Egyébként ezt az éjszakai-nappali áram automatikus átkapcsolását jól meg kell gondolni, mert
- egyrészt a villanyszámlán szereplő nem-éjszakai havi fogyasztásnak csak egy igen kis része esik arra az időszakra, amikor éppen van is éjszakai áram, ami ráadásul szintén nem ingyenes, hanem csak kb 30%-al olcsóbb, tehát egy automata átkapcsolóval lehet, hogy csupán 3-5%-kal csökkenne a villanyszámlánk
- másrészt pedig lehet olyan is, akinél ez az átkapcsoló nem csökkentené, hanem éppenhogy növelné a villanyszámlát, mert pl a bojler vagy a hőtárolós kályha pont akkor töltené fel magát meleggel, amikor éppen a drágábbik áram van soron (amikor meg megjön az olcsó áram, akkor meg azt mondaná, hogy "köszönöm, tele vagyok" :)
Utóbbi problémára talán megoldás lehet pl egy "két órányi nappali áram a bojlerbe" feliratú nyomógomb (egy időzítővel), amit csak azokon a napokon nyomnánk meg, amelyeken szokatlanul korán elfogy melegvíz.
Üdv! Köszönöm a vàlaszt mekkelek! Olyan kérdésem volna még hogy adott egy lakàs 70 negyzetmeter kb. Nyaraló volt de lakàs lesz belöle, a vezetékezése nagyrésze 1 es réz vezeték de olykor 1,5 os réz . 7 elmenő tàpja van és 10 A kismegszakitoval van biztositva ez igy rendben van? a hàzban semmi extra nagy fogyaszto nemlessz hütő meg àtfolyosvizmelegitő hasonló. Persze minden többi lakàsban hasznàlt elektromos tàrgy is. Mi a vélemény?
"véletlenszerűen ki- és bekapcsolgatva bármilyen kis vagy nagy időtartamra"
Nem tudom, hogy merre laksz, de nagyon szomorú, ha felétek a vezérelt áram bármikor és bármilyen rövid időtartamra megjöhet/megszűnhet. Mifelénk minden nap három időszakban van éccakai áram (a legrövidebb időszak egy óra) és minden nap pont ugyanakkor kapcsolják be és ki (másodperc pontossággal, tehát akár kapcsolóórával is lehetne illeszkedni hozzá)
Egyébként számos olyan elektromos berendezés van, amit nem zavar, hogy bejelentés nélkül jelenik meg / szűnik meg az energiaellátás (pl azok nagy része, amelyeket mindig kézzel kell elindítani :) de csak a látókörömben van energia-megjövés által beinduló/leálló mosógép, kert-öntöző, ventilátor, sőt (szörnyű szentségtörés) még számítógép is. Most ennyi jutott eszembe.
De ha van automata átkapcsoló, akkor a berendezések sora jelentősen kibővül, habár az átkapcsolási áramszünet tizedmásodpercei sok készülékét megzavarhatnak. Persze elvileg lehetne "nulla szünetes" átkapcsolót is csinálni: villámgyors SSR relékkel, vagy ahol nincs FI relé és azonosak a fázisok, ott idő-átfedéssel (tehát az egyik relé csak akkor nyitna, amikor a másik már zárt).
Ha ez egy db ekkora izzó, akkor a FI relében lévő leoldó mechanika lassúságára tippelnék: nem hinném, hogy baj esetén a FI relé képes egy milliomod másodpercen belül megszakítani a áramot, az izzószál áramerőssége egy pillanatig jóval magasabb is lehet 30 mA-nél, ráadásul az izzószál az áram megszűnése után is izzik még egy pillanatig, mielőtt kihűl.
Ráadásul ha ez a 60W több pici izzóból áll: a kis teljesítményű (vékony szálból készült) izzószálak barmi gyorsan képesek felfényleni.
A leválasztó kapcsoló a bojlerhez tartozó biztonsági berendezés, mint a Fi relé.
Viszont azzal csak a vezéreltre tudod kapcsolni "állandó jelleggel".
Ha átkapcsolót használsz, akkor soxor a nappalira is vagy csatlakozva, és nem teljesül, hogy csak "állandó jelleggel" a vezérelt táplálhatja a berendezést.
Ez az "állandó jelleggel csatlakoztatott" rész jogilag valóban homályosan van megfogalmazva,
mert erre való hivatkozással
- vagy még azokat is meg lehet büntetni, aki leválasztó kapcsolót tett a bojler mellé (hiszen bármikor sérülhet az "állandó jelleg")
- vagy azokat sem lehet megbüntetni, aki átkapcsolót alkalmaz (mert az "állandó jelleg"-et itt nem a vezeték/vezető megszakíthatatlan folyamatosságára kell érteni).
Értem én, hogy mire akarsz kilyukadni, de ha a törvény alkotójának egyértelműen az átkapcsolás megtiltása lett volna a szándéka, akkor a szövegben a "kizárólag" kifejezést alkalmazta volna. Tehát az átkapcsolás ezen törvény szellemében nincs megtiltva.
A „B” árszabás szerint számolható el a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért - az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott - felhasználói berendezés fogyasztása.
Kiemelés tőlem: BÁRMELY FELHASZNÁLÓI BERENDEZÉS (ami megfelel a fenti feltételeknek),
tehát aki ezt megpróbálja csak bojlerre és villanykályhára szűkíteni, az baromi nagy tévedésben van, ráadásul ezt a tévedését még terjeszti is :)
"Nem állítottam soha olyasmit hogy a hivatalos szövegben szerepelne a "fixen csatlakoztatás" kifejezés."
Valóban, mert azt állítottad, hogy nem szerepel, pedig mégis.
Ha a vezérelt áramkörre állandó jelleggel van rákötve, akkor az szerinted azt jelenti, hogy hol ide hol oda van kapcsolva, attól függően honnan jön a delej?
"Szerinted a fixen csatlakoztatás nem szerepel sehol."
Nem állítottam soha olyasmit hogy a hivatalos szövegben szerepelne a "fixen csatlakoztatás" kifejezés.
"De, hogy ne legyek teljesen OFF, olvasgass:"
Az általad beidézett szöveg sem tiltja olyan (kézi vagy automatikus) éjszakai/nappali áram átkapcsoló szerkezet alkalmazását, amire a fogyasztók fixen vannak rákötve.
5kW az 230V feszültségnél 22A. Ha ennyire biztosítod a vezetéket az 4-es kell, legyen szabvány szerint. Erre nem rakhatsz dugaljat mert az maximum 16A lehet, valamint be sem tudod kötni szerelvénybe.
Tehát a koncepciód rossz!
Húzz be külön áramköröket a vízmelegítőnek, mosógépnek és a fürdőszoba szekrénynek. Használj 2,5-es vezetéket 16A-re biztosítva vagy 1,5-ös vezetéket 13A-re biztosítva és meg is oldottad a problémát.
"Amúgy leválasztó kapcsoló lehet, mivel a kötés ott is csavaros, ugye..."
Pontosan erről van szó: ha a hivatalos szöveg mondjuk "segédeszköz nélkül oldhatatlan" kötést határoz meg, akkor ott MINDEN olyan elektromos kötés szabályos, ami csak segédeszközzel oldható. Ha ez nem így lenne, akkor a szöveg megfogalmazója tovább részletezte volna a dolgot.
Sajnos vannak, akik ezt a fejükben túlbonyolítják és olyan mondatrészeket képzelnek bele a hivatalos szövegbe, amelyek a valóságban nincsenek ott.
Még sajnosabb, hogy egyes emberek a fent említett képzelgéseiket úgy adják elő másoknak, mintha azt valami hivatalos helyen olvasták volna. De ha konkrét idézetet / internetes oldal megnevezését kérnél tőlük, akkor bajban lennének :)
Milyen keresztmetszetű kábelt vezessek fürdőszobába, ha később tuti nem akarok gondot? 1,8kW-os bojler, plusz esetleg még max. 3kW egyéb (porszívó vagy hajszárító, mosógép), tehát elméletileg ha minden menne egyszerre, mondjuk 5kW, ez kb. 5m. Kerestem, találtam keresztmetszetszámító oldalt, de azért inkább kérdezek, nem tudom mennyire megbízható...
Szóval ott 1,5-es réz kábelt megfelelőnek dob ki. Ha berakok 2,5-est, akkor eléggé túlbiztosítom, hogy tuti ne legyen a falban semmilyen gond a jövőben?
Milyen ésről vagyról beszélsz? Szerinted a fixen csatlakoztatás nem szerepel sehol. Már megint félrebeszélsz, szokásod szerint.
De, hogy ne legyek teljesen OFF, olvasgass:
"2.2.4„B” árszabások A „B” árszabás szerint számolható el –a közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével -a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért -az elosztó vezérlőberendezésével a vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz (szerszám) hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott -felhasználói berendezés fogyasztása. A felhasználó a „B” árszabásra szóló szerződés megkötésével felelősséget vállal arra, hogy a kizárólag a vezérelt áramkörre fixen, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott berendezések szakaszosan is biztonságosan üzemeltethetők"
"Ha a villanyszerelő nem ért a szakmájához**, azért miért az áramszolgáltató kell vállalja a felelősséget extra szabályok megalkotásával?
Ezt az indokot nem tudom elfogadni.
(Ahogyan "nem létezik töltetlen fegyver" ugyanúgy nem létezik feszültségmentes dugalj/vezetékvég sem. Pl készülék szerelés előtt előtt MINDIG kihúzzuk a konnektort a falból. Ha egy szerelőt meglepetésként ér, hogy egyszer csak megjelenik a feszültség egy dugaljban, annak halála ügyében Darwin bátyánknál lehet panaszt tenni - vagy az oktatási rendszernél.)"
1: ha villanyszerelő teszi, akkor a halála foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, közigazgatási keretek közt elhal, mivel saját magát nyírta ki, hiszen nem tartotta be a feszültségmentesítés előírását.
2: mivel az esélyesebb, hogy valaki kontár fog odamenni, "miért ne menne, majd én megszerelem" felkiáltással, akkor a fenti álláspontban a tulaj lesz a gyanúsított, mivel az ő felelőssége, ki megy a berendezéséhez, és ő követte el a szabálytalanságot
Mint amikor a motoros ugatja, hogy majd ő eldönti, vesz e bukót, bvagy a qrva okos autós, hogy nem köti be az övet. Hát ott is, ha én kihajtk elé, és én vagyok a hibás, akkor ha nincs bukó, nincs bekötve, akkor gondatlanságól elkövetett emberölés akkor is a menet.
Amúgy leválasztó kapcsoló lehet, mivel a kötés ott is csavaros, ugye...
Üdv mindenkinek! Lajos vagyok! Volna egy kérdésem amire kélek titeket adjatok vàlaszt nekem! Köszönöm elöre is! A lakason elosztoban van FI relé rakva müködik is! A bojler re külön szeretnék tenni eggyet, ez nem zavarja a masik müködését? A bojler a lakasba talàlható földelést kapjam igy nem gond?
"hogy tudna rájönni a szolgáltató arra a nagyfokú galádságra, ha valaki mégiscsak nem fix bekötésű eszközt üzemeltet"
Teoretikusan:
Magyarországnak általános érdeke az energiatakarékosság, az erőmű rendszernek meg még anyagi haszonnal is jár, ha minél több fogyasztás áttevődik az amúgy veszteséges (völgy) időszakokra. Az áramszolgáltatónak persze annál nagyobb az árbevétele minél drágábban sózza rád UGYANAZT az energiamennyiséget, de ha ezt a dolgot nagyon erőszakosan teszi, azzal az állam érdekei ellen cselekszik. Ezért kialakult egy olyan helyzet, amikor az áramszolgáltatók megpróbálják a lakosságot ezügyben homályban tartani (kb nulla tájékoztatás), hogy minél magasabb maradjon a bevételük.
Ez van olyankor, amikor magánkézben van az energia szolgáltatás: a nép szopik mint a torkos borz.
"A 2.: dugaljra megy, ami bele van dugva, nem megy, valaki aki nem tud a vezereltrol, elkezdi szerelni, jon az aram, megcsapja"
Ha a villanyszerelő nem ért a szakmájához**, azért miért az áramszolgáltató kell vállalja a felelősséget extra szabályok megalkotásával?
Ezt az indokot nem tudom elfogadni.
(Ahogyan "nem létezik töltetlen fegyver" ugyanúgy nem létezik feszültségmentes dugalj/vezetékvég sem. Pl készülék szerelés előtt előtt MINDIG kihúzzuk a konnektort a falból. Ha egy szerelőt meglepetésként ér, hogy egyszer csak megjelenik a feszültség egy dugaljban, annak halála ügyében Darwin bátyánknál lehet panaszt tenni - vagy az oktatási rendszernél.)
Teoretikusan kérdezem csak: hogy tudna rájönni a szolgáltató arra a nagyfokú galádságra, ha valaki mégiscsak nem fix bekötésű eszközt üzemeltet vezérelt áramról, hanem pl. relékkel kapcsolgatja a fogyasztóit?
