Mi manapsag a legjobb ar/teljesitmenyu valasztas otthonra, amator szintre,
gyakorolgatni, stb. egy valamilyen elektromos billentyus hangszerben gondolkodva ?
Nem vagyok katalógus ezekben, hogy melyikben pontosan mi van, valójában nem is érdekel.
de tegnap épp a haverom Roland RD2000-e volt a VPC-1-em mellett, direkt kipróbáltam. A véleményem maradt. Az RD-n nem tudok úgy játszani, mert rosszul reagál. a VPC gyorsabb, érzékenyebb, pont azt csinálja amit kell.
Lehetséges magyarázat: az RD-t végig le kell nyomni minden esetben hogy elinduljon a hang.
A másikat csak el kell indítani, a lendületek, súlyok adják a választ, nem rugók. Valójában szerintem amelyik zongorabillentyűzetben rugók vannak, az már eleve hazudik.
Leginkább azt akartam szóvá tenni, hogy az RD700GX vs. VPC1/CA13/CA15/CA17 összehasonlítás kb. annyira lenne korrekt, mint egy CA98 vs RP501. összehasonlítás pepitában. Más kategória, árban is. A VPC1 sose volt és sose akart nagyágyú kategóriában versenyezni. Mondjuk egy FP-90 hangszórómentes változata korrekt versenytársa lehetne kb.
Aztán, hogy kinek milyen szempont mennyire fontos, billentés, hang, kinézet stb. a hasonló árkategóriában (az RD700GX vs MP11 már messze korrektebb összehasonlítás) meg ki melyiket szereti jobban, az már egyéni.
Már csak az alapján részemről, hogy számomra a Roland top RD zongik mechanikája a 700-as szériában a No.1 szolgáltatás/design/kényelem/testreszabhatóság szempontjából. Hangra sem olyan borzasztóak ma sem (pláne az srx bővítőkkel!) és egyben egy szállítható, 4 zónás midi kontroller is, mint központi stúdió eszköz. Semgza pont ilyennel foglalkozik. Akinek mondjuk csak az a lényeg, hogy a bútor mellett jól mutasson a nappaliban, az más kategória, na de eleve a VPC-ről, MP11-ről volt szó...
Ráadásul a 700gx már tudta az Audio Keys funkciót is, amivel gyakorlatilag valós audio alapokra lehet a hangszeren gyakorolni, előadni. Pendriveon bármi bevihető. Én mondjuk ilyen tekintetben is nézem a hangszereket, mit tud egymaga megoldani. Oké, egy ipad ma már kb. lételem mindenhol és az még nyitottabbá teszi a lehetőségeket. Én is kipróbáltam, de inkább az aggodalom volt vele, hogy mikor esik le úgy hogy campo basso. Elég kényes dolog szvsz! Most dokkolót, meg állványt stb. venni hozzá, már megint olyan plusz költségek az ipad árán felül a hangszerhez, hogy újra ott vagyunk egy megfizethetően elérhető RD-nél. Persze aki megengedheti mindenből a legjobbat... :)
220-ért hirdetgetnek egy Roland RD700gx nagyágyút. Én inkább őt bevállalnám, mint egy ilyen Kawait. 2 srx kari is megy bele... több mint elég! Bár lenne most rá annyi pénzem!
Az MP11-nek Grand Feel billentése van, ami azért messze jobb, mint a VPC1 RM3 GrandII billentése. Ez utóbbi billentés a CA-17 zongorákban volt kapható. Mára a CA-48-ban is GF-Compact billentés van...
Jellemzően a fő szempontok: - a billentés (key action). Ez még a szempontok közül a legobjektívebb, számszerűsíthető-mérhető szempontok alapján, mint például a billentyűleütés könnyűsége/nehézsége (pl apró súlyokkal mérhető), a pivot hossz (milyen hosszú a billentyű, beleértve a nem látszó részt is), a billentyű anyaga, borítása stb
- a hangzás, illegtve billentés-hangzás összhangja már színtisztán szubjektív. Itt talán a bright -- mellow vagyis fényes - lágy skála a legmegfohatóbb része a dolognak... Ebből a szempontból a Roland fényes hangzása, egyedi stretch-tuningja talán a legmegosztóbb, aki szereti, oda van érte, aki nem, az utálja, viszonylag kevés átmenettel.
Gondolom nehéz rákérdezni, mit szeret, lehet hogy egy zenéhez konyító barátnőt lehet érdemes megkérni egy-egy ártatlan kérdésre ;)
Lenyeg az, amit leírtam. Elég lendületet adni a hangnak, hogy felgyorsuljon a kalapács, míg a hagyományos billentyűt el kell kísérni majdnem a végállásig, legalábbis addig amíg a második szenzor is zár, hogy le tudja mérni, mit is akartál. A 3 szenzoros rendszer lehet jobb, vagy ugyanilyen jó elvileg, ha a szoftver jól számol. Olyannal még nem hasonlítottam össze.
Ha kell a hangja, megoldható, azt úgy hívják, hogy MP11. Nem nagy kaland összedugni az iPad-dal, nekem ez így pont jó.
Balra fent vannak a szenzorok, a hagyomanyos szerkezetekben pedig a billentyü alatt szokott lenni.
???
Akkor ez a Kawai opto érzékelős? Nincs gumiharangos kontaktja?
(Azért stílusosan már legalább 1db zongora hangot belepréselhettek volna hogy szóljon is önállóan, ne kelljen még egy PC is ha csak úgy leülne hozzá az ember...!)
Sikerült egy VPC-1 -et szereznem: Ott lehet a kutya elásva, hogy a (valódi) kalapács mozgását érzékeli, nem a billentyűt.
Tehát ha csak elindítod megfelelő erővel, már megvan a hang,
míg a többinél általában le kell érkeznie végállásba, hogy meglegyen az infó a billentésről, és megszólaljon a bocibocitarka.
Érzem azt is, hogy hosszabb a billentyű: kényelmes kéztartással sem változik az erő(kar).
Gyorsabb játék, pontos dinamika lett az eredmény. Nem beszélve arról, hogy nem zörög, nem kopog. Szeretem. Tanulni persze bármin lehet, csak gondoltam, megírom a tapasztalataimat pár nap után.
Csak lehetne egy kicsit soványabb, mert cipelni úútálom. ;)
Igen, mert végül mi lesz ha az asszonynak nem tetszik... Nem mindegy hogy örülne neki vagy csak szenvedne rajta. De mondom nagy kérdés hogy idáig min zongorázott! Ez nagy zsákbamacska így.
Van a feleségednek jól bevált zongoratanára? Ha igen, akkor érdemes lehet kikérni a véleményét, megkérni egy kipróbálásra.
Ennél a büdzsénél tipikusan többet rászánva klasszikus zongora szempontok mentén jóval jobbat lehet kapni (Roland FP-30, Kawai ES-110 például, Korg LP-380 vagy Korg D1 + erősítés + hangszóró -- különösen).
Emiatt érdekes lehet akár a használt zongorák közt nézelődni, ebben az árszintben van esély jelentősen jobbat kifogni, pl. a fentiek közül)
A Yamaha P45 és Roland FP-10 nem rossz választás, ha a büdzsé adott és újban gondolkodsz.
A Yamaha GHS-t tipikusan azok kedvelik jobban, akik viszonylag nehezebb billentésű akusztikust szoktak meg. A Roland FP-10 pedig könnyebb billentésű.
A magam részéről még kipróbálásra ajánlanám ebben az árkategóriában a Casio PX-160-at vagy esetleg PX-150-et. (Figyelem, a Casio CDP zongorákat, vagy a 2012 előtti PX / AP zongoráikat nagyon nem ajánlanám, nálam a PX-150 a nagyon minimum tőlük).
Feleségemnek szeretnék venni egy digitalis zongorat szülinapjara!
Régóta zongorázik már.
Az érték határ 150ezer ft lenne. 3 zongorát néztem ki de nem tudom eldönteni, melyik érné meg a legjobban a pénzét minden téren?! ( billentés, hangzás, tudás )
Yamaha P45B
Korg B2
Roland FP10
Egy ismerősöm ár /értékben a P45 ajánlotta, mivel neki az előde van meg sok sok éve, de én forum /youtube hozzászólások videók alapján korábban elvetettem már! :(
A végső döntésben kérném a segítségeteket! Előre is köszönöm
Nemrég egy elég furcsa dolgot olvasta külföldi fórumon a Roland FP-10 és a damper pedál kapcsán: csak konkrétan 3 állást (felengedett, félig lenyomott, lenyomott) értelmez (pl. DP-10 pedál esetében). Míg az FP-30 esetén pl. sokkal finomabb különbségeket is értelmez...
Jóllehet a nyáron zuhant egyet az FP-10 ára, de még mindig azt mondom, hogy az FP-30 megéri az árkülönbséget...
Hát majd igyekszem csak a semmi közepén lakok, eljutni bármilyen hangszeres helyre is 2-3 óra minimum + 3000 Ft oda-vissza, szóval akkor tudnám beiktatni ezt amikor muszáj is mennem. :/
Oh hát látom picit elszabadultak itt a HSZ-ek, nyugi :'D. Nyugi nincs világcélom csak pl egy Halo Piano theme-t, forrest gumpot, stb-t el tudjak valahogy pötyörészni, mert egyelőre a kottát vagy mit se tudom olvasni.
Szerintem te nagyon elnézted ezt a fórumot. Ez nem a vidám percek Fábry Sándorral!
Mindegy, osztogasd a papírra rajzolós ingyen tanácsaidat, ami egyenlő azzal, hogy minek neki egyáltalán hangszerre költeni. Vegyen inkább cigit, piát az árán, attól jön a rock'n roll meg pár nőtől ráadásnak a híd alól... :)))
De ha már ennyire "igényes" tanácsokat tudsz adni, miért nem mondod hogy legalább menjen be vmi hangszerboltba szétnézni, tanácsot kérni, kipróbálni ezt-azt és még talán a hangszerekről prospektust is kaphatna hogy legalább már fotorealisztikus látványt nyomogathasson az ötletednek megfelelően, ne egy skiccet!
Megáll az ész milyen palik mászkálnak itt jó tanácsokkal szabadon, szájkosár nélkül! :D
Felesleges csűrni. Egy papírlapra rajzolt zongorabillentyűzeten is elkezdhet tanulni! Én pl. gépírni hasonlóan tanultam. Nincs gondom se a szgép billentyűzettel, se a hagyományos írógép használatával. (Kb. annyit használok hagyományos írógépet, mint amennyit az OP fog várhatóan hagyományos zongorát használni.) Nem napi 12 órát fog játszani, teljesen felesleges zongoraművészi magasságokról beszélni. Ha mégis, a papírbillentyűzettel sem rontott el semmit, csak majd az igény megjelenésekor vásárol be, nem előtte.
Majdnem azt írtam, hogy igazad van a cigányos ócska vassal, de nincs. Az a szint, amit ott emlegetsz, az egy midi-képesség nélküli, szabványnál kisebb rugós billentyűkkel szerelt egyszenzoros 4 oktávos billentyű. Az 2eFt. Nem azt javasoltam.
A lécet igen, emelni kell, de a minimum szintet funkciókban, és nem pénzben mérik. A funkció itt a kalapácsmechanika, a billentésérzékenység, a tűrhető hangszín. Azt meg adják már 60-ért.
Kérdező, kezdőként ne áldozz új hangszerre, ne hagyd magad magabiztos tapasztalatlanok által megvezetni. Nézz körül, vegyél egy használt kalapácsos Casiot! Itt egy szemfedős összehasonlító videó róla, meg a milliós hangszerekről.. Nagyon úgy tűnik, a fenti funkciókat figyelembe véve csak az árcímkén van a különbség. :)
"szeretné kipróbálni az autóversenyzést, ne vegyen százmilliókért"
Tájékoztatlak, hogy még csak 100 ezres árról volt szó kalapácsmechanika tekintetében, ami a belépő kategória alatt van ugyan ennyivel! Vagy emlékszik valaki hogy milliós hangszerekről beszéltünk volna???
A másik amiért nincs igazad, hogy én tapasztalatból tudom, milyen egy szar szinti billentésen elkezdeni tanulni és ha onnan akar feljebb lépni az ember, leül egyszer egy igazi zongora elé és olyan érzete lesz, mint ha téglákat kéne emelgetnie!
Szóval már az elején el lehet csesszinteni a kezedet, ami után keserves évek sanyarú küszködése fog következni, ha csak megközelítőleg akarsz helyes billentést elérni és felhozni magad "valamilyen" szintre.
Azért ha szétnézel kicsit a világban, még akár Jordan Rudess szinti mágus is kemény zongora leckékkel kezdte... Oké, kicsit abban igazad van, ha az illetőnk nem akar ilyen magasságokba törni, akkor felesleges neki milliós Korg Kronost venni, de 100 ezerért egy kalapácsos bill. még nagyon a minimum szint. Mint ahogy ha valaki pl. festményt kíván vásárolni, vehet az aluljáróban is vmi amatőr dolgot, de abból biztos nem fog meggazdagodni később egy árverésen. :) Jelen esetben, viszont ha vki egy normális hangszeren kezd el tanulni, az később még megtérülhet.
De ne is szaladjunk ennyire előre. Ha 20-40 ezer forintja van és mondjuk csak hangszínekkel akar játszadozni, ahhoz nem fog kalapácsmechanikás midi billentyűt találni, csak egyszerű rugós billentyűzetet. Ezért is fontos hogy eldöntse mit akar kezdeni az egésszel. Hangszíneket nyomogatni már PC billentyűzeten is lehet, meg fogja szólaltatni. Ha ettől többre vágyik (és gondolom, mert vmi hangszerben akar gondolkodni), akkor a lécet is feljebb kell tenni és nem kell neki drága cucc hogy egyáltalán tetszik-e majd neki a zenélősdi, de van egy minimum szint akkor is. Viszont ez nem az, amit te tanácsolsz, hogy "mindegy az öcsém, vedd meg az első szembe jövő cigánytól a legócskább olcsó vackát az utcasarkon!" (...aztán majd jól a nyakadon marad legfeljebb)
Én arra bíztatom, hogy ha *szerinte* szeretné kipróbálni az autóversenyzést, ne vegyen százmilliókért F1 autót, hanem menjen ki egy pályára azzal, amije van. Ha nincs semmilye, vegyen egy használt kalapácsmechanikás versenyladát.
Szerintem sem villám hírnév a célja, és pont ezért ér rá később értéket venni, amikor úgy gondolja, kinőtte azt, amije van... Meg amikor értékelni is tudja az értéket. A jelenlegi tudásszintjén *egyáltalán* nem fogja vissza még egy rugós szinti sem. A kalapácsos Casio pedig hosszú évekig elég lesz neki, nem lesz hiányérzete. (Mármint ha még mindig hasonló a ráfordítani kívánt összeg.)
(Milyen jó volt régen, amikor gyakorlatilag semmi nem kellett a futáshoz. Ma már indulás előtt 100ezreket elkölthetsz erre a sportra, és mindig lesz aki megmagyarázza, hogy ha nem teszed, tönkreteszed az egészségedet... Kb. így vagy a zongorával te is.)
