A tiéddel próbáltál már almát? Ha egy olyan 1800-2000w-os motor bírná, akkor csinálnék egy olyat. Ez bazi nehéz, és nem olyan kényelmes mint ami neked is van, hogy rögtön a hordóra tudod ültetni.
Helyedben az utolsó néhány írásodtól eltávolodnék néhány lépést, kicsit félrebillentett fejjel újra átnézném, és nekifutnék mégegyszer,........ Persze előtte még hozzáolvasnék a termodinamikai tudásomhoz...... :-)
Egy kis ómen figyeld a vágó tárcsa felőli csapágyat nekem cserélni kellett. Lehet, hogy gagyi volt benne, most SK.- tettem bele és dupla szimeringet. Az alma eléggé kínozza. És használat után pofával lefele fordítva kiszárítom.
Egyszerű atomerőművi gépész ésszel sajnos nem tudlak követni:-) Számomra a fizika az fizika, őszintén nem tudom, te tényleg biztos vagy e, abban amit leírsz, vagy csak a megérzéseidet írod.
Ha jól tudom te erdélyi vagy, én minden nyáron megyek, legközelebb, pálinkakostolás közben megbeszéljük!
Engedd meg, hogy elmeséljek egy diákkori élményemet.
Azért élmény, mert egy fizika órán felkaptam a fejemet (ritkán fordul elő egy diákkal), amikor tanár erről a jelenségről beszélt. Egy kísérletet mesélt el: egy négy méteres, vízszintes vascsőből kiszivattyúzták a levegőt és csak egy nagyon kis mennyiségű vizet hagytak benne. Állítólag ki lehet számítani mennyi legyen az a kevés vízmennyiség, ami szükséges ahhoz, hogy telített gőzzel megtöltse a csövet.
Aztán fűtötték a cső egyik végét, és mérték a hőmérsékletét mind a két végén. Gyakorlatilag (!) nem lehetett mérni hőmérséklet különbséget a két vége között. Ez lenne a telített gőzök nagy mértékű hővezetése.
Azt már elmeséltem, hogy ezzel találkoztam egy tanyasi szilvaaszaló esetében is.
Az elméleti indoklásaim lehet nem a legpontosabbak, kicsit meginogtam, miután barkócza rámszólt, de remélem ő is fellebbent egy-két rejtélyt ezzel kapcsolatban.
Az jutott az eszembe ,amikor felraktam finomítani ,hogy kb így nézhetet ki a tenger az olajszállító tanker zátonyra futásakor,csak a dögledező olajjal átitatott tollú vízimadarak hiányoztak az üstből. Nagyon sok olaj csicsogott a felületén és szinte tejesen opálos volt az előszesz.
Kifőztem . Az előpárlat kóstoláshoz hígításnál ,látszott a rengeteg olaj és eddigiektől eltérően betejesedett és ízben is érződött a kozmaolaj . Most hígítottam ki, teljesen jó ,nem opálos és ízben is jónak érzem,sőt jobbnak mint máskor. 40% -nál még kristály tiszta. Feribá örülök ,hogy elbizonytalanítottál ez ügyben. :-)
Hááát igen. Elsőre eléggé hülyeségnek tűnik a dolog, ugyanis eddig növeltük a nyomást, hogy egy kicsit növelni tudjuk a forráspontot. Ez eddig simán világos.:-)))
Most meg vákuummal akarunk még jobb hatást elérni????
Hmmmm, fura helyzet, pedig létezik, sőt létezik majdnem 0 (nulla) túlnyomáson. Ezt atis48 meg is csinálta és működött.
Honnan a vákuum??? Onnan, hogy a felfűtés szakaszában kiengedte a levegőt, sőt a levegővel kevert gőz egy részét is. Ha ebben a helyzetben visszahűtenéd a rendszert semmi szívó szelep nélkül, bizonyosan összeroppanna a keletkezett vákuum miatt.
Tehát vákuum már van normális légköri nyomáshoz, hőmérséklethez viszonyítva.
Ha már van vákuum, akkor van forráspont 100 celsius fok alatt, van sok, sűrű gőzrészecske, ezt lehet 100 fok fölé hevíteni úgy, hogy a nyomás alig emelkedik 0,2-03 atm. fölé. Természetesen lehetne növelni a tüzelést és feljebb tornászni a hőmérsékletet, a nyomást, de, amint atis48 tapasztalta, erre nincs szükség.
Az én egyszerű gépész gondolkodásom szerint, a cefrét a köpenyben levő hő fűti. A víz légköri nyomáson 100 fokon forr, tehát ez a 100 fok fűt. Ahhoz hogy a köpeny hőfokát emelni tudd nyomást kell növelned. Fogalmam sincs hogy jön ide az általad emlegetett vákum. Vákumnak szerintem akkor lenne szerepe, ha a cefrét tudnád vákum alatt tartani.
Most ültessük át ezt a gőzfűtést olajos berendezésre!
Én tömítetlenségek miatt tértem át vízről olajra. Tapasztalatom, hogy az orrán száján gőzölgő üstöm takarékosabb volt mint a mostani olajos. Pedig ott ugye a párolgási veszteségnél rengeteg hőt vesztettem. És mégis az még úgyis hatásosabb volt, mint most az olajos.
Az olajfürdő kb. az üst 2/3-ig ér.
Gondolom nem javulna a hatásfok, ha csak az alját érné az olaj, vagy mégis???
Értem én azt, hogy nem érted. Eléggé gyanús ez még nekem is:-)))
Tulajdonképpen arról van szó, hogy a vizet egy "jó" vákuumban nem lehet tovább melegíteni, mert gőzzé válik (akár már 70 fokon is), csak addig, míg telített lesz a légtér fölötte. Na, az így keletkezett gőzt már lehet túlhevíteni, 100 fok fölé is.
Nézd meg a lenti diagramot, amit bezzeg Jani tett fel.
Ürmösháton van egy 600 literes békebeli gőzfürdős kisüsti.
Aminek a kazánja egy 424-es gőzmozdony kazán.
A fűtéshez 1 méter hosszú hasított rönköket használnak.
Időnként a mester főként, a cefre felfűtésekor a gőzt bele-bele, ereszti az üstbe.
Mint tudjuk 1liter víz = (1,7 köméter gőz)
Én nem vártam 4 évet, hogy megtapasztaljam a szélsőségeket a berendezés hangolásával kapcsolatban.
Mivel tudni illik, hogy minden berendezésmás.
Most pl. a 48 %-os alszeszt, finomítás előtt 15%- ra higítottam és 3 szilviával lehúztam a fehér trutyit.
Így a finomitáskor a saját levével be tudom lőni 50-55% ra. Ekkor a kifolyó lé 10-15%-os.
Up.- nincs. Szilvánál bevált, most almára próbálom.
Főztem EUP.- ból, ami meglepően finom és édes vegyesvirág méz illatu a 11 éves gyerek azt hitte, hogy mézet főztem mikor beke szagolt az üstbe. Ezért keresem a megfelelő beálítást.
Az egymenetes vilmoskörte is jól sikerült, hamar elfogyott tömény aroma volt. Jövőre kipróbálom szilvával.
Hát igen, ez az egyszerű diagram is jó arra, hogy megértsük, a vizet csak 100-110 fokra melegíthetjük fel (nyomástól függően) míg a gőzt már sokkal jobban fel lehet hevíteni. Ugyanakkor a gőz biztosítja az energia elosztását a teljes felületen. Ezt keressük.
Van a vízfürdős üst, és van a gőzfürdős üst, meg ez az öszvér megoldás.
,,Igen sokan úgy gondolják, hogy gőzzel főznek, pedig csak gőzölgő folyékony halmazállapotú vízzel, aminek a hőmérséklete függ a túlnyomástól.
Ha gőzzel tudnánk fűteni akkor nem kellene nagy nyomás.
A 100C-fokos víz gőz belső energiája 2506 kJ/ kg viszont ha már folyékony halmazállapotu akkor már 417,5 kJ/kg 99,6C-fokon.
Tehát a belső energiáját a környezetének adta le. "
Már azt sem értem, hogy mit nem értek!
A víz a forráspontján nem változtatja a hőmérsékletét, csak a belsőenergiája nő, amennyit a környezetéből el tud vonni.
A kollégának hozott anyagból kellett megoldani a főző megépítését, és menetközben rájött, hogy pazarlás a sok vizet melegíteni. És felfűtéskor ki kell (légteleníteni) a rendszert, hogy telített gőze legyen, a jobb hatásfok elérése érdekében.
Sok vesztenivaló nincs , kiszűröm utólag,ha gond lesz vele. Meg kell tapasztalni a határokat . Nem tudom milyen a kozmaolaj mellékíz az is lehet nekem az az íz lesz a kedvencem .:-)
"Feribá most főztem a birscefrém kipróbálom ,hogy milyen lesz kozmaolaj leválasztás nélkül. Birsbe rengeteg olaj van ,kíváncsi vagyok rá ! Holnap kifinomítom ,ha ez nem lesz opálos ,akkor a kozmaolaj szűrőmmel csak a muslicákat fogom kiszűrni! :-)"
Bátor vagy:-))))
Én már tippelni sem merek. Ez már a ló másik oldala. :-))))
"Az még lemaradt,hogy a gőztér palástja 7 cm kőzetgyapottal van szigetelve így a kondenzáció az üst falán adja át az energiáját."
Nagyon jó, hogy le van szigetelve a palást, energia takarékosság szempontjából!
Egy picit helyesbítenék. Itt nem kondenzációról van szó. Itt egyszerű hővezetésről beszélünk, aminek a hatásfoka sokkal nagyobb.
Egy kicsit próbáljunk elméletről beszélni. Egy vákuumban a víz már 80 fokon (akár 70 fokon is a vákuumtól függően) forr, elpárolog. Ugyanakkor az üst fala cefre főzéskor már 90 fok. Na, ez a 90 fokos fal nem fogja kondenzálni azt a vizet, ami 80 fokon már elpárolog. Ebben az esetben a gőz molekulákat hevítjük, amik gőz molekulák maradnak, és azok vezetik a hőt irtó nagy hatásfokkal.
Az már teljesen igaz, hogy nem tudunk mi olyan nagy vákuumhatást elérni, de próbálkozunk és itt a szellőztetés a felmelegítés szakaszában a kulcs.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
"Egyébként a levegőt csak akkor kell kiengednem ha már 8-10 napja nem volt használva a készülék,mert csak eddig képes a golyósszelep megtartani a vákumot."
Azért én azt javaslom, hogy minden alkalommal szellőztess, azért, hogy a vákummhatást növeld. Ez itt a kulcs.
