Általában legdrágábbak a több különálló alkatrészből álló és mechanikus (mozgó) dolgok, ezért a busz vezérlő ic valószínűleg tényleg olcsóbb, mint egy relé (az Alibabán még 1 centért is látok hasonlókat, persze lehet, hogy ezek nem címezhetők),
de a busz vezérlő áramkör akár bele lehet integrálva egy amúgy is ott lévő chipbe, ebben az esetben meg tényleg semmibe sem kerül.
Ezt már eddig is tudtuk, főleg azok akik itt hagyták a fórumot és inkább nem szólnak már bele.
Meg akik inkább privátban segítenek a kérdezőknek, hogy valaki aki mindenkinél jobban ért mindenhez ne kössön bele mindenbe és "hülyeségekkel" ne bonyolítsa túl a kérdező problémáját.
"Én a buszos érzékelők extra felárát pofátlan mértékűnek tartom, hiszen tulajdonképpen nem tudnak semmivel sem többet, mint a hagyományos érzékelők, ráadásul elvileg még olcsóbbak is lehetnének a reléseknél, mert nem kell beléjük pár drágább alkatrész."
A busz vezérlését megvalósító elektronika pedig ingyen van, vagy olcsóbb mint egy relé?
"a Paradox mennyezeti infrája, üvegtörés érzékelője, kültéri infrái pont ugyan annyiba kerül buszosban mint relésben,"
Érdekes, más buszos/címezhető Paradox érzékelők meg akár 2-3-szor is többe kerülnek, mint hagyományos (nem-buszos) ikertestvéreik.
Az, hogy az általad említett három terméknél nincs ilyen extra felár, annak akár az is lehet az oka, hogy valahogyan el kell adni a gyengébbre sikerült (pl szakemberek által messziről elkerült) érzékelőket is - ha máshogy nem, akkor durva árcsökkentéssel ;)
"Árnyékolást nem árnyékolásra használni pedig a legnagyobb szakbarbárság."
Számtalan "szakbarbárság" van, amit még profi szakember is elkövet olykor.
Beltéri (pl fehér MT) kábelt vezet olyan helyen, ahol közvetlen napfény érheti,
az istálló és a disznóól közötti egy méteres távolságon csak úgy átlógatja a kábelt, ahelyett, hogy szabályos teherhordó feszítőszálat építene ki mellé,
gégecsőbe húzott beltéri kábelt vezet a földben a kapuhoz,
leónozott flexi érvéget köt csokiba,
satöbbi szorozva ezerrel.
Ne vegyük egy kalap alá a magabiztos tudású profit a szakma alapjait épphogy csak megértő emberrel. Az első olykor hajmeresztő dolgokat csinál, mégsem lesz soha baj belőle, a második körömszakadtáig ragaszkodik a könyv betűihez (amire abban nincs kész megoldás leírva, azt szerinte lehetetlen megcsinálni) és néha még büszke is erre.
El kell keserítselek, például a Paradox mennyezeti infrája, üvegtörés érzékelője, kültéri infrái pont ugyan annyiba kerül buszosban mint relésben, mert jumperrel állítható az üzemmód. És még biztos van ilyen, de nincs kedvem tovább mazsolázni.
Árnyékolást nem árnyékolásra használni pedig a legnagyobb szakbarbárság.
Én a buszos érzékelők extra felárát pofátlan mértékűnek tartom, hiszen tulajdonképpen nem tudnak semmivel sem többet, mint a hagyományos érzékelők, ráadásul elvileg még olcsóbbak is lehetnének a reléseknél, mert nem kell beléjük pár drágább alkatrész.
Persze biztosan van olyan szerelő, aki inkább kifizettet a kuncsafttal pár extra tízerest, hogy cserébe neki ne kelljen az ér-színeken, kötéseken meg ellenállásokon gondolkodni ;)
Köszönöm mindenkinek a búváros hozzászólásokat. A típusa: Rodnik volna (csattogós ukrán licensz). Meggerrel mértem 250 és 500V-al. A megoldás: megrepedt a ház, ott volt a bibi.
Másképpen fogalmazva: erőssen kanyaros szakaszon a becsült vastagságnál egy mérettel vastagabb cső alkalmazása filléres plusz költség, deviszontha a behúzáskor két ember ott szív egy órán át egyetlen kanyar miatt, akkor viszont súlyos ezer forintok mennek pocsékba.
Eső után köpönyeg (ha már kész a csövezés de vékonynak bizonyul):
a legtöbb riasztóközpont megengedi a jelzővonalak közös földpontjainak közösítését, sőt ez a pont sokhelyütt azonos a táp negatívjával is. Ilyen közös-földelős trükkel a 6 eres kábelek helyett simán jó a sokkal vékonyabb (tehát a csőbe lazán behúzható) 4 eres is, de ha a riasztó kábel árnyékolását használod közös/negatívnak, akkor még egy (még vékonyabb) 2 eres riasztó kábel is kiszolgál egy érzékelőt.
Egyes riasztó központoknál lehetséges a zóna duplázás is, amikor egyetlen jelzővonalra két zóna jeleit lehet felfűzni. Ha ezt összerakjuk a fent említett közösített földeléssel, akkor pl egyetlen 6 eres kábel 10 db érzékelőt képes kiszolgálni (egy 12 eres kábel 20-22 db érzékelőt).
A buszos rendszerekről meg ne is beszéljünk, ott egy 4 eres kábelre gyakorlatilag korlátlan számú érzékelő felfűzhető.
Márpedig egy db riasztó kábel még egy igen vékony csőben is elfér, tehát elmondhatjuk, hogy túl vékony riasztó csövezés gyakorlatilag nem létezik, legfeljebb mi vagyunk túl lusták közösítéssekkel/elágazásokkal foglalkozni ;)
"Megtudná valaki mondani, hogy 16-os és 23-as csőben hány 6 eres, árnyékolt, biztonságtechnikai kábel fér el úgy, hogy azért két kanyarbanel tudnám húzni?"
Elméletben ugyanannyit, mint amennyit egy egyenes szakaszban, de a gyakorlatban ez többnyire lehetetlen.
Nagyon-nagyon nem mindegy, hogy ki gyártotta azokat a kanyarokat (az ideális kanyarban semennyit sem csökken a keresztmetszet).
Mivel a kanyarok miatt számítani kell egy-két csavarodásra is (a vezetékek "helyet cserélnek" menet közben), ezért szerintem kb fele annyi kábel biztosan át fog menni két kanyaron is, mint amennyi egy egyenes csőben kényelmesen elfér.
Fáziscerka "agitálása" nyomán az egyik emberkénél lecserélem panelban a kiselosztót BSKN 12-re esett a választás.
Ezzel nincs gond.
Viszont el kell rejtenem a világítás vezetékét, mennyi esély van, hogy a mennyezet fal találkozásánál találok majd vezetékeket?
Illetve a villanytűzhely kábelét is be kell tennem kábelcsatornába. Érdekes kérdés, hogy ha a vezeték nyomvonalában fúrok, nincs-e veszélyben valamilyen vezeték? Nem kéne szétfúrni semmit.
Igazándiból Debrecenről (Újkert) van szó, ebben Oláh Peti lenne az ász. :)
Megtudná valaki mondani, hogy 16-os és 23-as csőben hány 6 eres, árnyékolt, biztonságtechnikai kábel fér el úgy, hogy azért két kanyarbanel tudnám húzni?
Ha fix bekötésű, akkor lehet akár vezeték-összekeveredés is, pl nulla-föld felcserélődés (némelyik gumikábelen igen nehéz megkülönböztetni a színjelöléseket).
Ha meg öreg/occsó a kábelje, akkor meg lehet szigetelés megrepedés, ami ha vizes lesz... ki kell próbálni, hogy tök szárazon egy pillanatra beindítva is le-e veri-e egyből a FI relét,
habár hiába szárítgatjuk kívülről, mert ettől még akár a a kábel belsejében a víz összekötheti a földvezetőt egy másik érrel (erre csak életveszélyes megoldás jut eszembe, pl a víz "kiforralása" a kábel repedéséből egy FI-relé nélküli hálózaton, vagy leválasztó trafó után kötve).
Be.aszna, ha a búvárszivattyú behal a párától. Nézd meg a vezetékét nincs-e szétrepedve, és keress csavarlazítót, majd operáld szét a sör mellett. Dzsuvázás után új kábellel össze, és mehet a vízbe.
Télire pincébe elrakott búvárszivattyú veri az ávk-t. Hogyan érdemes nekiállni, ha méréssel rendben van a szigetelése? Be tud párásodni ez a fajta szivattyú?
