Hm...ez érdekes és köszönöm a felvetést Szarvák-szórvány.
Nyilván, az ország más tájain is előfordulhat,de tömegesen a Jásszágban tudok Szarvákokról,oda pedig a 18. század végén nagyon sokan települtek Felvidékről.
Az -ák nem hiszem, hogy magyar eredetű nevekben előforduló képző. Van Kenyeres, Kardos, de nincs Kenyerák vagy Kardák. Ha a szarv szóból jönne, akkor nagy eséllyel léteznie kellene a Szarv családnévnek is (mint pl. észt nyelvrokonainknál).
Inkáb szláv lehet, mint a Seszték, Liszák, Hudák, stb.
Van egy felvetésem, hátha nem totális hülyeség: a -rv- szótő tépést/szakítást jelent az oroszban, ukránban. A sz(o)- előtag jelentése le-/ki-/el-. Az -ák képző a melléknévből főnevet csinál (vö. köpcös - a Köpcös. Mi határozott névelőt használunk ehhez, de a szlávban nincs határozott névelő.) Továbbá a hangsúlytalan o kiejtése á (az oroszban, az ukrán szabályt viszont nem ismerem). Ha tehát ebből indulok ki, akkor a sz(o)-rv-ák jelentése lehet pl. le-szakít-ott. Idegenbe szakadt ember? Szórvány? (Vajon eme utóbbi szó hasonlósága a véletlen műve, vagy van valami szláv etimológia a háttérben?)
Szóval, gondolom majd kijavítanak, ha hülyeséget írtam.
Igen, kézenfekvő lett volna a Hajnalka. De tudtommal ez a név az adott korban még nem létezett. 1782-ben hal meg ő és a gyereke, tehát 1765-nél nem későbbi névadásról van szó, míg a Hajna név Vörösmarty alkotása 1825-ből. Majd ebből lett a Hajnalka. Legalábbis én ezt olvasom mindenütt és nem is találtam ezzel ellenkező anyakönyvi adatokat (sehol egy Hajnal/Hajnalka).
Mikulás = a Miklós szláv változata
Vizi = bármilyen -víz végződésű helynévből
Halmai = bármilyen -halom végződésű helynévből
Szarvák - szerintem valamilyen szláv eredet, de közelebbit nem találtam most rá
>>Ehhez ismerni kellene a cigányság hozott névadási szokásait.<<
Hát ja. Valamelyik korábbi posztban sajnálkoztam is, hogy ennek vagy nincs - viszonylagos laikusok számára is érthető - szakirodalma, vagy legalábbis senki nem tud ajánlani hozzá...
>... némely cigány névnél úgy érzem, mintha nem is hazai anyakönyveket olvasnék, hanem valami üzenetet a Marsról...
---
Ehhez ismerni kellene a cigányság hozott névadási szokásait.
Egy cigány ismerősöm rendes, anyakönyvezett nevét (Balogh Akárki) nem is használta, hanem mindenki csak Pipi-nek nevezte. S gyanítom, hogy a kolóniából még sok hasonló becenevett lehetne kigyűjteni. Ezen közösség még mai is aktívan használja egymás közötti beszéd során a lovárit, míg velünk magyarokkal vagy magyarok előtt magyarul beszélnek.
"kicsit arrább újra építették pl Csordás Csorvás lett." lennél szíves az idézet helyét megadni. Több anyagot átnéztem, de erre való utalást nem találtam. Előre is köszönöm szívességed.
Három név eredetére lennék kíváncsi, pontosabban arra, vajon hogy lett belőle családnév?
Egyik a Tengely.
Gondolkoztam már rajta, de nagyon erőltetettnek érzem a magam kis magyarázatait...
Másik név egyrészt adja magát...Mocsári...nyilván mocsaras, lápos vidékkel hozható összefüggésbe. De mintha olvastam volna más eredetről is, talán a bocsári Mocsáry család kapcsán...( akik tudtommal nem az én családfám ) nos, itt csak annyi lenne a kérdésem, valaki esetleg találkozott-e már ennek a vezetéknévnek más módon való családnévvé válásával.
Őseim között van egy K. Tóth, akinek egyik elődje az anyakönyvben kapas Toth-ként szerepel. Ez egyértelmű.
S van egy B. Molnár, akinek őse pedig Bu Molnar illetve BuMolnar írásmóddal szerepel. Létezik, hogy egy család a búról, szomorúságról volt közismert? Vagy ez nem a mai bú főnévnek lenne a megfelelője?
( persze aki az ősöm őse, az nyilván nekem is az :) )
Elnézést ,engem is foglalkoztat a téma. Mivel így hívnak.
Annyit tudtam meg ,hogy az 1880 környékén települt le Kígyós pusztán több ilyen nevű család ,földet kaptak {ők is} mind földműves volt...
A gyulai levéltár tud erről több információt ,én úgy emlékszem a volt levéltáros nekem a fenti székely-földet említette kiinduló pontnak.Az összes ismerősöm rokonom...mentalitása is erre utal .Erős gének lehetnek nagyon stabilan öröklődik minden az erények a hülyeségek, a betegséghajlamok...
Erről a kígyós-pusztai pontról települtek széjjel itt ,ill innen a dunántúlra....
Maga a név akár kínaira is lebontható ,a három tagból. A pa 8 a ka hatalmas nagyon magas.. csi mint chi ,vagy tyi , qi az isteni erő az életerő....
Ezt dr Wang al elemeztük de nem hiszem hogy az lenne.
A saját teóriám az hogy mint a többi ősi magyar név egy nem használt gyökből van volt leképezve amivel ,nem szoroztak tovább.
Olvastam a helység nevet is. Nem tudom ,lehet az is akár több ezer éves is. Ez önmagában még nem mérvadó.Több olyan van itt is ,mármint település ami a török korban teljesen elpusztult ,és kicsit arrább újra építették pl Csordás Csorvás lett.
Egy jó nyomnak tartom a gyulai levéltár adatait ,aminek valamikor utánanézek ,akár e-mailban is lehetne. Azon a szálon vissza ahonnan azok jöttek. Szerintem valahol vannak ép gyökerei ennek a névnek ,öntudatos ,szálai. Vagy ott valaki tudja .
Időközben Borsodnádasd és környékén kutatok, ahova a bányászat miatt az ország minden területéről érkeztek emberek, főleg a mai Szlovák területről. Így kerültek be a családfába a Stupka, és Petruska vezetéknevek. Ezekre tudnál (tudnátok) valamit mondani? A Petruska-nak lehetséges, hogy a Péter névhez van köze?
Csikesz: az RMCsSz szerint talán Csikész egy régebbi írásváltozata (vö. Kováts - Kovács) és ebben az esetben a jelentése talán "kevésre becsült foglalkozást űző, pl. felesben halászó ... ember"
Biczó = bizonytalan eredetű és jelentésű, feltehetőleg személynévből. Talán rokon a Bitó/Bittó névvel, ebben az esetben lehet a Vitus/Vid név alakváltozata.
Szerintem a Vitárius a vicarius (esetleg vikárius) elírása. c~t tévesztés igen gyakori (főleg karoling [ez túl régi lenne családnévhez], és antiqua írásban), a k~t is előfordulhat (főleg tört típusok kézírásában).
vicarius (lat.) a. m. helyettes, különösen világi és egyházi hivatalnokok szolgálati helyettesítője.
