Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Ám ezt elősegíti, hogy előbb-utóbb fájni kezd a dereka a sok hajlongástól a legtöbb gombásznak (nem csak az egykori ejtőernyősöknek a zuhanás közbeni "koccanásoktól", az ernyő nyílási terhelésétól, meg az elsaccolt földetérésektől...); aki a derékfájást megússza, mázlista, és örüljön neki!
Aztán két teli kosár cipelése derékfájás és az aljnövényzetbe hullott faágakon botladozás közben megfontolttá teszi az embert a kelleténél több gomba gyűjtése terén.
Köszönöm ,kiváncsi voltam ki mit gondol erről ,meg egy rakás üzleti célból való ködösitést szerettem volna tisztázni. Tudomásom szerint az igazi farkasbogyó védett növény.
Sok-sok éve gombászó emberek is szedegették. Sok évig felhasználható a szárítmány és nem minden évben van ilyen felhozatal belőle. Én próbálom megfertőzni az ismerősöket is az erdei gombák szeretetével, a családnak is vittem belőle, mifelénk szegfűn és csiperkén kívül más nem nagyon van....
Más sajna, nemigen volt. És ezek annyira, de annyira gyönyörűek voltak. Csak ímmel-ámmal szedtük, hogy legyen valami a kosárban. :-)
Viszont a gyűrűs ráncosgomba új felfedezés volt, szerintem nagyon jó kis gomba. Hála lilapereszkének! És a muskátliszagú pókhálósgomba is egy élmény volt.
Rendben van. Már nem sokáig lehet árusítani szóval majd elnézek egy- két piacra.:-)
Little kisasszony felé is van adósságom: Megígértem neki hogy eljöhet a piacra körbenézni velünk. De nem akarom lutrira elhívni, mert elég messze lakik. Itt meg több a piac szóval senki nincs elfelejtve. Csak türelem, tornaterem. Rajta vagyunk az ügyön.
Üdv
Honnan tudtad hogy skorpióutánzatom is volt??? :-) ki is akadtam rajta. De bibí nekem is volt kiscsigám. Meg fújjos fülbemászom is. Meg egy csomó számomra ismeretlen ízeltlábú gombalakó. Talán most hogy már van új fényképező az idén majd lebuktatom őket. Ha már egyszer az erdőbe úgyis elfelejtem kivinni legalább itthon lesznek jó képek.
Meg a szarvasgomba őrző kis pirossas bogárkákat is lencsevégre akarom kapni. Majd ha lesz a piacon persze. :-))
Nincs is semmi különbség, valóban a kereskedelem, áll a háttérben. Az emberek az egészségükért mindent megadnak, különösen ha az árut többé-kevésbé misztifikálják. Nos, az ördögcérna esetében ez adott. Ha én magyar kereskedő lennék, biztosan nem a Goyi meg hasonló idegen neveken emlegetném, hanem jó magyar nevén. Szerintem az ’ördög’ jelző, egy kis körítéssel tökéletesen megfelel annak, hogy a figyelmet felhívjuk a termékre. De hát a gyarló ember inkább bukik a hangzatos, soha nem hallott idegen nevekre, semmint ilyenekre, ördögcérna, sefűsefa, fanzár, szelice, gyurkafa, berbecs, stb.
A közönséges ördögcérna (Lycium barbarum), korábban L. halimifolium, ill. a kinai ördögcérna (Lycium chinense) mindkettő Kínából származik. Sokkal elterjedtebb a L. barbarum, a L.chinense inkább kerti disznövény. Van még egy harmadik alak, amit -irodalma válogatja-, hol külön fajnak, hol a barbarum déli formájának tartanak; ez a déli ördögcérna (Lycium europeum), ami a Mediterráneumban fordul elő. Virágai fehéresebbek, kevésbé lilák, mint a barbarumnak. A L. barbarum nálunk olyannyira meghonosodott, hogy bizonyos területeken önálló, stabil növénytársulást is alkot.
A Lycium nemzetség fajainak száma nyolcvan körül van, ebből Kínában kb. tíz fordul elő, ill Európában ezekből kettő (v. három).
Rokonságukban (Csucsorfélék – Solanaceae) valóban nagyon durva mérgező növények vannak, pl. nadragulya, beléndek, farkasbogyó, stb. Valóban érdekes, hogy több mai irodalomban is, mint mérgező növény, szerepel az ördögcérna. Hatóanyagai között vannak is mérgező anyagok, talán ezért ajánlott, hogy kizárólag gyógyszertári készítményekben javallják fogyasztását.
Lényeges, hogy amennyiben az árun fel van tüntetve, hogy barbarum, ill. chinensis, akkor fogyasztható, remélhetően apró népességünket nem akarják a kinaiak megtizedelni. Szintén felvetehető, hogy számos kínai gyógynövény és hasonló termék eléggé szennyezett.Más dolog az, hogy egy-egy faj hatóanyag tartalma, inkább ezek mennyisége, arányai (akár mérgező, akár nem) nem azonos a különböző élőhelyeken, akkor esetleg kérdésessé válhat, hogy fogyaszhatjuk e a nálunk szedett bogyókat.
Nagyon fontos azonban, hogy a hazai (speciális) gyógynövény irodalom szerint a barbarum leveles hajtásait, virágát, érett termését és gyökérkérgét említi drogként, addig a a chinense –nek, csak a termését.
L. barbarum : drog : hioszciamin, más tropán-alkaloid, cholin, betain az érett termésben nyomokban alkaloid, sok karotinoid).
: alkalmazás : purgans, diureticum; bogyója és gyökérkérge tioniucum is)
Az igazi farkasbogyó az a Scopolia carniolica, egy évelő lágyszárú. Hatóanyagai durva szívreható anyagok. Drogját kizárólag gyógyszergyári készitményekben lelhetjük fel. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az a kereskedő aki akár a Lycium-nak, akár más növénynek farkasbogyó elnevezést ad (legyen az bár tükörfordítás idegen nyelvből), az idióta vadbarom, és bűnös megtévesztést követ el. Azt azért illene tudni minden gyógynövény termék forgalmazónak, hogy a farkas, kutya, és hasonló jelzős növények kivétel nélkül mérgezőek, ezért nem kellene ilyen nevekkel felruházni egy terméket sem. Ha egy laikusnak megmutatják a farkasbogyót, majd az másnap leszedi és benyeli ’gyógyszerként’, rövid úton felhajítja a tappancsait (persze azt is lehet ilyenkor mondanunk, ne szedje le). Nem véletlenül alakultak a népies nevek így (élve eleink sokkal inkább természetközelben), s melyekből aztán igazolva a név mögötti mondanivalót, a hivatalos magyar elnevezés is lett.
Mindenfelé hatalmasak teremtek szerintem trombitából az idén. A soproni találkozón már nem akartam, de annyira hihetetlenül szépek voltak, hogy csak szedtem még egy fél kosárral. És a többiek is panaszkodtak, hogy otthon már több évre való szárítmány van, de ezeket mégse lehet otthagyni... :-)
Nem. Ez egész pici volt, talán 1-2mm. Sajnos nincs jó digi gépem, csak telefonnal tudok fotózni, azzal meg nem lehet makrózni. De elhatároztam, hogy veszek idénre egy normális gépet, csak megvárom, hogy elmúljon a "karácsonyi árazás".
OFF: Elfogadok tippeket, félprofi gépre, ami jó közeli gombafotózásra is.
Nem könyvskorpió volt? (Habár az nemigen szereti a nedves környezetet.)
Érdekes, mifelénk hatalmas trombitagombák teremtek az ősszel, rengetegszám, és alig volt lakójuk; néha egy-egy apró házatlancsigát kellett csak lelöködnöm szedéskor, az otthoni átválogatáskor már semmit. Miközben a másik, fenyves-vegyes erdőben szinte alig akadt rizike, lila pereszke és szürke tölcsérg, amelyiknek ne lett volna zsúfolt társbérlete...
Kicsit gugliztam, semmiféle skorpió nincs nálunk. :-( És tényleg úgy rémlik mostmár, mintha nem lett volna farka... Szóval akkor fogalmam sincs, mi volt, de valszeg az lehetett, ami neked is volt.
Nekem két pici skorpióm is volt, valaki biztosan tudja, miféle. Úgy rémlik valahonnan, hogy egy nem csípős, apró faj honos nálunk. Remélem, nem mondtam nagy hülyeséget....
Mi találtunk egy nagyon mini valamit is, ami úgy nézett ki, mintha egy mini rák lenne ollókkal. Még az is stimmelt, hogy ha beijedt hátrált. Aztán nagyító alatt kiderült, hogy a csápjai néznek ki ollónak.
