Az előbb jött 2 gólya. Az egyik leszállt a fészekre és kelepelt, a másik közben alacsonyan körözött az udvar fölött, majd leszállt a nyírfa tetejére. Kb 10 perc után mindkettő felszállt és néhány nagyobb kör után felültek a halastó szélén lévő nyárfasor egyik száraz fájának a tetejére a fészektől mintegy 80-100 m-re, kb 20 m magasra, szemlátomást éjszakázni.
Nem igazán értem ezt a viselkedésüket. Csak arra tudok gondolni, hogy fiatalok jöhettek vissza és tartva az öregek üldözésétől, nem mertek a fészken maradni, de azért látótávolságra töltik az éjszakát. Talán holnap már ide települnek ha látják, hogy nyugi van, hisz az öregek már biztosan nem jönnek meg, hisz már egy hónapja itt kéne lenniük...
És mi van, ha a karvalyt megfogja a héja? Borul a piramis? :)
Pár éve a mellettem lévő nyárfasor egyik üres, kopott szarkafészkében kabasólyom költött. Már majdnem repülősek voltak a fiókák, mikor egy héja kiszúrta őket. Nagy cirkusz, rikácsolás, verdesés stb volt, de ennek ellenére mindhárom fiókát még aznap, egymás után elvitte a héja... :(
Most majdnem ugyanott egy dolmányos fészek van. Nappal a varjak és vörös vércsék háborúznak érte, éjjelre viszont beleül egy erdei füles és ott "hummog". :)
Kíváncsi leszek ki lesz a végleges lakó. Remélem most nem lövik szét, mit tavaly...
Vizes élőhely itt is van bőven. Ha csak azt nézem, hogy itt van az ország harmadik legnagyobb halastava 1200 hektár vízzel, plusz több hektár mocsarat is létesítettek elárasztásokkal valamint az újabban rendszeres belvizeket számolva még nőtt is a vizes élőhely. A gyepterület se csökkent. Mégis például itt a halastónál és közvetlen környékén nemrég még 11 lakott gólyafészek volt, tavaly már csak 3. Ezek közül az idén nagyon úgy fest, hogy az enyémek is eltűntek :(
Emlékeimben dereng valami olyan gyűrűzési adat, mely szerint a dunántúli gólyák másik útvonalon, a nyugat európai állománnyal együtt Spanyolországon keresztül Gibraltárnál mennek át Afrikába. Márpedig akkor az alföldi gólyaállomány csökkenése mögött tényleg a vonulási útvonalon lévő háborúk vagy egyéb káros hatások (vegyszerezés, vadászat, stb) állhat. Sajnos műholdas nyomkövetőt még dunántúli gólyára nem tettek csak északkelet magyarországi madarakra, melyek mind Törökországon keresztül közlekednek...
Fecskéim sincsenek már vagy 5-6 éve. Akkor júniusban jött egy több napos lehűlés. A tanya körül a drótkerítés tele volt elgémberedett, didergő, éhes fecskével, majd pár nap múlva csak elpusztult madarakat lehetett látni százával. Azóta sem bírt észhez térni az állomány. Előtte mindig költött 2-3 pár füsti a birkaólban és a legelő birkák körül is repkedett legalább 30-40 darab. Az ól megvan, birkák megvannak a fecskék elfogytak. Jó ha egy nap 3-4 darabot látok repkedni a birkák körül. Pedig itt még szúnyogot sem irtanak. Van is már rengeteg - mármint szúnyog...
És még valami. A védett állatok és szerveik kereskedelmét tiltó törvények jók, csak a kivitelezés nem. Nem kellene a határon elkobozni az "árut", hisz ezzel a kereslet megmarad és ez újabb szerencsétlen állatok begyűjtését, pusztulását okozza.
Nyomon kellene követni a szállítmányt és a lebukott szállítókat és főleg a kereskedőket, felhasználókat/vásárlókat kellene úgy megbüntetni, hogy végleg elmenjen a kedvük tőle...
Mert '90 előtt a nép volt a tulajdonosa a védett állatoknak, de az sem volt jobb. :)
Jogilag kártérítést csak azért lehet kérni, aminek van (eszmei)értéke (kárérték) és van egy tulajdonosa, akinek megfizetik a keletkezett kárát. Ez a világon mindenhol így van.
Az egész természetvédelem valamikor az erdészetből indult és a vadászati metodikát vették alapul, hogy a "vad állami tulajdon".
Sajnos jobbat még senki nem talált ki, mert ha például a földtulajdonhoz kapcsolnák a vadon élő állatok tulajdonjogát (ami ugyebár az élőhelyek miatt a legésszerűbb lenne), akkor megnézhetnénk, hány gazda tekintené szívügyének a természetvédelmet. Akkor aztán újra divatba jönne a "káros-nem káros" és ismerve a "földesurak" hozzáállását, minden az első kategóriába esne...
A vonuló madarakra mindig is sok veszély leselkedett, de ez nem ok más országok bel- és bélügyeibe beavatkozni. :) A mediterrán országokban hagyománya van ennek és szerencsére lassan, de ők is változnak. Az afrikai éhező bantunak meg hiába is próbálod bemagyarázni, hogy azt a "szép madarat ne bántsd", ha ő ÉHES. Ne akarjunk már mi is USA lenni és erőszakkal megmondani másoknak, hogy nekik mi a jó...
A madárállomány nem az olasz és afrikai "konyhaművészet" miatt pusztul, hisz ők évszázadok óta "űzik az ipart". A bajokat a fészkelőterületeken az élőhelyek csökkenése jelenti. Nincs akkora utánpótlás, ami fedezné a vonulások egyébként is növekvő veszteségeit. Nem elég a klímaváltozás miatt növekvő sivatagos terület, még az útközben lassan 20 éve dúló háborúk is szedik áldozataikat a madarakból. (Délszláv, iraki, izraeli, most a szír.)
A vadászrepülő pilótáknak parancsuk van szétlőni az útjukba kerülő vonuló madártömegeket, hogy ne veszélyeztessék a repülést! (Lehet az én gólyáim is egy "bevetés közben" estek el Szíriában.)
Szóval a politikai, gazdasági érdekek mindent felülírnak, mindennél fontosabbak. (Anno azt kellet volna agyonütni, aki ezt a rohadt pénzt /és hozadékait/ kitalálta...!)
Persze, hogy csak papíron igaz, szoktam én ilyen provokáló mondatokat írni! :-S
A legszánalmasabb viszont maga a törvényi felfogás! Az első, hogy a védett és nem védett fajok, s életfunkciójukhoz tartozó, belőlük/tőlük elszármazó részeik, a Magyar állam tulajdona! Egy olyan lényt mely tudottan helyet-országot változtat, hogyan lehet tulajdoni státuszba kategorizálni?...Vagy akkor, ha az olasz piacokon, vagy keresztapák rendelésére, no meg közép-afrikai konyhákon százezrével pusztuló példányok már nem a Magyar állam tulajdona,, azaz esetleg perelni má' politikai bonyodalom lenne....? :(( A másik, hogy minden törvény és szabályozás a fajt védi (úgy általában), nem az egyes madarat, fészkét, élőhelyét! Ez meg Mi? Ha egy nem konkrétan védett területet feldúlnak, azaz beépítenek, bokrot-sövényt, fát irtanak, utat, közüzemet stb. építenek, honnan biztosak abban, hogy ott nem éltek-e védett fajok is? No és hogyan lehet pl. egy fajt úgy védeni, hogy az élőhelyét leszarom, mert mondjuk egy építkező multi cég területén volt.....? :(
Ez kis hazánkban csak papíron igaz. Még a védett területeken sem. Vagy akkor mivel magyarázod például, hogy védett területen a természetvédelmi hatóság erdészeti szárzúzóval MÁJUSBAN fészkekkel teli bokorsorokat tarol le, hogy egy "elit természetfotósnak" ne kelljen lassítani, várakozni a 10 méterre lévő párhuzamos úton döcögő traktor miatt. (Ja, a csatorna ásik oldalán is van egy harmadik párhuzamos út, igaz azon 200 éterrel többet kéne autózni a hídig.)
Sajnos ezek a belvizes szántóföldek több kárt okoznak a madaraknak, mint gondoljátok. Amint szárad a talaj, rámennek a traktorok és betárcsázzák, újra vetik az egészet. (Földvédelmi törvény szerint.) Szerencsés estben addigra kikelnek a bíbic, vadréce stb tojások és ha a szomszédban van még hasonló nedves/mocsaras terület, akkor a fürgébbek oda áthúzódva megmenekülnek. De ha nincs ilyen terület, akkor éhen vesznek a kiszáradó élőhelyen vagy ha gyámoltalan fióka illetve tojásként éri ott a traktor, akkor a varjaknak, rókáknak lesz "jó napjuk". :(
Táplálkozó területnek jók ezek a belvízfoltok, csak ne fészkeljen oda semmi...
Keserű szájízzel, de végül is tényszerű dolgokról írtál. :(
Hála' azért sokan köpik a markukat (persze én is), mert a természet időnként visszaveszi ami az övé volt. A tavalyi, meg az idén év eleji sok eső miatt jó sok belvíz lett, s ezeken a helyeken kisebb vízi világok alakultak ki viszonylag elég gyorsan. Tanyánk megyéjében is a lejjebb fekvő föld területeken sok helyütt ~fél hektáros tavak keletkeztek, mikbe már benőtt a gyékény, nád, hínár, békalencse és ez bizony hamar odavonzotta a kócsag, bakcsó, sirály, nyári lúd, bíbic famíliákat, sőt már halászsast is láttam arra felé egyszer..! :) Hogy ez a gazdákat, bérlőket, földtulajokat hogyan érinti az egy külön dolog, viszont a védett fajokat háborgatni nem igazán szabad!
Pedig baj van a gólyákkal is. Én már nagyon félek, hogy 20 év után, idén üresen marad a fészek, mert eddig még egyik sem jött meg... :(
A '90-es években még komoly harcok folytak minden tavasszal 1-1 fészekért. Amikor '95-ben leraktam az udvar közepén egy villanyoszlopot fészektartóval és pár gallyal a tetején, rögtön el is foglalták és még abban az évben lett is 2 fióka. Szinte minden második évben 1-1 fiókával többet neveltek fel. Aztán 2006-ban a hím elpusztult. (20 ezer voltos vezeték oszlopáról indult, rácsapott a szárnyaival a vezetékekre és kigyulladt.) Szerencsére az 5 fióka már majdnem repülőképes volt, így némi segítséggel a tojó győzte az etetésüket. Utána tavasszal a tojó pár nélkül, egyedül jött meg. Egy darabig védte a fészket, majd egy másik pár legyőzte és elfoglalta. (Még hetekig visszajárt a tojó és a szomszéd tanya villanyoszlopán éjszakázott.) Most úgy tűnik ez a pár is eltűnt a nagy Afrikában valami beduin gyomrában vagy az oda-vissza úton és mivel felénk az állomány ötödére csökkent 20 év alatt, így nem sok reményem lesz új gólyapárra... :(((
A fecskék meg gyakorlatilag eltűntek. Több hattyút látok repülni, mint fecskét.
Pedig itt vannak háziállatok (tehenek, birkák, lovak) a közelben. Tíz éve nem volt ennyi állat, mégis volt rengeteg fecske. De már ők sem "kedves madarak". Istállóknál kötelező a légyirtás, védekezés, ami sokszor a fecskék kizárását jelenti.
A molnárfecskék helyzete sem jobb. Sok helyen (gyakran önkormányzati utasításra) leverik a fészkeket, még több helyen riasztó szalagokat akasztgatnak az eresz alá, hogy ne is fészkeljenek oda, mert "elcsúfítják a nemesvakolatot".
Régebben nyári viharok előtt mindig megjelentek a sarlósfecskék. Ők Szegedről jöttek fel. Biztosabban jelezték a vihart, mint a meteorológia. Hála a panelszigetelésnek, már ők is csak a múlt...
Partifecske sincs, mert a homokbányák meredek falát lebontják, hogy ne is fészkelhessenek bele, mert akkor nyáron nem lehet homokot hordani a fészektelep miatt. Szegények a Tiszára se mehetnek, mert ott meg szinte mindig magas a vízállás nyár elején...
Nem elég baj szerencsétleneknek, hogy rengeteg elpusztul éhen-szomjan útközben, mert a Szahara évente 20 kilométerrel szélesebb, még itt is keresztbe teszünk nekik...
Még pár év és ritkaság számba fog menni 1-1 fecske megfigyelés. :(
Valóban lényegesen kevesebb a gólya is. :( Részben az egzakt fogyás, de szerintem inkább elpártolnak ebből az országból (Ők is...). Valamikor pedig a Magyar nép szerette és védelmezte Őket. Ma inkább a paragrafusok hangzataitól várják a csodát, a valóságban meg az van, hogy az urbanizált középületek meg ingatlanoknál fontosabb szempont, hogy ne fossák össze a "szép" szögletes zöldövezetüket...(tisztelet a kivételeknek!) :( Egyébként egyes délebbi tájakon, egyes Spanyol, Bulgár, Dél-Olasz, Albán, Macedón, Görög...régiókban irdatlan mennyiségben összeverbuválódnak, ahol elhagyott, vagy nem elhagyott kolostorok, templomok, gazdasági épületeken fészkelnek szinte telepesen. Érdekes módon az ottani közösségeket ez egyáltalán nem zavarja, sőt! :)
