Azt gondolom, hogy az a legfontosabb, hogy aki készíti a főzetet annak finom legyen. Ha Neked ízlik, finom, akkor nincs semmi gond, csináld így. Jó nedüt.
Hogy én 45-50 foknál up re váltsak, (amikor a forráspont olyan 82 celsius fok) , az nagyon, de rettenetesen, sőt még annál is keservesebben ki van zárva.... Sőt azt is elárulhatom, hogy egyáltalán nem váltok up-re. Egyszerűen leállítom a főzést amikor kész a pálinka, a maradék,meg ki va öntve....
Asszem, arról van szó, hogy ugyanazok a nagyobb méretű, többértékű alkoholok (kozmaolajok, egyebek) kisebb koncentrációban adják a pálinka édesség érzetét, nagyobb koncentrációban keserűek. Hasonlóan, mint a mesterséges édesítőszerek, azok is tudnak némi kesernyés mellékízt adni a dolgoknak. Namost valószínűleg elég keskeny a határ az édesség és a keserűség között, ez függhet a pálinka hőmérsékletétől, de a kóstoló pillanatnyi "formájától" is. Egyik nap édesnek, másnap kicsit keserűnek érezzük.
A tegnap visszafogtam magam, de azért ma már csak belekotyogok.
Minden évben főzök almát. Illatos nyári zörgő alma. Csak ledarálom és semmi mást nem teszek bele az 1-1,5 % cukron kívül. Ezt is úgy, hogy minden kg cukorhoz 5 liter vizet is teszek (ebben oldom fel).
Az idén először úgy főztem, hogy egymenetesként addig engedtem, amíg a lecsorgott mennyiség 50 fokos lett. A csorgás ekkor 40 fok körül volt.
Tehát nem kellett utólag hígítanom. Mindezek, után még eddig soha nem éreztem kesernyés ízt a párlatomon. Találkoztam már ezzel az ízzel másoknál, tudom miről van szó.
Csak azért írtam le, nehogy már elfogadjuk, hogy az alma ilyen kell legyen. Igaz alma és alma között hatalmas különbségek vannak.
Valahonnan jön az az íz. Az én almám évtizedek óta nem volt permetezve, a cefrébe nem teszek semmit.
Vajon miért is írják rá neves főzdék a mandulás háttérízt,mert keserű az övékéi is és egy kis magyarázatra szorul. Tegnap kóstoltam 4 féle idegen pálinkát ,háromnál határozott kesernyés volt . Egy friss tornyos is! Régebben egy prémium körtét és összehasonlítva az enyémmel sokkal keserűbb a prémium. Nincs mese poharazgatni és kóstolni kell 50%-tól,ahogy keseredik azonnal befejezni.
Nagy igazságot mondasz. A helyzet az, hogy nyár elején én is megtettem, hogy a cseresznyém és a sárgabarackom ep-up-jait összeelegyítve lefőztem a "tisztázás" szabályai szerint. Hát még itt a fórumon is írtam, hogy számomra különlegesen finomra sikerült. (Csak zárójelben: kaptam érte itt hideget-meleget egyaránt:) ) Viszont megtettem ezt most nemrégiben a körtém és szilvám maradékaival, és az bizony - bár elfogyott - hasonlított az itt korábban "hp"-ként ismertetett kategóriára. (Nem hogy nem dicsekedtem vele, hanem eddig mélyen hallgattam róla.) Szóval azt gondolom, hogy próbálkozni lehet, de fel kell készülni a selejt kategóriára.
Az első sor végéig jól mondod. A miért állok meg kérdésre: azért, mert már mennyiségileg is elenyésző lenne a második up és ebben a "folyadékban" már szinte semmi nincs ami a gyümölcsre emlékeztetne. Hígítani valód biztosan van, mert ugye kb 45-50%-os szesztartalomnál váltasz át up-ra, és ha kb 8-10%-ig engeded is le, akkor is az átlagod kb 30 % körül - de inkább magasabban - lesz. És ugye a szakma szerint 25 % körüli szeszt teszünk fel finomítani. Remélem érthetően fogalmaztam, üdv.
"Az erősodo kesernyés is cefrezesi hiba" - ok, de konkrétan mi lehet hiba? A gyümölcs mindig válogatott, tiszta, mag nélküli, rendesen pépesítve, pH beállítva, élesztő, élesztőtáp pontosan kimérve, kiforrás után azonnal főzve.
Azt értem, hogy ennek az tömény íznek a pálinkában kellene lenni, de ez az 5l ami kármentésként így lett, végeredményben több száz kg gyümölcsből jött össze, jóval koncentráltabb lehet, ez persze jelenthet jót is, rosszat is.
Idén ugyanezt csináltam, szigorúan választottam el, sajnáltam a cuccot úgy kidobni. A rézelejét külön gyűjtöm, mert föltűnt, hogy akkor is egészen más, sötétsárgás színe van, ha semmi réz nincs a csőben, mert háromszor főztem benne közvetlenül előtte. Ezt meginni nem akarom persze, de valami oldószerbek csak jó lesz.
Az EP+UP-t aztán kannákban gyűjtöttem, lett is vagy 10-15l. Ezt kifőztem újból, a tiédhez hasonló szigorúsággal.
Meglepő tutti-frutti lett a végeredmény, olyan parfümös, hogy ha nem én csináltam volna, azt mondanám rá ez valami mesterséges aroma, mert gyümölcsből ilyen nem jön ki. Többféle cseresznye, meggy, sárgabarack, szilva és málna volt az alapanyag. A szőlőket és a törkölyt most gyűjtöm, annak a levágott darabjaiból is főzök majd egy harmadik lepárlást.
...nálam talán a "módszer"...lehet, hogy túlságosan szigorúan választottam el??...DD...
...persze koránt sincs akkora rutinom, mint Neked, de így talán könnyebb volt elkerülni a főbb technikai hibákat...szerintem vagyunk így egy páran, de majd ezután egy kicsit lazítok..DDD...
...a "szakma" az utópárlatról, valószínűleg helyesen nyilatkozik...de ha az előpárlatot is beleteszed, sőt én az egyébként kristálytiszta "rézelejét" is beleteszem és együtt tartom a szezon végéig, mert ez nem romlik meg...amikor már nincs mit főzni, akkor szoktam elővenni és ezt is 25%-ra hígítani, mert az egész 30% körül van, pedig jól kifacsartam...
...újrafinomítva, jobban figyelek az előpárlatra (kicsit többet is veszek el), de az utópárlatot ugyanúgy 50%-után kezdem figyelni és ha kell rögtön leállítom...
...meglepően finom vegyes a végeredmény, amiben mindig más gyümölcs íz dominál...
Sajnos bérfőzetnem kell készülék hiányában. Mivel szeretek biztosra menni, ezért előre akarom tudni a végeredményt és nem utólag lógatni az orromat :-). Az is gondom, hogy ugyan van műszerem a mérésekhez, de mivel első alkalommal használom, ezért nincsen referenciám annak megbízhatóságáról.
((Amúgy az "Asszony" kihozatala 7.8, a tied pedig 5,7 (50° végtermék esetén) vagyis benne volt a hivatalos kihozatali határban. Tehát nem is lehetett volna mit elvenni.))
Még csak 2010-nél tartok a fórumban. Az addig olvasottak szerint korlátozták a kiadható mennyiséget. (Emiatt nem szeretnék úgy járni, hogy a fügével feljavított amúgy is elég jó cefrém lelkének egy része számomra elvesszen. Túl sok munkám van benne hozzá - több mázsa alapanyag manuális magozása, darálása, kezelése, babusgatása. Pálinka főzésben csak dilettáns vagyok, de van kb. 20 éves tapasztalatom szőlőbor készítésben, amit alkalmaztam a cefrézésnél is.) A honlapodon lévő jövedéki linkben is van hivatkozás a kihozatali mennyiségekre. De örülnék, ha nem kellene hígítanom.
Tehát -hogy én is értsem - Lefőzöd a cefrét... az alszesz főzésnél elveszed az ep.-t, majd a kp.-t, aztán az up.-t kihigítod !! 25% -ra és újra lefőzöd....
Miért állsz itt meg ? Gondolom annak is va up.-je, amit újra kihigíthatnál 25 % -ra, és így tovább , tovább, tovább, egész évben.
Azt hiszem valamit nagyon elrontok, mert az up-ben nálam semmi kihigítani való sem marad, de majd rámegyek a dologra....
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
No, akkor talált-süllyedt. Épp az előbb mondtam Lillának, hogy ezt szerintem nálad is forgatták a "tejes edények". Gondolom a jogdíjakból gazdagodtál meg... :)))
A szakma azt mondja, hogy UP-ból már sosem lesz jó pálinka. Én össze szoktam gyűjteni, meghígítom újra 25 % környékére ha van egy adagra való lefőzöm és oda adom a haragosaimnak:) Van aki azt mondja , hú de finom:)
