelés elég jó indikáció (és egy csomó akku még ezzel is átveri az embert), de az igen szakszerű megoldás a kadmiumelektródás mérés regisztrálóval. De ez persze csak akkor működik, ha bele lehet lógatni. Ez annyira szakszerű, hogy a magyar neten nyoma sincs. :) Egy letűnt precíz világ része volt. :)
Vannak a nagyon drága akkuteszterek, és van a saját teszt, lemerítés a végéig. (1.8V/cella) Az ilyen röpke rámérések sajna semmit sem érnek. Esetleg a max. kisütőáram utalhat a belső ellenállás növekedésre...
Meg kell mérni a belső ellenállásukat. Kaphatóak gyorsteszterek amik viszonylag rövid méréssel kimutatják ha a végét járja az akku. De a tuti teszt ami pontos eredményt ad az sok óráig tart.
Nekem a rossz akuk kiszűrésére kellene valami mód, bár lehet, hogy egyszerűbb lenne kiméregetni őket meg beterhelni. A központi ups telep kizárt, tele vannak a kábelalagutaink, egy irodaház és egy kohászati vertikum között nagyon nagy különbségek vannak.
Okos töltő inkább áramgenerátoros üzemmódban tölt a kezdeti szakaszban és a kapocsfeszültség figyeléséből határozza meg az akkumulátor paramétereit. Ha a kapocsfeszültség nagyon alacsony akkor pedig csepptöltéssel finoman kezd amíg el nem éri a normál kisütött akkuhoz tartozó feszültséget és onnan kezd rendesen tölteni.
Az UPS felügyelete inkább az akkumulátor töltési ideje miatt fogja "kiszúrni" a nagyobb akkumulátort.
Okos töltő egy bizonyos áramfelvétel felett "zárlatos akku!" felkiáltással megtagadhatja a munkát
és hibát jelez. Márpedig ha egy a szokásosnál sokszorta nagyobb aksit kötük az UPS-re, annak a normál töltési áramfelvételét már nézheti a töltő hibás aksinak.
Annak előzetes leszögezésével, hogy a földelés az nem az érintésvédelem módja, hanem az érintésvédelem egyik intézkedése (mert valahogy az eddigi megfogalmazás arról szólt, hogy a földelés, a földelés, a földelés, de hát vannak még ott a figyelemért versengő intézkedések):
Csak egységes és közös megoldásban szabad gondolkodni. Ha mindenkinek van külön földelése, az vagy fölös pazarlás - mert a fémhálózatok által úgyis össze vannak kötve, és ha közel vannak egymáshoz, akkor meg úgyis rontják egymást; vagy kifejezetten veszély - mert különböző potenciálok jönnek be, amik akár egy ember által egyszerre érinthetőek.
Persze, értem én, hogy ha a közöst szépen megcsináltatod, az másoknak is jó, és természetesen azt fogják mondani, hogy ők meg voltak elégedve eddig, tehát nem fizetik ki a részüket, mert a magyar ember ilyen. De ha egyedi megoldást csinálsz, az sem lenne lényegesen olcsóbb, gondolom én.
