Ha egy mosoly jelet teszel a végére akkor még érteném is az érvelésed - De nem életszerű a magyarázatod - mivel mérte az 1,3 bárt a műszere hozzá adta automatikusan a légköri nyomást ? Szerintem ez kötekedés :-)
A nyomásmérők leginkább túlnyomást mérnek ha jól tudom !
A nagyszájú befőttesüveget azért javasoltam, mert ott a nagy szájon át le tudod szedni a kozmaolajat. Így nincs veszteség, mivel a kozmaolaj nélküli részt hozzáöntöd a kész alszeszhez. ( ha már ragaszkodsz az üveghez, ami nehezen megmunkálható)
A Szőlősinél valóban van veszteség, mivel az zárt rendszer, nem lehet belenyúlkálni minden főzés után. A kész termék, és a veszteség arányszáma sem mindegy...
A légköri alapnyomás az nagyjából 1 bár. A jelzett 0,5 és 1,0 bár túlnyomásnál igaz a mellé rendelt vízhőfok. De igaz az 1,3 bár nyomás is, mert az tulajdon képen 0,3 bár túlnyomás és azon a hozzárendelt vízhőfok stimmel. (Tehát nem 1,3 bár túlnyomás, hanem csak nyomás. Vagy 0,3 bár túlnyomás.) Remélem érthetően fogalmaztam.
A fűtést kellene vissza venned úgy hogy ne menjen 0,5 bár fölé és akkor nem kell folyton ki engedned a gőzt !!
Ha azért tennénk bele biztonsági szelepet hogy azzal szabályozzuk a rendszert akkor 0,5 báros meg oldaná - de én inkább azt ajánlom úgy fűts hogy ne menjen 0,5 bár fölé a nyomás a két fal között !
Ez nem az élesztő függvénye! Sőt, egy jól megválasztott fajélesztővel lehet, hogy ki sem futott volna, de legalábbis nem ennyire. Egyszerűen csak túlpakolta a hordókat.
Pedig egyszerű elképzelni is. Egy rugós visszacsapót úgy raksz be, hogy az befele engedjen. Ha hűl a rendszer és vakum keletkezne akkor tud szívni levegőt rajta.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ugye, az a különbség, hogy a víz csak úgy tud hőt leadni, hogy közben maga hűl. A gőz úgy is, hogy nem változik a hőmérséklete, csak lekondenzál (azonos hőmérsékletű vízzé alakul), és közben leadja az igencsak nagy párolgáshőjét. Ezért jobb a gőz a víznél.
Egy dupla-falú üstnél, nem számít a párolgáshő, mert párolgáskor ezt el is vonja a folyadéktól.
Ellenben Snapszi által említett "Külön kazánban csinálnám a gőzt és azt vezetném az üstköpenybe."
Ahol is a hőközlést a maximumra lehet fokozni. Nagyon jó ötlet!
Amiért hozzászóltam, semmiképp nem kioktatás a célja, csak megelőzendő, hogy félreértve a dolgot, gőzüstként nagyon kevés vízzel üzemeltesse valaki a rendszerét értelmetlenül.
Csak, hogy mindenki értse, a víz 1 °C hőmérséklet emelkedéséhez kb 4,2kJ/kg energiára van szükség, a víz elgőzölögtetéséhez pedig 2257kJ/kg