Szóval az áramvédő relének csak ott van értelme, ahol (nagyjából) mindig egyenlők a fázisok áramai, ezért a rendszerek túlnyomó többségében (aszimmetrikus fázis-terhelések) nem tudnák helyettesíteni a FI relét,
akármilyen kicsire is állítjuk az érzékenységüket.
Villanymotorok egyedi védelmén kívül csak kevés helyen alkalmazhatók.
Az áramvédő relének többfázisú rendszerben van értelme, az egyes fázisok áramát külön-külön méri (ez a kulcsszó, mert a FI relé viszont egyben méri az összes vezetőt)
és ha az eltérés közöttük meghaladja a beállított értéket, akkor lekapcsolja a rendszert.
Tehát pl egy áramvédőre kötött villanymotor aszimmetrikus áramfelvétele tekercszárlatot/szakadást jelenthet, lekapcsol mindent, mielőtt még nagyobb baj lesz.
Egyes áramvédő kapcsolókat akár 50 amperes aszimmetriára/érzékenységre is lehet állítani,
egy ilyen áramvédő relé érintésvédelmi célra (tehát FI relé helyett) csak akkor lenne hasznos, ha egy időben 1300 vízben álló mezítlábas ember érintené meg véletlenül ugyanabban a pillanatban ugyanazt a fázist, aminek elég csekély a statisztikai valószínűsége :)
Persze van olyan áramvédő relé, aminek az aszimmetria-érzékenységét le lehet tekerni pl 0,03 amperre, ebben az üzemmódban három fázison egyenletes eloszlású terhelés esetén (nem hivatalosan) akár helyettesíthet egy 30 milliamperes FI relét is.
Nem tudom, akkor már itt voltál-e a fórumon, vagy, csak más néven, de egyszer már kifejtettem az álláspontomat az ávk vs. fí reléről. Szerintem ne keverjük, mert nagyon nem ugyanazt tudja. Nem szeretnék belegyalogolni a kollégák, sem a te lelki világodba, de vagy fogalmazzunk pontosan, vagy sehogy, de ne keverjünk szakmai fogalmakat, eszközöket.
"
engem is érdekel, mit tudsz, amit mi, földi halandók nem tudunk.
Mert hogy az ÁVK = RCD = FI-relé de szerinted nem...
Nem tudom, akkor már itt voltál-e a fórumon, vagy, csak más néven, de egyszer már kifejtettem az álláspontomat az ávk vs. fí reléről. Szerintem ne keverjük, mert nagyon nem ugyanazt tudja. Nem szeretnék belegyalogolni a kollégák, sem a te lelki világodba, de vagy fogalmazzunk pontosan, vagy sehogy, de ne keverjünk szakmai fogalmakat, eszközöket.
Lusta vagyok rajzolni, de maradjunk annyiban, hogy a TN-C-S rendszer sémáját ismerd meg.
Gyorsan: Betáp az oszlopról: TN-C utána bejön a fogymérő alá, (plombált szolgáltatói terület), itt csinálják az un. nullbontást. Eddig ami jött az L1- (L2-L3)- PEN. Itt csinálunk belőle (a szolgáltató) 3 vagy 5 vezetékes rendszert. Itt semmi más nem történik, csak a PEN (nullázó) vezetőt ketté ágaztatják, úgy, hogy mindenekelőtt a helyi földelést, ami min. 16-os rézzel csatlakozik (potenciálrögzítés), azt erre a PE (védővezető) sínre kötjük. Utána erről az oszlopról érkező PEN vezető egyik ágát lekötik a PE (védővezető) sínre. Itt a másik ágat átvezetjük a fogymérőn. A nullát (N) tovább vezetjük az ávk-ra. (min 6 réz v. 10alu) Majd az ávk elmenő N kapcsát (min 6 réz v. 10 alu) lekötjük a N sínre. Utána a betáp fázist ráküldjük az ávk bemenetére (N -szabadon választott- mellett alsó vagy felső sor) A túloldalon meg fésűs sínnel tápláljuk a kismegszakítókat. Ezen kismegszakítók elmenő kapcsai lesznek a fogyasztóid fázis betápjai.
Nincs egyértelmű szabály, de én a kismegszakítókat felülről szoktam táplálni, tehát az ávk bemenete lent van.
Tanácsot szeretnék kérni, egy merülő szivattyúval kapcsolatban. Al ko TDS 1001/3 tipusú szivattyúról lenne szó. A probléma a következő: A fent említett berendezésnek elromlott az úszókapcsolója,és "szárazra" szívta magát, azaz kiüritette az ásott kutat.Úgy 20-25 percet mehetett szárazon, mire észrevettem, és lekapcsoltam. Az úszókapcsoló zárt állapotban égett össze,mert áram alá helyezéskor,azonnal indul a szivattyú,szóval nem égett le,csak azt az érdekes jelenséget produkálja, hogy kb.1 percig üzemel, majd magától leáll,1 perc pihi után automatikusan ujra indul,majd ismét leáll,ismét indul stb stb stb.Ezt csinálja vizben,és szárazon is.Elképzelhető, hogy az indító,vagy állandó kondija (nem tudom melyik van benne) szórakozik?
Üdv, nem ez a szakmám és nem is tanultam itt ki azt, csupán néhány hasznos dologról olvastam, de tekintve a 60 ezer hozzászólást természetesen nem volt időm mindent végigkövetni. Most csinálom először, ezért is szóltam hozzá a fórumhoz és kértem a segítségeteket. El tudnád mondani hogy hogyan kellene az elosztót megcsinálni? Esetleg egy skiccen ábrázolva? Köszi
Egy patak felül befolyik a vízimalmok völgyébe, alul meg kifolyik (vízimalmok = elektromos fogyasztók).
A FI relé csak egyetlen dologra ügyel: mindig pont ugyanannyi víz jöjjön ki alul, amennyi felül befolyt (ne lopják a vizet a völgyben), tehát
- a FI relét nem érdekli, hogy eggyel több vagy kevesebb vízimalom dolgozik a völgyben
- arra viszont baromi ideges lesz, ha valaki pl locsolásra használja a vizet
- és ha a befolyó/kifolyó közötti különbség meghaladja a 30 milliampert liter vizet (csakis ezt méregeti-hasonlítgatja állandóan), akkor azonnal lezárja a vizet az egész völgyben
Tehát ha a völgyben egy új vízimalmot kezdesz üzemeltetni (éppen fázis-nulla között ráz az áram), azt nem veszi észre,
de ha kertészkedni kezdesz lopott vízzel locsolva (éppen fázis-föld között ráz az áram), azt egyből észreveszi
Egyfázisú rendszernél normál esetben az energia áramlása kizárólag a fázis és a nulla között jöhet létre, tehát normál esetben a nullán és a fázison egyforma az áram erőssége. A FI relé azt figyeli, hogy a fázis és a nulla árama egyenlő erősségű-e, tehát a FI relét csak a rajta átmenő két vezetéken folyó áramok különbsége izgatja. Ha ezek nem egyenlők, az már nem normál eset, mert valamennyi áram illegális úton közlekedik (pl rajtad keresztül a föld irányába).
Tehát:
- próbalámpa (vasaló/mosógép/stb) a fázis és a nulla között: a nulla és a fázis áramerőssége között nincs különbség (ez a normál eset), a FI relét nem zavarja
- próbalámpa a fázis és a föld között: van különbség a FI rén árfolyó áramok között: a FI relé lecsap
- próbalámpa a nulla és a föld között: lehet_különbség a FI relén árfolyó áramok között: a FI relé ilyenkor lecsap
- gazdi száraz vastag zokniban a kövön állva a fázishoz ér: van áram-különbség, de túl kicsi (kevesebb a FI relén megadott pl 30 milliampernél), ezért a FI relé nem csap le, az áram meg jól megrázza a gazdit
- gazdi mezítláb a vizes a kövön állva a fázishoz ér: van elegendő áram-különbség, ezért a FI relé gyorsan lecsap, hogy a gazdi ne dobja fel a (vizes) talpát.
"akkor pedig rázott a fázis, a relé nem kapcsolt le. Nem ez lenne a feladata?"
A FI relé nem a megrázástól véd, hanem a meghalástól.
A relén megadott 30 milliamperes áramnál kevesebb áram is nagyon kellemetlen tud lenni rázásilag, de a relének a gyárban azt mondták, hogy ami ennél kevesebb, azzal ne törődjön. Ezért pl egy (igen kellemetlen) 20 milliamperes megrázástól a 30 milliamperes FI relé nem fog lecsapni.
Persze ha kisebb áramú FI relét veszel, az kisebb áramnál kapcsol le, de túlságosan érzékeny fi relé viszont minden apró rendellenességre lekapcsolhat, te meg megőrülsz a hibakereséstől :)
De nem ám, mert akkor TE vagy a fogyasztó!!!...ami akármekkora áramot is fel vehet. Az FI relé, (hibaáram) a fázisvezető (illetve a feszültség alatt lévő) és a föld (védővezető) közötti elfolyó (hiba) áramot érzékeli!
A nulla-védővezető zárlatnál is csak akkor működik, ha valamilyen terhelőáram folyik a nevezett körben, ami a nulla-vezetőn is okoz feszültségesést.
Korábban olvasgattam sokat villanyszerelésről itt a fórumon, sok hasznos infót találtam amivel el is jutottam teljesen kezdőként odáig, hogy be van húzva és kötve minden újan a házban, ma viszont a FI relével akadt egy kis gond. Beraktam 2 új kismegszakítót a régi mellé + a FI relét. Le lett próbálva az áramkörön minden, dugaljak működnek, kapcsolók is jók, még a keresztkapcsolást is sikerült összehozni. Próbalámpát kipróbáltuk FÁZIS+NULL között és működött, valamint FÁZIS+FÖLD között is, ahol elvileg szintén működnie kéne, erre lekapcsolt a FI relé. Viszont ez nem volt elég, ki lett próbálva élesben akkor pedig rázott a fázis, a relé nem kapcsolt le. Nem ez lenne a feladata? Vagy pedig rosszul értelmezem? Hozzá kell tenni, hogy a fázis úgy lett érintve, hogy közben a null is fogva volt. Annyit tudok, hogy a relé a fázis és a null között méri az eltérést és ha szökik, akkor kapcsol le. Csak akkor kellene lekapcsolni a relének ha CSAK a fázist érinteném, mert akkor rajtam át távozik, vagy pedig akkor is ha vezetéket csinálok magamból a fázis meg a null között? Ha mindkét esetben le kéne kapcsolnia, akkor valószínű hogy valamit rosszul kötöttem be a relén, ami a másik kérdésem lenne, hogy akkor hogyan? Mellékelek képet és egy ábrát is a kötésről, aki ért hozzá kérem nézze meg és írjon egy rövid választ, hogy mit hogyan kellene változtatni. Köszönöm, Gergő
Van, de mindent neked kell fizetni és később ha véglegest alakítasz ki az ideiglenes elviekben nem használható fel, az igényt újnak tekintik. Így nem éri meg.
Sziasztok. Szeretném megtudni, van-e valakinek tapasztalata, véleménye a LOGUS szerelvényekrõl? Konnetorok, kapcsolók vásárlása elõtt állunk, az ára sokkal barátibb mint a piacon levõ nagy neveknek...köszi mindenkinek, aki tud segiteni.
Ha azt akarod, hogy a belépés pillanatában égjen a villany, akkor azt vagy ajtó nyitás érzékelővel kapcsold, vagy az ajtó vonalát figyelő infrasorompóval.
A térfigyelő infra mozgásérzékelők működési elvéből következik az, hogy valamennyi távolságot meg kell tenned a sötét szobában ahhoz, hogy biztos legyen a jelenlétedben és felkapcsolja a villanyt (ugyanez vonatkozik a jelenlét érzékelőkre is amelyek ugyanezen az elven működnek, csak sokkal több figyelt irányba néznek, viszont sokkal rosszabb helyre szokták szerelni őket: mozgás detektálására a mennyezet közepe a legrosszabb hely)
Tehát ha térfigyeléssel akarsz villanyt kapcsolni, akkor minden szobába belépve egy-két lépést még sötétben fogsz megtenni, ami csak addig vicces, amíg nem sietsz, mert a harmadik sötétben megtett lépés már balesetveszélyes lehet.
Ha mindenáron térfigyeléssel szeretnéd a villanyt felojtani, akkor a leggyorsabb reakcióidőt pont olyan mozgásérzékelővel lehet elérni, amit le szeretnél szerelni: csak arra kell odafigyelni, hogy
1: a mozgásérzékelő az ajtóval azonos falon legyen (de legalábbis nagyon közel hozzá)
2: a mozgásérzékelő maximum 1,5 méterre legyen az ajtótól (ha van olyan ajtó, amelyik 1,5 méternél messzebb van, akkor oda egy másik érzékelőt kell telepíteni)
3: a mozgásérzékelő ne legyen magasabban kb 160-180 centinél
4: és persze az ajtóhoz képest olyan irányban, hogy a kinyíló ajtószárny ne takarja a belépő embert :)
Persze még ez a módszer sem lesz olyan gyors reagálású, mint azt a laikusok képzelik/szeretnék de tér-érzékeléssel ez a legkevésbé lassú megoldás.
Oda jelenlét érzékelő kell, egy kicsit más mint egy sima mozgás érzékelő, megfelelő érzékelővel és elhelyezéssel. Ha nem szetted szét a régi rendszert (kirángatva a vezetékek) vissza lehet csinálni.
