Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
A 2-3. nyár fagombának tűnik, de még meg kell néznem, ilyenkor előjöhet-e, a 4. talán valamelyik fülőke. Jó helyen keresgélek, ha ebbe az irányba indulok?
A partszakaszon még csak egy kisebb folton láttuk felkúszni a kidőlt és álló fűzekre ezt a növényt.
Éppen a napokban kaptam meg egy másfél éve előjegyzett könyvet az antikváriumból, melyben a növények mozgását leíró egyik részhez szép illusztráció volt a süntök.
Olyan szép, hogy be is gépeltem, ha van türelmed olvasd el:
És amint a gyökerek a sötétben, úgy dolgoznak a napfényen a kacsok, ezek a kecsesen egymásba fűződő és kunkorodó nyúlványok, melyek zöld fonálként kötik az aljzathoz a vadszőlőt, a tököt, a dinnyét, a földitököt és a vidéki kertek sok más indás növényét.
.. Mint valami százkarú polip, úgy nyúlik ki egyik kacs a másik mellett tapogatódzva. És ha figyelünk, ha eltöltünk ott egy délelőttöt, észrevesszük, hogy keresnek és tapogatódznak, a csúcsaik lassan köröket írnak le, minden hatvanhét percben egyet. A kacs közben egyre magasabbra hág, a többiek követik és meleg nyári napokon, (mert csak ilyenkor látni jól) a csöndes szőlőlugas előtt száz polipkar áll, remegve és borzongva, mintha vágy gyötörné, de nem áldozatot keresnek, hanem újabb támasztékot a nehéz venyige számára.
Ha nem találnak, akkor leszállnak ha lenn sem találnak valami ágat, falat, kerítést, amibe belekapaszkodhatnak, akkor megint fölfelé mennek, de mindig a felszínen maradnak, a legkedvezőbb pontokon, hogy új támasztékot találjanak. Ha aztán találnak, akkor elevenedik csak meg az inda. Azonnal húsz másodpercnyi időt állapítottak meg körülveszi különben is behajlott vége gyűrű alalakban azt a tárgyat, és egy óra alatt egészen ráfűzi magát, úgy, hogy erőszakkal is csak nehezen lehet leszakítani onnan. Aztán csavarosan összehúzódik és ezzel a megrövidülésével maga után húzza a törzset is. És így kúszik a vadszőlő, így mászik a földitök lassú bizonysággal a fákon, falakon, fölfelé.
Régóta ismert hogy az emberi agyban az ún rewarding (jutalmazási) központ lényeges hatással van a gyógyulási folyamatokra. Stressz, depresszió és hasonló negatív folyamatok esetén alulstimulálódik, ami erősíti a megbetegedési hajlamot. Normál állapotban az agy minimális pozitív stimulációval fenntartja az egyensúlyt, pozitív érzelmi állapotokban (siker, szerelem,szex, stb) pedig képes természetes módon túlstimulálni. Élvezeti szerekkel (alhohol, cigaretta), kábítószerekkel, egyes gyógyszerekkel pedig a különböző mértékű túlstimuláció érhető el, ami egyes esetekben pozitívan járul hozzá az általános eü-i állapothoz. A kép persze nagyon vegyes, a legtöbb élvezeti szer ugyan pozitív hatással van az agyi egyensúlyra, de különböző mértékű egyéb egészségkárosító hatással rendelkezik. A cigaretta káros hatásai mellett pl. jelentősen csökkenti időskori elbutulás és a parkinson kór kockázatát. Filozófiai síkon megközelítve, az emberi élet nem más mint folyamatos harc a pozitív rewarding-ért, hogy ne érezzük rosszul magunkat :)
Az erdő közepén tartott gombász szilveszterben még nem volt részem, de a tó jegén tartott horgász szilveszterben már többször is. Ha szilveszterkor olyan vastag a jég, hogy megbírja a horgászt, akkor mindig ott tartjuk a szilvesztert, így történt legutóbb is. Sajnos a halak is ünnepeltek, mert nem kaptak a süllők éjfél tájban, de azért nekik is öntöttünk a lékbe egy kis pezsgőt.
Egyébként ha túl gyakran futnánk össze a lakásban jó kövér könyvskorpiókkal, az arra utalna, hogy sok a poratka a házban, mint ahogy a pincében felbukkanó csészegombák a sok csapadék miatt esedékes beázásra utalnak.
Az utóbbi húsz év alatt összesen 3 alkalommal találtam könyvskorpiót a lakásban, és nem azért, mert ritkán takarítok, hanem mert eléggé rejtett életmódú, és szemüveg nélkül csak jó szemmel észrevehető állatka. Sűrűbben csak akkor találkozhatunk vele, ha a szokásosnál gyakrabban pakoljuk át a szekrénysort a szoba másik falához, hogy alatta is söprögethessünk, vagy ha a szálláshelyünk padlásán felforgatjuk a rozsdás lakatú, szúrágta ládák mélyén, rengeteg rég porladó ruha alatt rejlő, még az előző tulajdonos dédmamája által rózsaszín masnival átkötött szerelmeslevél-kupacokat is...
Majd gondolok Reád legközelebb. Rendszerint ritkán találkozik ezekkel az apróságokkal az ember. Ez a kép is legalább 3 éves. Azóta nem láttam, pedig elméletileg szárazabb (pl. lakás), és nyirkosabb (pl. erdei környezetben) is előfordulhat. Rokonai, azok is, amelyek kissé másként néznek ki, szintén érdekes apróságok.
"hogy jelentősen enyhítsék a végstádiumú rákos betegek szorongásait.
woww, boldogan halnak majd meg. kicsit boulevard."
Ha már végignézted volna valakinek a szenvedését, ahogy a diagnózistól az utolsó pillanatig gyakorlatilag testileg, szellemileg elfogy egy ember és Te csak ülsz mellette mert mindketten tisztában vagytok a valósággal, hiába hazudnál neki bármi biztatót, másképp néznéd ezt a dolgot.
Bármi elfogadható ami enyhíti a kínt, ami egy kicsit feledteti a beteggel, hogy halálra van ítélve.
Ám ezt elősegíti, hogy előbb-utóbb fájni kezd a dereka a sok hajlongástól a legtöbb gombásznak (nem csak az egykori ejtőernyősöknek a zuhanás közbeni "koccanásoktól", az ernyő nyílási terhelésétól, meg az elsaccolt földetérésektől...); aki a derékfájást megússza, mázlista, és örüljön neki!
Aztán két teli kosár cipelése derékfájás és az aljnövényzetbe hullott faágakon botladozás közben megfontolttá teszi az embert a kelleténél több gomba gyűjtése terén.
Köszönöm ,kiváncsi voltam ki mit gondol erről ,meg egy rakás üzleti célból való ködösitést szerettem volna tisztázni. Tudomásom szerint az igazi farkasbogyó védett növény.
Sok-sok éve gombászó emberek is szedegették. Sok évig felhasználható a szárítmány és nem minden évben van ilyen felhozatal belőle. Én próbálom megfertőzni az ismerősöket is az erdei gombák szeretetével, a családnak is vittem belőle, mifelénk szegfűn és csiperkén kívül más nem nagyon van....
Más sajna, nemigen volt. És ezek annyira, de annyira gyönyörűek voltak. Csak ímmel-ámmal szedtük, hogy legyen valami a kosárban. :-)
Viszont a gyűrűs ráncosgomba új felfedezés volt, szerintem nagyon jó kis gomba. Hála lilapereszkének! És a muskátliszagú pókhálósgomba is egy élmény volt.
