Mivel a 100V hangfalkábel is gyengeáram, csak az erősáramútól kell külön csőbe húzni. Az összes gyengeáramú mehet egy közösbe, kivéve ha speciálisan igényli a külön szerelést mondjuk áthallás csillapítás miatt
100 voltos hangosítási rendszer kábele mehet a strukturált és gyengeáramú hálózattal együtt vagy el kell választani az erős- és gyengeáramtól egyaránt?
Igen, mert a tartos meleg eseten csokken a terhelhetoseg. Pont ugyan ugy ahogy nagy elosztoszekrenyben tartos nevleges teljesitmen. Mellett egy 16Aes kismegszakito mar 13Anel is lekapcsolhat.
"az eredeti felvetésben azt mondtad, a fűtőbetét nem lesz melegebb a környezetnél"
Tehát én nem írtam azt, hogy nem lesz melegebb, hanem azt, hogy "alig".
A fűtőbetét külső fém felülete ALIG lesz melegebb a víznél (a belső fűtőszál 800 fok körüli hőmérsékletéhez képest pláne) lehet, hogy csak 20 fokkal lesz melegebb a víznél, de muszáj melegebbnek lennie, máskülönben nem jönne létre hőátadás a fűtőbetét és a víz között.
"más hőmérsékletű lesz e a betét, ha 2000l álló vízbe meríted, és 1 percig megy, vagy ha a patakba?"
Az álló vízben csak a fűtőszál körül felfelé emelkedő melegebb víz okoz egy kis gravitációs áramlást, a hegyi patak viszont erős kényszerített áramlás is, ezért a patak jobban hűti a fűtőbetét felületét, tehát a betét más hőmérsékletű lesz.
De ha a patak pont annyira lassú folyású, mint amekkora az állóvízben a gravitációs fel-áramlás, akkor egyforma a hűtés, ezért nem lesz hőmérséklet különbség.
fűtőszál hőszigetelésének/hűtésének számtalan fokozata lehet,
ezért számtalan hőmérsékletre tud felmelegedni.
Ha egy fűtőszálat csupaszon egy rohanó hegyi patakba merítünk (= nulla hőszigetelés + maximális hőelvonás), akkor a hőmérséklete alig lesz melegebb a környezeténél. "
Szerelés közben olykor rá lehet látni magára a működő fűtőszálra is.
Mivel a forró dolgok egy bizonyos hőmérséklet felett már látható tartományban is sugároznak, ezért a az izzószál színéből is meg lehet saccolni a hőmérsékletét:
de ne feledjük azt, hogy ha rálátunk egy kis szakaszra az izzószálból, az még nem biztos, hogy a többi része is ugyanilyen hőmérsékletű. A hőátadás/hőelvonás jósága akár néhány milliméteren belül is megváltozhat, tehát lehet, hogy az izzószál vége kellemes 800 fokos, de a közepén van egy szakasz, ahol 1100 fok felett van, mert azon a szakaszon rosszabb a hőleadása: pl a spirál menetei összenyomódtak egy ütődéstől, vagy pl egy szakaszon valami (pl vízkő) akadályozza a spirál megfelelő hűtését.
Sokan nem gondolnák, de mindez nem csak a bojlerre, vasalóra és villanyrezsóra igaz: az izzólámpára is csak egy fűtőszál, persze kicsit más hőmérséklet-tartományban dolgozik.
"az eredeti felvetésben azt mondtad, a fűtőbetét nem lesz melegebb a környezetnél mert 100% a hőelvonás"
Ilyet soha nem írtam.
Olyat írtam, hogy ha nagyon jó a hőelvonás, akkor a fűtőbetét alig lesz melegebb a környezeténél.
Hőmérséklet különbség nélkül fizikailag nem létezhet hőátadás, ezért minden hőátadásnál muszáj lenni valamennyi hőmérséklet különbségnek.
"most miért a környezet hőmérséklet emelkedéséről beszélsz?"
Mert az volt a kérdés, hogy menyivel lesz melegebb a patak, ha a belelógatott fűtőbetét 11 kW-os.
"A betét hőfokát számold ki!"
A betét több, eltérő hőmérsékletű alkatrészből áll: fűtőszál, szigetelés, fém burkolat.
A víz melegítésére tervezett fűtőbetétek külső felületét olyan nagyra méretezik, hogy a felületi energiasűrűség (a víz hőelvonó képességét figyelembe véve) lehetőleg egyetlen pontjon se lehessen olyan magas, hogy 100 fok fölé melegedhessen (ez azért van, mert a 100 fok feletti pontoknál forrna a víz és egy zajos bojlert nehéz eladni). Tehát a betét külső felülete (vízbe merítve) maximum 100 fokos lehet.
A belső fűtőszál és a fém burok közötti elektromos szigetelő anyag (és levegő) egyúttal sajnos valamennyire hőszigetelő is, ezért magának a fűtőszálnak a külső felülethez képest sokkal (pár száz fokkal) magasabb hőmérsékleten kell működnie. A fűtőbetét tervezője úgy számolja ki a dolgot, hogy a fűtőszál normál üzemi hőmérséklete még biztonságosan az olvadáspont alatt legyen, de azért ne bírja a végtelenségig, mert akkor nem lesz kinek eladni a pótalkatrészeket ;)
"ha a rohanó hegyi patak egy 30cm széles és mély víz, a fűtőbetét meg 3f 11kW, akkor is igaz lesz amit írsz?"
A víz iszonyatosan sok hőenergiát képes felvenni (a világ egyik legjobb hőtároló anyaga).
Legyen a hegyi patakunk sebessége 1 m/s (3,6 km/h)
- ha a meder keresztmetszete 0,1 m2 (33x33cm), akkor a patak egy pontján másodpercenként 100 liter (0,1m3) víz áramlik át
- a 11 kW-os fűtőbetéted másodpercenként 3 wattóra hőenergiát ad át a víznek (11000/3600).
- 1000 liter víz 1,16 kWh hőtől melegszik 1 fokot, tehát egy liter víz 1,16 wattóra hőtől melegszik egy fokkal, tehát 1 wattóra hőtől 1 liter víz 0,86 fokkal lesz melegebb
...márpedig itt 100 liter vízre jut mindössze 3 wattórányi hő,
tehát a patakunk vizét egy 11 kilowattos fűtőbetét kb 0,026 fokkal (huszonhat EZRED fokkal!) lenne képes feljebb melegíteni
(feltéve, hogy végig jól számoltam :)
Házi feladat (nem találom sehol): a Duna átlagosan hány fokkal melegebb a Paksi Atomerőmű alatt?
ha a rohanó hegyi patak egy 30cm széles és mély víz, a fűtőbetét meg 3f 11kW, akkor is igaz lesz amit írsz?
egyébként mikor fűtőszálat keresel katalógusban, ott van hogy milyen közegbe való, víz, levegő, keringetett levegő, hőközlő anyag (beépített fűtőpofa), abban a közegben nem fog elolvadni
Akkor mi a jobb? Egy 1000W-os vagy egy 2000W-os asztali kancsós vízforraló? Mindkettő olyan, hogy nem tud rárakódni a vízkő, mert ki lehet takarítani könnyen.
A fűtőszál hőszigetelésének/hűtésének számtalan fokozata lehet,
ezért számtalan hőmérsékletre tud felmelegedni.
Ha egy fűtőszálat csupaszon egy rohanó hegyi patakba merítünk (= nulla hőszigetelés + maximális hőelvonás), akkor a hőmérséklete alig lesz melegebb a környezeténél. Deha ugyanazt a fűtőszálat jóvastagon körbeveszed valami jóféle hőszigetelővel (pl 20 cm száraz kőzetgyapot) akkor megpróbálja elérni a Nap hőmérsékletét, (persze nem fog sikerülni neki, mert elolvad közben) mert a megtermelt hőenergiát senki sem akarja elvinni tőle.
A vízköves bojler hőelszállító képessége a hegyi patak és a kőzetgyapot között van valahol, a fűtőszál hőmérséklete függ a vízkő vastagságától, a víz hőmérsékletétől - lehet, hogy ugyanabban a vízköves bojlerben, amelyben egy 2000 wattos fűtőszál néhány perc alatt eléri az olvadáspontot, ugyanott egy 1500 wattos fűtőszál vígan muzsikál évekig (éppencsak az olvadáspont alatt üzemelve).
"A kövérrel kiemelt rész meglehetősen erős megfogalmazás, ha ez 100% igaz lenne, nem létezne túlmelegedéstől kiolvadó fűtőbetét, hiszen ahogy melegszik, úgy csökken a teljesítménye, és valahol beállna a stabil állapot. De ilyen nincs."
Miért ne lehetne? Minden azon múlik, hogy a fűtőszál ellenállása milyen mértékben nő a hőmérséklet növekedésével. Ezt azonban nem tudjuk :-)
Ha a "stabil állapot" hőmérséklete magasabb mint a fűtőszál "béketűrése" (kvázi olvadás pontja) akkor bizony kiolvad.
"A vízkő burok rontja a fűtőszál és a víz közötti hőátadást (hőszigetelőként működik).
A hőszigetelő burkolat miatt romlik a fűtőszál (víz)hűtése, ezért jobban fel fog melegedni.
Magasabb hőmérsékleten magasabb a fűtőszál ellenállása, ezért kisebb áram fog átfolyni rajta.
Azonos feszültség és kisebb áram = kisebb villamos teljesítmény.
Kisebb villamos teljesítmény = lassabban felmelegedő víz.
Tehát a vízkő burok csökkenti a fűtőszál teljesítményét
(a magasabb hőmérséklet meg a fűtőszál élettartamát)."
A kövérrel kiemelt rész meglehetősen erős megfogalmazás, ha ez 100% igaz lenne, nem létezne túlmelegedéstől kiolvadó fűtőbetét, hiszen ahogy melegszik, úgy csökken a teljesítménye, és valahol beállna a stabil állapot. De ilyen nincs.
Bizonyos értelemben létezik ilyen effektus, de nem említésre méltó módon.
a mosógép hatásfoka meg azért romlik, mert felfűtés közben is percenként megforgatja a dobot párszor, és ha ezt 15 perc helyett 20 percig teszi, akkor biza romlik a hatásfoka.
Erről eszembe jutott az a sok röhejes népi bölcsesség, miszerint a vízkő rontja a mosógép/bojler hatásfokát :)Egyáltalán nem rontja a hatásfokát, hiszen minden egyes felvett watt 100 százalékban hővé fog alakulni, egyetlen wattból sem lesz fény, vagy mozgás vagy gammasugárzás.
Az igaz, hogy egy jó vízköves bojler 2000 helyett mondjuk már csak 1500 wattos, de mind az 1500 wattból hő lesz, tehát a hatásfoka továbbra is 100%-os.
Aki pedig összekeveri a hatásfokot a hatékonysággal az menjen vissza az általános iskolába (kivétel azok a reklámszakemberek, akik pl a mosógép reklámokban készakarva keverik össze a két szót, ők máshová menjenek el ;)
Ha a szobád falát úgy fested le, hogy a festék egy része a földre csepeg, akkor pazarolsz, tehát rossz hatásfokkal dolgozol.
Ha a szobád falát túl kicsi ecsettel fested, akkor baromi sokáig fog tartani, mert alacsony hatékonysággal dolgozol.
Na a vízkövesedő fűtőszál egy csepp festéket sem csepegtet el, csak egyre kisebb az ecsetje ;)
"Nem is értem, hogyan porszívóztatok amikor ment a mosógép..."
Egy mosás teljes futamidejéből a nagy áramfelvételű fűtőszál csak viszonylag rövid ideig működik, az idő többi részében csak egy kis teljesítményű villanymotor üzemel.
Ha az 1kw-os fűtőbetét 0.5kw-ot ad le a víz felé bármilyen okból, akkor 0.5kw-ot vesz fel az energia megmaradás törvénye alapján. Energia nem vész el csak átalakul.
