A delaware (fehér) fajtával mi a helyzet? Mert én idén oltottam át jópár tőkét, a forradás most tökéletesnek tűnik, gyönyörűen nő a ráoltott. Nem fog megmaradni? Lerúgja pár éven belül? Mire számítsak?
A Vitis labrusca (róka szőlő) és a Vitis vinifera (nemes szőlő) nem oltás kompatibilisak, nem forrnak jól össze. Tekintve, hogy a direkt termők vagy tisztán vagy legalább részben labrusca eredetőek, ezért kár is kísérletezni az Othello vagy Izabella átoltásával. A valódi alany fajtákban nincs labrusca "vér", azok egy féltucat egyéb amerikai szőlőfajból lettek szelektálva/hibridizálva.
És hogy mi a gyakorlati haszon? Nekem az hogy mindkét mérést használom, és nem baj, ha tudom egymás között váltogatni, hiszen két értéket csak azonos mértékegységben lehet összehasonlítani. Persze mindegyik esetben (ha nem rontok el semmit ;-) ) a kierjedt alkohol mennyisége a végeredmény.
De nekem még - kezdő lévén - ezek nem rutinból menő dolgok, mérnem kell, meg kell értenem, stb stb.
A definíció szerint nem az MM, hanem a Brix az, ami tömegszázalékra épül (azaz 1 Brix az azt jelenti, hogy 100 g mustban 1 g cukor van).
A magyar (vagy klosterneuburgi - a kettő elvileg ugyanaz) mustfok egy sűrűségmérésre épülő közelítő eljárás a must cukortartalmának megállapítására (azaz a sűrűségméréskor feltételez a mustban bizonyos egyéb szárazanyagtartalmat is, amit korrigál).
Az, hogy az MM-nek miért nincs (látszólag) semmi köze a g/l vagy g/dkg rendszerhez talán azért lehet, mert akkor még nem grammban mértünk (vö. Tuk Peregrin: "Itt pintben mérnek!"). Nyilván egy százalékos rendszernek persze semmi köze ahhoz, hogy milyen mértékegységek százaléka, amennyiben a két mértékegység között az átváltás 10-es alapú. Ez azonban az SI előtt nem teljesen volt evidencia...
"Van egy régi könyvem, majd be scannelek egy táblázatot, ott meg van az adott must fokból mennyi a várható alkohol."
Köszi, de ezzel nincs gond, sok helyen leírják
Továbbra is a BRIX -> MM átváltás érdekel. Sajnos ahogy egyre többet olvasok róla, egyre zavarosabb a kép.
Az MM elvben azt mutatja meg, hogy 100g mustban hány g a cukor. Na de akkor miért találok olyan táblázatot, ahol a Cukortartalom (g/kg) és a Mustfok oszlop is szerepel, persze nem teljesen egyező értékkel, pl. 16MM 154,9 ?
És akkor a BRIXről még nem beszéltem, mert ugye az a szacharóz százalék, de ha jól tudom, a mustban nem pont ilyen formában fordul elő. Gondolom ezért is van az átváltási móka MM-re, hiszen mindkettő 100g-ban a g-os cukormennyiséget mutatja...
Persze nem ez a legfontosabb számomra, csak úgy érdekelne...
"Na meg a must fokot nem csak azért mérünk, hogy a várható alkoholt megtudjuk, hanem a szőlő érettségi állapotáról is ad egy képet."
Ez így van. És a refraktrós mérés erre nagyon jó kint a szőlőben.
Van egy régi könyvem, majd be scannelek egy táblázatot, ott meg van az adott must fokból mennyi a várható alkohol.
Persze sok dolog befolyásol, de pl egy 15 cukor fokos mustból soha nem fog 12%-os bor erjedni, ha csak nem cukrozzák fel. De pl egy 19 fokosból, ha sikerül frankón szárazra erjeszteni, akkor lehet belőle 12%-os. Szóval ezek inkább azt adják meg szvsz, mennyi a várható maximum alkohol fok.
Na meg a must fokot nem csak azért mérünk, hogy a várható alkoholt megtudjuk, hanem a szőlő érettségi állapotáról is ad egy képet. (persze nem csak ezt kell nézni, de ez is egy a sok dolog közül.)
Régen én is olvastam valahol egy képletet, melyszerint a hagyományos mustfokolóval mért eredményt meg kell szorozni 0.75-el és a végeredményből 2-t levonva megkapjuk a leendő bor szeszfokát.
Leírom én hogy látom, de nem biztos hogy igazam van. (Legfeljebb kijavít valaki aki jobban tudja.)
A mustfok, cukorfok mérés célja a majdani bor szeszfokának beállítása.
A link szerint "...pontosan megmondani előre,hogy mennyi is lesz az alkoholszint lehetetlen."
Vagyis nem létezik olyan matematikai képlet amivel kiszámítható.
A BRIX a teljes cukortartalmat adja, a MM pedig a cukortartalom korrigálva a hatásfokkal (amennyiből szesz képződik)
A refraktométernek két skálája van. Egyik a cukrot, másik a cukorból várható szeszfokot mutatja.
Nem kell átszámítani semmit, mert leolvasható.
A MM mérőnél számításból, táblázatból szintén a várható szeszfok a cél.
Akár hogy csinálod nincs pontos eredmény. ("Még a tudományos irodalomban is különböző átszámítási szorzókat javasolnak. A refraktométert gyártó cégek egymaguk válasszák ki a nekik legjobban tetsző megoldást és ezért lehetséges, hogy más-más gyártó műszerén változó alkohol szintet kapunk.")
Köszi, ez megvolt, ebben az általam is írt 1,106-os osztás van. Viszont van egy könyvem, abban 15%-nyi levonást írnak a BRIX-ből.
És mindezeken felül mértem egy 18,5°MM mustot (höm. korrekciós) 21 BRIX%-nak. Ez inkább az 1,106-os osztáshoz van közelebb. Meg tudom, egy mérés nem mérés. De azért érdekelne, aki dolgozik refraktométerrel, hogy mi a kb. helyes átszámítás. Tudom, nem egyszerű pontosan átszámítani.
Köszi, de sajnos nekem ez nem mond semmit. Lehet, hogy neked triviális, hogy a törésmutató hogyan függ össze a magyar mustfokkal, de sajnos nekem fogalmam sincs. És a google nekem csak az 1,106 -os osztós megoldást adja a kereséseimre.
A BRIX%-ból - egyes helyeken azt írják - úgy kapjuk meg a °MM-ot, hogy 1,106-al elosztjuk a BRIX-et.
De ha az előző hozzászólás linkjén a képet nézem, ahol a skála be van csatolva, akkor ez nem stimmel, mert az ott látható 16,5 BRIX az kb. 15MM lenne, nem a képen látható 14,2 MM. Mi az igazság, hogyan kell átszámolni a BRIX és MM között?
v. klosterneuburgi mustmérő; arra szolgál, hogy segélyével a must cukortartalmát meghatározzák. Altalában véve mennél sűrűbb a must, annál több cukrot tartalmaz s a sűrűségmérő (areometer) annál kevésbbé sülyed be. A B.-féle mustmérő a cukormérőből (saccharometer) keletkezett, melynek fokai a mustban levő idegen anyagok befolyásának kiegyenlítésére 3 %-al kisebbítve vannak, olyformán, hogy az a folyadék, melyben a cukormérő 20 %-ot mutat, a B.-féle mustmérővel vizsgálva 17 % cukrot fog mutatni. E mustmérő az úszó-, a higanysúly- és a fokokra osztott szárból áll; a higannyal telt golyó egyszersmind egy hőmérő golyója is,, melynek szára az úszóban van. A fokok 10-34 % cukrot mutatnak s 1/4-1/2 %-ra vannak osztva. E mustmérő használata igen elterjedt, pedig nem mutat olyan biztosan, mint a magyar Pillitz-féle mustmérő, melynél 4.3 % van az idegen anyagok rovására levonásba téve s amely egyszersmind a must fajsúlyát is mutatja. Mind a két nmstmérő a 14 ° R.-nál mutat helyesen.
Tudja valaki esetleg h a Babo féle (klosterneuburgi) mustfok és a magyar mustfok között mi a különbség? Van-e valami átváltó szám, vagy ilyesmi? A neten annyit találtam, h a kettő csak hasonlít egymáshoz, tehát nem ugyanaz. Ha mondjuk a Babó féle 18', akkor az magyar mustfokban több vagy kevesebb?
