Teszel rá egy 3 centi széles 0,8-as sárgaréz pántot, ahol összeér összefogatod egy békazárral, aztán erre a pántra simán fel lágyforrasztod a pár száz forintos horganyzott békazárakat.
Érdemes a fül alatta közvetlenül elvezetni a pántot, így a fül biztosan a helyén tartja, illetve ha leveszed, tudod hová menjen vissza.
A fazekas főzőket így szoktam csatozni, egyszerű és olcsó is.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Többek között, hajdanában, a víznek eme tulajdonságát használtam fel, amikor a párolgási hőt alkalmaztam a deflegmáció növelésére (vizes rongy). Nem sokan értették meg akkor sem, hogy a vízhűtésnél hatásosabb a párologtatás.
Most azonban egy kicsit kiegészíteném az általad leírtakat. Mindenben egyetértek veled. Annyit tennék hozzá, hogy, ha a felmelegített palástból el tudnánk távolítani a levegőt, és csak gőz maradna, mint hőközlő közeg (atis 48 ezzel próbálkozott) akkor a hőleadást sokszorosára tudnánk növelni.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy az általad leírt mechanizmus során a hőenergia hőáramlással terjed tovább, zömében. Amikor a levegőt eltávolítjuk, létrejön a hővezetés, az-az molekula szinten adódik át az energia a szomszédos molekulának, mert érintkeznek egymással. Ez a folyamat pedig nagyon gyors. Úgy képzelem el, mint a Newton ingát, az első golyót ütköztetjük és az utolsó lendül ki.
Talán, ha a mostanában terjedőben lévő vákuumradiátorok működési elvét próbáljuk megérteni, akkor közelebb kerülünk egy újabb, modernebb duplafalú üst megvalósításához.
A megvalósítás pedig milyen egyszerű, kevés víz és egy kis szellőztetés:-)))))
Figyelj. A vízzel, vagy olajjal való közvetett fűtés lényege egy állandó körforgás. A köpeny alján fölmelegszik a víz mondjuk 100oC-ról 110oC-ra. Ez a melegebb víz föláramlik, eközben érintkezik a köpeny belső falával, lehűl megint 100oC-ra, majd visszaáramlik az üst aljába, ahol újra fölmelegedik. Egy ilyen ciklusban 1kg víz 42kJ hőt tud a fűtéstől elvenni, és a cefrének (a köpeny falán át) átadni.
A gőzös fűtésnek szintén egy ilyen körforgás a lényege, ennek lényegi része a gőz kondenzációja.
Tehát, lötyög egy kis víz a köpeny alján. Legyen a köpenyen belül i tér hőmérséklete 110oC (a hozzá tartozó túlnyomás 0,5bar. Ekkor a fűtés nem melegíti a köpeny alján a vizet, hanem elpárologtatja úgy, hogy átad neki kg-onkét kb. 2500kJ hőt. Az elpárolgott víz odamegy a köpeny belső falához (a külsőt érdemes leszigetelni), ott a hidegebb cefre miatt átadja a párolgáshőjét (kg-onként kb. 2500kJ-t) a belső falon át a cefrének. A lekondenzált víz pedig visszacsöpög a köpeny aljába, ahol újra elpárolog. Egy ilyen ciklus alatt 1kg víz kb. 2500kJ hőt közvetít a cefre részére. De arról szó nincsen, hogy egyszerre 1kg víznek kellenne gőz állapotban lennie a köpenyben!
...felejtsd el, nem kell oda szimering...a tengely egy csőben legyen megcsapágyazva, egészen az aljáig...egyszerű csúszócsapággyal...a csapágy lehet műanyag, vagy réz is...
...szép lassú kavarással sose kopik el...és mivel a vége lent van a folyadékban, nem jön ki a gőz tömítés nélkül sem...
Én nem a cefrébe ill. az alszeszbe ereszteném a 100 C-fokos gőzt, hanem a duplikált fenéklemez közé, és a paláston vezetném vissza a gőzkazánba. Ami egy különálló modul lenne. Talán elég lenne 0,2 bar is a gőz áramoltatásához.
Megcsinálhatod akár vízzárasra is, ami annyit tesz, hogy a cső amit most a szimering házának szeretnél az leér egészen a keverő aljáig, így nem fog kifújni. Az a lényeg, hogy a számodra kis mennyiségű cefrét is tudd kavarni, beleszámolva azt, hogy csökken a cefreszint, így velem már előfordult, hogy "kis" mennyiségnél a főzés vége felé már kifújt a keverő tengelye mellett. Szerencsére a főzés végén már akkora problémát nem okoz a dolog, de jobb ha nincs ilyen. :)
Egyébként az O-ring kft-nél van mindenféle szimering.
Kupeci Barátom- 0- 100 bár( 0- 3 bár )( 0-0,05ig) stb - : de nem az olcsó kategória - ezt csak elméleti lehetőségként ajánlottam - a nagyon biztosra menőknek ha jól láttam 2 vel kezdődik és 4 nulla is van utána :-)
A nyomásérzékelő egy olyan jelátalakító, amely a nyomást analóg elektromos jellé alakítja át. A GEFRAN ipari nyomásérzékelők folyadék vagy gáz nyomás érzékelésére alkalmasak minden ipari alkalmazási területen.
Ne szimeringet használj.A keverő csapágya legyen egy cső,ami mindig beleér a cefrébe.Azon a kis résen,ami a tengely és a cső között van,500 év alatt illan el egy féldeci.
Tud valaki keverőhöz szilikon szimeringet? Vagyis boltot ahol vehetek? 28-as csőbe akarom beletenni, ergo 26-os külső átmérővel kéne, a belső gyakorlatilag mindegy, mert a meglévőhöz készíteném a keverőtengelyt.
Esetleg valami tipp, hogy milyen szimeringet használjak?
HALI ezt az utat már én is végigjártam a megoldás a hordó három negyedéig dupla falasra kell csinálni nálam be jött . így kb 04 05ig megy fel a nyomás. Oco megoldás alul a dupla fenékből ki a vizet és kb 1-2cm hézagot kell hagyni folyadék nélkül így sem ég le a cefre legalábbis nehezebben tud leégni.Ja a pára réz cső nálam 22es könnyen tud távozni a lényeg.
Természetesen,nem is üzemi nyomásszabályzásra való.De figyelmeztet,és ha ott vagy,vissza tudod venni a fűtést.Az eredeti kérdés az volt,hogy csupán a vízmennyiség optimalizálásával be lehet-e állítani a rendszert,hogy ne menjen soha 0.5 bár fölé.Továbbra is az a véleményem,hogy legyen az a legprofibban méretezett főző,ha nem csökkenti a fűtést,a cefre mennyiség - fűtés teljesítmény arányának függvényében,de emelkedni fog a nyomás.
A vizes, duplafenekű söröshordóról a gondolataim, tapasztalataim: Nekem ilyen a főzőm. Idén télen alakítom át, mert sokat szenvedek a nyomásnövekedéssel főzés közben. Adok még egy esélyt a víznek egyenlőre nem lesz olajos. Bízok benne, hogy keverővel jó lesz. Ha mégsem, olajra cserélem. Amit erről a "vizes" kialakításról tudni érdemes, hogy VESZÉLYES! Ugyanis a duplafenék egyik vége a hordó feneke, ami a nyomás oldalról nézve homorú, a lefenekelés pedig egyenes. A nyomástartó edények pedig szigorúan domború fenékkel készülnek, ehhez képest ez minden csak nem az. A hordófenék összekötés nélkül kevesebb mint 1 bar nyomásnál felpattan, tapasztaltam! Nagyon figyelni kell az építésnél, és az üzemeltetés közben is. Le kell nyomáspróbázni folyadékkal. Az enyémen van egy zárt tágulási tartály, nyomásmérő, biztonsági szelep, golyóscsap. Ha használat közben a 1,5 bar-os biztonsági szelep lefúj, az már régen rossz. Nehéz kapni 1,5 bar-nál kisebb biz. szelepet, pedig az az igazi. (Átalakítható a rugóerő változtatásával, de azt csak hozzáértő csinálja.) Neked kell kontrollálnod a nyomást, ne engedd 0,5 bar fölé. Ezt vagy a fűtéssel, vagy a keverővel tudod szabályozni. Ha sűrű, vagy leül a cefréd, akkor keverő nélkül nem tudod lefőzni. Én ezzel szenvedtem: megáll vagy lelassul a párlatom folyása, ekkor növelek a fűtésen és egekbe kúszik a nyomásom, mert nincs keverőm és nem adja át a duplafekék a hőjét a cefrének, ekkor két rossz közül választhatok: 1: csökkentek a fűtésen, ekkor mégannyira sem csepeg a szesz. 2: ami még rosszabb, engedek a nyomásból, ekkor azonnal felforr a vizem, majd lecsökken a hőmérséklete, megintcsak megáll a szeszfolyás. Ha lenne keverőm (LESZ!!!) csak megkeverném, a nyomás visszaesne, a cefre egyenletesen melegedne, az alszesz pedig szépen folyna. Azért ennyire nem rossz a helyzet, mert a cseresznyém és a meggyem szépen lejött, de a körtével már rendesen szívtam. 3-4 alkalommal is le kellett kapnom a páracsövet, hogy a lyukán benyúlva megkeverhessem a cefrét, ekkor mindig beindult egy időre. Olajjal magasabb hőmérséklet érhető el, nincs nyomás sem viszont fennáll a leégés veszélye. SZERINTEM. Ja és a biztonsági szelepet időnként meg kell nyitni kézzel mer le tud tapadni.
