Ezelőtt 20 évvel az eonos ránézett volna a rajzra és tudta volna, hogy ez ott így van, vagy például kötéshibát kell keresni. Ma a rajz fejlettebb, de az akarat csökkentebb.
Én nem voltam egyikben sem, hanem egy fő vállalkozom járt szerdán kőbányai boltban, és mondta, hogy egyszeri nagy akció van. Vett nekem 100-100-100 db-ot, mivel azért a régit is el kell használni.
Volt a Fehérvári úti elektroprofiban 6.-án valami bemutató, de én sajnos 5.-én jártam ott. Te esetleg voltál ezen? Mondjuk többet oda be sem fogom tenni a lábam. Azt a kiszolgálást és modort... Pfujj....
Szerintem tele van hülyeségekkel (pld. sorba kötés, forró ragasztóval ragasztani a melegedő foglalatot, de lehet még bogarászni van ott még). Ki mit talál még?
A Vödörlámpa leírása
Micsoda praktikus egy ilyen vödör! Újabban nem csak hordozhatunk benne, vagy összekeverhetünk benne bármit, vagy éppen takaríthatunk vele, hanem most már akár világíthatunk is vele! Nahát, ne mondjuk, hogy ez nem nevezhető haladásnak! És ráadásul egy ilyen vödörlámpa még iszonyatosan jól is néz ki. Nem is gondoltuk volna, hogy mi mindent lehet egy vödörben elrejteni...
1. lépés
Egy Forstner fúróval (körkivágó) az E27 foglalatok külső átmérőjének megfelelően egyenletes távolságokban egy-egy lyukat fúrunk.
2. lépés
Az előkészített vödröt Decoupage lakkal és egy ív szalmapapírral beragasztjuk.
3. lépés
A kábelcsatlakozásokat előkészítjük. A kábelvégeket forrasztással rögzítjük.
4. lépés
Az összes foglalatot a kábelekkel sorbakötjük. Ügyeljünk arra, hogy a kék ereket csak a kék erekkel és a barna ereket csak a barna erekkel kössük össze, különben rövidzárlat keletkezik.
5. lépés
A foglalatok külső hüvelyeit a vödörbe csavarjuk, és belülről a kábelezett aljzatot becsavarjuk. A hollandianyákat kívülről a hüvelyre csavarjuk és könnyedén rögzítjük.
6. lépés
Ha a foglalatok túl lazának tűnnek, akkor kívülről forró ragasztóval rögzítjük.
7. lépés
Az izzókat becsavarjuk a foglalatba, és a láncot egy karabinerrel felakasztjuk. A világító testet egy megfelelő helyen felakasztjuk, és csatlakoztatjuk az áramforrásra.
Tipp:
A lámpa optikájának megváltoztatásához energiatakarékos vagy LED-lámpákat is használhatunk. Ízlés szerint különböző formák és színek állnak rendelkezésre.
3. Sokba fog fájni, pl. nem írtad hogy lesz-e vezérelt. De tételezzük fel hogy nem. Itt (Szabolcsban) én földkábelest, 1 fázist 120-150 ezerig,anyaggal.
4. Én nem vagyok nagy úr, Kiss Úr vagyok :-)) Azt ne feledjük, hogy szezon van, pl. én is csak kb. 1-1,5 hét múlva vállalnék munkát (Szabolcs-Hajdú). Természetesen a hibaelhárítás az más.
Telekvásárlás előtt bontanám a faházat hogy át legyen minősítve a telek és ehhez át kellene szereltetni a villanyszekrényt, vagis újraalakítani, mivbel a régi egy trágyadomb.
Szíves segítségeteket kérném, mivel ismeretlen területre tévedtem és sok az ellentétes tanács..
1. Mivel járok jobban: ideiglenes áthelyezéssel, vagy véglegessel? Állítólag ha csak ideiglenest alakíttatok ki, utána a végleges megint egy vagyonba kerül.. Lehet egyáltalán rögtön véglegest kialakítani?
2. Hova érdemes átrakatni/kialakítani a dobozt? (oszlop, kőfal épüljön, kerítés?) Érdemes Vaterán beszerezni a cuccot, használtan? (doboz, oszlop, stb.)
3. Mennyibe fog ez az egész móka nekem fájni és mielőtt nekiállok végigtelefonálni az összes registrált ELMŰ szerelőt, van egy hely a neten ahol "hirdetőfal" létezik és tudok kérni ajánlatot? (aki kapja marja alapon)
4. Akit eddig hívtam, hetekkel később érne rá, vagy horror áron dolgozik (150+). Mi egy reális munkatempó? Lehet olyat találni aki egy pár hét alatt ráér és elkészül, vagy ebben a szakmában mindenki nagy úr és örüljek hogy ha egyáltalán hetek múlva valaki kijön és annyi lesz amennyit igért?..
5. Kell 3 fázis egy átlagos fogyasztáshoz, ahol valószínűleg lesz légkondi és villanytűzhely, de semmi ipari gép? ÉS mennyi Amper javasolt? (itt is ajánlottak már mindenfélét)
6. 220V vagy 380V? Ipari gépek fognak dolgozni a házépítés közben: igaz hogy a 220V ezt nem mindig bírja?
7. Tudnátok javasolni valakit aki korrekt áron és gyorsan dolgozik, Budapest vonzáskörzete?
Egy pár paraméter:
- Nagykovácsi telek, falusi belterület
- az utcán szabadvezetékes a villanyhálózat
- per pillanat szabadvezetékes a telken menő villanyvezeték is, kb 30 méter a kerthatártól a házig
- egy régi gagyi fadobozban van 1 fázis, valamikor ki is éghetett mert kicsit pörkölt a teteje :)
- a kerítés szinte nem létező, oda nem lehet felszerelni dobozt a jelen formájában.
- a későbbiekben kisseb méretű családi ház épül (egy éven belül), valószínűleg könnyűszerkezet, gáz lesz bent így csak a szokásos villanykészülékek lesznek, esetleg légkondi is.
Egy igazán komoly inverter kimenetén remélhető egy annyira gyors reagálású áramfigyelés,
hogy nem egy irányváltás, de talán még egy teljes rövidzár sem tudja tönkretenni (ifjú koromban az elkészült erősítőket így teszteltem: teljes hangerő mellett hangfal kimeneti csatlakozókat rövidrezárni ;)
persze ki tudja, hogy ez az inverter túléli-e az ilyesmit...
"frekiváltó tudja a forgásirányváltást cserébe tilos a kimenetén kapcsolgatni"
Ezen herkentyű adatlapján látszik, hogy kimondottan villanymotor táplálására tervezték
és ha jól emléxek a gyári menüjében is benne van a menet közbeni irány-átkapcsolás lehetősége,
szóval nagyon meglepődnék, ha meglepetésként érné egy irányváltás :)
Valószínűleg az elektronika ilyenkor
- lekapcsolja mindhárom fázist,
- rákapcsolja az ellenkező irányt, de csökkentett frekvenciával és feszültséggel (= ellenáramú motorfékezés) és eközben figyeli az áramokat
- amikor a motor felvett áramán látszik, hogy leállt a forgása, akkor szép lassan (több tizedmásodperc alatt) felemeli a feszültséget és a frekvenciát a beállított értékre (= motor lágyindítás az ellenkező irányba)
Legalábbis én valahogy így csinálnám a helyében, ha nem akarnék tönkremenni az irányváltás pillanataiban fellépő brutális áramoktól :)
Tehát lehet, hogy ha az inverter menüjében / távvezérlőjével váltunk irányt, az sokkal kíméletesebb a motor tekercsei+csapágyai (és a gép mechanikája) számára, mint amikor a kapcsolóval váltunk irányt.
"csak attól féltem hogy károsíthat valamilyen érzékenyebb eszközt ez a jelenség"
Valóban léteznek olyan elektromos herkentyűk, amelyek hülyeséget csinálnak, de tartós károsodásra most hirtelen nincs ötletem.
Viszont pl számítógép leállhat/újraindulhat egy erősebb feszültségeséstől, ami adatvesztést, sőt akár szoftveres meghibásodást is hozhat magával, ami akár sokba is kerülhet (pl évek óta írt regényed / könyvelésed file-ja helyreállíthatatlanul eltűnik, újra kell telepíteni az egész gépedet, stb).
Három áramkör van, mindegyikhez 10 amperes megszakító. Az egyik áramkörön olyan elektromos eszköz van, aminek kevés a 10 amper, így annál szeretnénk a teljesítményt megnövelni 16 amperre. A kérdés az, hogy lehet a teljesítményt egyenként módosíttatni, vagy csak mind a hármat kell akkor növelni? Nem akarok 60-70 ezer forintotkidobni ezért.
Nekem az a meglátásom, hogy az arany közép út a legjobb kompromisszum ezen a téren is.
Tehát kapcsolgatható a kimenete, de lehetőleg ne terhelés alatt. Maximum végső esetben.
A gyakorlatban ez a motor mellett elhelyezett szerviz kapcsolóval, vagy egy frekvenciaváltóval hajtott különböző motorok mágneskapcsolóval történő felváltva kapcsolgatásával realizálódik.
Az előbbi esetben a terhelés közbeni lekapcsolás lehetséges még a szerviz kapcsoló segédérintkezős reteszelésével együtt is, de a rákapcsolás emiatt nem.
A második esetben a vezérlés (PLC) a fv. kimenetén lévő több motort mágneskapcsolóval felváltva kapcsolgatja mindig amikor a motor áll. Ilyenkor is elképzelhető menet közbeni lekapcsolás (ha pl. forgó motor mellett belépnek a munkavédelmi fotocellába, vagy vészgombot nyomnak).
De olyan is előfordult már, hogy hagyományos irányváltós mágneskapcsolós motor indítás elé frekvenciaváltó lett beépítve, hogy a motor sebessége módosítható legyen. A frekvenciaváltó be lett állítva állandó üzemre akárhány Hz-es kimenő frekvenciával, a kimenetén lévő eredeti irányváltó kapcsolók pedig intézték a motor indítását és irányváltását. Itt tehát a terhelés aktív kimenetre kapcsolódott rá és róla le. Ez mondjuk szükség megoldás volt, de hónapokig üzemelt így.
Köszi az észrevételt, és pontosan jól látod, amit lehet én bonyolítottam kissé, de végülis elejétől mondtam,hogy nekem csak a Y-D átkapcsolási lehetőség volt gondom a kapocslécen, hogy ne áthidalókat kelljen mindig megfelelő átkötésbe szerelgetni.Hiszen az frv. is vált irányt külön, meg a gyári vezérlője is az emelőnek azzal a bizonyos 2db. DIL. mágneskapoccsal. De a két üzemmódot kellett elválasztva külön más-más átkötésbe kapcsolni a motor kapocslécén, amire azt a 2 kapcsolót iktattam be.A kérdés végül már csak az maradt,hogy akkor a vezérlő dobozt kikerülve hidaljam át még1 kapcsolóval,amit csak az frv nél kell bekapcsolni? Vagy az nem kell. 63335 hsz.
Jelenlegi ABB állásfoglalás, hogy inkább ne. A Danfoss azt mondta, le lehet róla kapcsolni, ennek ellenére már nem az elsőben szállt el a kimenet. Mindamellett hibára is megy, ami nálunk kézi nyugtázást jelent.
Én is használok olyan alkalmazást, ahol mágneskapcsoló van az FU kimenetén, de nem kapcsolgatom ki alóla.
"mert frekiváltó tudja a forgásirányváltást cserébe tilos a kimenetén kapcsolgatni."
Ez általános tévhit. Vannak biztosan típusok (főleg talán régebbi, tizen éves konstrukciók) amik erre érzékenyek.
Általánosságban szerintem a frekvenciaváltó kimenete elviseli a kapcsolást (akár teljes terhelés közben is). Számtalan olyan alkalmazást ismerek, ahol a frekvenciaváltó kimenetén kapcsoló eszköz van és problémamentesen üzemel.
Szerintem ezen a téren az adott készülék installációs utasítása a mérvadó.
Nekem úgy rémlik, hogy nem ez volt az alap felállás, de mind1 is, mert frekiváltó tudja a forgásirányváltást cserébe tilos a kimenetén kapcsolgatni. Tehát csak direkt üzemben kell a kapcsoló (vagy 2 mágneskapcsoló, irányváltás). FU-s üzemnél csak arra kell kapcsoló, hogy csillagba legyen.
köszönöm a választ, igazából nem zavar hogy mit csinál mert jóban vagyunk csak attól féltem hogy károsíthat valamilyen érzékenyebb eszközt ez a jelenség
A villanymotorok a bekapcsolás után néhány (tized)másodpercig igen nagy áramot vesznek fel (a felpörgés idejére), utána áll be az áramfelvételük a normál értékre.
Minél nagyobb az utcai hálózati vezeték ellenállása (pl messze van a háztól transzformátor), egy nagy fogyasztó annál jobban le tudja rántani a feszültséget.
De az is lehet, hogy a normál feszültség is túlságosan alacsony nálatok (azért olyan érzékenyek rá a lámpák), tehát lehet, hogy a hivatalos 230 volt helyett a valóságban többnyire csak 215 körül van (meg kellene mérned néhányszor különböző időszakokban)
tehát talán az zavaró most, ha a 218 v-ot rántja le a szomszéd ketyeréje mondjuk 199 voltra, miközben ha 230 V lenne az átlag, akkor talán észre sem vennéd az időnként 211 voltot.
Ezen már többnyire tud javítani az áramszolgáltató (meg tudja emelni a feszültséget egy kicsit a transzformátoron), ha szólsz nekik, hogy a 230 V nálad csak 218 V,
a szomszédod flexelését/hegesztését nem tudják megtiltani,
és azt sem fogják bevallani soha neked, hogy nem túl optimális a hálózat a környéketeken és már rég kellene rá költeni pár milliót :)
