Az előbb sikerült találnom egy kis anyagot így válaszolok magamnak B-))
"Oláh György 1927. május 22-én született Budapesten, s a Piarista Gimnáziumban érettségizett le 1945-ben. Itt a fizikát az elmés kísérleteirõl híressé vált, nagyszerû pedagógus, Öveges József oktatta, aki felébresztette Oláhban az érdeklõdést a tudományos pálya iránt. Vegyészmérnöki oklevelét a budapesti Mûegyetemen szerzi meg, ahol le is doktorál. Az egyetemen Zemplén Gézának, a szerves kémia neves professzorának lett az asszisztense. (Zemplén Géza Berlinben Emil Fischer tanítványa volt, aki 1902-ben kapott kémiai Nobel-díjat.) Nem sokkal késõbb vezetõje lett a Szerves Kémia Tanszéknek, és már huszonhét éves korában megszerzi a kémiai tudományok doktora címet. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese lett. A forradalom leverését követõen, az elsõ emigrálási hullámmal, 1956 decemberében elhagyja az országot, és Kanadában telepedik le. Elõször a Dow Chemical Company tudományos fõmunkatársa lett, ahol a stabil karbokationokra vonatkozó kutatásokkal kezd foglalkozni. 1965-tól az USA-ban a Case Western Reserve University professzora, 1977-ben pedig kinevezik a kaliforniai University of Southern California Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává. 1991-tõl napjainkig a Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Los Angeles) igazgatója.
Oláh György a legjelentõsebbnek tartott eredményét a karbokationok kutatásával érte el. A karbokationok a szerves vegyületek olyan származékai, amelyekben pozitív töllésû szénatom található. Ezek hosszú ideig csupán feltételezett átmeneti termékeknek számítottak, mivel úgynevezett elektronhiányos rendszerek és így erõs elektrofil tulajdonsággal rendelkeznek. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy nagy a reaktivitásuk és élettartamuk néha csupán néhány nanoszekundum (10-9 s, a másodperc ezermilliomod része). A rövid élettartam miatt nem alakulhat ki számottevõ koncentrációjuk, ezért a vegyészek úgy gondolták, hogy megfigyelésük, izolálásuk, netán elõállításuk gyakorlatilag lehetetlen. Oláh úgy próbálta megzabolázni a heves reakciókészséget, hogy a karbokationok elõállításához használt reakcióelegybõl a továbbalakuláshoz szükséges nukleofilokat kivonta. A folyamat bonyolult volta és terjedelme miatt eltekintünk részletes ismertetésétõl, ám mindenképpen szót kell ejtenünk gyakorlati jelentõségérõl. Elsõsorban azt kell kihangsúlyozni, hogy Oláh György munkái döntötték meg a szén négyvegyértékûségének dogmáját. De ezek a kutatások vezettek az ólommentes benzin elõállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, ugyanakkor új utakat nyitottak a szupersavak által katalizált karbokationok, valamint a szén cseppfolyósításának eljárása felé is."
Boccs, ha hosszú volt, de remélem valakit azért érdekelt.
Ezek szerint valószínűleg az üzemanyag megtakarító kütyüvel hozták összefüggésbe a nevét, bár valszeg nem sok köze van hozzá.
Még egy dolog eszembe jutott. Amikor az ügynök nálunk tartott "előadást" megemlítette Oláh György magyar származású fizikus nevét, mint akinek a kutatásain alapszik az általuk forgalmazott kütyü. Már nem emlékszem pontosan, hogy a vízkőtelenítő vagy az üzemanyag csökkentő esetében említette a nevet, de lehet, hogy mindkettővel kapcsolatban, mivel mind a két szerkezet mágneses elven "működik". Nekem sajnos csak annyit sikerült kiderítenem az említett tudóssal kapcsolatban, hogy 1994-ben kapott Nobel díjat, de hogy pontosan miért és, hogy egyáltalán milyen kutatási témákkal foglalkozott azt nem. Ha valaki tud bővebbet Oláh Györgyel kapcsolatban legyen szíves írja már le.
A tárgyilagosság kedvéért pontosabban megnéztem az említett leírást, nincs benne mészkőmolekula, egyszerűen csak a vízben oldott mészkőről írnak, mondjuk ez nem sokat változtat a lényegen.
Ahhoz, hogy érdemben vitázni tudjak az ügynökökkel azt lenne jó tisztázni, hogy miért nem működhet az alapelv (mágneses tér hatására beinduló kristálycsíra képződés)? Induljunk ki abból, hogy ténylegesen mitől indulhat be? Annyit tudok, hogy ha az oldott anyag koncentrációja elér egy bizonyos szintet, megindul a kristályképződés, pl. ez van amikor melegen telített oldatot lehűtünk, vagy ha az oldószer menyyisége csökken az oldatban. Gondolom más is előidézheti a jelenséget, hiszen a vízvezeték csövekben valószínüleg más ok miatt kezd lerakódni a vízkő. Arra is kiváncsi lennék, hogy pl. a víz forralásakor miért csapódik ki a mészkő, hiszen ebben az esetben nem hiszem, hogy a koncentráció lényegesen megnőne? Szóval szívesen olvasnék a témával kapcsolatban tudományos hangvételű hozzászólásokat.
Sawyer, nyugodtan rakd be az anyagot, ha valakit érdekel, bár én később akartam feldobni a témát.
A sci.skeptic FAQ-ban szerepel ez a kérdés: Can magnets improve fuel efficiency or descale pipes? (Alkalmasak-e a mágnesek arra, hogy javítsák az üzemanyag-hatékonyságot vagy hogy csöveket vízkőtelenítsenek?) A válasz fordítása:
Mindkét kérdés elég gyakran felmerül. Egyes cégek olyan mágneseket árulnak, melyeket föl lehet szerelni csövekre. Néha olyan területeken forgalmazzák el őket, ahol kemény a víz, s ilyenkor állítólag megakadályozzák a vízkő lerakódását. Máskor autókhoz árulják őket, ilyenkor állítólag növelik az üzemanyag-hatékonyságot.
Egyik állítást sem igazolták soha alapos teszteléssel, s a feltételezett hatásoknak nincs elméleti magyarázata. A reklámozók megpróbálnak jól hangzó magyarázatokat kitalálni, de ezek valójában csak áltudományos porhintések.
Megjegyezzük, hogy egyes esetekben az üzemanyag-mágneseknek a használati utasítás szerinti beszerelése valóban növeli az üzemanyag-hatékonyságot. Ez azért van, mert a használati utasításban az áll, hogy állítsuk át a karburátort. Ennek eredménye az, hogy a motor kevesebb benzint fog felhasználni, mint amekkora benzinfelhasználásra tervezték, minek következtében több nitrogén-oxidot termel és az élettartama megrövidül. A mágneseknek semmi köze nincsen a hatáshoz.
Ha a dolog műküdne, akkor az autógyártó cégek maguk szerelnék be a mágneseket a kocsikba, hogy több autót adhassanak el.
Nekem egy taxis mesélte, hogy ő beszereltetett egy ilyen mágnest az autójába, és hogy azóta ennyivel meg annyival kevesebbet fogyaszt, stb. De nem hiszem el.
De ez még mind semmi!Van ennek a cégnek tüzelőanyag fogyasztás csökkentő(benzin,gáz,gázolaj,stb.)Mágnesük is.Aminek a lényege hogy megszünteti a sztatikusan töltött molekulák összetapadását,így jobban keveredik a levegővel ennek következtében csökken a fogyasztás,kevesebb káros anyag kerül a levegőbe bla,bla,bla.Ja ha ilyen egyszerű lenne miért költenének a motorgyártó cégek egy csomó pénzt fejlesztésre,miért készítenek elektronikus vezérlésű dízel befecskendező szerkezeteket 1500bar körüli befecskendezési nyomással?Szerintem amilyen sekélyes az átlag ember műveltsége(ami a brazil,perui,mexikói+egyéb sorozatok értelmi szintjén található)csoda hogy elhiszik ezt a tudományos köritéssel előadott baromságot.
Big Blaster engedelmével(ha van igény)idézhetek a "referencia anyagból"néhány szösszenetet.
Egyébként Petyus ismerem a terméket,nem egy vasgolyó,hanem egy gumiburokba helyezett mágnes.Ez a gumiburok lyukas és így rá lehet húzni a csapra(máramelyikre :) ) és a mosógép belselyében pedig átfolyik rajta a víz és így elérjük a csodás eredményt :\ ...
Egyébként már kérdeztem róla egy MLM-es arcot,aki ezzel foglalkozik.Azt kérdeztem tőle,hogy milyen mágnes van ebben az -ökomagban (ez a neve)- ,mire azt felelte : különleges mágnes.
Milyen az a különleges mágnes ?????????????????
z.p.e
Szerintem elég erős mágneses mező kell ahhoz,hogy valamilyen változást produkáljon egy nem mágneses anyagra nézve,tehát valószínűleg nagy kamu az egész! :)
Nekem ebben a mészkőmolekulák tetszenek legjobban. Én se most jártam a gimibe, de arra még emléxem, hogy a víz keménységét a Kalcium és Magnézium ionok okozzák. Leginkább kalcium-hidrogénkarbonát formájában, amely bizonyos körülmények között kalcium-karbonáttá alakul és lerakódik.
>a mágneses tér hatására a vízben oldott mészkőmolekulákban spontán kristályképződés indul meg ...
Ez is tetszik. Ha fejbeverem az illetőt, akkor egy spontán dudor lesz a fején. :-)))
Egy (egyelőre meg nem nevezett) MLM társaság próbál beetetni egy un. lágy-mágnes golyóval, ami (szerintük) lágyítja a vizet, így pl. egy mósógépbe téve megakadályozza a vízkő lerakódást. Szerintem baromság az egész, de nem tudom tudományos alapon megcáfolni. Az asszony persze egyből elhitte a beetető dumát, így most van otthon kipróbálásra egy ilyen golyó. A feleségem szerint működik, de én valahogy nem találom elégségesnek a "bizonyítékokat". Eleinte próbáltam meggyőzni arról, hogy hülyeség az egész, de nem akarom tovább erőltetni a dolgot, mert e-miatt szerintem nem érdemes veszekedni.
A cégnek persze van ismertetője a kütyüről, amiben leírják a működési elvet, de ez csak látszólag tudományos magyarázat (tele van szakszavakkal, hogy a laikusokat elvakítsák). Valójában baromi felületes az egész írás, szerintem arra építenek, hogy a 20 éve tanult középiskolai fizika ismeretekre alapozva egy átlag ember ugysem tud ellenérveket felhozni, így nem is tud érdemben vitatkozni velük.
A magyarázat lényege az, hogy a mágneses tér hatására a vízben oldott mészkőmolekulákban spontán kristályképződés indul meg, de az így létrejövő aragonit (ezt írták) kristályoknak más a szerkezete mint a közönséges vízkőnek, ezért nem tudnak összetapadni. E-miatt nem rakódik le a mészkő a mosógép alkatrészeire. Ez első hangzásra baromi jól hangzik, de vajon igaz-e?
