Schmidt Virág vagyok, a gödöllői egyetem hallgatója. Most írom a diplomadolgozatom az AKG értékeléséből. Célom az, hogy kiderítsem, mi a résztvevők véleménye, megérte-e a programhoz csatlakozni. Kérlek benneteket, Önöket, hogy amennyiben részt vettetek az AKG-ban (2009-2014), töltsétek ki a kérdőívet. Hatalmas segítség lenne!
Köszönettel: Schmidt Virág
A kb. 5-7 perces kérdőív az alábbi linken érhető el:
A drónok felhasználása a mezőgazdaságban komoly jövő előtt áll (szerintem), de egyelőre nem az általad említett területeken. A vadkár, belvízkár, termés felmérése/becslése jogi aktushoz kapcsolódó tevékenységek, és ezért csak nyilvántartásba vett szakértők végezhetik, általánosan elfogadott, kipróbált (jogilag definiált) módszerekkel. Senki nem fog fizetni egy légi felvételért, amit nem használhat fel hivatalosan, ráadásul úgyis csináltatnia kell mellette egy szakvéleményt, amit felhasználhat ...
Az ilyen célú alkalmazásnak többek között az is gátja, hogy a légi felvétel nem térkép. Vagyis a képalkotás sajátságai miatt egyszerű légi felvétel alapján nem lehet pl. borítottsági %-ot számolni, mert a kép sarkainál jóval kevesebbet mér. Ezt a problémát az ortofotóknál (GooGleMaps, MEPAR) precíz geotaggeléssel és méregdrága utófeldolgozással oldják meg. Ha ti ilyet nem tudtok, akkor a felvételeitek max. látványosak lesznek, de semmiképpen sem bizonyító erejűek.
Amire viszont jó lehet az pl. fertőzések felderítése (arankafoltok vetőmag lucernában, korai vetésfehérítő bogár fertőzés ...stb.), vagy a területfelmérés. Pl. most az AKG beadás kapcsán biztos sokan értékelték volna, ha úgy tudják a földjeiket felmérni, hogy nem kell napokig gyalogolni, vagy a földet traktorral/terepjáróval összetiporni, majd a járművet Rábával menteni.
Nincsen erre vonatkozólag valamiféle (szigorú) szabályozás ? Gondolok itten a légtérhasználatra, a birtokháborítás tényére, esetleg a személyiségi jog védelmére.
BÚÉK ! Csak a termés átlagok nem igazolják ! Inkább alacsonyak ! Én úgy gondolom a nem megfelelő időben és mennyiségben kijuttatott tápanyag elvész, nem hasznosul ! Vagy a sok eső kimossa a talajból . Vagy a kevés öntöző víz nem mossa le a gyökérzónába ! Másfelé már régen is folyékony műtrágyákat használnak ,és vizes földre permetezik ! Láttam olyan öntözött kukoricát ,hogy a KARAZ teherautóból nem láttam ki belőle ,vakon mentem benne a volt cégemnél !
Nekem az a tapasztalatom, hogy minél intenzívebben gazdálkodom, annál több a hasznom a végén. Persze ijesztő egy 200-300 eFt/ha-os technológia, főleg, ha az időjárás nem ideális, de többnyire meghálálja a növény és a föld is a gondoskodást. Nyilván itt is érvényes a csökkenő hozadék elve, de 4-5 mázsa műtrágya még simán lehet ésszerű (pétisóból pl. az csak 135 kg nitrogén/ha). A fokhagyma alá én is szórtam, mint bolond a lisztet, azután csak lestem, hogy a július végén a foki után zöldtrágyának vetett repce akkora leveleket nevelt, hogy elment volna káposztának, míg a zab tarlóban nagyítóval kellett keresni ... már ahol egyáltalán megmaradt.
Esőben nem igazán szoktunk permetezni, de pl. egy pendimetalinnál, ami kifejezetten igényli a bemosó csapadékot még akár jó ötlet is lehet ... mondom a tényleges helyzet ismerete nélkül. Szóval csak annyi, hogy nem biztos, hogy olyan rosszul megy annak a cégnek, amelyiknek van pénze annyi imputanyagra.
Már itt is ahol dolgoztam három különálló kft lett ebben az évben ! Így megint jár gondolom minden ! Itt annyit nem hoznak le egy hektárról az tuti ! Már csak azért sem mert a műkakit szórják ám ész nélkül ! 4-500 kg / Ha. Plusz a vegyszerek ,főleg esőben ((::!!!
Ez az 1200 ha feletti téma parasztvakítás. Én tudok olyan gazdaságról, ami a bérelt területekkel együtt kb. 6000 ha, és felveszik a teljes támogatást. Szétírták annyi emberre és kész. De egyébként sem bírom elképzelni, hogy akinek elég pénze/hatalma van 1200 ha feletti mennyiségű földet megszerezni, annak gond lenne ezt a szabályt megkerülni.
A 25000 Ft irreális!!! Olyan van, hogy az embernek aratás előtt elveri a jég 30 ha repcéjét és az az év veszteséges, de aki sok év átlagában (az ilyen katasztrófákat is beleszámítva) nem hoz le 50-100 ezret egy hektárról, az adja olyannak a földet, aki ért hozzá!
Gondolj bele: Csak a területalapú támogatás nagyságrendileg 70000. Ha az összes földemet bevetem lucernával, vagy más szálastakarmánnyal és jó években eladom a szénát, rosszabb évben leszárzúzózom, akkor is minimum a támogatásnak meg kell maradni, de még inkább többnek (nálunk idén 15000 Ft-ért le akarták rángatni a bálákat a platóról és nekem hektáronként üzemi átlagban 10 bála termett úgy, hogy egyszer magot is fogtam).
Hát a nagyobb gazdaságoknál már nincs is ,már ebben az évben se volt 1200 Ha felett ! Én tszben dolgoztam ! Bár már ez is kft-lett ! Az igen ésszerű gazdálkodásnak köszönhetően haszon igazán nem termelődik itt sem ! A repcén aszt mondták a 25 ezer ft állami támogatás az már jó haszonnak számít ! Ezen én megdöbbentem nem kicsit ,és szerintem valamit nem jól csinálnak ha ennyi a haszon egy hektáron !
Az időszak zárultával valószínűleg megváltozik a támogatások rendszere, ahogy eddig is megváltozott minden ciklusváltásnál, azt viszont kötve hiszem, hogy (ahogy többfelől hallom) megszűnnének a támogatások, vagy akár jelentősen csökkenne az összegük. A támogatások célja ugyanis az, hogy a Lajtán túl a vidéki népességet vidéken tartsa, illetve a mezőgazdaságból élők pályaelhagyását fékezze valamelyest. (Ott ugyanis ez a gond, nem az, hogy nem jut föld a fiataloknak, mint nálunk.) Mi csak azért kapjuk, mert ha nekik jár, akkor nekünk is, de a magyarországi folyamatoknak vajmi kevés hatása van erre a trendre.
Az mindenesetre várható, hogy a támogatás súlya lassan (nagyon lassan) áttevődik a területalapúról az olyan konstrukciók irányába, mint pl. az AKG. Ennek első jele a zöldítő komponens megjelenése. Ennek az az oka, hogy az EU nem mezőgazdaságból élő lakosai egyre kevésbé nézik jó szemmel, hogy az ő adójukból (más országbeli) gazdákat támogatnak a két szép szemükért és egyre inkább ellenszolgáltatást várnak el érte (környezetvédelem, tájképi elemek megőrzése ... stb.)
Ha a támogatás megszűnne és a helyét pl. egy komoly, támogatott biztosítási rendszer venné át, az hosszú távon szerintem jó folyamatokat indítana el, mert a földtulajdon az oligarcháktól és a pesti ügyvédektől legalább részben átkerülne azokhoz, akik azt meg akarják művelni, stabilizálódhatnának a földhasználati viszonyok, ami az alapvető feltétele a telkesítésnek és az okszerű földhasználatnak.
A kereskedelem törvényei egyszerűek: Mindent annyiért lehet eladni, amennyit fizetnek érte, és mindent annyiért lehet megvenni, amennyiért eladják. Ha támogatják a gazdákat, akkor azt a kereskedelem "beárazza" és a végén annyival kevesebbet fizet. Ha nincs támogatás, akkor bedől pár gazdaság, de utána felemelkednek az árak, különben mindenki abbahagyja a termelést.
