Az én véleményem szerint az özek ellen (nálam vadnyulak is vannak!--Ezek a kis drágák nálam a frissen ültetett csemeték legfiatalabb hajtásait szeretik a legjobban--) csak egy "rendes kerítés segít!
Mióta teljesen becsomagoltam" a szöllöskertemet madárhálóval az is segített.Sajnos a kertem mellett egy teljesen elhanyagolt telek van ami inkább öserdöre hasonlít.Nagyon öreg szögesdrót kerítés van arról az oldalrol,még a fejüket is bedugdossák egy kis fincsi legelni valóért.Most összel teljesen kicserélem...
A villanypásztort felejtsd el...Ezt azért gondolom mert én állattartó vagyok,a kecskék csöcsén nöttem fel borjúval,csikóval a gyerekágyamban...
Nekem is eszik a biankámat,lent már nem is hagyok semmi vesszőt,termést.Ahol pedig új kart kell hagynom,vadhálóval akarom majd körbetekerni..Amit a fák köré szoktak.A haj nem jött be,pedig több szatyorral kaptam a fodrász ismerősömtől.A tárcsásom is vadászik de persze Ő is megmagyarázta,hogy nem lőhetnek.A helyi hegybíró javasolta ,hogy csipogót,seregélyriasztót próbáljam ki.
A kb. 300 tőkémről szüreteltem és lett 1 (egy) vödör!!! szőlőm. Az őzek ellen mondjatok valami hathatós védelmet.
Egyébként ugyanolyan csemege fajtákból a pincéhez közeli területről 3 tőkéről többet szedtem le!!
Villanypásztorom van és minden nap kimegyek a szélső portáktól 200 méterre lévő kertembe, de a kis piszkok az udvarokba is bejárnak és mindent lezabálnak. De ilyen még sosem volt, valamit mindig hagytak, de ez tiszta tragédia. A vadászokat nem érdekli, örülnek, ha esznek a vadak és úgy gondolom már a vadkár térítés is a múlté. A vad megbecsültebb, mint az ember és környezete.
Sok dolog okozhatja, de 2 fontos emberi dolog befolyásolja:
Túlterhelés, rossz művelésmód. (itt a fürtzóna szellőssé tétetele az elsődleges.)
A rossz idő csak tetőzheti a bajt. Főleg tömött fűrtűeknél jön elő, az ilyen szemek meg is ecetesednek. Én régen ollóval kivágtam az ilyet. Azóta meg már normálisan terhelem, nem ész nélkül... Így még permetezni se kell hetente :)
Én, ahogy írtam Delawarebe (is) oltottam idén, kb. 60 tőre. Néhány oltás nem jött össze, a többi viszont 1-2cm átmérőjű hajtást növesztett, 3-4-5 m hosszan, és a forradása teljesnek tűnik. Mivel főleg nérót oltottam be, a fürtöket is meghagytam, már közeledik az érése. Nyugodt voltam felőlük.
De az előző hozzászólások megriasztottak. Nem tudom, mi várható. Lehet, hogy nem fog jól beérni a vessző és elfagy? Vagy jövőre lerúgja? Sajnos ezekre csak jövő évben tudok válaszolni.
A direkt termőbe nemes vessző oltása témakörében keresgélek jelenleg a szakirodalomban és a neten. Itt a fórumon a három évvel ezelőtti hozzászólóknak erről más volt a véleménye. Nagyon szeretnék világosan látni, lehet-e direkt termébe oltani vagy nem:
Abba még nem oltottam, de más direkttermőkbe már igen, nyomják mint állat.
Nálam különben a leggyengébb növekedésű direkttermő az Othello, úgyhogy ha jobban akarod futtatni, keress más fajtát alanynak. Esetleg ha van felétek szőlőtábla, mostanában elég sokat kiszántanak, a helyükön lehet találni kihajtott vadalanyokat. Tavaly én is ilyen helyről szedtem vagy 8-at.
A delaware (fehér) fajtával mi a helyzet? Mert én idén oltottam át jópár tőkét, a forradás most tökéletesnek tűnik, gyönyörűen nő a ráoltott. Nem fog megmaradni? Lerúgja pár éven belül? Mire számítsak?
A Vitis labrusca (róka szőlő) és a Vitis vinifera (nemes szőlő) nem oltás kompatibilisak, nem forrnak jól össze. Tekintve, hogy a direkt termők vagy tisztán vagy legalább részben labrusca eredetőek, ezért kár is kísérletezni az Othello vagy Izabella átoltásával. A valódi alany fajtákban nincs labrusca "vér", azok egy féltucat egyéb amerikai szőlőfajból lettek szelektálva/hibridizálva.
És hogy mi a gyakorlati haszon? Nekem az hogy mindkét mérést használom, és nem baj, ha tudom egymás között váltogatni, hiszen két értéket csak azonos mértékegységben lehet összehasonlítani. Persze mindegyik esetben (ha nem rontok el semmit ;-) ) a kierjedt alkohol mennyisége a végeredmény.
De nekem még - kezdő lévén - ezek nem rutinból menő dolgok, mérnem kell, meg kell értenem, stb stb.
A definíció szerint nem az MM, hanem a Brix az, ami tömegszázalékra épül (azaz 1 Brix az azt jelenti, hogy 100 g mustban 1 g cukor van).
A magyar (vagy klosterneuburgi - a kettő elvileg ugyanaz) mustfok egy sűrűségmérésre épülő közelítő eljárás a must cukortartalmának megállapítására (azaz a sűrűségméréskor feltételez a mustban bizonyos egyéb szárazanyagtartalmat is, amit korrigál).
Az, hogy az MM-nek miért nincs (látszólag) semmi köze a g/l vagy g/dkg rendszerhez talán azért lehet, mert akkor még nem grammban mértünk (vö. Tuk Peregrin: "Itt pintben mérnek!"). Nyilván egy százalékos rendszernek persze semmi köze ahhoz, hogy milyen mértékegységek százaléka, amennyiben a két mértékegység között az átváltás 10-es alapú. Ez azonban az SI előtt nem teljesen volt evidencia...
"Van egy régi könyvem, majd be scannelek egy táblázatot, ott meg van az adott must fokból mennyi a várható alkohol."
Köszi, de ezzel nincs gond, sok helyen leírják
Továbbra is a BRIX -> MM átváltás érdekel. Sajnos ahogy egyre többet olvasok róla, egyre zavarosabb a kép.
Az MM elvben azt mutatja meg, hogy 100g mustban hány g a cukor. Na de akkor miért találok olyan táblázatot, ahol a Cukortartalom (g/kg) és a Mustfok oszlop is szerepel, persze nem teljesen egyező értékkel, pl. 16MM 154,9 ?
És akkor a BRIXről még nem beszéltem, mert ugye az a szacharóz százalék, de ha jól tudom, a mustban nem pont ilyen formában fordul elő. Gondolom ezért is van az átváltási móka MM-re, hiszen mindkettő 100g-ban a g-os cukormennyiséget mutatja...
Persze nem ez a legfontosabb számomra, csak úgy érdekelne...
"Na meg a must fokot nem csak azért mérünk, hogy a várható alkoholt megtudjuk, hanem a szőlő érettségi állapotáról is ad egy képet."
Ez így van. És a refraktrós mérés erre nagyon jó kint a szőlőben.
Van egy régi könyvem, majd be scannelek egy táblázatot, ott meg van az adott must fokból mennyi a várható alkohol.
Persze sok dolog befolyásol, de pl egy 15 cukor fokos mustból soha nem fog 12%-os bor erjedni, ha csak nem cukrozzák fel. De pl egy 19 fokosból, ha sikerül frankón szárazra erjeszteni, akkor lehet belőle 12%-os. Szóval ezek inkább azt adják meg szvsz, mennyi a várható maximum alkohol fok.
Na meg a must fokot nem csak azért mérünk, hogy a várható alkoholt megtudjuk, hanem a szőlő érettségi állapotáról is ad egy képet. (persze nem csak ezt kell nézni, de ez is egy a sok dolog közül.)
