"Feribá most főztem a birscefrém kipróbálom ,hogy milyen lesz kozmaolaj leválasztás nélkül. Birsbe rengeteg olaj van ,kíváncsi vagyok rá ! Holnap kifinomítom ,ha ez nem lesz opálos ,akkor a kozmaolaj szűrőmmel csak a muslicákat fogom kiszűrni! :-)"
Bátor vagy:-))))
Én már tippelni sem merek. Ez már a ló másik oldala. :-))))
"Az még lemaradt,hogy a gőztér palástja 7 cm kőzetgyapottal van szigetelve így a kondenzáció az üst falán adja át az energiáját."
Nagyon jó, hogy le van szigetelve a palást, energia takarékosság szempontjából!
Egy picit helyesbítenék. Itt nem kondenzációról van szó. Itt egyszerű hővezetésről beszélünk, aminek a hatásfoka sokkal nagyobb.
Egy kicsit próbáljunk elméletről beszélni. Egy vákuumban a víz már 80 fokon (akár 70 fokon is a vákuumtól függően) forr, elpárolog. Ugyanakkor az üst fala cefre főzéskor már 90 fok. Na, ez a 90 fokos fal nem fogja kondenzálni azt a vizet, ami 80 fokon már elpárolog. Ebben az esetben a gőz molekulákat hevítjük, amik gőz molekulák maradnak, és azok vezetik a hőt irtó nagy hatásfokkal.
Az már teljesen igaz, hogy nem tudunk mi olyan nagy vákuumhatást elérni, de próbálkozunk és itt a szellőztetés a felmelegítés szakaszában a kulcs.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
"Egyébként a levegőt csak akkor kell kiengednem ha már 8-10 napja nem volt használva a készülék,mert csak eddig képes a golyósszelep megtartani a vákumot."
Azért én azt javaslom, hogy minden alkalommal szellőztess, azért, hogy a vákummhatást növeld. Ez itt a kulcs.
"Nem sokan értették meg akkor sem, hogy a vízhűtésnél hatásosabb a párologtatás." Bizony ám ,hisz ez alapján működik a hűtőszekrény. Ha van egy hőmérőnk ,digitálisan még látványosabb, bemártjuk vízbe , mondjuk 20 °C -os a környezet hőmérséklete is ennyi , meglengetjük a vizes hőmérőt és lemegy 15 re.
Feribá most főztem a birscefrém kipróbálom ,hogy milyen lesz kozmaolaj leválasztás nélkül. Birsbe rengeteg olaj van ,kíváncsi vagyok rá ! Holnap kifinomítom ,ha ez nem lesz opálos ,akkor a kozmaolaj szűrőmmel csak a muslicákat fogom kiszűrni! :-)
Köszönöm,hogy elfogadod és megvédted ezt a dolgot!.....Te nagyon jól tudod,hogy ez fizika és ezt lehet szeretni,vagy nem szeretni,akkor is így fog működni.
Köszönöm,hogy hozzászólásra méltónak tartottad az írásomat,és úgy látod,hogy lehet benne valami.....A készülékemmel több variációt is kipróbáltam a minél gyorsabb és gazdaságosabb felfűtés és főzés érdekében.Először a cefre szintjéig töltöttem vízzel(az egy katasztrófa 2,5 óra volt a felfűtés.)...Utána 1/4 részig töltöttem fel,valamivel jobb,de így is közel 2 óra erős fűtéssel.A további próbálkozások azt igazolták,hogy ha a forrásban lévő víz nem éri el az üst alját,így nagy teret adva a gőz képződésnek,minden esetben 50-60-percen belül,közepes fűtés mellett is felforr az anyag.Emellett amint írtam is a nyomás mérő O-n áll(a folyamatos kondenzáció miatt) csak a főzés vége előtt kezd emelkedni max. 0,3-4-ig,de ekkor a sisakban lévő gőzök hőmérséklete már 98-99 fok.Egyébként a levegőt csak akkor kell kiengednem ha már 8-10 napja nem volt használva a készülék,mert csak eddig képes a golyósszelep megtartani a vákumot.Még egy dolgot hozzátennék nálam 20 cm van a forróvíz és az üst alja közt,de ez egy adott dolog volt,a lényeg az,hogy a forrásban lévő víz ne érje el az üst alját.Egyébként az meg egy adott dolog,hogy egy üst mekkora fűtő felülettel rendelkezik,hiába emeljük a gőz hőmérsékletét,ha a rendszer nem tudja átadni a fűtő teljesítményünket.(ekkor jön az ,hogy lefúj a szelep.)
Lehet ,lerágott csontot zörgetek,de sajna hiába olvastam vissza ,nem leltem a gondomra választ!?))
Az ominózus RÉZ ELEJE-felől érdeklődnék,szeretném lepontosítani.Az én gondolatomban eme réz elő az első főzéskor elsőre kicsepegő pár deciről van szó,(ami amúgy kék színben pompázik))bár máshol azt olvastam ,mindenkori főzés eleje ezért félre teendő??Ebben az esetben kérdezném,honnan lehet tudni mennyi az a mennyiség amit réz eleje címen félre kell tenni,és mire lehet azt használni??
Természetesen hőálló szimeringet, ha szilikon akkor az a legjobb. Néha-néha egy kis szilikon zsír a tengelyre és örök élet.
Kérdés persze, hogy a keverő a sisakból indulna központosan vagy oldalt az üstből. Mert ha oldalt, akkor a hosszan benyúló csővel az a gond, hogy ahhoz is kell szimering vagy valami tömítés féle.
Kivéve persze ha hozzá hegeszted az üst falához, ekkor viszont nem tudod kiszedni, állandóan ott lesz az üstben csupán a benne futó tengelyt tudod kihúzni ha leszereled róla a lapátot. Tehát útban lesz a takarításkor, moslék kiszedésekor. Tehát ehhez a megoldáshoz, kell egy moslék kifolyó, beépített zuhannyal.
Teszel rá egy 3 centi széles 0,8-as sárgaréz pántot, ahol összeér összefogatod egy békazárral, aztán erre a pántra simán fel lágyforrasztod a pár száz forintos horganyzott békazárakat.
Érdemes a fül alatta közvetlenül elvezetni a pántot, így a fül biztosan a helyén tartja, illetve ha leveszed, tudod hová menjen vissza.
A fazekas főzőket így szoktam csatozni, egyszerű és olcsó is.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Többek között, hajdanában, a víznek eme tulajdonságát használtam fel, amikor a párolgási hőt alkalmaztam a deflegmáció növelésére (vizes rongy). Nem sokan értették meg akkor sem, hogy a vízhűtésnél hatásosabb a párologtatás.
Most azonban egy kicsit kiegészíteném az általad leírtakat. Mindenben egyetértek veled. Annyit tennék hozzá, hogy, ha a felmelegített palástból el tudnánk távolítani a levegőt, és csak gőz maradna, mint hőközlő közeg (atis 48 ezzel próbálkozott) akkor a hőleadást sokszorosára tudnánk növelni.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy az általad leírt mechanizmus során a hőenergia hőáramlással terjed tovább, zömében. Amikor a levegőt eltávolítjuk, létrejön a hővezetés, az-az molekula szinten adódik át az energia a szomszédos molekulának, mert érintkeznek egymással. Ez a folyamat pedig nagyon gyors. Úgy képzelem el, mint a Newton ingát, az első golyót ütköztetjük és az utolsó lendül ki.
Talán, ha a mostanában terjedőben lévő vákuumradiátorok működési elvét próbáljuk megérteni, akkor közelebb kerülünk egy újabb, modernebb duplafalú üst megvalósításához.
A megvalósítás pedig milyen egyszerű, kevés víz és egy kis szellőztetés:-)))))
Figyelj. A vízzel, vagy olajjal való közvetett fűtés lényege egy állandó körforgás. A köpeny alján fölmelegszik a víz mondjuk 100oC-ról 110oC-ra. Ez a melegebb víz föláramlik, eközben érintkezik a köpeny belső falával, lehűl megint 100oC-ra, majd visszaáramlik az üst aljába, ahol újra fölmelegedik. Egy ilyen ciklusban 1kg víz 42kJ hőt tud a fűtéstől elvenni, és a cefrének (a köpeny falán át) átadni.
A gőzös fűtésnek szintén egy ilyen körforgás a lényege, ennek lényegi része a gőz kondenzációja.
Tehát, lötyög egy kis víz a köpeny alján. Legyen a köpenyen belül i tér hőmérséklete 110oC (a hozzá tartozó túlnyomás 0,5bar. Ekkor a fűtés nem melegíti a köpeny alján a vizet, hanem elpárologtatja úgy, hogy átad neki kg-onkét kb. 2500kJ hőt. Az elpárolgott víz odamegy a köpeny belső falához (a külsőt érdemes leszigetelni), ott a hidegebb cefre miatt átadja a párolgáshőjét (kg-onként kb. 2500kJ-t) a belső falon át a cefrének. A lekondenzált víz pedig visszacsöpög a köpeny aljába, ahol újra elpárolog. Egy ilyen ciklus alatt 1kg víz kb. 2500kJ hőt közvetít a cefre részére. De arról szó nincsen, hogy egyszerre 1kg víznek kellenne gőz állapotban lennie a köpenyben!
