Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Ha nem egészűl ki vizes-levegős rendszerrel, akkor hiába ez a hőszükségleti elméleti számítás: A kályha helyisésében meg lehet gyúladni, a többi helyen pedig hideg lesz.
A légfűtéses rendszernél pontosan méretezni kell az adott helyiség hőigényét, és a légfűtéssel fűtendő szobákét, és erre kell méretezni a kályhát (össz teljesím.; és ezen belűl a külső, valamint levegős részre leadott teljesítményt)! És kell keresni egy jó gépészt:-))
Megfontolásra ajánlom a külső levegő ellátást, ugyanis ilyen kis hőszükségletű új építésű házat előfordulhat, hogy légtömörre építik! A ház még nem passzív, de közelít. Meg kell érdeklődni a dolgot a kivitelező csapattól.
Kicsit leegyszerűsítve a kéápletet, hogy megértsd: légfűtéses kályhát kell építeni, csak itt a meleget nem méterekre, hanem csak 30-40 cm-re kell elvinni, a fal túloldalára!
Azért arra a mini kályhára visszatérve, ez szerintem kicsi lenne, főleg ha annyi helyiséget szeretnél fűteni. Itt is csak a kényszer vitt rá. Kompromiszumokkal jár, ami nem mindenkinek vállalható.
Pár hónnapal ezelött irtam ide, ezért most, hogy kész lett a kályhánk bejelentkezm:)
Mi végül a téglakályha mellett döntöttünk. Amire nekünk kell pont tökéletes.
Mellékelek pár képet.
A kályha részét már kitapasztaltuk, jól működik. A sütő része még további próbálkozásokat igényel, mert eddig csak egyszer sikerült benne max. 180 fokot elérni.
Elképzelhető az is , hogy nem merjük nagyon megrakni, mert, ha jól emlékszem a kályhás azt mondta a tégla külső hőmérséklete elérheti a 110-13 fokot (nem emlékszem mit mondott:)), de a lényeg nekünk max. 95 fok volt, az is csak egyszer.
Más: van valami ötletetek mivel lehetne lekezelni a téglát, amitől tényleg szép lesz és nem is ártok neki. Prakikerben múltkor rámóztak valamit , de az nem túl jó:(
Vannak olyan előírások, amik nem érdekelnek, de a kályhára vonatkozók nem ebbe a kategóriába tartoznak, se a családot nem tenném ki egy CO mérgezésnek, se a házat nem égetném le.(ezért nem is mernék barkácsolni)
A fal másik oldalán levő fürdőszoba légfűtését hogy szabályosan lehet megoldani, ha az vastag teherviselő fal?
Magyarországon is szigorú előírások vannak, többek közt a kályhát 12 cm-rel el kell távolítani a faltól illetve megfelelő (szintén előírt) szigetelés felhasználásával fal mellé is építhető.
A falra épített kályhákkal nem csak az a gond, hogy a fallal "találkozó" oldal nem fűt, hanem az is, hogy nagy hőtehernek teszi ki a falfelületet, ami pl. könnyűszerkezetes épület esetén akár a fal beizzásához is vezethet. Esetleg leszigeteljük a kályha megfelelő oldalát.De ezt például egy új építésű háznál már "nem hiszik el" nekünk, és a nem megfelelően épített kályha miatt nem adják ki a használatba vételi engedélyt.Persze ha már régen a házunkban lakunk, mondhatjuk minket nem érdekel, a kályha ne fogjon sok helyet simuljon csak a falhoz....Még egy fontos dolog kályhát bárki építhet, de tisztában kell lennie, hogy a kályhához hivatalosan mellékelni kell a kivitelezői nyilatkozatot, ami formanyomtatvány, az adatok kitöltésével röviden jellemzi a kályhát és az építőről is információt ad.A kivitelezői nyilatkozatot csatolni kell a használatba vételi engedélyhez a tüzeléstechnikának.
Tudom általában senkit nem érdekelnek az előírások, de egy témában csak ugy lehet, úgy érdemes elmélyedni, hogy a szabályi hátteret is megismerjük.
No egy hibát máris találtam: ha a kályhát ráteszem a falra, hogy a másik oldalon légfűtéssel melegítsem a fürdőszobát, akkor kisebb lesz a hőleadó felület. Ha jól értelmeztem Chernov "Masonry Heaters: Planning Guide for Architects, Home Designers and Builders" c. anyagát, akkor az a fal 0,5-szeres szorzóval vehető figyelembe.
A viccet félretéve igen komoly szigeteléssel rendelkezik a házad.
Ebben az esetben nem a kifűthetősége, hanem az egyenletes hőmérséklet a kérdés.
Megoldható, sőt érdekes feladat, és a "magyar valóságban" kuriózum.....
Ezt előre érdemes kidolgoztatni az építővel, szakmabeliként nekem is érdekes feladat.
üdv,
Zsolt
ui: Sancibácsi véleményéhez csatlakoznék a másik esetben, egy radiátorhoz túl nagy beruházás a rézcső..., hanem inkább a fal túloldalán egyszerűen légfűtéssel megoldható a fürdőszoba fűtése.Kisebb helységek fűtését rendszeresen így oldjuk meg.
Gyors számolás alapján egy ilyen kályha nekünk is jó volna. Ha a magassága kb 2 m, akkor a felülete (0,52+0,65+0,52+0,65)*2m+0,65*0,52=5,018 m2. Itt a fórumon korábban valaki azt írta, hogy m2-enként 0,5 kW-tal lehet számolni, akkor ez akályha durván 2,5 kW-ot adna le óránként (csúcsüzemben), ami még -15 fokban is bőven fedezné a szoba hőigényét. Mivel egy 4 m-es falszakasz kivéltelével a szobát csak belső falak határolják, a "fölösleges" meleg egy része a ház többi helyisége felé távozna. 2,5*24= 60 kW az durván 6 m3 gáz, ami a ház teljes fűtésigénye +5 C körüli külső hőmérséklet mellett. Tudom, ez optimista becslés, de még ennél rosszabb értékekkel is erősen megfontolandó.
Ha elszámoltam valamit, javítsatok ki nyugodtan, légvárat semmiképpen sem szeretnék építeni!
Köszönöm a választ, és gratulálok a szép kályhához!
A kémény korlátaival tisztában vagyok, ezért is gondoltam az orosz kályhára, mert azt olvastam, hogy az kisebb méretben is készülhet. Azt is tudom, hogy a nagy hőtehetetlenség miatt időegység alatt (óránként) viszonylag kis hőmennyiséget ad le pl. a cserépkályhákhoz viszonyítva. Számunkra ez nem hátrány, hanem előny volna, tekintve a szoba viszonylag kis méretét, és ebből adódó hőigényét, ami a mostani, még szigeteletlen födém és fal mellett is csak 1,8 kW (-15 C külső hőmérséklet mellett). Nekünk az lenne a jó, ha mindenféle kezdeti lökésszerű hőleadás nélkül, egy begyújtással sokáig, egyenletesen mérsékelt meleg legyen. A házban gáz-központi fűtés van, a szobákban termosztátos szelepes radiátorok vannak, tehát az alap fűtőrendszer rugalmasan tudna alkalmazkodni a kiegészítő fűtéshez. Az is külön előny lenne, hogy a kályha fala kevésbé forrósodik át, mint egy cserépkályha, mert kis gyerekeink vannak (emiatt padkával ellátott kályha építtetésén gondolkodunk).
Azt ugye jól gondolom, hogy az orosz kályhát is a többi típushoz hasonlóan kell fűteni, vagyis egyszeri 5-10 kg fával megpakolva begyújtani, aztán ha leégett, lezárni, és élvezni a meleget?
Koszonom a valaszt. A csatolt kepen a hoigeny szamitast probaltam szemleltetni. Gondolom ez a hoigeny nem tul nagy, es letezik akkora kalyha, ami tudja ezt teljesiteni. En ebben bizom. Inkabb a ho elszallitasa lehet a problema a kalyhaval nem hataros szobakba. Valamint a kalyha helyisegenek tulmelegedese? Velemeny?
Ha majd megépítette a Mester Úr a kályhát és működik is minden más egyébb kisegítő fűtés nélkül csak légfűtéssel, csak egy kályhával, akkor azt a telefonszámot mi is elkérjük...:)))))))
(Különben minimum 3 kályhával lenne ez komolyan lehetséges, vagy olyan házban amelynek közelít a nullához a fűtésigénye.)
Először is köszönet a fórum létrehozásáért és annak hozadékaiért! Továbbá, mivel végigolvastam az előzményeket, máris előrebocsátom, hogy nem kérek kiviteli terveket, és nem is szándékozom saját kezüleg nekifogni :)
Nem rég költöztünk egy régi (60-as években épült) házba, ahol még megvannak a kémények és az előző tulajdonos elmondása szerint cserépkályha is volt. Ennek kéménye 14x14-es, bár lehet, hogy a falban nagyobb, mert a kéményeen látható egy lépcsőzetes bővülés.
Ehhez a kéményhez a dán és finn kályha nyilván kilőve, de ha jól értem, az orosz harangkályha még jó lehet. A szoba 16 m2, de két másik szoba nyílik belőle, a kémény tartó fal pedig a fürdőszobával közös.
A kérdésem az, hogy kiegészítő fűtésként egy kisebb orosz kályhát be lehetne-e pakolni ebbe a szobába úgy, hogy részben rásegítsen a két belőle nyíló szobára, illetve a "dpek féle" hőcserélővel a fürdőszobára?
Meg nem sikerult teljesen vegigolvasni a topicot, de lenne egy kerdesem. Valaki tudna segiteni olyan tomegkalyhat tervezni, ami ki tud futeni a foldszinten 140 negyzetmetert es a tetoterben 70-et? A tavolabbi helyisegekbe legfutessel lehetne megfelelo mennyisegu hot szallitani?
Tömegkályhát építenék csőkígyóval. Részt vettem egy tanfolyamon, ahol egy ilyet csináltunk.
A mester a tűztér/ utánégető samott hátfalára agyagozta kívülről a csőkígyót. Azt mondta, hogy ha nagyobb hőt akarok elvenni, akkor az utánégető tetejére is felkúszhat a rézcső.
A "tanfolyamon" épült kályha egy félkész házban volt, nem volt tiszta, hogy mekkora helységet is fog fűteni a vízkör.
Komoly méretezést, számítást én még nem láttam a csőkígyó hosszával, a fűtendő helység méretével kapcsolatban. Nem tudom, mi biztosít arról, hogy ne forrjon fel a víz, de mégis meleg legyen a radiátorral fűtött szobában is. Erről tudok nekem valami infoval szolgálni?
Mérte már meg valaki a samott hátfal külső hőmérsékletét? És az utánégető tetejének a külső hőmérsékletét?
Hát igen, ez sem olyan egyszerű, mint első látásra tűnik.
Sancibácsi ötlete-a padlás legurítása 10 cm Isoverrel- tökéletes "tűzoltó" megoldás a szezonra, de itt is fontos rendszerben gondolkodni. Pontosan ki kell számoltatni a szükséges szigetelőanyagok vastagságát minden határoló felületen külön-külön, hogy a végére nagyjából egységes "k" értéket kapjunk!! (adott felületen adott idő alatt elvesztett hőmennyiség)
De ez már tényleg a szigeteléses topikba tartozik.
Utána már vígan rakhatjuk a kályhát pincébe-padlásra :)
Lehet hogy hülyeség, de egy hőtükrös fólia a fal és a kályha kozé abba a bizonyos 1 cm-es résbe csúsztatva nem segítene valamit?
Ha kicsit tehát utánna számolunk rájössz sajna, hogy a kálhától valóban nem várhatod még a felső szint kifűtését sem! Az emeletre is kell tehát .....+a földszint.
Idézet a szakiradolomból: "A régebbi építésű átlagos lakások és családi házak helyiségeinek hőigénye ökölszabály szerűen 35-50 W/m3 között van. Ez a szerint változik, hogy a lakás v. ház elhelyezkedése hőtechnikai szempontból mennyire kedvező. A ideális esetben (35 W/m3) indul a szorosan egymás mellett lévő lakásoktól – amik alul, felül és oldalt is fűtött szomszéddal rendelkeznek – halad a szélső elhelyezkedésű lakás illetve a szabadon álló családi ház (50 W/m3)felé. Könnyen megbecsülhető, hogy a mi épületünk helyiségeihez milyen érték tartozik. középső társasházi lakás 35 W/m3 szabadonálló csaladihaz50W/m3"
Egyszerűen számítsuk ki, hány m3 a helyiség légtere és ezt szorozzuk meg a becsült hőigénnyel. A helyiség légterének a kiszámítása: Alapterület szorzva a belmagassággal. (Figyelembe kell venni a belmagasság számításakor a födém vastagságát is.) A legújabb – kiváló hőszigetelésű épületek esetén – a hőigény kb. 5-15 W értékkel csökkenthető köbméterenként. Az így megkapott értéket ezerrel osztva megkapjuk, hogy hány kW teljesítményű fűtőberendezésre van szükség minimálisan. Ezt az értéket megközelítve válasszunk. A tömegkályha illetve egyébb téglakályháknál a félreértés általában abból származik, hogy a tulajdonos csak az előnyöket gondolja végig tehát pl. a jó hatásfokot. Ebben az esetben a jó hatásfok azt jelenti, hogy a kályha felszíne - építéstől függően - 60-80C fokot mennyi fa eltüzelése árán éri el. A felszínének hőmérsékletét emelni jelentősen több fa elégetésével nem lehet ill. szétfűtjük a kályhát szó szerint. A nagyobbra épített tűztér telepakolva egyáltalán nem egyenlő a melegebbel ugyanazzal a hatásfokkal számolva. A téglakályha fűtőképességét átlagosan 500W/m2 (a kályha felszíne m2-ben) számoljuk ebből kevésbé fűt az alsó ill. felső pár sor, de intenzívebb az üvegajtó hőleadása. Tehát egy kevésbé optimista számítás szerint megáll az 500W/m2. További probléma a nem összefüggő légterek: emelet,lépcsőház,szobák amik ajtókkal kapcsolódnak. A különálló helyiségeknél külön külön ki kell számolni a hőigényt és átgondolni, hogyan fog eljutni oda a meleg ha nincs önálló fűtése. Meg kell érteni a kályhák elsősorban csak azoknak a helyiségeknek a fűtésére szolgálnak, amelyek légterével a fűtött felszínük közvetlen találkozik. Megoldás lehet a légfűtés amire van példa és ami valóban megoldja pl. a fal túloldalán levő helyiség fűtését. Vagy központi fűtésben kell gondolkodni radiátorokkal, vagy padlófűtéssel. Ez viszont már nem egyszerű kályhaépítési projekt.
Különben teljesen egyetértek ab69 és Sancibácsi hozzászólásaival....
Tehát mindenképpen javasolt a kályha átépítése és jövőre a földszintre egy nagyobb teljesítményű kályha készítése? Továbbá a padlástér szigetelése, legalább a szobák felett (két részre osztott a padlás).
A kályhát (ami a két szoba között van) nem feltétlen kell átépíteni. Ha mellette a falnyílást meg tudjátok nagyobbítani, akkor 'nagyobb felülete' lesz a szoba levegőjét melegíteni (igazából csak a levegő tud szabadabban áramlani).
A padlás hőszigetelését pedig ne halasszátok a jövő évre, max a jövő hétre:-))
A 10-es üveggyapot m2-t meg lehet venni 500 ft körül. A fél padlás 20.000 az egész 40.000 ft alatt van. Ezt a tüzelőn kb 2 tél alatt behozza. Nem kell hozzá szakember sem, házilag is le lehet gurítani, javaslom a (hő)szigeteléses topikban érdeklődj utána, ha kérdésede van (párazárás, járhatóvá tenni estleg).
Én párazáró fóliát javasolnék alá (egyszerű pe fólia, magyarúl nájlon:-))
Ha egy páraáteresztő tetőfóliát húztok a tetejére, a porja sem fog szállni.
Mondjuk én biztos nem foglalkoznék a járhatósággal: megpróbálnám a fél padlást pakolásra használni, és legalább a másik felét legurítani vele, a 18-19 fokban én nem tudnék ellenni a családdal. Aki meg beton födémet épített szigetelés nélkül azt nem a melegebb éghajlatra, hanem a sarkvidékre zavarnám!
A ház két szinten 2x 75 nm. Nem tömör, hanem üreges nagyméretű téglából készült a fal. A szobák felett padlás van, betonfödémmel, nem szigetelt. Lomtárolásra használjuk. Szerintem a kályha nem tömegkályha, hanem füstjáratos kályha külső téglaborítással. Ettől függetlenül hatásfokra nem panaszkodom, gyönyörűen melegszik, nem lehet megfogni sem olyan forró kívülről. Írtad a falat, valóban, megnéztem, a falat nagyon átforrósítja, tehát valószínűleg ott is bukunk rajta. Egyébként a 95 cm széles kályha mellett 1-1 cm van hagyva és felette 120-as áthidaló lett beépítve, tehát jövőre tudunk nagyobb rést készíteni. Ott is sok meleg elveszik gondolom. Tehát mindenképpen javasolt a kályha átépítése és jövőre a földszintre egy nagyobb teljesítményű kályha készítése? Továbbá a padlástér szigetelése, legalább a szobák felett (két részre osztott a padlás). Köszönöm a segítséget
A 4,2....-es kályha: cserépkályhák. Ennek tűzterét valóban rakják agyaghabarcsba, de át is kell rakni néhány év után.
A tömegkályhát viszont nem kell átrakni x évente. Gyakorlatilag 30-40 évre épül. Nem érdemes azt a néhány ezret kispórolni belőle: én nem ajánlom senkinek, hogy agyaggal rakja. Főleg ha nem kaolin, hanem más 'jó' agyagba. Kinek mi a jó? Van akinek az ami a legolcsóbb, vagy amihez épp hozzá tud jutni, és van.
Van annál olcsóbb tiszta agyag is. Írod: 5 zsák kell egy kályhához, na de mekkora kályhához? Ha jó az agyaghabarcs keverése, akkor egy 4,2.5,7-es kályhához elmegy 2 zsákkal, max 3-mal, de akkor már igen zsíros a cucc.
