Tény hogy nem egy zeneőrült vagyok, de vicc hogy esküsznek az extrém vezetékméretekre/anyagokra és az aranyozásra, minek következtében "csillogóbb" hang és még a csöves végfok is szebben szól
OK ez is egy őrület
Én nagyon motorbuzi voltam, anno valaki a veteránjának a berugókarját "haveri alapon" bearanyoztatta
Hacsak nem a hobbielektroniak oldalt nézzük, ezeket a trafókat ontják a gyárak és a torroid vas tekercselése rég megoldott sorozatgyártásban
Én sem értem, miért kerül egy menüsor a Costesben 20 ezer forintba, amikor a lassúsebesi Vadvirág kempingben jól lehet lakni egy ezresből! Francba a biopiaccal, ott van a teszkó, ott is lehet kapni paradicsomot meg uborkát, hát nem?
Mindegy is, aki annyira elvakult audiofil az vegye meg
Általában ez az a pont, ahol nincs értelme tovább vitázni. Olyat, aki nem hallotta/látta* mire képes egy jó leválasztótrafó vagy egy jó tápkábel, úgysem lehet meggyőzni.
Mint a beidézett weblapunkról kiderülhet, mi ezeket a készülékeket kizárólag úgy adjuk el, hogy előtte a vevő a saját otthonában kipróbálhatta. Ha tetszik, kifizeti, ha nem tetszik, visszaadja.
*a tv-készülékek, pláne a kivetítők képén is látni, ha a tápellátásuk rendbe van téve.
Jó kérdés, de nem tudom, hogy mekkora lehet a kis széria - nagy széria hányados.
Általában
- van egy "tervezési" költség, amin többnyire úgy lehet alkudni, ha móricka rajz helyett egyből pl CAD formátumot kapnak (ekkor tulajdonképpen az lesz meghatározva, hogy hányszor kell letenni a lézert új pozícióba és onnan hány centit kell mozognia, meg a "szabásminta", hogy egy táblából hány ilyet lehet kivágni), ez a tervezési költség ugyanannyi egy db és egy millió db esetén is.
- aztán az sem mindegy, hogy van-e a raktárban megfelelő maradék anyag (ha a kuncsaft rugalmas az anyagválasztás terén, akkor egyedi/kis széria esetén lehet erre esély),
- stb. stb. pl megbízható (azonnali) fizetés
Ha az egész dolgot (még az árképzés előtt!!) jól láthatóan fájdalommentessé tesszük számukra, akkor az ilyen cégek (remélhetőleg ;) hálásak lesznek az árban is.
Nem hivatalos feszültség átütés szempontjából nem kell semmilyen távolság közöttük: 230 voltot mindegyik bírja, a villám meg mindegyiken átüt :)
Zavarszűrés szempontjából a zavartól függően nulla és egy méter között :)
Hivatalosan meg nem futhatnak együtt, tehát vagy külön csőben kell vezetni őket (de a két cső futhat közvetlenül egymás mellett), vagy külön vezetékcsatornában (esetleg elválasztó falas osztott vezetékcsatornában).
És gyedi darabokál olcsón üzemeltetik a gépet? Azon kívül, hogy a 20ezer pénzes tápkábelt nagyon nem értem, az ilyen kicsi szériás cuccok azért már érdekesebbek...
Klasszikus darabot mindenki ismeri:
https://www.youtube.com/watch?v=Rkm8nVmcmQE
Másik csoportban éppen fényképezőgép objektívre anyáztak, hogy miért több 10ezer pénz, mikor egy gagyi műanyag, meg némi lencse, meg pár occsó mikromotor. Igen, és egy 20-30ezer fős cég van mögötte, aztán ezt évek alatt ki is kellett találni. Nahh, ez is pénz, amit meg kell keresni.
"A készülékház előállítása is alulról nyaldossa a 20 ezret. Ha jobban megnézed, mind a három eleme (alváz, előlap, tetőlemez) elég komplex: hajlításokkal, merevítésekkel, tizedmilliméterre fúrt lyukakkal,"
Mindez egyszerű rutinfeladat egy lézervágónak és egy számítógép vezérelt hajlítógépnek
(és tudok olyan helyet, ahol ez a két gép egymástól csupán 3 méterre van, így a szállítási költség is jelentősen csökken :)
"Ugyanakkor az érdekelne, hogy mit kell pontosan érteni azon, hogy rossz minőségű az áram? Impulzus tüskéket, eltérő frekvenciát, ingadozó feszültséget?
Mert ezeket a tápegységek ki tudják egyenlíteni, ill. szűrni."
Igen. Főleg hogy a készülékek tápegységeiben eleve van transzformátor :-)
Ugyanakkor az érdekelne, hogy mit kell pontosan érteni azon, hogy rossz minőségű az áram? Impulzus tüskéket, eltérő frekvenciát, ingadozó feszültséget?
Mert ezeket a tápegységek ki tudják egyenlíteni, ill. szűrni.
Ugyanakkor volt egy oszcilloszkóp, egymás után többször is tönkre ment. A szervizes azt ajánlotta, hogy ne abba a konnektorba dugjuk, próbáljuk meg másikban. És valóban, utána megszűnt a probléma. (Ez egy gyártó üzemben volt, ahol sokféle eszköz működött a hálózatról.)
Nem helyes az otthon, a konyhaasztalon összerakott, szabadidőben, hobbiból tekercselt megfejtések anyagárához mérni egy sorozatgyártott, kereskedelmi forgalomba hozott készüléket.
De rendben, nézzük csak, a nettó ár 63 ezer forint. Ebben benne van a trafó, a készülékház és a 2+1 csatlakozó. Ez utóbbiakat mi is ugyanott vesszük, ahonnan te is be tudnád szerezni, darabjuk olyan 3.000 forint.
A készülékház előállítása is alulról nyaldossa a 20 ezret. Ha jobban megnézed, mind a három eleme (alváz, előlap, tetőlemez) elég komplex: hajlításokkal, merevítésekkel, tizedmilliméterre fúrt lyukakkal, ráadásul elég bőkezűen számolt anyagvastagsággal. A fényezés és a feliratok szitanyomása sem két fillér. A négy krómozott díszcsavar az előlapon uszkve egy ötszázas. A négy készülékláb meg egy másik.
Magára a trafóra így marad 33-35 ezer forint.
Itt egy elég komoly vasmagra van kézileg feltekercselve olyan 3 kiló négykilences tisztaságú kriogenizált LC-OFC réz vezeték.
Ha tudsz ennél olcsóbban ilyen trafót tekercselni, akkor feltétlenül keress meg magánban :-)
Ja, és persze ha megbocsátasz, lenne egy pici árrés is a készüléken. Kicsit szégyellem is magam érte, de cserében nem neked kell egyesével beszerezned a vasmagot, a rézvezetéket, a készülékházhoz szükséges fémlemezeket, csavarokat, a csatlakozókat (ezek valahogy ritkán elérhetőek egy 50 km-es körön belül); nem neked kell rohangálni a megmunkálóhoz, fényezőhöz, szitanyomóhoz; nem neked kell tekercselni a trafót és összecsavarozni a komplett készüléket.
És a végén még elhíresztelni az embereknek, hogy egyáltalán létezik ilyen cucc. Saját website (ez a minimum - te is az oldalunkat linkelted be), Facebook csoport most már fizetett megjelenésekkel, tesztek megszervezése, hirdetések, az előre legyártott és még el nem adott készülékek finanszírozása... Bezony, csak ez az egyetlen utolsó tétel is meglepően drága: ha 30% árréssel számolunk, két tucat készülék legyártása akkor is 44.100 x 24 = több mint egymillió forintba kerül, míg ha ezt a pénzt simán lekötöm a bankomban, egy év alatt minden munka és kockázat nélkül 5-7 százalékot fial....
És akkor még nem említettem, hogy a készüléket szívesen kölcsönadjuk otthoni tesztre (és ha véletlenül levered a sarkát, akkor az a mi veszteségünk), az eladás után garanciát vállalunk rá, aztán ha valaki nagyobbra cserélné, akkor a vételi áron beszámítjuk.... Közben mindenféle adókat és járulékokat fizetünk, amikből a végén az állam a gyereked iskoláztatását, a nagymamád kórházi kezelését és a színházjegyed támogatását fizeti...
Az "sz" hangot a magyarban használjuk, ezért az ESD rövidítésben az S valóban static-nak olvasandó.
Akkoriban amikor ez az alapmű íródott, akkoriban dívott az s lágyítása a magyarban. (tepsi és tepszi...):)
A statika szó inkább valaminek az álló, nyugvó állapotára utal. Ellentéte a dinamika.
Pl.: amikor egy erősítő áramkör nincs vezérelve akkor beszélünk statikus állapotról, (a munkapontja statikus, nem mozog) amikor pedig vezérlést kap, akkor dinamikus üzemmódról beszélünk, (mert a munkapontja a munkaegyenesen vándorol a vezérlés szerint.)
Ugyanígy értelmezendő a fűtés hálózatban az, amikor nem kering a víz, mert áll a szivattyú, és amikor áramlik a víz. Az egyik statikus állapot, a másik dinamikus. Ezért nem ugyanaz, hogy hová szereljük a torlót. :) Mert statikus állapotban valóban mindegy, de amikor áramlás van, már nem ugyanaz a helyzet. Azért bátorkodtam felhozni ezt is példának, mert sokan vagyunk akik abban a topicban is megfordulunk.
A sztatika az a töltések közötti kölcsönhatást jelenti.
